Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-10 / 292. szám, péntek

Az énekkari mozgalom hírei A CSEMADOK rožňavai (Rozsnyó J Munkásdalárdája Mikus Imre vezetésével sike­resen lépett fel az 1971 novem­berében Poprádon megrende­zett kelet-szlovákiai kerületi énekkari fesztiválon. Az érté­kelő bizottság megállapítása szerint a kórus színvonala az utolsó időszakban érezhetően javult. A CSEMADOK žiranyi (Zsé­re) és branci (Berencs) ének­kara Žiranyban közösen lépett fel a választások előkészületei alkalmából. December 5-én vi­szont Brančon lépett fel a két énekkar a csehszlovák—szovjet barátsági hónap ünnepélyes be­fejezése alkalmából. A CSEMADOK galántai Ko­dály Zoltán vegyeskara Ág Ti­bpr vezetésével sikeresen ven­dégszerepelt a magyarországi Cegléden. A ceglédi vasutasok vegyeskara december elején adott hangversenyt Galántán. A Nové Zámky-i (Érsekújvár) Járási művelődési ház három­napos karvezetői tanfolyamot rendezett Trenč. Teplicén a Tanítók Házában. Az előadások külön-külön szlovák és magyar szekcióban folytak. A magyar részvevők részére Janda Iván és Ag Tibor, a CSEMADOK KB mellett működő Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Ének. kara karnagyai tartottak elő­adást. A bratislavai Népművelési In­tézet nemzetiségi osztálya ren­dezésében Galántán megtartot­ták a magyar karvezetői táv­tanfolyam konzultációját. A tanfolyamnak 24 hallgatója van. Ez az iskolázás 3 évig tart és jelenleg a második évfolya­ma fejeződött be. Az előadó Schleicher László tanár volt. Értékes szakmai bemutatót tar­tott Balogh Csaba, a helyi ma­gyar alapfokú iskola zenesza­kos tanítója vezetésével az 50 tagú gyermekkórus több kórus­művet adott elő. A tanfolyam részvevői megtekintették az is­kola zenetermét és megismer­kedtek sokoldalú felszerelésé­vel. A CSEMADOK gabÉikov (Bős) szervezetének 35 tagú vegyeskara Horváth Piroska ta­nítónő vezetésével a választá­sok alkalmával 20 perces mű­sorában népdalokat, tömegda­lokat és régi forradalmi dalo­kat adntt elő. A CSEMADOK KB mellett mű­ködő Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara fel­lépett Pod. fiiskupicén (Po­zsonypüspöki). A fellépést a CSEMADOK helyi csoportja szervezte meg. A sikeres fellé­pés után a CSEMADOK helyi szervezetének vezetősége és a vendégszereplő tanítói ének­kar tagjai baráti összejövetelen találkoztak. Az énekkar további fellépé­sére december 3-án került sor Jur nad Hronomban (Garam­györgy), ahol egész estét be­töltő műsorral mutatkoztak be. Közreműködött Vass Lajos, Er­kel-díjas zeneszerző és karmes­ter, Budapestről. Az énekkar sikeres szereplé­se az írországi Nemzetközi Kó­rusfesztiválon és kimagasló tel­jesítménye az idei szlovákiai énekkari fesztiválon Žilinán, elismerő visszhangot váltott ki szakmai körökben. Ennek alap­ján már most meghívást ka­pott az énekkar a nemzetközi jellegű Bratislavai Zenei Ün­nepségekre. November végén rendezték meg Jihlaván a hagyományos, „új énekkari művek" országos bemutatóját, melyen 20 CSE­MADOK énekkarvezető is részt vett. A 4 hangversenyen kívül részt vettek az országos kar­vezetői szemináriumon is. A levicei (lévai) dalárda megalakításának 100. évfordu­lója alkalmából december 4-én a CSEMADOK helyi csoportja rendezésében ünnepi estet tar­tottak, melyen fellépett a he-" lyi csoport vegyeskara, a járá­si tanítói énekkar, a helyi pe­dagógiai iskola magyar és szlovák énekkara, valamint a CSEMADOK KB mellett műkö­dő Csehszlovákiai Magyar Ta­nítók Központi Énekkara. A CSEMADOK KB kultúrosz­tálya 42 kórusművet adott ki sokszorosított formában az énekkarok segítségére. A bratislavai Népművelési In­tézet nemzetiségi osztálya idén 2 kórusgyűjteményt adott ki. A „Gyermekkarok" című gyűjte­ményt Pintér Ferenc állította össze. A másik kiadvány „Ma­gyar népdalok gyermekkara" Németh-Šamorinský István, Schleicher László és Szíjjártó Jenő feldolgozásait tartalmazza. Mindkét kiadvány beszerezhető a járási kultúrházakban, a já­rási könyvtárakban, vagy a CSEMADOK járási titkárságán. A kiadványokat a gyermek­énekkar-vezetők szíves figyel­mébe ajánljuk. VICZAY PÄL • A müncheni olimpia hiva­talos filmjének elkészítésével nem egy vagy két rendezőt, hanem egy világhírű rendező­gárdát bíznak meg. A filmet (az egyes részeket) tehát Fred Zinnermann, Billy Wilder, Ro­man Polanski, Akiro Kurosava, Richárd Lester,, John Schlesin­ger, Federico Fellini, Ingmar Bergman, Franco Zeffirelli, Mi­chelangelo Antonioni, Vittorio de Sica és Luis Bunuel forgat­ja. Az élet költője A művészet az az emberi tevékenység, amely Ítéletet mond az élet fölött. NY. CSERNISEVSZKIJ A nagy orosz költő művére mi sem jellemzőbb, mint mun­katársának és egyben barátjának ez az általános megál­lapítása a művészetről. Nyekraszovval, akinek most szü­letése 150. évfordulójárói emlékezünk meg, új korszak kez­dődött az orosz költészetben. A dekabristák, Puskin és Ler­montov hagyományait folytatva, a XIX. század 60—70-es évei demokrata mozgalmának szószólói lettek. Életéről nem kell külön szólnunk. A kor, a család, a ba­rátok és ellenfelek, a társadalmi harcBk és a nagy események képét a verseiben találja meg az olvasó. Indulása az iro­dalom berkeiben,nem mondható éppen szerencsésnek. A név­telenül megjelent „Ábrándok és hangok" című kötete, amely romantikus epigon költeményeket tartalmazott, tökéletesen megbukott. Legkönyörtelenebb bírálója — a kor haladó el­méje — Belinszkij volt, aki aztán nemcsak támogatta az ifjú költőt, hanem nagy hatást gyakorolt világnézetének kikristá­lyosodására, és főleg segített neki —• mint költőnek — ön­magára találni. Nyekraszov később verseiben monumentális emléket állít a nagy demokrata kritikusnak, és méltatja érde­meit az orosz irodalom profiljának kialakításában. Belinszkij sugallatára születnek meg a nép életéről, a nyomasztó való­ságról szóló versei. A kezdő epigon költőcske helyett az orosz irodalom megkapta Nyekraszovban azt, akit már nagyon várt — Puskin művének folytatóját, Lermontov társát, a költé­szet Gogolát. A „naturalista iskola" talajáról indulva Nyekraszov versei­ben és prózai próbálkozásaiban is figyelmét a főváros hét­köznapjaira, a nincstelen szegények, valamint a jobbágyok életére irányította, s később költészetében véglegesen gyöke­ret vertek a népi hősök. Nyekraszov 1847-ben bérbe vette a Szovremennyik (Kortárs) című folyóiratot, s ezzel megkezdődik szerkesztői tevékeny­sége, amely haláláig tart. Mint újságíró és szerkesztő Sletét szorosan az orosz forradalmi demokrata mozgalomhoz kö­tötte. Munkatársai a kor legjobbjai voltak: Csernisevszkij, Dob­rOljubov, Turgenyev, Goncsarov, Osztrovszkij, Gercen, s a Szov­remennyik hasábjain kezdte meg irodalmi pályafutását az ifjú Lev Tolsztoj is. Csernisevszkij és Dobroljubov barátsága még jobban megerősíti Nyekraszovot forradalmi demokrata néze­teiben, egyre világosabban látja, hogy neki a nép szószóló-, jává kell lennie. Ezt fejtegeti Tolsztojnak írt levelében is, amelyben szó szerint ezt. írja: „...Az író legyen elsősorban tanító, és lehetőleg a szegények és elnyomottak "szószólója." A Szovremennyik a kor legjobb folyóirata, s a liberális barátok elpártolása után, valamint a megszigorított cenzúra idején Nyekraszov szívósan fenntartja és diadalra viszi lapját. Nyekrašzov teljesen azonosult a forradalmi demokratákkal, akik önfeláldozó harcot vívtak a cári rendszer önkényével, s elhatárolta magát a narodnyikok (népesek) epigonjaitól, akik a döntő szerepet az intelligenciának szánták, nem pedig a népnek. Idegen volt számára a „hős egyéniségekről" szóló narodnyik elmélet is, amely szerint ezek szembenállnak a „tö­meggel", és befolyásolják a történelmi folyamatok irányát. Ami azt illeti, Nyekraszov osztozott Csernisevszkij és Dob­roljubov nézeteiben, s úgy, mint ők is, remélte, hogy a nép egyszer megmozdul, és lerázza magáról az igát. Nyekraszov versei, poémái nem csupán a népről szólnak, hanem magát a népet szólaltatja meg bennük, hősei a nép fiai, a muzsikok, a megtört anyák, a szegénységben sínylődő városi nők,' a mostoha sorsú jobbágylányok, akik hiába vá­gyakoznak a jobb és szebb élet után (Trojka, A Volgán, Este, ha járok..., Katyerina, Orina, a katona anyja, Parasztgye­rekek, Töprengés stb.). A Szovremennyik betiltďsit után Nyekraszov új lapot bérel — az Otyecsesztvennije zapisftit [Hazai jegyzetek) — amely óriá­si szerepet játázott a nép ideológiai nevelésében. Nem kis jelentősége volt ebben Nyekraszov verseinek és poémáinak, amelyekkel a népet a cári önkény és a burzsoá elnyomók el­len buzdította. A Jeromuska bölcsődala, Gondolatok egy pa­lota főbejáratánál, A vasút, Kortársak, Orosz asszonyok, Ki boldog Oroszországban stb. nem kis mértékben járulta'k hozzá a forradalmi eszmék terjesztéséhez és az ifjúság neveléséhez. Nyekraszov verseivel indult a fiatalság a forradalmi mozga­lomba, diákösszejöveteleken, illegális forradalmi körökben és a cári börtönökben olvasták fel őket. Nyekraszov költészetében forradalmi újítást jelentett a po­zitív hős megalkotása is. Eltérően a dekabrista költőktől, Nyekraszov hőse nem egy bibliai vagy antik ruhába öltözött elvont személyiség, hanem a forradalmi mozgalom reális, konkrét, hús-vér résztvevője. Az első pozitív hősével V. G. Be­linszkij című versében találkozunk, amely a kritikus költői életrajza. Egyébként Nyekraszov teremtette meg az orosz iro­dalomban ezeknek a költői életrajzoknak a műfaját — meg­rajzolva Belinszkij, Dobroljubov, Csernisevszkij, Sevcsenko portréit. Ezekben az életrajzokban a hősnek különösen azokat a személyi vonásait domborítja ki, amelyek jellemzőek köz­életi tevékenységére (Dobroljubov emlékezete). Nyekraszov költészete a való élet költészete. Ezért nem lennénk vele szemben igazságosak, ha költészetében csupán a paraszti és városi élet sötét, örömtelen oldalait látnánk. A költő egyben szerelmese a falusi paraszt munkájának, a természet szépségének, és nagyon is méltányolja a nép szellemi gazdagságát. N yekraszov költészetének demokratikus iránya új kifeje­zőeszközöket követelt, hogy müveit a legszélesebb nép­rétegek is megértsék. Megteremti tehát a realista, ener­gikus és egyszerűségében talán egy kicsit nyers versformát. A tartalomnak megfelelően élt a folklórral, a népi kifejezés­móddal, továbbá nem félt alkalmazni költészetében a publi­cisztika, a próza és a politika nyelvét, amelyet a forradalmi demokraták használtak " a néphez intézett beszédeikben. Ver­seiben a reális valóság össze van ötvözve a bátor, de olykor gyilkos szatírával. „Lírámat a népnek szenteltem" — mondta magáról a költő és teljes joggal. Valóban, költészetével táplálta népében a hi­tet a jobb jövőbe, és harcra buzdította jogai kivívásáért. OLEXO ANNA Még terjed a náthaláz (ČSTK) — Az SZSZK Egész­ségügyi Minisztériumának je­lentése szerint az elmúlt héten Kelet-Szlovákiában lényegesen csökkent a náthalázban megbe­tegedettek száma, Közép- és Nyugat-Szlovákiában azonban terjed a náthaláz, ezért meg kell tenni a hatékony megelőző intézkedéseket. Szlovákiában valamennyi kor­határt, azonban főleg a tanuló ifjúságot sújtja a járvány. A betegség aránylag enyhe kime­netelű — a megbetegedettek­nek nem egész 2 százalékánál merülnek fel komplikációk, fő­leg az idősebb korosztályok­nál. A járvány kezdetén elfoga­dott gyógy- és megelőző intéz­kedések továbbra is érvényben maradnak.

Next

/
Thumbnails
Contents