Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-26 / 51. szám, Vasárnapi Új Szó

ÚJSZÚ L. DENES EGJ. VÉTELE Ttelmű, lakó közvetjer izonylatbai Z^T/Ut Az emberi és társadalmi lét alapja a munka. Az egyszerű, természeti lény a szerszámok készíés használata révén vált ki környezetéből, s vérölébe kerekedett, hogy Engels szavával éljünk: pecsétjét rányomta a földre. Nagyon tág az egész emberi tevékenységének módját ^-és minőségét jelentő latin eredetű szavunk, a kultúsem jelent semmi mást, mint termelést, tenyészs a földművelés fogalmához kapcsolódik, három alapvető emberi tevékenység, a szera földművelés, a munka alapján szer«

v

,$ett tapasztalatok és ismeretek általánosítása az évezredek folyamán végül modern értelemben felfo. sj '^gott iparrá, mezőgazdasággá és tudománnyá fejlő1 ^dött. Ez a fejlődés határozta meg egyúttal a tulajf/jBonviszonyok, az osztályviszonyok, minden emberi tony és kapcsolat kialakulását, a humanizmus, az p^jölcs és más fogalmaink tartalmát. \! (^jMinthogy marxista valóságlátásunk alapján az \i v" jínber fogalma elválaszthatatlanul összekapcsoló-dík a munka fogalmával, a szocialista forradalom ^/•'elsöpört mindent, ami nem felelt meg már a három alppvető emberi tevékenység alapján létrejött dolgjazó osztály, illetve réteg: a munkásság, a parasztlíög és az értelmiség érdekeinek, éa az ezek alapján születő emberi és társadalmi kapcsolatoknak. ^ Az ipar, a mezőgazdaság, s végül a tudomány fejlődése alapján alakult az embernek a természethez w'vajó viszonya is és a természw Hágának fogalma, nem azonos többé az egyszerű vadász-, halásztikus törvényei szerint létező világmindenség, a kozmosz fogalmát jelenti. Tehát nem szűk értelemben felfogott életkörnyezetet, hanem a végtelenségbe táguló közeget, melynek törvényeit az ember tudományos alapon tárja fel, s feltétlenül ismernie kell azokat, hogy létét fenntarthassa. A relativitás elméletével függ össze az a törvény, hogy az egyenletes mozgás és az erők egyensúlya biztosítja a fizikai testek viszonylagos nyugalmi helyzetét. A nagyobb erők vonzása és taszítása pedig gyorsuló mozgáshoz és a nyugalmi helyzet felborulásához vezet, s van egy mechanikus törvény, hogy a nagyobb erők hatása mindig a kisebb erők rovására érvényesül. Az utóbbi érvényes végeredményben az eleven természeti lények világában is. A munkára és termelésre alapuló emberi világban egy dialektikusan ellentétes törvény érvényesült. A gazdaságilag tevékeny és erős emberek munkájából élnek a gyermekek, a gyengék, a megnyomorodottak, az elöregedettek és magatehetetlenek. Az emberi világ e csodálatos törvényszerűségére alapul érzelmi világunk legkifejezőbb, a ténylegesen pozitív emberközi kapcsolatokat jelentő fogalmunk, a szeretet fogalma. Ha az emberi erők a fizikában érvényesülő mechanikus törvényszerűségek alapján akarnak érvényesülni a kisebb erők rovására, annak háború, pusztulás és gyilkosság az eredménye. Az emberi erkölcs visszazüllik a természeti világ mechanikus törvényeinek színvonalára. Emberi mivolturiktól idegenné embertelenné .^Pjjjj-, ^ nei < dalmi és történelmi haladás az eredménye,"! perspektíváink szerint ez jelenti a kommunista sadalom létrehozását, olyan világ megteremték mely kizárólag a munkára s a szeretet fogalmá? jelzett pozitív emberközi kapcsolatok törvény épül. Igaz, hogy az ember a munkában és a terri ben, mely a természet és társadalom közti csere szabályozója, a természettel szemben a nagyobb erők hatását érvényesíti, és ugyanű érvényesíti azokat az emberi erkölcsöt visszazüllesji tő, az emberi világot önmagától elidegenitő neg társadalmi erők ellen is. Tehát a természettőltj nul, s így nyomja ró akaratának pecsétjét, mészét és a dolgok mechanikus világának refl emberi renddé változtatja. A maga igényeinek felelő emberi világot a természeti törvények feh merése és alkalmazása révén teremti meg, fől^ ebben rejlik a természettel való egységének táiyji s csak így értelmezhető Engels e dialektikus ftf* mának meghatározása. Ha mindezt mai társadalmi helyzetünkre alkali zuk, akkor azt kell mondanunk, hogy a váL_^

t megszüntetése, a társadalmi konszolidáció jelenti tényleges emberi fend helyreállítását és az ei~ igények szerint épülő világ újraalapozását. A szolidáció jelenti a tényleges társadalmi és ei megbékélést - a szeretet emberi törvényének éi nyesítését az emberközi kapcsolatok alakításában; Fgy rehabilitáljuk karácsonykor, a^bálce és szereti ,ünnep«r^£zt a

z^Jteíágaimat - íi^wiypllásos, gi'ag . ,,,, i- nem tudom; 4fizt az ösí fogalr ianyoioia^ilf '^ttítrrr, ^fíarrr^ vA