Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-30 / 308. szám, csütörtök

BELPOLITIKAI KOMMENTÄR IGÉNYESEBBEN, NAGYOBB FELELŐSSÉGGEL A legtöbb munkahelyen elmondhatják, hogy tiszta lappal kezdik az új évet, vagyis maradéktalanul teljesítették 1971-ben feladataikat. Nem véletlen, hogy ezt az évet úgy tartjuk számon, mint a dolgozók alkotó kezdeményezése kibontakozásának és önfeláldozó munkájának évét. Oly nagy jelentőségű események serkentették e kezdeményezést mint a CSKP megalakulásának 50. évfordulója és XIV. kongresszusa. Elmondhatjuk azt is, az általános választások méltóképpen betetőzték társadalmunk konszolidálásának szakaszát. S bár az év elején időnként úgy tűnt, a kitűzött feladatok megvalósítása egyes szakaszokon meghaladja erőnket, később fokozatosan bebizonyosodott, ezek a feladatok igényesek, de teljesíthetők. Százezrek önfeláldozó munkájának köszönhető, hogy kitűzött terveinket sikerült megvalósítanunk. A dolgozók döntő többsége munkahelyén tettekkel, konkrét munkával fejezte ki pártunk politikája iránti bizalmát, szocialista hazánk iránti szeretetét. A kezdeményezések sorát a bányászok nyitották meg, ezrek dolgoztak még ünnepnapokon is, hogy legyen elegendő szenünk és otthonunkban ne aludjon ki a fény. A kezdeményezés, a szocialista inunkaverseny milliós értékekkel gyarapította népgazdaságunkat. Tények bizonyítják, minden szakaszon szilárdult a dolgozók biztonságérzete. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának programnyilatkozata leszögezi: „ ... rendet teremtettünk a termelésben, az irányításban, felújítottuk a gazdasági növekedés dinamikáját, jelentősen javult a lakosság ellátása, megszilárdult a csehszlovák korona és a bizalom iránta itthon és határainkon túl egyaránt". Gyakorlatban tapasztalhattuk az összhangot a legfelsőbb vezetés szavai és tettei között. A nyílt és - őszinte helyzetfeltárás még a kételkedőkben is elhintette a bizalmat. Kormányunk nagy jelentőségű intézkedéseket lépteit életbe, megkezdte szociális politikánk programjának megvalósítását. Nem váltak valóra ellenségeink „jóslatai", Az utóbbi időben sok tudósítást és cikket olvashattunk Fifokovóról (Fülek), amelyek főleg a város gondjával, bajával foglalkoztak. Ezek az írások tele voltak panasszal, kritikával. Ez természetes dolog is, mivel az ember tulajdonságai közé tartozik, hogy hamarabb észre veszi a hibákat mint az eredményeket. Akik csupán a kritikákat olvasták, bizony nem a legjobb véleménnyel lehetnek a városról. Éppen ezért elhatároztam, hogy megírom városunk utolsó tíz évének eredményeit. Először is szeretném felsorolni mindazokat . a létesítményeket, amelyekkel városunk az utolsó tíz esztendőben gazdagodott. Mintegy 15 millió korona költségvetéssel épült fel egy új szlovák és 5,5 millió korona befektetéssel egy új magyar tannyelvű iskola. Elkészült a fürdő, stranddal és a szórakozást szolgáló helyiségekkel. 12 millió korona beruházással 1966-ban felépült a lakosok által annyira óhajtott új üzemi klub a vnb és a Kovosmalt n. v. jóvoltából. 1965ben készült el a közszolgáltatások háza, ahol helyet kapott a borbélyüzlet, fodrászat, ruhatisztító, cipőjavító, elektromos háztartási gépeket javító műhely és a virágüzlet. Az utolsó öt év alatt a szövetkezeti lakásépítés keretén belül városunkban 348 lakásegységet adtak át. A vnb segítségével 374 állami és magánlakás épült. Jelenleg kb. 520 család igényel szövetkezeti, mintegy 80 pedig családi házat. A tervek szerint ebben az évaz elmúlt év nem volt a „megrázkódtatások éve", ellenkezőleg, megszilárdult hazánk politikai és gazdasági helyzete, tovább bővültek kapcsolatanik a Szovjetunióval és a szocialista tábor országaival. Visszapillantva sz új< év küszöbéről elmondhatjuk: valóban úgy éltünk, amint dolgoztunk. Viszont azt is tudjuk, egyes szakaszokon dolgozhattunk volna jobban is. Kormányunk programnyilatkozatában hangsúlyozza: „1972-re a források kialakításában reális ütemet tűztünk ki, megfontoltan jártunk el a források elosztásában, de lényegesen növeljük az igényességet a termeléssel, valamint' a felelős gazdasági dolgozók irányító munkájának színvonalával szemben". Indokolt ez az igény. Az igénytelenség és a felelőtlenség apróbb nagyobb megnyilvánulásait sok munkahelyen megfigyelhetjük. Márpedig ez a luxus milliárdok „elcsordogálását" teszi lehetővé. Nemzeti jövedelmünk gyorsabb ütemű növekedését gátolja a termelési költségek növekedése. Nem mindenütt gazdálkodunk észszerűen a nyersanyaggal, sőt helyenként pazoroljuk azt. Közgadászaink számításai szerint lü/0-ben a központilag irányított iparban az anyagárak 60,7 száazlékát képezték az összes költségeknek. Ha az anyagfelhasználást csupán egy százalékkal sikerült volna csökkentenünk, akkor 2,3 milliárd koronát takaríthattunk vonla meg. Ezt nem tudtuk elérni. 1971-ben kilenc hónap alatt, az iparban átlag 0,3 százalékkal több nyersanyagot használtunk fel, mint az előző év azonos időszakában. Teljesen érthető, ha a kormány 1972-ben minden erőt mozgósít e kedvezőtlen folyamat meggátiására. Minden munkahelyet érintő jogos követelmény: termeljünk olcsóbben és ellenőrizzük szigorúbban a minőségi mutatók teljesítését. Tudatosítsuk, a kormány programnyilatkozatának teljesítése egyben életszínvonalunk további emelkedését is jelenti. E feladatot valóban csak az önmagunkkal és másokkal szemben támasztott igényesség növelésével, felelősségteljesebb munkával tudjuk megvalósítani. CSETÖ JÄNOS ben még 108 lakásegységet adnak át,, s megkezdik egy 36 családos állami és egy 48 családos szövetkezeti lakóház építését, amely előreláthatólag a jövő év első felében készül el. Ezzel a két lakóházzal befejeződik az l-es számú lakótelep építése, ahol természetesen üzlethálózat, óvoda és bölcsőde is épül. Habár a városnak, mely határátkelőhely is, égető szüksége lenne egy szállodára, ennek építése még az 1978-ig kidolgozott távlati tervben sem szerepel. A Postaügyi Minisztérium határozata szerint ez év végéig be kellett volna fejezni az új postaépület építését, de a mai napig is úgy áll, ahogy két évvel ezelőtt az építést abbahagyták. Reméljük a közeljövőben mégis csak befejezik. A múlt év júniusában adták át a 100 millió korona költségvetéssel felépült Mier bútorgyárat, amely 1000 embernek biztosít munkalehetőséget. Az üzem a legmodernebb európai bútorgyárak közé tartozik. A sort azzal fejezném be, hogy megkezdték a Kovosmalt korszerűsítését és bővítését. Nemrégiben nyílt meg a Grill-bár, amely jelenleg a legelegánsabb szórakozóhely FiTakovón. Megkezdték a sporttelep átalakítását, a füleki vár helyreállítási munkálatait, s a vnb asztalán már ott fekszik egy új vasútállomás építési terve, s már csak egy új autóbuszállomás terve hiányzik. TORPIS JÖZSEF A zt mondod „Csallóköz", ** s az emberek tudatában máris kialakul a kép. a dús kalászokat termő síkság: Szlovákia magtára. A képbe a két Duna-ág. a Nagy-Duna és a Kis-Duna is beletartozik a közöttük elterülő, termékeny, gazdag földterület csaknem szubtropikus éghajlatával. Bizony, a nyári hőmérsékleti értékek meg is felelnek az ilyen meghatározásnak. A hőmérő higanyszála gyakran 35 C fokra is felemelkedik. És a tél? Napirenden vannak itt a 15 fokos fagyok. De ettől zordabb hideg is előfordul, s a földeket vastag hóréteg borítja. Vakítóan szikrázik a határ, s a felhők közt áttörő napsugarak a lerakódott zúzmara apró jégkristályaival játszadoznak. Csillogó fényben úszik ilyenkor az egész csallóközi róna... S tedd még ehhez hozzá karácsony hangulatát... Sajátságos varázsa van e vidéknek. Nyáron tengerként hullámzanak az aranysárga kalászokkai terhelt búzatáblák ... Az aratókat a fürjek szapora csiripelése hívja munkába. Télen pedig a szürkülő láthatár valahol a távoli messzeségben szinte egybeolvad a vetéseket védő, egyhangú hópalásttal... Milyen könnyű is költői képeket festeni e tájról! De próbálj akkor beszélni a táj szépségéről, amikor a nyári nap hevében szinte kiszárad a torkod, belep a - kombájnoktól felvert tarló pora, s olyan vagy, akár egy szürke riiúmia. Vagy próbálj örülni a télnek, ha nincs hótakaró, s kipusztulnak a gonddal, bajjal talajba juttatott őszi vetések ... lkáért ilyen a mi Csallókö™ zünk, varázsától megfosztva is szép. s a téli ünnepek végül is a nehéz napokat is széppé varázsolják, csökkentik a bánatot és a fájdalmat. — Tudja, nekünk saját ünnepeink vannak. Nem mintha nem volna meg nálunk is a karácsonyi ünnepek hangulata, mert az is megvan. De a mi szövetkezeti tagjaink számára az is ünnep, ha tavasszal kifutnak a földekre a gépek, ha betakarítjuk az első termést, ha az aratást ünnepeljük, és akkor van a legnagyobb ünnep, ha a zárszámadást készítjük és az emberek a részesedést kapják. Lá, ez a realitás! Így magyarázza a maga módján Vass Ferenc, a Zlaté Klasy-i (Aranykalász) Béke szövetkezet elnöke az ünnepnapok értelmét. Nyugodtan, meggondoltan, a jól végzett munka tudatában. Nem, nincs szándékában bármennyire is csökkenteni a karácsonyi ünnepek hangulatát. értelmét. -Csupán fejlődésében látja a dolgokat, összefüggéseiben, komplex módon. Hiszen abból, hogy a vidék lakosságának életmódja és gondolkodása alapvetően megváltozott, elsősorban a szövetkezeti tagok vették ki a részüket, de ő is, aki 1954 óta áll a szövetkezet élén. Tartsuk be azonban a „rendet", kezdjük elölről. Zlaté Klasy szövetkezetének területét három község és két tanya lakossága műveli. Maslovcén azelőtt földművelők laktak, Rasticén kézművesek. Az első köztársaság idején több mint 500, többnyire zsidó iparos élt itt. No és Cenkovcén, ott föld sem volt. munka sem volt, mégis sok volt a munkáskéz. És a gyermek. Sok gyermek. Ma sem ritkaság itt az 5—6 gyermekes család, inkább általános jelenségnek számit. A falu minden másban követi a divatot, ebben az egyben azonban nem. A zsúpfedeles, vályogfalú 100— 150 éves kunyhók helyett modern „összkomfortos" lakásokat építettek. Minden található ezekben a lakásokban, amikre a modern embernek szüksége lehet, elektromos berendezési tárgyak, televíziótól kezdve . .. — Nálunk valahogy fordított volt a sorrend. A tagok először házat építettek, azután berendezték, s csak a végén igyekeztek autót szerezni. Ogy gondolom, a városban ez fordítva van ... — És a gyerekek? — kérdezem Vass elvtársat. — Hát, azok sem maradtak ki a számításból — válaszol mosolyogva. S

zorgalmas nép ez. Minden tekintetben. Megfeledkeztem azonban a két tanyáról, pedig ezek szintén a szövetkezethez tartoznak. Nový Trh és Csörgepuszta. Az előbbiben nincs talán semmi különleges. de a másik sem olyan puszta már. ahogy ažt — mint valódi magyar pusztát — Jókai Mór leírta s ahogy emlékezetünkben megmaradt. Virágos rét, mocsarak, gémeskút, marhacsordák és ménesek .. . Hogyisne! Ma Csörgepuszta környéke csupa szántó, a mocsarakat még az első köztársa ság idegén lecsapolták. Talán ez volt az egyetlen okos dolog, amit akkor megvalósítottak. A szövetkezet határában 300 hektárnyi erdő volt annak idején. A parcellázás után a második világháború előtt az új tulajdonosok alig hagytak belőle húsz hektárnyi területet. Most pedig szélvédő sávokat és gyorsan növő fákat kell ültetni helyette... Ahol az ünnep is* megváltozott J, — És milyen volt a kezdet? — kérdem ismét Vass Ferenc elnöktől. — Nem volt könnyű. De máshol sem volt az, ahol a falu szocializálását elindítottáik. Először Cenkovcén akartunk szövetkezetet alakítani. Emberek ugyan voltak, csak föld nem volt. Munkások akartak itt „szövetkezni", olyan munkások, akik szerették a földet, de mindig más javára gürcöltek rajta. És most itt volt az alkalom, hogy saját maguknak műveljék. Vass elíiök hosszú monológba kezdett. Ű is itt született, Cenkovcén. Apja 28 éven át béresként dolgozott Déchy Gyula birtokán? Ma az egykori béres fia apja urának házában lakik. Sok víz lefolyt azonban a Dunán, amíg ide költözhetett. Min» alanító tag, ő a szövetkezet élő krónikása. A čenkovcei munkások végül is hozzá jutottak a szövetkezethez, s gazdálkodói kezdtek az állami gazdaságból kihasított alig 200 hektárnyi területen. Ezt a földet gyarapították később. örülve minden kis területnek. Máshol nem vettek át földet munkaerő nélkül, itt ez is fordítva volt. Rekultiválással is nyertek termőtalajt, s így a három község és a két tanya egyesítése után 1300 hektárnyi mezőgazdasági területtel rendelkező szövetkezet jött létre. E területből 120 hektár a gyümölcsös és a szőlő, a többi szántóföld. »%J em egyszerű dolog a múlt felidézése. Nem színesen emlékezik az jember a nehéz időkre. Vass elvtárs eleinte a hnb titkáraként és a pártszervezet elnökeként dolgozott. A pezinoki téglagyár munkása számára nem volt könnyű feladat rendet teremteni a szövetkezetben. Mert úgy alakult a helyzet, hogy Vass elvtársat végül is meggyőzték, vállalja el a szövetkezetben az elnöki tisztséget. így lett a téglagyár élmunkásából szövetkezeti dolgozó. S ha már az emlékeknél tartunk, nem lehet kihagyni a legnehezebb, legkegyetlenebb éveket sem. 1955-ben például nem volt miből fizetni az elvégzett munkáért. De ez már a múlté. És ma? Ma a számítások szerint 40 koronát kapnak a szövetkezet tagjai egy munkaegységre. És ez már Messze idegenben /CSTK) — Csehszlovákia tíz óceánjáró hajójának tengerészei az otthontól távol ünneplik meg az idei év végét és az újévet. A „Vytkovice" legénysége az egyenlítő közelében, az Atlanti-óceánon ünnepli az újévet, a „Košice" a Perzsa-öbölmond valamit! Az aranykalászi szövetkezet 185 dolgozójának évi átlagos -kenete 26— 27 ezer korona. — És hogyan oldják meg a munkák idényjellegét a szövetkezetben? — Ilyen gondunk gyakorlatilag már nincsen — válaszol Vass elvtárs. — A növénytermesztés dolgozói a téli időszakban gyümölcsládákat gyártanak. Lám, vannak megoldott problémák. — De amíg idáig elértek, ugyancsak hosszú volt az út. — És hogyan alakult ki a szövetkezet gyümölcskertésze, te? — kérdezem. — Amikor egyesültünk, rossz idők köszöntöttek ránk. A szövetkezet három évig egy helyben topogott. A munkaegység értéke 20—22 korona volt. ami nem kevés ugyan, de többet akartunk. Ezért 1964-ben gvümölcsöst és egy kis. szőlőt telepítettünk. Az emberek méltatlankodtak, rosszallották a dolgot. De nem volt más megoldás. f sallóköz talaja — úgy mondják — termékeny. A Zlaté Klasy-i szövetkezethez tartozó földeken át azonban kavicsos, homokos sáv húzódik végig. A talaj minősége teflát nem a legjobb. Ezért Vass elvtárs az ellenvetések dacára mégiscsak keresztülvitte a gyümölcs- és szőlőtermelő csoport megszervezését. A csoport áltat elért eredmények őt igazolták. A szövetkezet tagjai a« utóbbi három évben 30 koronás előleget vettek fel egy munkaegységre, az idei számítások pedig egyharmaddal többet ígérnek. Persze, nemcsak gyümölccsel él az ember. A gabonafélék átlagos hektárhozama 43 mázsa volt. a tervezett 60 vagon gabonához további 1 vagonnal adtak el, a tervezett 20 vagon sertéshúst további fé! vagonnal tetézték, terven felül teljesítették a marhahús felvásárlását és 100 000 literrel a tervezett tejfelvásárlást. A gyümölcsért 4 millió koronát kapott a szövetkezet Soroljuk még a további^ ered. menyeket? Talán nem is" szükséges. A szövetkezeti tagok ma csaknem ugyanolyan „jogokkal" rendelkeznek, mint a munkások. Háromhetes fizetett szabadságra járnak. Talán a fiatalok részesülnek a legtöbb kedvezményben. A nősülő szövetkezeti tag az esküvőhöz sertést, 1000 koronát, a háztáji helyett pedig 2400 koronát kap. Amikor a szövetkezet vezetősége a munkaidőt 8 óráról 7 és fél órára akarta csökkenteni, a tagok nem egyeztek bele. Az indoklás: ennyi Idő alatt nem győzik elvégezni a munkát. Megmaradtak hát a napi 8 óra mellett. A szövetkezet — melyben 50 SZISZ-tag és 24 párttag do'lgozik — jó eredményé a vezetőség és a pártszervezet közötti hasznos együttműködés eredménye. A jó együttműködés a falu életében is visszatükröződik. Tavasszal 4 millió koronás beruházással megkezdik a kultúrház építését. A szövetkezet minden Ilyen akciót támogat. A fiatalok különböző érdekkörökben dolgoznak, műsoros estéket rendeznek, melyeken saját fúvószenekaruk és beat-zenekaruk játszik. A falunok 4 futballcsapata van, ezek közül kettő járási versenyben játszik. A falu tekézői a második ligában szerepelnek. A

Zlaté Klasy-i dolgozók élete megváltozott, megjavult. Ahová azelőtt aludni járt a nyomor, ahol karácsonykor sem akadt finomabb falat, ma az emberek elégedettek, gazdagok. így változtatta meg az itteni lakosok éle'ét á szocializmus. KAROL HEDERLING ben,, a „Brno" a Balti-tengeren, a „Republika" pedig Basra és Bombay között az óceán vizén. A „Kladno" tengerészei a bombayi kikötőben, a „Blaník" Scecinben, a „Sitno" és a „Radhošt" Kubában, a „Kriváň" Indiában és a ,

J iskra" a jugoszláviai Rijekában üdvözlik az 1972-es évet. Fejlődik, terebélyesedik...