Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-26 / 51. szám, Vasárnapi Új Szó

miugsmiobdl Anglia: a Shelter-jelentés Egyre kedvezőtlenebb ki­látások várnak Anglia nyo­mornegyedeinek lakosaira. A legutóbbi Shelter-jelentés szerint 204 év is beletelik, mire Anglia és Wales telje­sen megszabadul nyomorne­gyedeitől. Skócia számára valamivel kedvezőbb a kép: fennáll a lehetőség, hogy 2010-re teljesen felszámolja a nyomornegyedeket. Pillanatnyilag az a fő probléma, hogy bármilyen sok is történik országszer­te ezen a téren, a régi nyo­mornegyedek helyett állan­dóan újak születnek. S az ottani élet mind nyomasz­tóbb és mind nehezebb, kü­lönös tekintettel arra, hogy a kereset állandóah veszít értékéből az infláció követ­keztében. A bemutatottak között sze­repel egy négytagú család, amely egy omladozó liver­pooli ház egy szobájábán la­kik. Közölték a családdal, hogy ott kell maradniuk, amíg „idővel" megfelelő la­káshoz tudják őket juttatni. Mindenesetre rendkívüli mértékben súlyosbítja a csa­lád helyzetét, hogy a szobá­ban nincs víz, nincs villany. Amennyiben nem történik az eddiginél több ezen a té­ren — hangoztatja a Shel­ter-jelentés —, mindazok a családok, amelyek most nyo­mornegyedekben élnek, ezekben a nyomornegyedek­ben is maradnak, és ugyan­ez történik gyermekeik több­ségével és azok családjaival. A jelentést elküldték par­lamenti képviselőiknek. (THE GUARDIAN) Hasis a tengeralattjárón Az amerikai admirálisok­nak „eláll a lélegzetük", ha inspekciót tartanak hajói­koti jelentette kl Carl Pe­rian kábítószer-szakember — a hajókonyhából és a kabi­nokból édeskés füstfelhők szállnak. A haditengerészet katonái hasist szívnak. Az Army legénysége után — mely Vietnamban jött rá a hasis ízére — most a Na­vyval vannak bajok. Ber­nard Clarey tengernagy, a Csendes óceáni flottilla pa­rancsnoka úgy véli, hogy 266 500 katonája közül a har­minc százalékuk szív hasist vagy mariuhanát. Maguk a tengerészek is elismerik, hogy az unalmas szolgálatot a legénység 80 százaléka hasiscigarettával teszi kel­lemesebbé. A fedélzeti szolgálathoz tartozik a repülőgép-anya­hajók fedélzetének felsúro­lásától a tengeralattjáró atommeghajtású rakétáinál való őrszolgálat teljesítéséig minden munka. „Néha min­denfélét kigondoltunk, mi lenne, ha elfoglalnánk a tengeralattjárót és kilőnénk a rakétákat. Tudjuk, hogy kell ezt csinálni" — mon­dotta egy tengerész az ,USS Nathan Hale' atomtenger­alattjárőn tartott baráti ha­sis „rundokra" emlékezve. Az az elképzelés, hogy a kábítószer hatása alatt levő katonák tréfából megnyom­hatnák a piros gombot, megrémítette a közvéle­ményt. Vizsgáló bizottságot küldtek ki és John Murphy kongresszusi képviselő Skó­ciába repült, hogy informá­ciókat szerezzen a Holy Loch-i amerikai támaszpon­ton a kábítószerélvezésről. Az „USS Canopus" ellátó ha­jón olyan mennyiségű ma­riuhanát talált, hogy átke­resztelte „USS Cannibis"­nek. (A kender — ebből nyerik a hasist és a mariu­hanát — latin elnevezése cannabis). A hajó nemcsak élelmi­szerrel és rakétákkal látta el a Poláris tengeralattjáró­kat, hanem „keserű áruval" is, beleszámítva az LSD-t. Néhány narkoman hozzáfér­hetett a rakétákhoz és az el­lenőrzést végző számítógé­pekhez is. A haditengerészetet mutat­ja be az a titkos tanulmány, amely Flóra Lewis New York-i újságírónő kezébe ke­rült. „A kábítószerélvezet a Canopuson egészen minden­napi, ha összehasonlítjuk más alakulatokkal". A Poláris 41 tengeralattjá­rójának majdnem mindegyi­kén a tengerészek gyakran kábítószer hatása alatt tel­jesítenek szolgálatot, vagy szabadidejükben adják át magukat a kábítószer élve­zetének. A tettenért narko­manokat büntetik vagy elbo­csátják (1970-ben összesen 5000-et). Ha azonban a ha­ditengerészet keményebben beavatkozna, le kellene állí­tani az üzemelést. A kábítószerhullám elérte a katonai légierőket is. Vietnamtól eltérően — ahol a kábítószer hatása alatt levő katonák kiugrál­tak a repülőgépekből, a le­vegőbe röpítették magukat, lelőtték barátjaikat stb. — a haditengerészetnél és a katonai légierőknél bevetés­kor nem fordult elő hasonló eset. Azt a lehetőséget, hogy az elkábult kezelőszemélyzet kilőhetné a rakétát, katonai vezetők kizártnak tartják. William P. Mack tenger­nagy, az amerikai nemzetvé­delmi minisztérium kábító­szerellenes programjának fe­lelőse kijelentette: „A raké­tát nem lőheti ki egy em­ber". Ahhoz mindig kettő szükséges. Mi történik akkor, ha mind a ketten többet szed­tek a kelleténél — ezt Mack tengernagy áem mondta meg. (TIME, Washington) Verhetetlen a mini A tübingenl Wickert köz­véleménykutató intézet fel­mérése szerint az NSZK-ban a legtöbb nő a mini híve, vagy legalábbis térd fölött végződő szoknyát akar vi­selni. Ez a kívánság épp annyira ellentmond a divat­szakmában uralkodó elkép­zeléseknek, mint amennyire megfelel a férfiak ízlésének. Az intézet 1100 nőt kérde­zett meg: milyen szoknyát szándékoznak viselni? A fe­leletek 21 százaléka nevezte meg a térdet szabadon ha­gyó és 18 százalék a mini­szoknyát. 17 százalék fog­lalt állást ezzel szemben a két tenyérnyivel a térd alatt végződő és 14 százalék a térdet „épp eltakaró" szok­nya mellett. Mindössze 7 százalék mutatkozott csak a maxi hívének. Négy százalék nem akart, Illetve nem tu­dott határozott választ ad­ni. Ezer megkérdezett férfi közül 76 százalék szavazott a mini- és öt százalék a ma­xiszoknyára. (FRANKFURTER RUNDSCHAU) Az angliai városok utcáin újabban lehajtható utcai lámpákat szerelnek fel... Így sokkal egy­szerűbb a kiégett izzók cserélése. (OGONYOK) A jugoszláviai Matko Délies üres üve­gekből épített házat. Azt állítja, hogy az üveg a hőszigetelés és tartósság szempontjából túlszárnyalja a téglát. (OGONYOK) USA: 20 millió német - Az amerikai statisztikai hivatal legújabb felmérése értelmében 75 millió ameri­kai, vagyis az amerikai la­kosság 40 százaléka vallja magát a hét vezető nemzeti csoporthoz tartozónak. Ide tartoznak (a legnépeseb­bektől a legkisebb létszá­múakig haladva (a németek, az angolok, az írek, a spa­nyolok, az olaszok, a len­gyelek és az oroszok etnikai csoportjai. A német eredetű­ek alig valamivel szárnyal­ják túl az angolok számát, 19 961 000 amerikai német származású, szemben a 19 060 000 angol származá­súval. (UNESCO FEATURES) Tom Jones-show, karácsonyra Az angol pop-zene legnép­szerűbb sztárja, Tom Jones, a BBC-ben készíti új, nagy show-ját, amelyet a karácso­nyi műsorban mutatnak be. (THE SUNDAY TIMES MAGAZINÉ) A Sarrasani cirkusz bohócidomárja egyedülálló új produkcióval örvendeztette meg nézőit. Első ízben szerepeltetett beidomított sertéseket. Az an­gol berkshire-i malacok a legkülönbözőbb attrak­ciókat mutatták be. Hoppé idomár azonban ko­moly szakmai problémákkal küszködik. Mint mon­dotta: Sztárjaim, sajnos, természetüknél fogva hí­zásra hajlamosak, és ha meghaladják a két má­zsát, már nem alkalmasak semmiféle akrobati­kára. Hátsó lábaira támaszkodva szolgál Oscar, a sztár (BUNTE 1LLUSTRIERTE) Néger akarok lenni Az egyik legjelentősebb dél-afrikai lap, a Johannes­burger Sunday Times főmun­katársa, Lionel Attwel bead­ványt intézett a belügymi­nisztériumhoz. Azt kérte, hogy minősítsék őt is bantu négernek és részesítsék en­nek megfelelő bánásmódban. Attwell nyilvánosságra ho­zott levelében a többi között kijelentette: „Szégyellem magam, hogy automatikusan azokhoz tartozom, akik má­sokat nyomorúságos sorban tartanak, ürügyül használva bőrüknek színét". Attwell kijelentette, nem kíván to­vább élni a fehér bőrűek ki­váltságaival, és azt reméli, hogy elhatározása vissz­hangra talál a dél-afrikai közvélemény jobbik részé­ben. Lionel Attwell fiával és színes bőrű fogadott gyer­mekével. A

Next

/
Thumbnails
Contents