Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-05 / 48. szám, Vasárnapi Új Szó

Gondolatok és tények az I. labdarugó-liga őszi idényéről M ár két hete befejeződtek az I. labdarúgó-liga őszi idényének a küzdelmei, de még nindig beszédtéma a bajnokság. Milyen volt? A mérkőzések színvonala kielégítette a nézőket és a szakembereket? Meg­érdemelt a Slovan elsősége? Olyan rossz csapat az Intar, ahogyan azt a tabella mutatja? Ezekről és még sok más kérdésről szeretnénk beszélni a bajnokság kapcsán. Kezdjük tehát a „leltárt" ... A sikerek alapja A legtöbb csapatnak nem okoz kü­lönösebb problémát megnyerni hazai mérkőzését, de az együttesek majd­nem kétharmadának megoldhatatlan feladat az idegen pálya. Ebben a te­kintetben a Sparta Praha futballis­tái jeleskednek, akik idegenben mind­össze egy pontot szereztek, éppen az utolsó fordulóban a Trenčín ellen. Ezzel ellentétben az Inter viszont azzal tette bonyolulttá helyzetét, hogy a nyolc hazai találkozóján ti­zenegy pontot veszített, s ezzel „csúcstartók" lettek a „sárga-feketék" a bajnokság első felében. Ha azonban jobban megnézzük az élmezőnyben tanyázókat, rájövünk, hogy sikereik alapját nemcsak a ha­zai győzelmek jelentik, hanem az idegenben elért jó eredmények is. Gondoljunk csak a Slovan, a VSS, a Dukla, a Trnava, a Žilina stb. együt­teseire. Ezek a csapatok mintha rá­jöttek volna a frázisként hangzó régi igazságra, hogy idegen pályákon a legjobb védekezés a támadás. Ha már a hazai és az idegen pá­lyákról beszélünk, nézzünk meg két tabellát. Az első a csapatok otthoni, a második az együttesek idegenbeli eredményei alapján készült. OTTHON 1. Slovan 7 7 0 0 26:6 14 2. Sparta 8 6 2 0 21:8 14 3. VSS 8 5 3 0 16:7 13 4. Trnava 7 5 2 0 24:3 12 5. Dukla 7 6 0 1 20:5 12 6. Slávia 7 5 1 1 11:6 11 7. Nitra 8 4 3 1 11:7 11 8. Žilina 8 4 2 2 16:8 10 9. Trenčín 7 4 2 1 11:5 10 10. Trinec 8 4 2 2 16:7 10 11. Brno 8 3 4 1 15:10 10 12. Prešov 8 4 2 2 8:8 10 13. Ostrava 7 3 2 2 12:7 8 14. Lokomotíva 7 3 2 2 10:7 8 15. Teplfee 7 3 2 2 7:6 8 16. Inter 8 2 1 5 8:13 5 IDEGENBEN 1. Slovan 8 4 3 1 14:9 11 2. VSS 7 4 2 1 9:7 10 3. Dukla 8 2 4 2 14:13 8 4. Trnava 8 2 3 3 9:12 7 5. Žilina 7 2 2 3 5:10 6 6. Teplice 8 1 3 4 9:14 5 7. Lokomotíva 8 2 1 5 8:16 5 8. Slávia 8 2 0 6 6:12 4 9. Inter 7 0 3 4 5:12 3 10. Prešov 7 1 1 5 6:15 3 11. Ostrava 8 1 1 6 5:15 3 12. Nitra 7 1 0 6 6:16 2 13. Tfinec 7 0 2 5 3:16 2 14. Brno 7 0 2 5 4:21 2 15. Trenčín 8 0 2 6 4:24 2 16. Sparta 7 0 1 6 6:20 1 Vitán felül: a Slovan A Slovan Bratislava őszi elsőségé­ben talán senki sem kételkedik. De ha akadnának is ellenvélemények, azokat megcáfolják a tények. Például a bratislavaiak a legeredményeseb­bek a 16 csapat közül otthon és ide­genben egyaránt. Hazai pályájukon eddig pontot sem veszítettekl A Slo­van rúgta a legtöbb gólt, és a kapott gólok tekintetében a második helyen áll a VSS mögött. És még egy uni­kum: Ján Čapkovič, a válogatott bal­szélső vezeti 14 góllal a „mesterlö­vők" listáját. Hát az is régen fordult alő a csehszlovák bajnokságban, hogy egy szélsőjátékos „lepipálja" góllö­vésben a belső csatárokat! A „ké­kek" mellett szól továbbá, hogy ide­genben 14-szer rezegtették meg az ellenfél hálóját. Főleg akkor tűnik ez szép teljesítménynek, ha összehason­lítjuk nyolc olyan csapattal, amelyek saját pályájukon összesen 14 gólt rúgtak. Mi a titka a Slovan eredményessé­gének? Az egyes fordulók után írt kommentárjainkban erre már rámu­tattunk. így újat nem mondhatunk, de talán nem árt megismételni, hogy milyen tulajdonságokkal is rendel­keznek a „kékek", milyen játékfel­fogással kényszerítik megadásra el­lenfeleiket. Először is szögezzük le: a Slovan nem játszik valami különleges lab­darúgást. De mintha tudatosították volna, hogy a mai futballban alap­feltétellé vált az atlétikus mozgás. Tehát futni keli, akár tetszik, akár nem. És a bratislavaiak futnak. Lab­dával és labda nélkül. Állandó mozgással, erőteljes, gyors vágtákkal igyekeznek „túlhajtani" (nem „túlját­szani"!, mert maga a játék, a tech­nika, a szellemesség, az ötletesség sohasem volt a Slovan erős oldala) az ellenfelet, amely kifárad a sok „üldöztetéstől", és végső soron olyan hibákat követ el, amelyeket a „rá­menős" csatárok gólokká értékesíte­nek. Ez az erőnlétre és gyorsaságra épülő, kevés húzásból álló játékfél­fogás áll legközelebb a jól edzett, erőteljes, szinte hibátlan erkölcsi­akarati tulajdonságokkal rendelkező Slovan-futballistákhoz. Kiegyensúlyozott a liga, de ... Igen, az idén is meglehetősen ki­egyensúlyozott a bajnokság. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy a színvo­nal is javult, mert édeskevés az át­lagszínvonal, ha hiányzik egy-két igazi nagycsapat a mezőnyből. Mint­ha ez a kiegyensúlyozottság, ez a középszerűség bizonyos hanyatlás előszele lenne az utóbbi esztendők­ben. Mert mondjuk tudásban és já­tékfelfogásban nem a többiek közelí­tették meg a valamikor példaképül állított Trnava modernségét. Ellen­kezőleg: a Trnava „közelítette" meg a többleket. Magyarán mondva: visz­szaesett a sokévi csehszlovák átlag­színvonalra. És ez egy kicsit elszo­morító a nemzetközi díjmérkőzések szempontjából nézve. Gondoljunk csak csapataink idei szereplésére az európai kupatalálkozókon. 0:0-nál kezdődnek a mérkőzések ... Sok edző azzal védekezik, ha sze­mére vetik a „betonozást", hogy nin­csenek olyan csatárai, akik idegen­ben valamire képesek lennének. Ezért állnak be védekezni. Az igaz, hogy nincsenek minden csapatban olyan támadójátékosok, mint mondjuk a Slovanban, a Trnavában, a Duklában, így „öngyilkosság" lenne nyílt sisak­kal játszani — mondják az edzők. Tehát inkább választják az ellenszen­ves védekezést, a romboló játékot, amely ideig-óráig eredményes is le­het. Később kapnak egy gólt, és szét­esik a védekező koncepció. De aztán már hiába akarnak támadni, a ha­zaiak nem adnak nekik alkalmat a gólszerzésre. A vereségtől való félelem sokszor „eltanácsolja" a vendégcsapatot a tá­madójátéktól. Labdarúgásunk, klub­csapataink eme árnyoldala megmu­tatkozik a válogatottak nemzetek kö­zötti találkozóin ls. Éppen a buka­resti mérkőzés erre a legfrissebb példa. A mércék különbözőek Ha vannak olyan vélemények, hogy játékosaink között nagyon kevés a markáns egyéniség, akkor ez a bí­rókra vonatkoztatva hatványozottan érvényes. A legnagyobb baj abban mutatkozik, hogy játékvezetőink nem egyforma szigorral alkalmazzák a szabályokat. Ha egyáltalán alkalmaz­zák. Ámiért például az egyik bíró figyelmezteti a játékost, a másik még csak szóra sem méltatja. Hasonló a helyzet a tizenegyesek megítélésével is. Érdekes, hogy külföldön általában elégedettek játékvezetőink bíráskodá­sával. Ez azt jelenti, hogy itthon va­lamivel adósak a fekete ruhás embe­rek. Ugyanúgy adósságai vannak a fegyelmi bizottságnak ls. Mert a fi­gyelmeztetésért csak büntetést fizet­ni, nem vezet sehová. Hiszen már a verebek is csiripelik, hogy a futbal­lista egyesületek nyúlnak páncél­szekrényükbe. Nem lenne-e célsze­rűbb és hatásosabb bevezetni, hogy a háromszor figyelmeztetett labdarú­gó nem játszhat az elkövetkező né­hány találkozón? Angliában például nem -régen az egyik játékost öt fi­gyelmeztetésért nemcsak hogy pénz­bírságra ítélték (150 font sterling; 1 font = 100 korona), hanem több hétre el ls tiltották a pályáról! Rossz csapat az Inter? A tabellán elfoglalt helye azt mu­tatja: a legrosszabb csapat a 16-os mezőnyben, mert a legkevesebb pontot gyűjtötte össze a 15 mérkőzés folya­mán. Pedig nyugodt szívvel leírhat­juk, hogy ami a labdarúgó művészetet, a technikát, a gyorsaságot, a Játékos­ságot, az egyéni képességeket Illeti, sok csapat előtt állnak. De ezeket, a labdarúgás szempontjából elsődle­ges követelményeket csak nagyon ne­hezen tudják összeegyeztetni az aka­rati-erkölcsi tulajdonságokkal. Sok esetben egyáltalán nem képesek össz­hangba hozni a kettőt. Valamikor elegendő volt az Internek egy félóra, hegy „megpuhítsa" ellenfelét. Ez alatt az idő alatt szellemes csatár­játékával szinte játszi könnyedség­gel ontotta a gólokat. Az idők azon­ban változnak. A ligában manapság annyira előtérbe kerültek az erköl­csi-akarati tulajdonságok (küzdeni­tudás, szívósság, akarás)", hogv a csak labdarúgó-művészetére „hivat­kozó" együttes képtelen eredménye­sen játszani mondjuk a kevésbé kép­zett ellenféllel szemben. Sok eset­ben a bírók is „besegítenek" a „gü­rizőknek". Gólok, góllövők, nézők Százhúsz mérkőzést játszottak az őszi idényben a csapatok és 345 gólt rúgtak. Ilyen góltermésre csak 10 év­vel ezelőtt volt példa! Tavaly 264. tavalyelőtt 283 gólt rúgtak a bajnok­ság első „félidejében". Már említettük, hogy milyen „cso­da" történt a góllövő-listán: Ján Čap­kovič szélsőjátékos létére vezeti a legeredményesebb futballisták listá­ját. A sorrend — 14 gólos: Ján Čap­kovič, 10 gólos: Adamec (Trnava) és Nehoda (Dukla), 8 gólos: Klement (Ostrava) és Švehlík (Slovan), 7 gó­los: Masrna (Trnava), Slezák (Žili­na), Gajdúšek (Dukla) és Stratil (Teplice). A nézőszám statisztikája azt mutat­ja, hogy Brnóban jártak legtöbben mérkőzésre: a Zbrojovka hazai 8 ta­lálkozóját 205 000 szurkoló tekintette meg. A Sparta 8 otthoni mérkőzésén 127 000, a Slovan hét találkozóján 125 000 néző volt jelen. Legkeveseb­ben Trenčínben (37 000) és Prešovon (37 500) vo)tak kíváncsiak a bajnoki összecsapásokra. Brno tartja az egy, találkozó nézőcsúcsát is: a Zbrojov­ka—Slávia meccsen 33 732 volt a fi­zető nézők száma. Egy másik „re­kord": Trinec—Dukla 229 fizető né­zői Egyébként a 120 találkozónak 1188 650 nézője volt, ami átlagban majdnem 10 000-et jelent. A nézők viselkedéseiről -nem készí­tettek statisztikát. Pedig annak elle­nére, hogy nem történtek „katasztro­fális" kilengések, akadnak sportsze­rűtlen, vulgáris szurkolók, akik fel­háborító bekiabálásokkal becsmérllk az ellenfelet és a játékvezetőket, kü­lönböző tárgyakat dobálnak a pályá­ra. A jövőben nem ártana a szurko­lókat is rendre utasítani... TOMI VINCE f ; m A Slovan Bratislava csapata, amely kétpontos előnnyel áll a bajnokság élén. mmpi iliodio Szlovoktc Kommunista Pártja Központi Bnottsaga. Szerkeszti e szerteüti bizottság. Főszerkesztő: Lőrinci Gyula. Szerkesztőség: Srotisiova. Oorkl) utca 10. Telefont 537-16, 512-23, 335-68. Főszerkesztő: 532-20. fitkarság: 550-1 č sportrovot: 505-29, gazdasági ügyek: 506-34, távitói 09308. Journal K.odó­inatal, Biotislovo, Volgogradská t. Nvomjo o Protdo Nvomdairóllalol brotiilorai üzeme, Srotisiova, Štúrovo 4. Htrdetóiiodo: Bratislava, lesenskéttc <2. lelefon; 551-83. Előfizetési dlj havonto 14.70 korona, o Vasárnapi Oi Szí negyedévre 13 korona. Terjeszti a Posta Hirlapsiolgátat. Előfizetéseket ellogod minden postahivatal és postai kézbesíti Külföldi megrendelések: PNS - Ostrednö ezpedicio tlače, Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VI1.

Next

/
Thumbnails
Contents