Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-09 / 291. szám, csütörtök

Miről ír a világsajtó? 0®nPflBAA Pjotr Fedoszejev akadémikus j az SZKP lapjának vasárnapi számában a maoizmus eszmei, politikai lényegét elemezve, a többi között a következőket írja: A maőista vezetők stratégiai elgondolásának lényege annak a nagyravágyó hán álomnak a megvalósítása, hogy Kína a világ közepe. Az utóbbi évtized gyakorlata azt mutatja, hogy a maóisták számára közömbös a forradalom sorsa, ha annak fejlődése nem felel meg nacionalista nagy hán érdekeknek. Viszont na­gyon jól megértik, hogy a forradalmi irányzaton kívül sem­milyen más irányzatnak nincs történelmi távlata, ezért elké­pesztő szívóssággal az erőket és az eszközöket nem kímélve, próbálják felhasználni a világforradalmi folyamatot a saját céljaikra. A Mao Ce-tung-csoport ideológiája és politikája történeté­nek és mai lényegének elemzése azt mutatja, hogy a maóiz- • mus ma mindenekelőtt a nacionalista beállítottságú, kispolgári és" jelentős mértékben talajukat vesztett osztályoknál talál támaszra. A kínai forradalom tragádiéja az — állapítja meg a szovjet filozófus —, hogy a két irányvonal — a proletár internacio­nalista és a kispolgári nacionalista irányvonal — harcában bizonyos szakaszon a nacionalista irányvonal kerekedett felül. Ilyen körülmények között a párt nem tudott megmérkőzni a kispolgárai ösztönösség nyomásával, és biztosítani a munkás­osztály vezető szerepét. A maoisták szavakban szenvedélyesen harsogják a munkásosztály és a kommunista párt vezető szerepét, a proletárdiktatúrát, a proletár forradalmiságot és így továtjb. Ideológiájuk és "politikájuk azonban lényegét te­kintve proletárellenes, bár a demagógia eszközével igyekez­nek felhasználni céljaikra a munkások bizonyos rétegeit. A maoizmus kialakulására és fejlődésére nagy befolyást gya­koroltak a katonatiszti körök, amelyek mindenkor aktív sze­repet töltöttek be Kína-társadalmi-politikai életében. Mao Ce» tung a hozzá hűséges és nacionalista beállítottságú káderekre támaszkodva átformálta a hadsereget, meghonosította a kato­naságban a nacionalizmust és a nagyhatalmi sovinizmus szel­lemét, a vak alárendeltséget és saját személyiségének istení­tését. Ugyanakkor Mao Ce-tung és környezete fél a hadsereg­től, különösen annak forradalmi magvától, azoktól, akik a nemzeti felszabadító háború kohójában edződtek meg. A mao­isták ma egymás után hajtják végre a tisztogatásokat, a meg­torló hadjáratot sok katonai káder ellen, csírájában elfojtva a Mao-ellenes mozgalmat a kínai népi felszabadító hadsereg­ben. „A maoizmus elméleti tételeit és politikai gyakorlatát te­kintve, gyökerében ellentmond a marxizmus—leninizmusnak, ellenségesen áll szemben a marxizmus—leninizmussal és a proletár internacionalizmussal" — hangsúlyozza a cikk szer­zője, majd rámutat: A maóizmus kínaizált szociálsovinizmus, amelynek magvát a kínai szociálmilitarlzmus képezi, A Mao-csoport miközben az imperializmussal szemben tanú­sított engesztelhetetlenségét hangoztatja, gyöngíti és megbont­ja a világ antiimperialista erőit, aláaknázza a nemzeti felsza­badító mozgalom fejlődését, egyebek között akadályozza az akcióegység megteremtését az indokínai népek igazságos har­cának támogatására, lényegében -szovjetellenes alapon az imperialista erőkkel való cinkosság politikáját követi — «nu­tát rá a szovjet filozófus. „Schütz a nyugat-berliniek # _ rovására folytat hidegháborút" NEUES DEUTSCHLAND címmel a Neues Deutschland terjedelmes kommentárja arra ad magyarázatot, miért nem parafálták az NDK és az NSZK egyezményét az NSZK és Nyugat-Berlin közötti közlekedésről, valamint az NDK és a nyugat-berlini szenátus között megkö­tött két szerződést a nyugat-berlini látogatások megkönnyíté­séről és a határmenti terület problémájának megoldásáról. Ami az NDK-t illeti, hangoztatja a kommentár, a parafálás­ra sor kerülhetett volna a megállapodott időpontban. A NSZEP KB Politikai Bizottsága és az NDK kormánya jóváhagy­ta a tanácskozások során elért eredményeket és dr. Kohl és Kohrt államtitkárok meghatalmazást 'kaptak arra, hogy a köz­lekedésről szóló egyezményt és a nyugat-berlini szenátussal megkötött szerződéseket parafálják. Nyugat-Berlin polgármes­tere azonban befagyasztotta a véglegesítést és kijelentette, hogy az eredményeket „nem tekinti elfogadhatóknak". Amint ismeretes, hangsúlyozza a lap, léteznek olyan erők, amelyek minden igyekezetükkel arra törekednek, hogy kor­látozzák a feszültség mérséklését és zavarják az európai biz­tonságot. Schütz legutóbbi kijelentése a valóságban lényegé­ben visszatérés a hidegháborúhoz. Schütz polgármester torpedója — olvassuk a kommentár­ban — az NDK és a nyugat-berlini szenátus közötti szerződé­sek ellen irányult, ám egyúttal kihatott az NDK és az NSZK közötti egyezményre is. Azzal, hogy a szerződéseket befagyasz­totta, meggátolta a két Németország közötti egyezmény para­fálását. Érthetetlen, írja a Neues Deutschland, hogy Brandt és Scheel kormánya feladja azt az egyezményt, amelyről az eddigi hosszas tárgyalások során végül megegyező vélemény­re jutottak. „Lengyelország — NSZK — TrvTtlina f nrlil Európa" címmel a Tribúna Lu­• IJUUIId BJUUU du kommentárja megemlékezik a Szovjetuniónak és a Lengyel Népköztársaságnak az NSZK-val megkötött szerződéseinek év­fordulójáról. Mindkét szerződés kihat az egész Európára, mivel Európa po­litikai életének új szakaszába lépett. Megnövekedett a biza­lom és rendeződtek a viszonyok a keleti és a nyugati államok között. A szerződések ratifikációja és teljes érvényesítése az európai sokoldalú normalizáció folyamatát meggyorsíthatná. A lengyel napilap aláhúzza, hogy a Brandt—Scheel kormány már megtette az első lépéseket a ratifikációhoz, a szövetségi parlamentben azonban a jobboldal és az ellenzék veszélyez­teti tevékenységével a szerződés érvényesítését. ^^ a m*, r*. A * ranci a sajtó vezető cík­I ü rTrjAOll keiben a múlt hét végén Iezaj­JUJbl Jk ivíí»i\V/ i ot t francia—nyugatnémet csúcstalálkozóval foglalkozik. A lap hangsúlyozza: most az a fontos, hogy a sorra követ­kező nemzetközi tárgyalásokon mindkét részről be is tartsák a mostani megállapodásokat és Bonn és Párizs szoros egység-, ben lépjen fel. Ha ez valóban így lesz, akkor a mostani csúcs­találkozó nemcsak a pénzügyi válság megoldása, hanem a kö­zös piaci együttműködés „elmélyítése" szempontjából is döntő jelentőségűnek bizonyul. A francia—nyugatnémet együttműkö­désnek tehát az elkövetkező hetekben kell kiállnia a tűzpró­bát és ez annál nehezebb lesz — hangsúlyozza a lap —, mivel az Egyesült Államok gazdaságpolitikája továbbra is rendkívül nagy befolyást gyakorol az NSZK-ra. MÁSODIK HELYEZETT... Évekig egy faluban laktunk, így ha találkozunk, messziről köszön. Gombos László rendőr. Ezt a pályát a tényleges kato­nai szolgálat után választotta. — Szeretem a foglalkozásom — kezdi el a beszélgetést. — Ennek azonban több oka is van... Az egyik, és a legnyomósabb ok talán az, hogy 1959-ben ku­tyát kapott, s annak tanításával és gondozásával bízták meg. Ez persze azt is jelentette, • hogy magának is tanulnia kellett. Pavlov tanaival ismerkedett meg. — A kutya okos állat, nagy segítségére van a rendőrségnek és a katonaságnak. Míg azon­ban odáig jut az ember, hogy akciókon vegyen részt vele, nagy gondoskodást, türelmet kell latba vetnie — mondja. A kutyával naponta foglal­koznia kell, jóllehet más fela­datai is vannak. A rendőrség járási előadója. Ö irányítja a kutyák tanítását s emellett" ta­lál időt arra is, hogy a kino­lógiai klubban tevékenykedjen. A közelmúltban Bratislavában Szlovákia rendőrfőkapitánysága országos versenyt rendezett. Ezen Gombos László is részt vett Nor nevű kutyájával, s a második helyen végzett. — Tavaly nem jutottam be a döntőbe — mondja. — Az idei év azonban eredményesebb volt. A közép-szlovákiai kerületben az első helyen végeztem. A szlo­vákiai versenyen sem volt messze tőlem a versenydobogó legmagasabb foka. Jövőre az említett versenyen kívül orszá­Nemcsak a rendőrségnek, ha­tárőröknek is hasznos segítő­társa a kutya. (Z. Vlfiek felvétele) gos verseny ls lesz. Mindket­tőre már mostantól készülök. — Mikor került hozzád Nor? — öt évvel ezelőtt, amikor egy véletlen folytán az egyik túlbuzgó vadász az elődjét le­lőtte. Nor egy-két esetben már nyomra is vezetett. Ö találta meg a Rimavská Sôbota-i (ri­maszombati) állomás szőlő­dézsmálóit. Az egyik motorke­rékpártolvaj letartóztatásában is közreműködött. Ha egyéb elfoglaltsága mel­lett egy kis szabad időt talál, a fegyebaező gyakorlatokon és az akadalyok leküzdésén kívül a nyomolvasást gyakorolják. S ha minden jól megy, akkor né­ha-néha előkerül a kétcsövű va­dászpuska. Gombos László, a rendőrtiszthelyettes azonban igyekezetét elsősorban arra összpontosítja, hogy jövőre, ha csak egy mód lesz rá, kutyájá­val elnyerje a második helye­zését. Talán még több is sikerül. NÉMETH JÁNOS Kurucz Sándor felvétele Három üzem Munkaalkalom fiatalok számára Pezinokban az utóbbi években igen sokat építkez­nek. Oj lakások, iskolák, üz­letek, ipari és egyéb üzemek épültek, s még egy fafel­dolgozó kombinát, borászati üzem és egy autójavító épül föl. A három üzemet egy helyen, a vasúti sínek mö­gött építik a bratislavai Hyd­rostav vállalat salai (Vág­sellye) üzemének dolgozói. A legnagyobb ezek közül a faipari kombinát lesz, ame­lyet 172 millió-korona beru­házási költséggel építenek. Az építkezés 1971 januárja óta a szövetségi kormány előirányzott építkezése, megvan a munka ütemterve. Az építőipari dolgozók eddig 22 részleget fejeztek be és adtak át, ezek közül a fűré­szelő részleg, a vágott fa raktára, a háncsoló részleg, az üzemi mellékvágány, a vízvezeték, a szivattyúzó ál­lomás már próbaüzemelés­ben van. Az üzemben és a kész épületek körül utakat, járdákat építenek, rendezik a környezetet. Az idei év végéig a Hyd­rostav dolgozói még hét részleget adnak át, ami 22,5 millió korona értékű mun­kát jelent. Jelenleg az ener­getikai központ, az admi­nisztratív épület és két kulcsfontosságú faipari rész­leg építését fejezik be. En­nek az ipari részlegnek be­ruházási költsége 40 millió korona, üzembehelyezését 1974-re tervezik. Ebben az épületben évente 30 ezer tonna falemezt állítanak elő. A borászati üzem első sza­kaszának építését már befe­jezték, a második szakasz — az üvegtöltő, az adminisztra­tív épület — felépítéséhez már hozzá fogtak. Az idén 9,5 millió korona értékű munkát végeznek itt. A Hydrostav építőipari dolgozói megtesznek min­dent a három üzem mielőb­bi, jóminőségű felépítése érdekében. A pezinokiaknak és a környező községek fia­taljainak új kereseti lehető­séget nyújtanak ezek az üzemek. —mts— SEGÉDANYAG A PÁRTOKTATÁSHOZ A szocialista állam szerepe a népgazdaságban A szocialista állam a szocia­lista gazdasági rendszerben a termelőeszközök szocialista tu­lajdonviszonyából eredő funkci­ót tölt be. Már Marx és Engels megfogalmazták a termelőesz­közök szocialista tulajdonviszo­nyáról- szóló tézist. E szerint a termelőeszközök a köztulajdon elválaszthatatlan részei, a tár­sadalom minden tagjának tu­lajdonát képezik. Az állam a munk4sosztály hatalmának szer­vezett formája. Ez a forma azért szükséges, mert még létezik a kapitalista világrendszer. A szo. cialista államnak biztosítania kell a dolgozók külső és belső védelmét. Abból a tényből kiin­dulva, hogy a szocializmusban létezik állam, beszélhetünk a termelőeszközök állami szocia­lista tulajdonáról. A szocialista társadalom népgazdaságának fejlődése érdekében érvényesí­teni kell a szocializmus gazda­sági törvényeit. E törvények tudatos alkalmazása csak a szocialista állam egész társadal­mi fejlődésének tervirányítása alapján lehetséges. A szocialis­ta állam az össztársadalmi terv­irányítással, a szocializmus gazdasági törvényeinek követel­ményeivel összhangban védel­mezi a munkásosztály szövetsé­gesei érdekeit. Az állam e gaz­dasági funkciók teljesítése so­rán a demokratikus centraliz­mus módszerét érvényesíti. A szocialista államban a nem­zeti" vállalatok rendelkeznek az össztársadalmi tulajdonban le­vő termelési eszközökkel; egy részük pedig — elsősorban a mezőgazdaságban — kollektív tulajdon. A szocialista gazdasági törvé­nyek mind a vállalati, mind az ágazati szférában egyformán be­folyásolják az egész társadalmi újratermelési folyamatot. Tuda­tos érvényesítésüket megkövete­lik az össztársadalmi érdekek. Tehát objektív szükségszerűség, hógy a szocialista állam egysé­gesen irányítsa és tervezz© a szocialista újratermelési folya­matot. A szocialista állam tudomá­nyos prognosztikával, tervezés­sel, irányítással és ellenőrzéssel ismeri fel a társadalom objektív követelményeit és ezek megva­lósítására intézkedéseket foga­natosít. Egyidejűleg a társadal­mi élet minden területén kiala­kítja a feltételeket a dolgozók kezdeményezésének legnagyobb fokú kibontakoztatására. Mennyire fontos a szocialista állam gazdasági szerepe, abból is láthatjuk, hogy a szocializ­mus összes „reformátorai" és „tökéletesítői" elsődleges fel­adatuknak tekintették annak ta­gadását, hogy a szocialista nép­gazdaság állami tervirányítása objektív szükségszerűség. Azt Igyekeznek bizonygatni, hogy az állami beavatkozás a népgazda­sági szférába szubjektív jellegű, és ellentétben áll a szocializ­mus gazdasági törvényeinek ob­jektív hatásával. Szerintük a szo­cialista állam megsérti a gazda­sági törvényeket és ezzel fékezi a népgazdaság fejlődését. Ké­sőbb már a népgazdaság irá­nyításának és tervezésének konkrét módszereit bírálják. O. Sík például a következőket ír­ta: „Terveinkben olyan javasla­tokat vetünk fel, amelyek kiik­tatják az állam vállalkozói sze­repét, és ezt a szerepet a vállal­kozások közvetlen hordozóira javasoljuk átruházni." (Nová mysl, 1968. 9. sz.) Ézek az elmé­leti fontolgatások vezettek ah­hoz a -gyakorlati törekvéshez, hogy kialakítsák a termelőesz­közök vállalati tulajdonformáját és likvidálják az össznépi szo­cialista tulajdonviszonyokat. Az ilyen elképzelések megvalósítá­sa végső fokon a szocializmus felszámolását jelentené. Az 1968—69-es években tehát tu­datosan törekedtek hazánkban a szocializmus felszámolására. Hasonló t törekvések nyilvánul­tak meg a húszas években a Szovjetunióban. Ezeket V. I. Le­nin határozottan elvetette és fel­lépett az anarchista—szindika­lista irányzatok ellen. A szocialista állam tehát ob­jektív szükségszerűségből irá. nyitja, tervezi és ellenőrzi a nép­gazdaság fejlődését. Az irányí­tás, a tervezés és az ellenőrzés módszerei szüntelenül a szocia­lista társadalom kibontakozásá­val és a tudományos-műszaki forradalom igényeivel összhang­ban fejlődnek és tökéletesed­nek. A szocialista állam gazdasági funkcióját a közigazgatás köz­ponti végrehajtó szervei révén gyakorolja. Ilyenek: a kormány, a minisztériumok, az állami tervbizottság stb. A szocialista XII.

Next

/
Thumbnails
Contents