Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-09 / 291. szám, csütörtök

Miről ír a világsajtó? 0®nPflBAA Pjotr Fedoszejev akadémikus j az SZKP lapjának vasárnapi számában a maoizmus eszmei, politikai lényegét elemezve, a többi között a következőket írja: A maőista vezetők stratégiai elgondolásának lényege annak a nagyravágyó hán álomnak a megvalósítása, hogy Kína a világ közepe. Az utóbbi évtized gyakorlata azt mutatja, hogy a maóisták számára közömbös a forradalom sorsa, ha annak fejlődése nem felel meg nacionalista nagy hán érdekeknek. Viszont nagyon jól megértik, hogy a forradalmi irányzaton kívül semmilyen más irányzatnak nincs történelmi távlata, ezért elképesztő szívóssággal az erőket és az eszközöket nem kímélve, próbálják felhasználni a világforradalmi folyamatot a saját céljaikra. A Mao Ce-tung-csoport ideológiája és politikája történetének és mai lényegének elemzése azt mutatja, hogy a maóiz- • mus ma mindenekelőtt a nacionalista beállítottságú, kispolgári és" jelentős mértékben talajukat vesztett osztályoknál talál támaszra. A kínai forradalom tragádiéja az — állapítja meg a szovjet filozófus —, hogy a két irányvonal — a proletár internacionalista és a kispolgári nacionalista irányvonal — harcában bizonyos szakaszon a nacionalista irányvonal kerekedett felül. Ilyen körülmények között a párt nem tudott megmérkőzni a kispolgárai ösztönösség nyomásával, és biztosítani a munkásosztály vezető szerepét. A maoisták szavakban szenvedélyesen harsogják a munkásosztály és a kommunista párt vezető szerepét, a proletárdiktatúrát, a proletár forradalmiságot és így továtjb. Ideológiájuk és "politikájuk azonban lényegét tekintve proletárellenes, bár a demagógia eszközével igyekeznek felhasználni céljaikra a munkások bizonyos rétegeit. A maoizmus kialakulására és fejlődésére nagy befolyást gyakoroltak a katonatiszti körök, amelyek mindenkor aktív szerepet töltöttek be Kína-társadalmi-politikai életében. Mao Ce» tung a hozzá hűséges és nacionalista beállítottságú káderekre támaszkodva átformálta a hadsereget, meghonosította a katonaságban a nacionalizmust és a nagyhatalmi sovinizmus szellemét, a vak alárendeltséget és saját személyiségének istenítését. Ugyanakkor Mao Ce-tung és környezete fél a hadseregtől, különösen annak forradalmi magvától, azoktól, akik a nemzeti felszabadító háború kohójában edződtek meg. A maoisták ma egymás után hajtják végre a tisztogatásokat, a megtorló hadjáratot sok katonai káder ellen, csírájában elfojtva a Mao-ellenes mozgalmat a kínai népi felszabadító hadseregben. „A maoizmus elméleti tételeit és politikai gyakorlatát tekintve, gyökerében ellentmond a marxizmus—leninizmusnak, ellenségesen áll szemben a marxizmus—leninizmussal és a proletár internacionalizmussal" — hangsúlyozza a cikk szerzője, majd rámutat: A maóizmus kínaizált szociálsovinizmus, amelynek magvát a kínai szociálmilitarlzmus képezi, A Mao-csoport miközben az imperializmussal szemben tanúsított engesztelhetetlenségét hangoztatja, gyöngíti és megbontja a világ antiimperialista erőit, aláaknázza a nemzeti felszabadító mozgalom fejlődését, egyebek között akadályozza az akcióegység megteremtését az indokínai népek igazságos harcának támogatására, lényegében -szovjetellenes alapon az imperialista erőkkel való cinkosság politikáját követi — «nutát rá a szovjet filozófus. „Schütz a nyugat-berliniek # _ rovására folytat hidegháborút" NEUES DEUTSCHLAND címmel a Neues Deutschland terjedelmes kommentárja arra ad magyarázatot, miért nem parafálták az NDK és az NSZK egyezményét az NSZK és Nyugat-Berlin közötti közlekedésről, valamint az NDK és a nyugat-berlini szenátus között megkötött két szerződést a nyugat-berlini látogatások megkönnyítéséről és a határmenti terület problémájának megoldásáról. Ami az NDK-t illeti, hangoztatja a kommentár, a parafálásra sor kerülhetett volna a megállapodott időpontban. A NSZEP KB Politikai Bizottsága és az NDK kormánya jóváhagyta a tanácskozások során elért eredményeket és dr. Kohl és Kohrt államtitkárok meghatalmazást 'kaptak arra, hogy a közlekedésről szóló egyezményt és a nyugat-berlini szenátussal megkötött szerződéseket parafálják. Nyugat-Berlin polgármestere azonban befagyasztotta a véglegesítést és kijelentette, hogy az eredményeket „nem tekinti elfogadhatóknak". Amint ismeretes, hangsúlyozza a lap, léteznek olyan erők, amelyek minden igyekezetükkel arra törekednek, hogy korlátozzák a feszültség mérséklését és zavarják az európai biztonságot. Schütz legutóbbi kijelentése a valóságban lényegében visszatérés a hidegháborúhoz. Schütz polgármester torpedója — olvassuk a kommentárban — az NDK és a nyugat-berlini szenátus közötti szerződések ellen irányult, ám egyúttal kihatott az NDK és az NSZK közötti egyezményre is. Azzal, hogy a szerződéseket befagyasztotta, meggátolta a két Németország közötti egyezmény parafálását. Érthetetlen, írja a Neues Deutschland, hogy Brandt és Scheel kormánya feladja azt az egyezményt, amelyről az eddigi hosszas tárgyalások során végül megegyező véleményre jutottak. „Lengyelország — NSZK — TrvTtlina f nrlil Európa" címmel a Tribúna Lu• IJUUIId BJUUU du kommentárja megemlékezik a Szovjetuniónak és a Lengyel Népköztársaságnak az NSZK-val megkötött szerződéseinek évfordulójáról. Mindkét szerződés kihat az egész Európára, mivel Európa politikai életének új szakaszába lépett. Megnövekedett a bizalom és rendeződtek a viszonyok a keleti és a nyugati államok között. A szerződések ratifikációja és teljes érvényesítése az európai sokoldalú normalizáció folyamatát meggyorsíthatná. A lengyel napilap aláhúzza, hogy a Brandt—Scheel kormány már megtette az első lépéseket a ratifikációhoz, a szövetségi parlamentben azonban a jobboldal és az ellenzék veszélyezteti tevékenységével a szerződés érvényesítését. ^^ a m*, r*. A *

ranci

a sajtó vezető cíkI ü rTrjAOll keiben a múlt hét végén IezajJUJbl Jk ivíí»i\V/ i

ot

t francia—nyugatnémet csúcstalálkozóval foglalkozik. A lap hangsúlyozza: most az a fontos, hogy a sorra következő nemzetközi tárgyalásokon mindkét részről be is tartsák a mostani megállapodásokat és Bonn és Párizs szoros egység-, ben lépjen fel. Ha ez valóban így lesz, akkor a mostani csúcstalálkozó nemcsak a pénzügyi válság megoldása, hanem a közös piaci együttműködés „elmélyítése" szempontjából is döntő jelentőségűnek bizonyul. A francia—nyugatnémet együttműködésnek tehát az elkövetkező hetekben kell kiállnia a tűzpróbát és ez annál nehezebb lesz — hangsúlyozza a lap —, mivel az Egyesült Államok gazdaságpolitikája továbbra is rendkívül nagy befolyást gyakorol az NSZK-ra. MÁSODIK HELYEZETT... Évekig egy faluban laktunk, így ha találkozunk, messziről köszön. Gombos László rendőr. Ezt a pályát a tényleges katonai szolgálat után választotta. — Szeretem a foglalkozásom — kezdi el a beszélgetést. — Ennek azonban több oka is van... Az egyik, és a legnyomósabb ok talán az, hogy 1959-ben kutyát kapott, s annak tanításával és gondozásával bízták meg. Ez persze azt is jelentette, • hogy magának is tanulnia kellett. Pavlov tanaival ismerkedett meg. — A kutya okos állat, nagy segítségére van a rendőrségnek és a katonaságnak. Míg azonban odáig jut az ember, hogy akciókon vegyen részt vele, nagy gondoskodást, türelmet kell latba vetnie — mondja. A kutyával naponta foglalkoznia kell, jóllehet más feladatai is vannak. A rendőrség járási előadója. Ö irányítja a kutyák tanítását s emellett" talál időt arra is, hogy a kinológiai klubban tevékenykedjen. A közelmúltban Bratislavában Szlovákia rendőrfőkapitánysága országos versenyt rendezett. Ezen Gombos László is részt vett Nor nevű kutyájával, s a második helyen végzett. — Tavaly nem jutottam be a döntőbe — mondja. — Az idei év azonban eredményesebb volt. A közép-szlovákiai kerületben az első helyen végeztem. A szlovákiai versenyen sem volt messze tőlem a versenydobogó legmagasabb foka. Jövőre az említett versenyen kívül orszáNemcsak a rendőrségnek, határőröknek is hasznos segítőtársa a kutya. (Z. Vlfiek felvétele) gos verseny ls lesz. Mindkettőre már mostantól készülök. — Mikor került hozzád Nor? — öt évvel ezelőtt, amikor egy véletlen folytán az egyik túlbuzgó vadász az elődjét lelőtte. Nor egy-két esetben már nyomra is vezetett. Ö találta meg a Rimavská Sôbota-i (rimaszombati) állomás szőlődézsmálóit. Az egyik motorkerékpártolvaj letartóztatásában is közreműködött. Ha egyéb elfoglaltsága mellett egy kis szabad időt talál, a fegyebaező gyakorlatokon és az akadalyok leküzdésén kívül a nyomolvasást gyakorolják. S ha minden jól megy, akkor néha-néha előkerül a kétcsövű vadászpuska. Gombos László, a rendőrtiszthelyettes azonban igyekezetét elsősorban arra összpontosítja, hogy jövőre, ha csak egy mód lesz rá, kutyájával elnyerje a második helyezését. Talán még több is sikerül. NÉMETH JÁNOS Kurucz Sándor felvétele Három üzem Munkaalkalom fiatalok számára Pezinokban az utóbbi években igen sokat építkeznek. Oj lakások, iskolák, üzletek, ipari és egyéb üzemek épültek, s még egy fafeldolgozó kombinát, borászati üzem és egy autójavító épül föl. A három üzemet egy helyen, a vasúti sínek mögött építik a bratislavai Hydrostav vállalat salai (Vágsellye) üzemének dolgozói. A legnagyobb ezek közül a faipari kombinát lesz, amelyet 172 millió-korona beruházási költséggel építenek. Az építkezés 1971 januárja óta a szövetségi kormány előirányzott építkezése, megvan a munka ütemterve. Az építőipari dolgozók eddig 22 részleget fejeztek be és adtak át, ezek közül a fűrészelő részleg, a vágott fa raktára, a háncsoló részleg, az üzemi mellékvágány, a vízvezeték, a szivattyúzó állomás már próbaüzemelésben van. Az üzemben és a kész épületek körül utakat, járdákat építenek, rendezik a környezetet. Az idei év végéig a Hydrostav dolgozói még hét részleget adnak át, ami 22,5 millió korona értékű munkát jelent. Jelenleg az energetikai központ, az adminisztratív épület és két kulcsfontosságú faipari részleg építését fejezik be. Ennek az ipari részlegnek beruházási költsége 40 millió korona, üzembehelyezését 1974-re tervezik. Ebben az épületben évente 30 ezer tonna falemezt állítanak elő. A borászati üzem első szakaszának építését már befejezték, a második szakasz — az üvegtöltő, az adminisztratív épület — felépítéséhez már hozzá fogtak. Az idén 9,5 millió korona értékű munkát végeznek itt. A Hydrostav építőipari dolgozói megtesznek mindent a három üzem mielőbbi, jóminőségű felépítése érdekében. A pezinokiaknak és a környező községek fiataljainak új kereseti lehetőséget nyújtanak ezek az üzemek. —mts— SEGÉDANYAG A PÁRTOKTATÁSHOZ A szocialista állam szerepe a népgazdaságban A szocialista állam a szocialista gazdasági rendszerben a termelőeszközök szocialista tulajdonviszonyából eredő funkciót tölt be. Már Marx és Engels megfogalmazták a termelőeszközök szocialista tulajdonviszonyáról- szóló tézist. E szerint a termelőeszközök a köztulajdon elválaszthatatlan részei, a társadalom minden tagjának tulajdonát képezik. Az állam a munk4sosztály hatalmának szervezett formája. Ez a forma azért szükséges, mert még létezik a kapitalista világrendszer. A szo. cialista államnak biztosítania kell a dolgozók külső és belső védelmét. Abból a tényből kiindulva, hogy a szocializmusban létezik állam, beszélhetünk a termelőeszközök állami szocialista tulajdonáról. A szocialista társadalom népgazdaságának fejlődése érdekében érvényesíteni kell a szocializmus gazdasági törvényeit. E törvények tudatos alkalmazása csak a szocialista állam egész társadalmi fejlődésének tervirányítása alapján lehetséges. A szocialista állam az össztársadalmi tervirányítással, a szocializmus gazdasági törvényeinek követelményeivel összhangban védelmezi a munkásosztály szövetségesei érdekeit. Az állam e gazdasági funkciók teljesítése során a demokratikus centralizmus módszerét érvényesíti. A szocialista államban a nemzeti" vállalatok rendelkeznek az össztársadalmi tulajdonban levő termelési eszközökkel; egy részük pedig — elsősorban a mezőgazdaságban — kollektív tulajdon. A szocialista gazdasági törvények mind a vállalati, mind az ágazati szférában egyformán befolyásolják az egész társadalmi újratermelési folyamatot. Tudatos érvényesítésüket megkövetelik az össztársadalmi érdekek. Tehát objektív szükségszerűség, hógy a szocialista állam egységesen irányítsa és tervezz© a szocialista újratermelési folyamatot. A szocialista állam tudományos prognosztikával, tervezéssel, irányítással és ellenőrzéssel ismeri fel a társadalom objektív követelményeit és ezek megvalósítására intézkedéseket foganatosít. Egyidejűleg a társadalmi élet minden területén kialakítja a feltételeket a dolgozók kezdeményezésének legnagyobb fokú kibontakoztatására. Mennyire fontos a szocialista állam gazdasági szerepe, abból is láthatjuk, hogy a szocializmus összes „reformátorai" és „tökéletesítői" elsődleges feladatuknak tekintették annak tagadását, hogy a szocialista népgazdaság állami tervirányítása objektív szükségszerűség. Azt Igyekeznek bizonygatni, hogy az állami beavatkozás a népgazdasági szférába szubjektív jellegű, és ellentétben áll a szocializmus gazdasági törvényeinek objektív hatásával. Szerintük a szocialista állam megsérti a gazdasági törvényeket és ezzel fékezi a népgazdaság fejlődését. Később már a népgazdaság irányításának és tervezésének konkrét módszereit bírálják. O. Sík például a következőket írta: „Terveinkben olyan javaslatokat vetünk fel, amelyek kiiktatják az állam vállalkozói szerepét, és ezt a szerepet a vállalkozások közvetlen hordozóira javasoljuk átruházni." (Nová mysl, 1968. 9. sz.) Ézek az elméleti fontolgatások vezettek ahhoz a -gyakorlati törekvéshez, hogy kialakítsák a termelőeszközök vállalati tulajdonformáját és likvidálják az össznépi szocialista tulajdonviszonyokat. Az ilyen elképzelések megvalósítása végső fokon a szocializmus felszámolását jelentené. Az 1968—69-es években tehát tudatosan törekedtek hazánkban a szocializmus felszámolására. Hasonló t törekvések nyilvánultak meg a húszas években a Szovjetunióban. Ezeket V. I. Lenin határozottan elvetette és fellépett az anarchista—szindikalista irányzatok ellen. A szocialista állam tehát objektív szükségszerűségből irá. nyitja, tervezi és ellenőrzi a népgazdaság fejlődését. Az irányítás, a tervezés és az ellenőrzés módszerei szüntelenül a szocialista társadalom kibontakozásával és a tudományos-műszaki forradalom igényeivel összhangban fejlődnek és tökéletesednek. A szocialista állam gazdasági funkcióját a közigazgatás központi végrehajtó szervei révén gyakorolja. Ilyenek: a kormány, a minisztériumok, az állami tervbizottság stb. A szocialista XII.