Új Szó, 1972. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-04 / 2. szám, kedd
A kubai nép gazdasági sikerei 1972. január 1-én ünnepelték a kubai dolgozók a forradalom győzelmének 13. évfordulóját, amely az amerikai imperializmus és a nemzeti burzsoázia uralmának végét jelentette. Az elmúlt évek alatt a Kubai Köztársaságban — az amerikai kontinens első szocialista államában — mély szociális és gazdasági változások mentek végbe. A kubai dolgozók a kommunista párt és a forradalmi kormány vezetésével állhatatosan küzdenek hazájuk gazdasági és kulturális fellendüléséért, a szocializmus anyagi-műszaki alapjának megteremtéséért. Megszilárdult Kuba külpolitikai helyzete is. Korszerűsítették a cukorgyártást. 1970-ben 8,5 millió tonna cukrot gyártottak, ez volt a legnagyobb mennyiség a kubai nép eddigi történelme folyamán. Elterjedt más mezőgazdasági termények termelése is, elsősorban a rizsé. Az elmúlt évben több mint 200 ezer tonna narancsot és citromot termeltek. A kubai mezőgazdaság számára igen fontos az öntözéses gazdálkodás. A víztárolókban felfogott víz mennyisége 1959-ben 28 millió köbméter volt, 1970-ben már 1762 millió köbméter. Eredményesen fejlődik az állattenyésztés és a baromfitenyésztés is. A szarvasmarha-állomány 1969-ben elérte a 7,5 millió főt. A forradalom óta eltelt időben a hústermelés négyszeresére, a tojástermelés pedig a kilencszeresére növekedett. Sikeresen fejlődik a nikkel- és a főolajipar. Gyarapszik az állam energetikai alapja. A „Kelet“ és a „Nyugat“ elnevezésű energetikai rendszerekbe 19, átlagosan 930 000 kilowatt erősségű villanyerőmű van bekapcsolva. Meghonosult Kubában egy további fontos ipari ágazat, a cementgyártás is, s 1971-ben a kubai, cementgyárak több mint 1 millió tonna cementet állítottak elő. Jelenleg a kubai közgazdászok figyelme a mezőgazdasági termelés — elsősorban a cukoripar és az állattenyésztés —, valamint a nikkelgyártás fejlesztésére összpontosul. E termelési ágazatok fejlesztésével akarják megalapozni a kubai népgazdaságot. A mezőgazdaságban több ezer hektáros, szakosított állami vállalatokban folytatják a termelést, amelyekben csupán egy két termény termesztésével foglalkoznak. A szocializmus gazdasági alapjának megvalósításában a kubai kommunisták a nép forradalmi lelkesedésére és egyre növekvő politikai öntudatára támaszkodnak. A termelés növelésében nagy szerepe van a szocialista munkaerkölcsnek, az önkéntes munkavállalásoknak, a nemzeti műszakoknak különösen a cukornád betakarítása idején. Nagy gondot fordítanak a nép általános műveltségének növelésére, elsősorban a kollektív szellem kialakítására és az egoizmus leküzdésére. A kubaiak nehéz és bonyolult feltételek között építik szocialista társadalmukat. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a forradalom előtti Kuba félgyarmati állam volt, melynek lakosságát, többségében agrárproletárok, félproletárok és parasztok alkották. Az alapjában véve még mindig monokulturás kubai népgazdaságra továbbra is erősen hatnak a külső gazdasági kapcsolatok. A kubaiak a szocializmust a szocialista országok tömbjétől távol, a kapitalizmus fő védőbástyájának, az Amerikai Egyesült Államok közvetlen szomszédságában, állandó katonai és politikai nyomás, valamint gazdasági blokád alatt építik. Ilyen körülmények között fokozottabb mértékben kell gondoskodni az állam védelméről és biztonságáról, a nép forradalmi éberségéről. A szocializmus építését megnehezíti a szakképzett munkaerők, a tapasztalatok és egyes nélkülözhetetlen források hiánya. A kubai vezetők elsősorban a Szovjetunió és a szocialista államok gazdasági, tudományos- műszaki és katonai segítségére támaszkodnak. A Szovjetunióval való gazdasági és technikai együttműködés keretében fontos és nélkülözhetetlen ipari ágazatok indultak fejlődésnek, villanyerőművek, kohó-, vegy-, gép-, cukor- és halipari üzemek létesültek. A Szovjetunió segítséget nyújtott a közlekedés és a távösszeköttetés, a geológiai kutatások, az öntözéses gazdálkodás és az útépítés fejlesztésében is. 1970 óta közös szovjet—kubai kormánybizottság irányítja a két ország gazdasági és tudományos-műszaki együttműködését. 1960 és 1970 között a két állam közötti árucsere-forgalom 161 millió rubelről 1045 millió rubelre, tehát 6 es félszeresére növekedett. Kuba Kommunista Pártja és forradalmi kormánya jelenleg a munkatermelékenység fokozására fordítja a fő figyelmet. A mezőgazdaságban rejlő tartalékokat további gépesítéssel, fokozottabb trágyázással, a vegyi növényvédelem és általában a mezőgazdasági tudományos ismeretek jobb kihasználásával akarják kiaknázni. A kubai mezőgazdászoknak 1966- ban 30 100 traktoregységük volt, ez a mennyiség 1970-ben 47 ezer 400-ra növekedett. A munka termelékenységét jelentős mértékben fogja növelni az áttérés az időberendezésről a teljesítménybérezésre, több népgazdasági ágazatban eddig ugyanis nagyobbrészt az időbérezést alkalmazták. A munkanormákat egyelőre az átlagos dolgozók teljesítményei szerint állapítják meg, később a termelékenyebb dolgozók teljesítményeihez igazítják. A munka erkölcsi ösztönzőin kívül fokozottabb mértékben fognak érvényesülni az anyagi ösztönzők is, melyek lehetővé teszik az életszínvonal további emelkedését. A munka minden kubai polgár joga és kötelessége. Ezt fejezi ki az 1971 márciusában elfogadott törvényjavaslat az ingyenélők elleni harcról, melyet még a törvénybe iktatás előtt országos vitára bocsátottak. A törvény életbe lépése máris pozitív eredményeket hozott az ország gazdasági életében. A Kubai Köztársaság életének 14. évébe lépett, amely az eddigi bonyolult fejlődés számos szociálgazdasági tapasztalatát kihasználva, a kubai nép életének minőségileg újabb, érettebb szakaszát fogja képezni. A kubai nép a szocializmus építése folyamán számos nagy tettet hajtott végre. A nép akaratával, forradalmi lelkesedésével és meggyőződésével sikerül teljesítenie a nehezebb gazdasági feladatokat is, a szocialista társadalom sikeres építését. (EKONOMICSESZKAJA GAZETA) Két tantere>mben 75 tanuló ült iskolapadokba, amikor az 1950/51-es tanév elején az első igazgatónő, Bánhegyiné az iskola krónikájának első lapjára felírta: „A szocializmusnak köszönheted, hogy anyunyelveden tanulsz A Kráľovský Chlmee-i (Kl- rályhelmeci) Kilencéves Alapiskolában azóta 1803 tanuló szerzett általános iskolai műveltséget. Ma a napközi otthon négy osztályával együtt 34 osztálya van az iskolának. A 800 tanuló oktatásával, nevelésével 44 tagú tantestület foglalkozik. Három épületben tanulnak a diákok. Az épületek elég távol, 200—300 méterre vannak egymástól. 1963-ig váltakozó tanítással tanítottak, de ez a helyzet az új iskolaépület átadása után megszűnt. Kétemeletes, 16 tantermes, korszerű épületben tanulnak a 6—9. évfolyamok tanulói. Valamennyi tanterem szakteremmé van átalakítva. Egyetlen probléma: kevés a szertár, mindössze csak négy van belőle. Az 1—5. évfolyamok tanulói 17 tanteremben, két régebbi épületben tanulnak. Itt találhatók a felsőbb évfolyamok számára létesített műhelyek is. Húsz óv alatt számos olyan tanítványa volt az iskolának, aki ma mérnök, orvos, vagy főiskolát végzett pedagógus. Közülük néhányat megemlíthetünk: Kulcsár Tibor, nyelv és irodalom szakos tanár, költő, aki a bratislavai gimnáziumban tanít, Palágyi György, vörösdiplomás vegyészmérnök, Košlcén a sugárzáskutató intézet dolgozója, Kiss Viola, fogorvosnő, Szopko Attila pedig most végzi a katonaorvosi főiskolát. Húsz év alatt a tantestület tizenöt tagja az oktatásügy terén magasabb beosztást, igazgatói, Igazgatóhelyettesi beosztást Egy iskola élete kapott. Négy járási tanfelügyelőt is adott a tantestület. Ezek: Lénárt László, Palágyi András, Frankovics üezső és Varga Vince. Jelenleg, már harmadik éve Molnár Zoltán az iskola igazgatója. "Matematika-fizika szakos, de szívén viseli más tantárgyak tanítási módszereinek tökéletesítését is. Valósággal forradalmasította a zeneoktatást, amikor hosszas utánjárással három zenekar számára szerzett hangszereket. Ma már mindegyik hangszernek két kis „gazdája“ is van. Sokféle gépi segédeszköz alkalmazása mellett újszerű módszert biztosít a pedagógusok számára még az iskolai tábla is ebben az iskolában. A középső nagy táblát két becsukható szárny egészíti ki. Egyik részén mágnessel dolgozhatnak. Feltehető válaszfalak segítségével pedig biztosítható, hogy egy tanítási órán belül 16—20 tanuló is használhassa a táblát. De nem ismeretlen ebben az iskolában az „osztott tanítási módszer“ sem. Főleg a szlovák nyelv tanításánál, az 5. és 6. évfolyamokban alkalmazzák. A tanulmányi előmenetel átlaga évről évre javul. Az 1970— 71-es tanév végén, az első évfolyamot leszámítva, 1,89 volt. Kitüntetéssel 167 tanuló végzett. A középiskolák felvételi vizsgáin jól megállják helyüket a végzettek és a középiskolákon eredményesén folytatják tanulmányaikat. Több középiskola igazgatósága fejezte ki már levélben elismerését. Egyébként a múlt tanévben a legjobb tanulmányi átlaggal (1,80) a VIII. B. osztály végzett, Dohányos Miháiyné tanítónő vezetésével. Érdekkörökben 184 tanuló tevékenykedik. Természetbarátok, meteorológusok köre, testnevelési körök, három zenekör, képzőművészeti kör, és az ifjú tudósítók köre működik. Háromféle zenekörben 70 tanulót foglalkoztat Bohony Ernő tanító. A fiúk fúvós kört, a lányok pedig két vonós kürt alakítottak. Bodrogköz tíz községében 18 alkalommal léptek fel a választások két napján a fúvós zenekarrá kovácsolódott zenekör tagjai. A képzőművészeti kört Kobák László és Szántó Káz- mér tanítók irányítják. Az utóbbi két évben az ő tanítványaik, Kondás László és Sztrutyinszky Ilona nyerték az első díjakat a kiállítással egybekötött járási versenyeken. Az ifjú tudósítók körének tíz tagja van. Közülük labrík Anna, Tömöri Katalin és Pankovics Katalin mutatkoztak eddig a legtevékenyebbeknek. Az iskola pionírcsapatát 25 raj alkotja. Nádasdi fánosné a csapatvezető. Negyedévenként az iskolai pártszervezet tagsági gyűléseken szokott foglalkozni a csapat problémáival. És a ta- tanítók tettre készen támogatják a pionírcsapat munkáját. Dohányos Mihály tanító a tudományos világnézet kialakítása érdekében előadássorozatot tart számukra. Egri Éva tanítónő a rendezvények betanításánál segített. Stofko Ferencné tanítónő hangos híradót szerkesztett a pionírokkal. A szovjet pionírokkal való levelezést Jakab Az ostravai Klement Gott utald Oj Kohó 20 éves történetében először olvasztottak egy év alatt hárommillió tonna acélt. A képen: František Jež á nyersvas öntését figyeli. (SvorCík felv. — CSTK) A cigánykérdés mindannyiunk ügye A .cigánykérdés még mindig társadalmunk legégetőbb, mindeddig megoldatlan problémáihoz tartozik. Szocialista társadalmunk ugyan már eddig is jelentős összegeket fordított a cigányszármazású lakosok élet- körülményeinek a megjavítására, sokat tett annak érdekében, hogy a cigányszármazásúak is elsajátítsák, magukévá tegyék a civilizált életmódot, hogy minden téren hazánk egyenrangú polgáraivá váljanak, de minden igyekezet ellenére még hosszú, fáradságos utat kell megtennünk, míg ez a kérdés is lekerül a napirendről. Vitathatatlan, hogy e kérdés megoldását illetően az utóbbi időben nagy előrehaladás történt: például több helyen felszámolták a cigánytanyákat, egyre több cigányszármazású végez közép-, szak-, illetve főiskolát, egyre inkább növekszik azoknak a száma, akik aktívan bekapcsolódnak szocialista hazánk építésébe. Ahhoz sem fér kétség, hogy szocialista hazánkban szociális helyzetük is lényegesen megjavult, de összehasonlítva hazánk többi lakosságával a ei- gányszármazásúaknál ezen a téren is több helyen elég szembetűnő lemaradást észlelhetünk: néhol ma Is még a huszadik század emberéhez nem méltó körülmények között élnek. Társadalmunk sem anyagi, sem erBéláné, orosz szakos tanítónő patronálja. Még vlagyivosztoki pionírokkal is leveleznek. A kapott levelekből minden tanév utolsó hónapjában kiállítást szoktak rendezni. Mozgalmas az iskola sportélete. Irányítója Vaszyl Ambrus szaktanító. Fő segítőtársa Sef- csik Béla tanító. Tizenkilenc 1—3. helyezést értek el eddig az iskola sportolói. Sokoldalú sportegyéniségeknek mutatkoznak Remák Tibor, Mátyás Ágnes kilencedikes tanulók. Az iskola korszerű tornaterme alkalmas mindenféle labdajátékra és szertornára. A sportkörök az utóbbi három tél folyamán jégpályát építettek az iskola kézi- labdapályáján. így már az idén a téli sportok minden járási versenyén részt vesznek majd. A tantestület tagjainak 90 százaléka helyi lakos. így bőven van számukra lehetőség a t ömeg sze rveze t e k k e 1 va 1 ó együttműködésre. Molnár Zoltán igazgató képviselő a városi nemzeti bizottságban, tagja a kerületi nemzeti bizottságnak is. Szántó Kázmér a városi pártbizottság aktív tagja. Szűcs Gyula ig. helyettes a CSEMA- DOK városi szervezetének elnöke. A nőszövetségben Palágyi Andrásné, Majkrics Ödönné tevékenyek. A Vöröskereszt helyi szervezetében pedig Rinkács Sándorné és Kövendi Margit tanítónők. A tantestület szakszervezeti mozgalom keretében önműveléssel is foglalkozik. Ennek szerves része az, hogy tagjai márciusban háromnapos kirándulásra a Szovjetunióba készülnek. És sok más dologgal foglalkoznak, melyek erőt, ismeretet, tudást adnaik, hisz eél- juk: egyre igényesebben, egyre jobban dolgozni, oktatni és nevelni. CSONTOS DÉNES kölcsi támogatást nem kímélve mindent elkövet, hogy felszámolja a múlt e szomorú örökségét, de ez a harc csak akkor lehet eredményes, ha minden politikai és társadalmi szervezet, minden állampolgár kiveszi részét e küzdelemben. Nem hangzatos frázisokra, de szorgos, hozzáértő munkára van szükség — csak ez vezethet eredményre. Nézetemmel én is azok közé tartozom, akik azt vallják, hogy a cigánykérdés megoldásához csak egyetlen járható út vezet: meg kell változtatni a cigányszármazásúak évszázadok óta megrögzött gondolkodásmódját. Meggyőződésem, hogy ha ezt egyszer sikerül elérnünk, akkor megoldottuk a cigánykérdést. Természetesen ezt nem lehet megvalósítani egyik napról a másikra, de néhány évtizeden belül szorgos kitartó munkával ez is elérhető. Éppen ezért nagyon ésszerűnek és a maga nemében nagy jelentőségűnek tartom a trebišovi járásban levő Kapušianske Kíačany-i (Kapos- kelecseny) HNB azon döntését, amelynek értelmében a faluban a cigány származású gyerekek számára napközi otthont építenek. A beruházási költségeket — melyek meghaladják a 120 ezer koronát — a trebišovi Jnb és a hnb közösen fedezik. A Járási Építőipari Vállalat Veiké Kapu- sany-i (Nagykapos) részlege az építkezési munkálatokat november második felében kezdte el, és odaadó munkájuknak köszönhető, hogy az épületet legkésőbb február végéig már átadják rendeltetésének. A napközi otthonba — amely 30—35 gyereket lesz képes befogadni — eddig már huszonnégy gyereket jelentettek be. Egyébként a nebulók egésznapi ellátásban részesülnek: reggel nyolc órától este hat óráig állandó felügyelet alatt lesznek. A gyerekek megérkezésük után megtisztálkodnak, majd átöltözködnek a hnb vásárolta tiszta ruhákba, hazamenés előtt pedig visszaöltöznek saját ruháikba. A helyiségek és a ruhák tisztántartásáról kéttagú személyzet fog gondoskodni. A gyerek nevelésével két óvónőt bíznak meg. A rendszeres egészségügyi ellenőrzés mellett természetesen az egésznapi táplálkozásról is gondoskodnak. Abban az esetben, ha az illető családnál ez nem jelent nélkülözhetetlen anyagi veszteséget, akkor erre a célra a gyerek- pótlékból levonják a megfelelő részt. Nem kétséges, hogy a neve lést gyerekkorban kell kezdeni: ekkor kezdődik az ember érzés- és gondolatvilágának a kialakulási folyamata, az ember emberré válása; ekkor kezdi a gyerek elsajátítani a civilizált életmód alapvető kellékeit és a társadalmi élet alapszabályait, s mi sem nyilvánvalóbb, hogy itt, ebben a zsenge korban kell kezdeni a cigányszármazásúak át neve lését is, hogy aztán zökkenőmentesen beilleszkedhessenek társadalmunk életébe. Reméljük, e nemes példa másutt is követésre talál, hiszen mindannyiunk szívügye, hogy a cigánykérdést mielőbb maradéktalanul megoldhassuk. —ta~ 1B72. I. 4.
