Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-01 / 284. szám, szerda

A szlovák építészet tárlata BEMUTATÓ AZ ÜJ SZÍNPADON Komédiások hajója Az Űj Színpad zenei részlege a napokban további vonzó előadással gazdagította repertoárját, amikor a szórakoztató színházművészet egyik legjelentősebb alkotását, az amerikai Jerome Kern és Oscar Hammerstein világhírű művét, a Komédiások hajóját mutatta be. A sokak szerint az amerikai zenés játék kezdetének tartott mű születése (1927) óta a mai napig semmit sem veszített frisseségéből és vonzerejéből annak ellenére, hogy a „muzikalitásáról" szóló állítások ma már túlzottnak tűnnek. A „Komédiások hajója" mai változatában sokkal Inkább a tipikus amerikai valósággal (helyszín, a négerzene hatása) gazdagított hagyományos európai operettre emlékeztet, mint zenés játékra. Eltekintve műfaji többszínűségéről, egyetérthetünk azzal az állítással, hogy a „Komédiások hajója" ke letkezése idején az akkori amerikai szórakoztató zenés színház tetőpontját jelentette. A két szerző arra törekedett, hogy az akkori amerikai zenés színművészetet az igénytelen szórakozás síkjáról művészi színvonalra emelje. Sikerük első előfeltétele Edna Ferber kiváló regénye volt. A szerzők a Komédiások hajójában a Mississippi partvidékét járó vándorszínész társaság változatos és a part mentén élő lakosság nehéz életét, valamint a főhős, Magnólia Ravenal, és családja megható sorsát hatásos színházi formába ültették át. A kitűnő zene itt nemcsak az egyes dalok és táncszámok sorrendjét jelenti, hanem a legfontosabb alakokat és jeleneteket is jellemzi és ezzel ezek sokat nyernek lélektani kidolgozottságukon és hitelességükön. Kern és Hammerstein zenés játéka a zene, a tánc és a cselekmény egységének jó példáját nyújtja, s az egyúttal ígéretes lehetőséget jelent a mai zenés játék számára. Bedfich Kramosil rendező és munkatársai észrevehetően kedvvel fogtak a jó és igényes darabhoz. Bár az Oj Színpad színpadának kis méreteire tekintettel kellett lennlök, ezért a művet bizonyos dramaturgiai módosításokkal és elkerülhetetlen korrektúrának kellett alávetniük, el kell ismernünk, hogy ezt nagy érzékenységgel és áttekintéssel tették. Az így módosított szövegkönyvre egyéni módon tudtak tekinteni, megpróbálták az előadáson a hatalmas Mississippi légkörét és a partja mentén élő emberek életét feleleveníteni. Kramosil szándékának megvalósítására elegendő rendezői eszközt talált a megható, sőt romantikus s az erős szociális-faji tiltakozás elemeit nem nélkülöző szövegkönyv megbízható színpadi realizálására. Kár, hogy a színpad kis méretei nem engedélyezték Oto Sujannak, kifejezőbb, képzőművészetileg gazdagabb, de főleg hangulatteremtőbb színpadkép kialakítását. A szemléltető, olykor mégis eléggé sivár színpadon, a rendező a lebilincselő történetet gazdag sokrétűségében és plaszticitásában nagyon hatásosan és erős költői aláfestéssel bontakoztatta ki. Az előadás költői aláfestésének hordozói Boris Slovák kitűnő koreográfiáján alapuló látványos balettjelenetek, amelyekhez Paul Robeson előadásában ismert, az egész művet átszövő Old Man River (Az öreg folyó) szolgált alapul. Épp ez a dal és a költői koreográfia asszimilálása jellemzi a Komédiások hajó-ját, mint a Mississippi folyó apoteózisát bemutató rendezői elképzelést. Slovák kifejező, a korszerű táncosokra támaszkodó koreográfiája a folyó erős, költőimetaforikus ünneplése, visszaadja a part mentén élő, a faji elnyomás alatt szenvedő néger lakosság fájdalmát, szenvedéseit, reményeit, vágyait, ellenállását és haragját. A cselekményből eredő valódi táncoknak és mozgásváltozatoknak ls súlya, hatása és igazi „temperatúrája" van. Slovák leleményes koreográfiája jelentős mértékben hozzájárult a szövegkönyv „zenés játéki egyensúlyának" megerősítéséhez és meggyőzött ben níinket arról, hogy az ő munkája a „Komédiások hajója", a korszerű zenés játék egyik fő forrása. Az Űj Színpad zenei együttese tagjainak egész sora e zenés játékban testreszabott szereppel találkozott. A hálás drámai szerepek, de főleg Kern helyenként Puccinira és Lehárra emlékeztető egyedülálló melódiái jelentős színészi-énekes teljesítményt igényeltek. A követelményeknek főleg a kiváló Mária Schweighoferová (Magnólia) felelt meg, de elismerés illeti a magára egyre inkább felfigyeltető Darina Markoviöová (Júlia), a színészileg kissé erőszakolt stílusú, de különben megbízható Oľga Gallová (EUie), továbbá a jól éneklő és mozgó Karol Vlach (Gaylord Ravenal), a színészileg decens Gizela Veclová (Parthy), s az igyekvő l. Gálik (Frank) alakítását is. Andy kapitány megható alakját különböző, de egyaránt hatásos eszközökkel Ivan Krivosudsktj (első szereposztás) és Marián Labuda alakította. Az utóbbi színész fiatal kora ellenére különösen kellemes meglepetést szerzett. A Mississippiről szóló híres dal előadása Jozef Kuchárnak jutott, aki a nagy alkalmat tökéletesen kihasználta és kellemes benyomást tett a nézőkre. Elismerés illeti a kisebb szerepeket alakító többi szólistákat, a fegyelmezett és plasztitikusan mozgó statisztákat, de különösen a balettegyüttest a legoptimálisabb előadás elérésére irányuló példás igyekezetéért. Bohuš Slezák, a zenei betanításért felelős karmester férfi volt a talpán. Kern partitúrájához méltó betanítása elárulja, hogy ez a csodálatos muzsika nemcsak neki, hanem a kedvvel játszó zenekarnak is „ül". Zenei lelkesedést sikerült átvinni a szólisták többségére és az egész együttesre. Jó, hogy az Oj Színpad dramaturgiája — ha bizonyos késéssel is — de bemutatta a „Komédiások hajójá"-t. A jelenkori zenés játék fejlődése szempontjából sokat jelentő művet így közel hozta hozzánk. Annak a zenés műfajnak, amelynek színrevitelében az Oj Színpad zenei együttese az utóbbi években olyan nagy érdemeket szerzett, a Komédiások hajójának előadása is e sikerek számát növeli. A. G. SZESZGYÁRI AROMÁK Ma nyílt meg Bratislavában a Kultúra és Pihenés Parkfában „Az atom az ember szolgálatában" kiállítás, amelynek legnagyobb szenzációja minden bizonnyal a Lunohod-1 lesz. A levegőben terjedő alkohol gőze és a jellegzetes aromás illat még az idegennek is elárulja. hogy a közelben szeszfőzde található. Mintegy kőhajításnyira a malackyi vasútállomástól megtaláljuk a szeszgyár üzemének bejáratát. A gyár udvarán üvegpalack-rakomány torlaszként emelkedő piramisait, vasúti kocsira helyezett több ezer literes fémtartályokat pillant meg a látogató. A hatalmas tartályokban kész desztillátumokat szállítanak a gvár részére a trenčíni SLOVLlK közporiti vállalatától. Köztudott, hogy — elméletben — már az alapiskolát végzett diák ismeri a sör-, és a szeszgyártás „ábécéjét", valamint technológiáját. Nincs is ebben semmi ördöngösség. Az ismert recept szerint minden cukortartalmú növényféleségbőr lehet szeszt gyártani. Az erjedés folyamán a szacharidok alkohollá alakulnak át. Az erjerdést különféle katalizátorokkal, erjedést meggyorsító élesztőkkel serkenthetik. A tömény, koncentrált alkoholok gyártásakor a kiforrást desztilláciő követi. így keletkezik a párlat. Napjainkban az alkoholok felhasználása széles körű, úgy a gyógyászatban tinktúrák formájában, mint az ipar sokrétű ágazataiban használt denaturált szesz alakjában. A fogyasztásra készült italok szintén az alkohol „leszármazottjai", de tisztított, finomított és zamatanyagokkal ízesített formában. A malackyi szeszgyár a trenčíni SLOVLÍH központi üzeméhez tartozik. Gaál elvtársnőtől tudtam meg, hogy a szeszgyár több munkaszakaszra oszlik. Van likőrkészítő részlege, amelynek művezetője Gaál elvtársnő. Továbbá konzervkészítő részlege, ahol a gyümölcs- és a narancslevet konzerválják. Ezenkívül van még saját üzemi szeszfőzdéjük, valamint szállítási részlegük. Vízner elvtárstól, a likörkészítő részleg vezetőjétől megkérdeztem: Milyen a gyártott italok választéka? — Sokféle italt gyártunk és palackozunk. De jobb lesz, ha csoportokra osztva ismerkedünk meg gyártási skálánk tartalmával. Elsőként említhetnénk a fogyasztási szesztermékeket; ide tartoznak az édespálinkák, a likőrök, a rum és a vodka. Ezek mind 30 százalékosak. A másik csoportba a márkás italok tartoznak. Ide sorolhatjuk a cinzanot és a gint. Tömény szeszes italok: special brandy, borókapálinka, szilvapálinka. Speciális készítményeink közé tartoznak az emulziós italok: a tojáslikőr és a csokoládékoktél. A malackyi szeszgyár a trenčíni anyavállalattól kapja a különféle eredetű desztiilátumokat. Itt a gyárban megfelelő gyümölcsextraktokkal ízesítik, amelyek nemcsak zamatbeli, hanem színváltozást is eredményeznek. A palackozást gép végzi. A likőrkészítőben főleg asszonyok dolgoznak, az átlagéletkoruk 28—30 év körül van. Keresetük eléri a havi 1300— 1400 koronát. Ebből a minőségi járadék 110 koronát tesz ki. Mi is ez a minőségi járadék? — Ezt az összeget akkor vonják le a fizetésből, ha az ellenőrző szervek piszkosnak találják az üvegeket, vagy minőségi fogyatékosságot észlelnek. Ezenkívül a havi és az évi tervet is teljesíteni kell, amiben nincs is hiba: A szeszgyári termelés is idényszerű, de fordított értelemben, mint a sörgyáraké. Ugyanis a szeszgyár produktivitása a legalacsonyabb görbét a nyári hónapokban mutatja. Ez érthető is, mert a nyári hónapokban a sörfogyasztás kerül előtérbe. A kapacitás legnagyobb kihasználására a téli hónapokban kerül sor. Az egyik legnagyobb bevételt jelentő termékeik közé a szódagyátak részére készített slovkola-szirup tartozik. A gyár másik érdekes részlege a narancslékonzerváló. Itt szintén a női munkaerő dominál. Húsz év körüli lányok szorgoskodnak a gép körül. Először üres dobozok kerülnek a szállítószalagra, ezután a dobozok áthaladnak a töltőn és megtelnek lével. A végén pedig a lezáró szerkezet hermetiku san fedi, és már kész is a konzervszörp. A gyár saját kísérleti laboratóriummal is fel van szerelve, amely a minőségi és egyéb gyártási technológiai vizsgálatok elvégzésére szolgál. A malackyi szeszgyárnak mintegy 200<> állandó dolgozója van. Alkalomadtán katonák is járnak brigádozni, főleg az idénymunkák idején. Vízner elvtárs örömmel újságolja, hogy a gyárban egyre ritkábban fordul elő munkabaleset, valamint tűzeset. Ebből is. láthatjuk a mun kafegyelem megszilárdulását. Ebben az üzemben a munkaerővándorlás ismeretlen fogalom. MONCZ LASZLÖ A bratislavai várban bemutatott szlovák architektúra kiállítása jelentős társadalmi s kulturális esemény, és egyike a Csehszlovák Kommunista Párt 50. évfordulóját ünneplő rendezvényeknek. Ilyen terjedelmű építészeti seregszemle megtekintésére első ízben van alkalma közönségünknek. A látottak alapján régmúlt időktől a máig különböző történelmi korok anyagi és kulturális színvonalára következtethet a néző. Kibontakozik előtte országunk építészeti arculata fontos és jellegzetes vonásaival. Mintha évezredek előtti homályba vitt volna vissza az„időgép". Tanúi vagyunk az őskor azon szakaszának, amikor az ember már nem elégedett meg a természetadta odúkkal, barlangokkal, hanem a régi kőkorszak idején fejlődő értelme segítségével az időjárás viszontagságai ellen védelmet adó lakóhelyet alakított ki a maga és a vele rokonságban élők számára. Az újabb kőkorszak földművelő családjai már egyéni otthonokat teremtenek. S valamelyikük kifaragja a nőt formázó ujjnyi plasztikát: a termékenység bálványát, (rnoravány-i lelet.) A bronzkorszakkal elkezdődik a munkamegosztás, megerősített települések -keletkeznek. A hallstadti korban a tömeg uralkodót választ s erődjei, katonái vannak. Az ókori kelta városokban, falvakban, városokba tömörülnek az iparosok, s a kereskedők. A római uralom alatt országunkra is kiterjed az antik rabszolga-civilizáció s a római épületek határozzák meg a jövőbeni szlovákiai építészet történeti fejlődését. Ennek a civilizációnak romjain épül föl a Nagymorva Birodalom. A középkor a feudalizmus ideje. A XI. században alakul ki az egységes, köríves román stílus. Kőből s téglából épülnek a boltozatos templomok, kolostorok, a határmenti őrtornyok és erődök. Csupán Dévény várát említem s a szakolcai körtemplomot, s a binyeit, melynek faragott oszlopfői medvevadászatot ábrázolnak. A XIII. század a kora gótika ideje. Csúcsíves templomok, kolostorok tűnnek fel. Az érett gótikában- városok, erődök, templomok, a késő gótikában városházák jelennek meg. A festői strečnói és trenčíni vár Csák Máté nevével kapcsolatos. A lőcsei Jakab-templom világhírű faragott oltára Pál mester műve. A bratislavai városháza késő gót részlete a XIV.—XV. századból való. — Európában Mátyás házassága révén Magyarország keretein belül Szlovákiában vert először gyökeret az olasz reneszánsz. Legjellegzetesebbek a török ellen épített védővárak, főképp Nové Zámky ban (Érsekújvár). Kelet-Szlovákiában középületek, kastélyok, Prešovon magas attikájú házak, Banská Bystricán a Bethlen-ház, kazettás menynyezetű templomok, harangtornyok épülnek. — A XVII. század közepe táján már barokk stílusúak az egyház és az arisztokrácia épületei. Az erőteljes, szenvedélyes barokk a XVIII. század közepén fejlődik ki. Átépítik a templomukat, s a gazdag, ragyogó belső kiképzés az ellenreformáció céljait szolgálja. A Mária- és a Pestis-oszlopok is most jelennek meg. A sok értékes alkotás közül kiemelkedők a bratislavai Szentháromság-templom, a Királyi Kamara (a mai Egyetemi Könyvtár), a trnavai Egyetemi templom, a jászói kolostor. — A francia forradalom után a hazai haladó értelmiség szemét Párizs felé fordítja. E felvilágosodásra törekvő kornak stílusa a klasszicizmus. Ebben a stílusban épülnek a középületek, a főúri-, s a gazdag poleári otthonok, vigadók, fürdőépületek, vasúti állomások, gyárak. Legnevezetesebbek a Prímás Palota, a Topolčanyi kastély. Ezek után a méltóságteljes építmények után a vidék célszerű, egyszerű, harmonikus megoldású, fából, agyagból épült, népi architektúrájával ismerkedünk. A falvak szervesen illeszkednek a tájba. Az egyes vidékek szerint különböző formák és típusok alakulnak ki, melyek a népi kultúrára jellemzők. A sajátos népi képzeletre, a díszítőkedvre vallanak Východná, Zdiar, Zázrivá, Cičmany. — Külön fejezet a XIX. századtól 1918-ig terjedő művészettörténeti, régi irányzatok elemeit felhasználó eklektikus építészet kora. A fejlődő ipar, a növekvő forgalom igényli az új technikát. Oj anyagokkal, (vasbeton, üveg) dolgoznak, s ezeknek megfelelő új szerkezetek keletkeznek. Az erősen terjeszkedő városokban a szlovák kultúrát szolgáló épületek, bérés lakóházak emelkednek. A múlt század végéről való a bratislavai Nemzeti Színház, a Kék-templom, a Danubius-gyár, a martini Szlovák Múzeum, a skalicai Egyesületi Ház s a pöstyéni Irma-fürdő, meg a regényes smolenicei és bojnicei kastélyok. Az önálló Csehszlovákiában nemzeti stílus kialakítására törekszenek. Az új építésznemzedék élén Dušan Jurkovič áll. S a 20-as évek derekán a funkcionalizmus hódít teret. A fejlődő Bratislavában s a nagyobb városokban iskolák, fürdők, modern vonalú épületek tűnnek fel: a Szlovák Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Bank, új lakótömbök: Nová Doba, Avion és Unitas, s a fürdőhelyeken strandfürdők. A felszabadulás után az első feladat az elpusztult falvak újjáépítése. Államosítják az építőipart s a háború előtti modern architektúra fejlődéséhez kapcsalódnak. „Az építészet a szocialista állam kulturális és társadalmi céljainak megvalósítására törekszik" (V. Uhliarik). Tömeges lakásépítkezés indul meg, üzemek, gyárak már az elmaradt vidéken is épülnek. Egész új lakótelepek, iskolák, sport-, egészségügyi és tudományos intézményeket szolgáló, esztétikai igényességre is súlyt fektető épületek adnak új jelleget az országnak. A városrendezés és az építészet a szocialista államban elsőrendűen fontos. Hiszen a haladó szellemű, az ember jobb életét elősegítő építőművészek és technikusok megvalósította környezet alakító hatása az egyén és közösség harmonikus fejlődésének feltétele. BÄRKÁNY

JENÖNÉ