Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-04 / 287. szám, szombat

Bulgáriai jegyzetek Új módon a mezőgazdaságban JEGYZETFÜZETEMBEN azt írtam erről a délelőtti utazásról, hogy a tá] hasonlósága szerint szinte Dél-Szlovákiában, Nitra vagy Rimavská Sobota környékén éreztem magam. A nagy kiterjedésű üvegházak, a hatalmas szőlők és gyümölcsösök — melyekben éppen akkor szüretelték a termést —, valamint a balkáni jellegű falvak minduntalan ráébresztettek, hogy Észak-Bulgária egyik legtermékenyebb, fejlett mezőgazdaságú vidékén haladunk át. Reggel indultunk el Tirnovóból, a Jantra folyó partján sziklafalra épült páratlan szépségű városból, s a tízórait már Popovóban, a tirgovistyei kerület egyik tipikus mezővárosában fogyasztottuk el. A negyed százezer lakosú Popovo nevét az utóbbi időben a mezőgazdasági termelés fejlesztésében betöltött úttörő szerepe tette az országban ismertté. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága 1970 áprilisi ülésén az ipari jellegű koncentrálásban és szakosításban mutatott határozott irányt a mezőgazdasági termelés további fejlesztésének. A BKP ez év áprilisában megtartott X. kongreszszusán Todor Zsivkov, a központi bizottság első titkára beszámolójában nyomatékosan kiemelte, hogy a mezőgazdaság intenzitása további növelésének alapvető tényezője lesz az ipari módszerek bevezetése a mezőgazdasági termelésbe. Ennek eredményeképpen a mezőgazdasági termelés 17—20 százalékkal emelkedik, a munka termelékenysége pedig 40—45 százalékkal. E célok gyakorlati megvalósítására irányul az úgynevezett agrár-ipari komplexumok létesítése. Itt, Popovóban alakult meg az ország legnagyobb ilyen vállalkozása hat termelőszövetkezet és egy állami gazdaság egyesüléséből. Az agrár-ipari komplexum központja a városi nemzeti bizottság vadonatúj székházának egyik emeletén kapott helyet. Trifonov Sabi, a komplexum alelnöke hagyományos bolgár vendégszeretettel fogadott bennünket, és készségesen vállalkozott arra, hogy a távol levő Dencsu Pencsev elnök helyett tájékoztat a popovói agrár-ipari komplexum életéről. BEVEZETŐBEN elmondotta, hogy az agrár-ipari komplexum területén negyvenegy lakott helység, ebből egy város — Popovo — fekszik. Az itt élő hatvannyolcezer ember közül jelenleg tizenegyezren dolgoznak a mezőgazdaságban. Ügy tervezik, hogy az ipari termelési módszerek bevezetésével ezt a számot 1975-ig nyolcezerre, 1980-ig pedig ötezerre csökkentik. Ily módon a rohamosan fejlődő szocialista iparosítás számára további munkaerőket biztosítanak. Az egyesült gazdaságok öszszesen 559 000 dekár mezőgazdasági földterületet összpontosítanak. A földek területét a bolgár mezőgazdászok dekárban számítják. Hektárban ez 55 900-at jelent. A megművelt terület 48 800 hektár, a vetésterület pedig 39 500 hektár. A komplex gépparkjában egyéb eszközökön kívül ötszáz traktor, ebből 120 lánctalpas, kétszáznegyven tehergépkocsi, százhúsz gabonakombájn és nyolcvan kukoricakombájn van. A termelőeszközöknek ez a nagyarányú koncentrálása nem gépiesen történt, hanem pontos, tudományos számítások, megfontolások alapján dolgozták ki a szakosítás szempontjainak megfelelően a termelés további fejlesztését. Míg a komplexum fennállásának első évében a munka megszervezése lényegében még olyan volt, mint az egyes gazdaságok önálló létének idején, a második évet már nagyarányú átszervezéssel kezdik. Az átszervezést a szakosított termelés konkrét szükségleteivel összhangban valósítják meg. Az első helyen szerepel a géppark átszervezése. A gépek kihasználásának összpontosításán kívül összpontosítják és az egyes műhelyekben szakosítják a különféle gépek karbantartását és javítását is. A szállító járművek munkájának központi irányítása lehetővé teszi majd, hogy az év minden szakában célszerűen kihasználják a gépkocsikat. TRIFONOV SABI elvtárs ezután részletesen kifejtette az átszervezés további szakaszát. — Ezt mi a gabonafélék termesztése átgondolt rendszerének nevezzük — mondotta. — Hat komplexbrigád létesült, melyek a szakosítás alapján nagyüzemi módszerekkel végzik a búza, az árpa, a kukorica, a napraforgó és a lucerna termesztésével összefüggő valamennyi munkát. Búzát 14 500 hektáron, árpát 3500 hektáron, kukoricát 7000 hektáron, napraforgót pedig 5000 hektáron termesztünk a meghatározott vetéstervek szerint. A koncentrálás és a szakosítás, a korszerű nagyüzemi technika alkalmazásának eredményeképpen úgy számítjuk, hogy a hektárhozamok jövőre az ideikhez viszonyítva, mintegy húsz százalékkal növekednek. További szakosított brigádokat alakítanak a cukorrépa és a zöldségfélék termesztésére, valamint a szőlő- és a gyümölcstermesztéssel összefüggő munkák elvégzésére. A brigádokat az elérhető legkorszerűbb hazai és külföldi gyártmányú gépekkel szerelik fel, és valamennyi növényfajta termesztésénél nagyüzemi módszert alkalmaznak. Széles körben fogják használni a repülőgépeket is a vegyszeres növényvédelemben és trágyázásban. A vegyi anyagok kezelésére modernül felszerelt agrokémiai központot létesítenek. Az ezerkétszáz hektáros kertészet termékeinek nagy részét a komplexum popovói konzervgyárában dolgozzák fel. Ott jártunkkor még teljes ütemben folyt a kampány. A konzervgyár évi termelésének értéke máris meghaladja a 12 millió levát, a további kibővítéssel pedig 1975-ig a termelés értéke mintegy évi 18 millió levára növekszik. Szőlőt jelenleg 1800 hektáron, gyümölcsöt 1200 hektáron termesztenek. A TERMELÉS KONCENTRÁLÁSA és szakosítása természetesen kiterjed az állattenyésztésre is. A fő termelési ágazatok a tej-, a hús-, és a gyapjútermelés, ezenkívül nagymértékben fejlesztik a baromfitenyésztést is. A tehénállomány eddig több mint húsz helyen volt elhelyezve. Most hat helyen összpontosítják a 4800 tehenet. A tehénállományt 1975-ig hatezerre növelik és tejüzemet is felépítenek. Számítások szerint az ipari termelési módszerek alkalmazásával a munkatermelékenység legalább a kétszeresére emelkedik és jelentősen csökken az önköltség. A jövő évben . Szlavjanovo községben 1 millió 800 ezer leva befektetéssel megkezdik egy hatalmas tehénistálló építését. Ügyszintén óriási baromfifarm felépítését határozták el, melyben 200 000 tyúkot helyeznek el. Meglátogattuk a Lomci községben levő tyúkfarmot, amelyben jelenleg 140 000 tyúkot gondoznak ketreces neveléssel. A termelés nagyfokúan gépesített, kitűnően megoldották a szellőztetést. A ketreceket és a többi berendezést a komplexum saját műhelyében készítik. Az évi átlagos hozam tojónként 250 tojás, egy tojás előállítási költsége jelenleg 3 sztotyina (kb. 30 fillér). Az állattenyésztésnek fejlett, jövedelmező ágazata a juhtenyésztés. A komplexum juhászai jelenleg 38 000 juhot godoznak. Az alelnök sok más adattal is szemléltette a komplexum jelenlegi helyzetét és nagyarányú fejlődésének további célkitűzését. Megemlítette egyebek között, hogy az öntözés jelentős bővítését tervezik. Most 8000 hektár területen öntözik a növénykultúrákat. 1980-ig ezt a területet 20 000 hektárra bővítik. A dolgozók rendszeres foglalkoztatottságának biztosítására egyes községekben melléktermelési üzemágakat is létesítenek. A fejlődés az életszínvonal területén is megmutatkozik. A dolgozók átlagos évi keresete a múlt évihez viszonyítva az idén 142 százalékra növekszik. Az agrár-ipari komplexum vezetősége nagy gondot fordít a dolgozók szociális helyzetének szüntelen javítására is. A gondoskodás a nyugdíjasokra és a gyermekekre is kiterjed. Törődnek a községekben a szolgáltatások megjavításával, utak építésével, kulturális rendeltetésű intézmények és más hasonlók létesítésével. Figyelmük kiterjed a szakemberképzésre is, hiszen a nagyüzemi termelési módszerek, az új technika alkalmazása egyre több szakembert kíván. A TERMELÉS ÜJ 0TJÄNAK eredményei mindjárt kezdetben minden téren megmutatkoztak a hozamok és a gazdaságosság lényeges növelésében, a termelés tervezett mennyiségének túlszárnyalásában. A popovói agrár-ipari komplexum dolgozói következetesen, szorgos igyekezettel a további merész célkitűzéseket is el fogják érni. GAL LASZLO Varsóban a Tudomány és Kultúra Palotája teljes ünnepi díszben várja a LEMP VI. kongresszusának megnyitását. /CSTK) ESZMEI ES POLITIKAI EGYSÉG Hétfőn összeül a LEMP VI. kongresszusa A varsói Kultúra és Tudomány Palotája ünnepi díszbe öltözött. A főváros utcáin és terein vörös és nemzeti zászlók. A középületek homlokzatán transzparensek, köztük a kongresszus jelmondata: „Hazánk erői növekedjenek és állampolgári jólétben éljenek". Varsó u a n api külsőt öltött a legmagasabb pártfórum tiszteletére. A LEMP VI. kongresszusa hétfőn délután kezdi meg ötnapos tanácskozásait. Egy évvel a szervezeti szabályzatban meghatározott idő előtt ül öszsze, ami a tavaly decemberi belpolitikai válság, a gdanski és a szczecini események, s a nyomukban kialakult helyzet következménye. A kongresszust nemcsak bel , hanem külföldön is nagy éi deklődés kíséri. Ez alkalomból mintegy 80 kommunista és munkáspárt küldöttségét várják a Visztula-parti fővárosba. A világsajtót közel 200 újságíró és riporter képviseli. A tanácskozáson 2 millió 270 ezer tag és tagjelölt képviseletében 1815 küldött vesz részt, akik közül 308-at a nagyüzemi pártszervezetekben közvetlenül választottak meg. A LEMP taglétszáma az 1968. novemberi V. kongresszust követő két év alatt 217 ezerrel gyarapodott. Ez év első kilenc hónapjában 100 ezer tagot töröltek a nyilvántartásból, további 10 és fél ezret pedig kizártak. És bár közben kb. 60 ezer új tagot felvettek, a párt létszáma mégis 50 ezer fővel csökkent. A kongresszust három hónapos szinten példátlan méretű, a társadalom minden rétegét megmozgató politikai előkészítő munka előzte meg. Ez alatt a Központi Bizottság irányelvtervezete felett országos vita folyt, amelyben a párttagok és pártonkívtiliek milliói vettek részt. A LEMP-ben még sohasem folyt ilyen őszinte eszmecsere, amelynek során kitűzték a soronlevő és távlati feladatokat. Az előkészületek azt bizonyították, hogy a párt á lenini normákat és tömegkapcsolatait helyreállítva eszmeileg és politikailag megerősödve érkezett el a kongresszushoz. A munkásosztály és a társadalom helyesli a párt új politikáját és az irányelv-tervezetben foglalt távlati programjának fő célkitűzéseit. A legmagasabb pártfórum küldöttei 3 dokumentumot írásban már kézhez kaptak: a Központi Bizottságnak a két kongresszus között végzett munkájáról szóló beszámolóját, „A Lengyel Népköztársaság további szocialista fejlődéséről" című irány elv-tervezttct, valamint a KB ez év februári ülésének anyagát, hogy összehasonlítást tehessenek: mi szerepelt az új pártvezetőség programjában, s abból mi valósult meg. Az új lengyel vezetés 11 hónapos tevékenységének kétségkívül meggyőző eredményeiről adhat számot. Az erre vonatkozó tényeket hosszasan sorolhatnám. Bizonyára mindennél meggyőzőbb azonban az, hogy a LEMP, új vezetőségével az élen rövid idő alatt le tudta küzdeni a tavaly decemberi válságot, megkezdte a korábbi évek hibáinak kijavítását, s most olyan programot fogadhat el, amely világos, konkrét és vonzó távlatot ad az egész társadalomnak. Ezt a programot többi között a kongresszuson jóváhagyandó, majd utána a szejmben törvényerőre emelendő 1971—75-ös ötéves terv rögzíti. Varsóban egyébként különös érdeklődés előzi meg Edward Gierek hétfőn elhangzó beszédét és Jaroszewicz miniszterelnök gazdasági kérdésekről szóló referátumát. A fentebb említett három dokumentummal együtt ezek alkotják majd a kongresszusi vita alapját, amely jórészt a szám szerint 19 bizottságban folyik majd le. így több mint 400-an kifejthetik véleményüket a napirendi kérdésekről. A küldöttek a tanácskozás utolsó napján választják majd meg a párt új vezető szerveit. MÁRKUS GYULA Amikor még nem állt a Szlovák Nemzeti Felkelés mai modern múzeuma, a fegyvertár a Banská Bystrica-i ősi vár egyik bástyájában volt. A másfél—két méter vastag falú kisablakos bástyában rengeteg fegyver között volt ján Kulich bácsi munkahelye. A kísérteties vörös lángnyelvek hiányoztak csak ahhoz, hoqy az ember itt Hefaisztosz műhelyében érezze magát. ján Kulich mester ma a korszerű múzeum egyik alagsori, neonfényes, tágas műhelyében dolgozik. Eszterqapad, fúrógép, olajos, benzines kádak géplakatosműhelyre emlékeztetnek inkább, mintsem a mondabeli görög fegyverkovácsoló isten székhelyére. Kulich bácsi valóban qéplakatos is. Nyugdíjas már, hatvanhatodik életévét tapossa, nagyüzemi munkára nem futná már erejéből. Itt azonban nem is annyira erőre, mint hozzáértésre van szükség. S ebben fán Kulichnak nehezen keresnénk párját. A Szlovák Nemzeti Felkelés A BÉKÉS FEGYVERKOVÁCS Múzeumában természetesen sok a fegyver. Vannak itt olyan fegyverek, malyeket a felkelés neves személyiségei adományoztak a múzeumnak, több partizán egykori fegyverét maga hozta el, de sokat az erdőkben, az egykori harcok színhelyén találtak a háború után, s találnak gyakran még ma is. A múzeum egyik érdekes domborműve teljes eqészében fegyverekből és fegyver-alkatrészekből készült. Mindezeket a fegyvereket ján Kulich mester hozta rendbe, tette ismét olyanná őket, mint amilyeneknek a velük harcoló partizánok ismerték. Ahhoz, hoqy eqy fegyverből — legyen az aknavető, qépfeqyver, puska, qéppisztoly, tank, vaqy repülőqép — kiállítási tárgy lehessen, át kell mennie a múzeum fegyverkovácsának, Kulich bácsinak a kezén. Ez pedig nem jelent mást, mint JÁN KULICH azt, hogy lövésre képtelenné, használhatatlanná, ám külső formájában eredetivé teszi a fegyvereket. Kulich bácsi olyan feqyvefkovács, aki a maga kis műhelyében kicsiben „megvalósítja a leszerelést": kiállítási tárgyakat varázsol a halált hozó feqyverekből. A műhelyben pisztolyok, rozsdás puskák, géppisztolyok vannak. Itt eqy bolgár, amott egy román puska, sáros, rozsdás, eqy német mesterlövészfegyver, darabokra szedett rozsdás német nehéz gépfegyver, olasz qéppisztoly, karabély, Naqan-pisztoly, régimódi forgópisztolyok, modern 7,65-ös, házilag készített különféle lőfegyverek ... Amikor az erdőben meqtalálták őket, még töltények is voltak bennük. Kulich mester, miután a fegyvereket szépen rendbe hozta, kitisztította, az elkorhadt faalkatrészek helyébe újakat tett — megsemmisíti őket: A csövet fentről átfúrja, majd vasporral betömi a lyukat, úgy hoqy _nem látszik. A csövet beönti ólommal, a töltényeket átfúrja, a puskaport kiönti belőlük. Vigyázni kell ennél a munkánál, hiszen ilyen berozsdásodott, használhatatlannak tűnő feqyver a legváratlanabbul elsüthet. Persze, ez Kulich bácsi kezében nem történik meg, de éppen azért nem történik meg, mert vigyáz, jól ismeri ezeknek a berozsdásodott különféle típusú fegyvereknek a fortélyait és óva int tőlük minden hozzá nem értőt. Tavasszal, amikor az olvadó hó lemossa a betemetett fegyverekről a földet, s azok kibukkannak a felszínre, Kulich bácsi „fegyvervadászatra" indul a hegyekbe. Összeszedi a fegyvereket, amivel jó szolgálatot tesz a sétálók, turisták biztonságának. Az ő kezében ezek a fegyverek ugyanis már sosem lőnek többé. Az öreg harcos, aki a felkelés idején a Tri Duby repülőteret védelmezte a fasiszták ellen, békés jeqyverkovács lett. Hősi harcok emlékeit gyűjti, hozza rendbe, hogy másokat figyelmeztessen. VILCSEK GÉZA 1971. XII. 4.