Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-05 / 48. szám, Vasárnapi Új Szó

G ýógyn övények Beléndek (HYOSCVAMUS NIGER L., BLEN ClERNÝ) A beléndek (belind, Bellény, bilinifi, bllind, bolondítófű, bo szorkányfű, bölömbika, bölénymag, csalmás beléndek, csalmatok, csábltófű, csodamag, disznóbab, ördögszem, veres hályog) a burgonyatélék (Solanaceane) családjába tartozó, szemetes, törmelékes, trágyázott helyeken, legeifikön, parlagokon és ntak mentén termfi, minden részében erősen mérgező, kétéves növény. Az egész növény ragadós mirigyszőrökkel borított, kellemetlen bódító szagú, szürkészöld színű. A növény szára néha 1 m magasságot is elér. A gyökere karó alakú, fehéres színfi. A kétéves változata az első évben csak levélrózsát hoz. Virágzata forgó, virága rövid, kb. 1 cm hosszú kocsányú, színes piszkoshalványsárga, lila erettel. Termése 15—20 mm hosszú, hasas bögre alakú, éréskor leváló kupakkal fedett tok. Májustól júliusig virágzik. Gyűjtendő: a kifejtett tőlevelek, valamint a szár levelei. A leveleket zsinórra felfűzve kell szárítani. Tűlevelei 20 cm -hosszúak, 10 cm szélesek, tojás alakúak, fogas szélűek, puhák, tapadósak, a szőröktől bársonyosan molyhosak. Színük szennyes világoszöld. Szárlevelei rövidnyelűek, vagy ülők, megnyúlt tojás alakúak, hegyesek. A friss levelek sajátságos undorító, bódító szagúak és kesernyés csípős ízűek. A száraz levelek szaga enyhébb, és kissé kesernyés Ízű. A drog erősen mérgező alkaloidákat tartalmaz. Fontosabbak: a kyoscyamin és a scopomalin. Továbbá tartalmaz cserzőanyagot, kolint, glukózát és nyomokban illóalojat. A hyoscyamin szárításnál atropinná alakul át. A drognak görcsoldó, asztma elleni és fájdalomcsillapító tulajdonsága, magának az atropinnak paraszimpatikus bénító hatása van. Ez annyit jelent, hogy kis mennyiségben is gátolja a görcsös izgalmi tüneteket. Szemen az atropin pupillatágulatot okoz. Ezt a szemgyógyászatban, a szemfenékvizsgálatnál használják. A pupilla tágulásával egyidejűleg csökken a szem alkalmazkodási képessége. Az atropin tehát rontja a látást, a tárgyak homályosabban látszanak, esetleg kettős látás lép fel. Ilyen tüneteket észlelhetnek magukon azok, akik állandóan görcsoldókat használnak, mint például: Atropin tablettákat, Papaverin-Atropin tablettákat, Neopepulsan-Duplex drazsékat és Scobutil tablettákat. Az Atropin további mellékhatása a szájszárazság, továbbá csökkenti a verejtékmirigyek mun káját, a nedvtermelést a hörgőkben, gyomorban, hasnyálmirigyekben. Csökkenti a gyomor- és bélgörcsöket, erős hatást gyakorol a központi idegrendszerre. Az atropintartalinú növényeket (beléndek, maszlag, nadragulya) régebben szemlmi bájitalok, 111. boszorkánykenőcsök készítésére használták fel sajátságos zavartságot, részegséget, izgatottságot okozó hatásuk miatt. Ismerték múr a beléndeket az antik időszakban is. Említést tesz róla Diskorides, Plinius és Scribonius Largus, aki fejfájás ellen ajánlotta. Hippokrates, az antik idők nagy orvosa mint fájdalomcsillapítót használta. Shakespeare szerint Hamlet apját is beléndekfűvel mérgezték meg. A beléndeklevélből több gyógyszerkészítményt állítanak elő: beléndekkivonatot, beléndek olajat és cigarettát. A ná lünk kapható Antiasthmatické cigarety Spofa beléndek leve let nem tartalmaz, csak maszlag és nadragulya levelet. Magyarországon alkatrésze az asztma elleni cigarettáknak. Az asztmás betegek a roham kezdetén egy cigarettát szívnak el. A füstbe átmegy az atropin jelentékeny része. A beléndekolajat régebben gyógyszertárban tartották és a reumás fájdalmak ellen használták. A beléndek drogot reszkesztős öregségi megbetegedéseknél adagolják. Dr. NAGY GÉZA HOBBY Ex libris-gyűjtés Napjainkban egyre többen hódolnak különböző gyűjtőszenvedélynek. Egyik ilyen az ex libris-gyűjtés. Nem véletlenül nevezik ezt a könyv tulajdonságára utaló kis papírlapocskát, melyet a jobb ízlésű könyvbarát a könyv borítólapjának belső oldalára ragaszt, a könyv őrének. Annál is inkább, mivel a könyv tulajdonosát így nem egy-egy rosszul sikerült aláírás, kezdőbetű és különböző szimbólumok tarka sokasága, hanem művészien kivitelezett ex libris jelöli meg. Ezek a kis grafikai lapok a könyv tulajdonosának nevén kívül általában a foglalkozását, egyéniségét, sajátos érdeklődését jelképezik. Az „ex libris" (szó szerint: könyveiből, azaz X. Y.-nak a könyvei közül) nem utolsósorban a külcsönkérők és a visszaadni elfelejtők figyelmeztetőjeként szolgál egy-egy esetben. A mai értelemben vett ex librisek a könyvnyomtatással egyidőben születtek. A legrégibbek Németországban 1470ből maradtak fenn. Egyik legrégibb ismert magyar ex libris a XVI. századból való, amelyet fába metszettek Teilnkes (helyesebben Telinkes) János számára. Ex librisek díszítették egyébként Zrínyi Miklós könyveit is, amelyeket jelenleg a zágrábi egyetemi könyvtárban őriznek. Az ember ősidők óta keresi a szépet, s szemet, lelket gyönyörködtető alkotásokat. A fekete-fehér ábrázolás szuggesztív hatását figyelhetjük meg a művészien megformált ex libriseken is. Minél művészibb a grafika, minél magasabb szintű sokszorosítási technikával készült, annál szívesebben szerzik meg és helyezik el gyűjteményükben a gyűjtők. A nyomtatásnak köszönhetjük, hogy a ma embere szinte naponta találkozik kisgrafikai művekkel. Sok ex libris gyűjtőnél kezdődik a gyűjtés közkézen forgó kisgrafikák gyűjtésével, mivel ez a legegyszerűbb mádja a gyűjtési szenvedély kielégítésének. A gyűjtés sokféle érdeklődést és képességet fejleszt. A gyűjtemény akkor jelent szellemi és gazdasági értéket, ha a megismerés elmélyítésére, az ismeretek terjesztésére és a műveltség emelésére alkalmas. Minden gyűjtemény fontos isinérve, hogy gondozott és áttekinthető legyen. A színvonalas gyűjtés feltétele az is, hogy a gyűjtő kísérje figyelemmel a szakirodalmat, és igyekezzék megszerezni minden hozzáférhető tudást. Az általánosan elterjedt feldolgozási gyakorlat szerint a gyűjtők fekete, vagy sötétszürke kartonpapírra ragasztják fel ex libriseiket, a művész nevének és nemzetiségének, és a készítés évének a feltüntetésével. Ily módon aránylag nagy mennyiségű grafikai lapot kis helyen is el tudunk helyezni. Gyűjtői elsősorban saját lapokkal rendelkeznek — ezek képezik a későbbi csere alapját. A művésztől, aki elkészíti ex librisüket, megkapják a fadúcot, vagy a rézlemezt, s erről maguk készíthetnek 500—1000 levonatot. Ezek óceánokon túlra is átvándorolnak és bejárják a világot, mert e nemes szenvedélynek az egész világon vannak hódolói. Ezt igazolják a kétévenként megrendezett ex libris világkongreszszusok is. Legutóbb a Nemzetközi Ex-libris Szövetség (FISÁÉ) 1970-ben Budapesten tartotta meg XIII. kongresszusát, mely számunkra többek között azért is jelentős, mert ezen iktatták be az önálló szlovák egyesületet a FISAE rendes tagjainak sorába. A következő kongresszus színhelye Dánia, s így Koppenhága látja vendégül a világ ex libris gyűjtőinek ^és művészeinek küldötteit. O. GY. A Csehszlovák Szövetségi Távösszeköttetési Minisztérium november 29-én öt címletből álló, csehországi és szlovák festők kiváló alkotásait ábrázoló alkalmi bélyegsort bocsátott ki. Az egyes címletek az alábbi műveket ábrázolják: 1 Kčs — Imro Weiner-Kráf „Várakozás" c. festményét 1,20 Kčs — A Vyšebrody Mester „Feltámadás" c. festménye 1,40 Kčs — Miloš Bazovský „Korsós asszony" c. festménye 1,80 Kčs — Josef Mánes „Verunka Cudová" c. festménye 2,40 Kčs — Albrecht Dürer egyik festményének részlete A bélyegekkel egyidőben első napi borítékok is megi^inntek. (s) i ŕ -Ki.íŠUlVť ••MM'" m * prtjfc ' 'f > J. & sít •ye? v \m,< > C: K - K ú?> * í v* >: S* K<f > - t?' f SZOBANÖVÉNYEK Datolyapálma (Phoenix dactilypliera) A pálmák túlnyomó része a meleg égöv növényvilágához tartozik. Közülük szobanövényekként csak azok tarthatók, melyek alacsonyabb hőfokot igényelnek, és a mai modern lakásokban nem foglalnak el túl nagy helyet. Ilyen a datolyapálma is, mely Észak-Afrikából származik. Megél a szokásos szobakörnyezetben, s gondoskodásunkat szép növekedéssel hálálja meg. Bármely virágüzletben beszerezhető, de megfelelő körülmények között házilag is szaporítható. Az üzletben vásárolt datolya magját komposztföld, marhatrágyával keCert kertiföld és agyag keverékébe vetjük. A mag rendszerint 8—10 hét alatt kikel. Első levelei lándzsaalakúak, melyeket másfél—két év után a pálmára jellemző levelek váltanak fel. A fiatal növényeket átültetjük az előbb leírt módon elkészített talajba. Mivel mélyen gyökerezik, ajánlatos inkább mély, mint széles cserepet venni. Megtörténik, hogy a gyökerek a növényt kinyomják a talajból, de lehetőleg ekkor se ültessük át, inkább tápoldattal öntözzük! A növény átültetésére 3—4 évenként kerülhet sor. A datolyapálma gondozása év közben aránylag egyszerű. Rendszeres öntözés, szárazabb helyiségben finom permetezés szükséges. Teleltetése sem különösen nehéz. Környezetében a levegő hőmérséklete ne szálljon 0 Celsius fok alá, ne állítsuk huzatba, és talaja ne legyen túlságosan nedves. Száraz levegőjű helyiségben gyakran megtámadja a pajzstetű, melynek szívása meglátszik a levélen. Rendszeres lemosással védekezhetünk ellene. SZABÖ FERENC A hegyvidéket, az erdőt kedvelő bolló (Corvus corax L.) az énekesmadarak (Passeriformea) rendjébe, a varjúfélék (Corvidal) családjába tartozó madarak között a legnagyobb. Hossza 64—66 cm, a hím szárnya 39,0—47,0 a tojóé 38—42, a fark 21—25, a csőr 7—8 és a csüd 6,4— 7,3 cm. Az öregek acélkék vagy bíbor fényű feketék. A tollazat általában fekete, amely a különböző testtájak szerint különféle színben csillog. Az orrlyuk sertéi fe-* keték. A hónaljtollak és az alsó szárnyfedők barnásfeketék, a tollak töve és a pehelytollak szintén barnásfeketék. A fiókák csupaszon kelnek ki a tojásból, az első pehelyruha egérszürke. A csőr erős, orma egész hosszában hajlott, fekete, felső kávája az alsón túlterjed, lefelé hajlik. A csűd fekete, a szivár ványhártya sötétbarna. KUISnös hangja és ék atakű farka elüt a többi varjúféléktől. Nálunk Rožňava (Rozsnyó) körül él. Ez a vidék teljes mértékben alkalmas fészkelési és további fajszaporltási szempontból. Már februárban kezd fészket rakni, s március elején és a hónap közepén teljes a fészek alja. Csak a tojó épít, a hím az anyagot hordja. Fészke gallyakból álló erős építmény, melyet ezután fűvel, szőrrel, papírral puhára bélel. Fészekalja 4— 6 ovális tojás. A tojó 20—21 napig kotlík, a hfm csak eteti. A fiókák 5—

B hét alatt repülőseké A család sokáig együtt marad. Növényekkel, magvakkal, rovarokkal, kisebb emlősökkel, madarakkal és nyershússal táplálkozik. Állandó madár, csak költés után kóborol el, nem nagy távolságra a költfiterülettől. Több közmondást ismerünk a hollóval kapcsolatban: „Holló a hollónak nem vájja ki a szemét", „Nagypénteken mossa a holló a fiát", „Ritka, mint a fehér holló", „Hollófészken hattyút keres". R. T. így kezdhetnénk: végy néhány méter drótot és ügyeskedjl Igen, a képünkön látható egyszerű válaszfalat és az ügyes kis polcot drótból házilag is elkészíthetjük. Ha nincs gömbvasunk, akkor a mennyezethez falécet erősítünk, és erre szögeljük („U" alakú apró szögekkel) a színes műanyaggal bevont drótot. A padlónál ugyancsak léchez erősíthetjük. A polc két oldalsó keretét viszont egészen vastag, erős drótból készítőik, majd fekete lakkal bekenjük. Hogy könnyebb legyen, deszkalapok helyett müanyaglemezt használjunk a polcra.