Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-19 / 50. szám, Vasárnapi Új Szó

deliről NAGY ŐRGÉBICS November elején megér­keztek északról madárvilá,­gunk őszi-téli vendégei. Az énekesmadarak rend­jébe, a gébicsfélék (Lanü­dal) családjába tartozik a nagy őrgébics (Lanius ex­cubitor L.). Egyéb nevei: őrgébics, szürke gébics, bá­baszarka, téli gébics, szarkabojtorján, szarkagá­bor, szarkagáborján, szarka­király, nagy szarkagábor stb. Tollazata puha. Az első­rendű evezők száma 10, a 3. és a 4. a leghosszabb. 12 fa­roktolla van. A fark hosszú és erősen lekerekített. Erős csőre oldalt lapított, a vége kampós, előtte — a felső káva peremén — kétoldalt egy-egy fogszerű kiemelke­dés látható. Az orrlyukak kerekek, és azokat az előre­álló tollak sertésszerű vége részben elfedi. Ez a madár 25—26 cm. hosszú, a gébics fajai között a legnagyobb. A hím szár­nya 111—118, a tojóé 107— 115, farka 107—117, csüdje 27—29, csőre 16—18 mm hosszú. Súlya kb. 65 g. Az öreg hím testének alsó része fehér. A csőr tövétől a szemen át feltűnő fekete sáv húzódik a nyak oldalai­ra. A felső teste szürke, a felső szárnyfedők világosab­bak, válla fehér. Szárnya nagy része fekete. A két kö­zépső farktoll fekete, a csú­csán kis, fehér folttal. A többi faroktollon kifelé ha­ladva a toll tövének és csú­csának fehérsége, a köz­bülső fekete rész rovására, egyre nagyobb teret foglal el. A szélső farktollak külső zászlója mindig teljesen fe­hér. Az öreg tojó mellén és oldalain gyakran szürkésbar­na hullámzás látható, egyéb­ként azonos a hímmel. A fiatalok felül barnásszürkék. A kantár nagyobbrészt szür­ke. A csőr feketésbarna, az alsó káva töve világosabb, a láb fekete, a szivárványhár­tya sötétbarna. A gébicsféléknek kb. 300 fajuk ismeretes, amelyek kö­zül a Kárpát medencében 4 faj él. Merész, igazi őrmadár. Fák száraz csúcsára, ágára, karókra telepedve körüljár­tatja szemét és nem tűri, hogy más madár, ha tízszer akkora is mint ő, kerületé­ben akárcsak meg is pihen­jen. ölyvre, hollóra, varjúra, szarkára azonnal ráveti ma­gát. Rendesen el is veri a betolakodót, mert fáradha­tatlanul támad. Tápláléka minden, ami él és amit le­győzhet. Felveszi a nagy sás­kát és az egeret, de ez a haszon elenyésző ahhoz a kárhoz viszonyítva, amelyet, mint apró hasznos madarak fojtogatója és fészekrabló okoz. Felkutatja a földön fészkelő kis énekesek fész­két, bújja a bokrot, a fák koronáit és irgalmatlanul dézsmál. Leginkább a bokrokkal, fákkal ritkán szegélyezett domb és sík vidéket kedveli. Költőterületén április köze­pén vagy májusban fészkét fára és nagyobb tüskebokor­ra építi. Fészekalja 5—7 to­jás, hasonló a szarkáéhoz, csak jóval kisebb. Átlagos méretük 26,3X19,3 mm. R. T. Filatelia A kozmikus telekom­munikációs rendszer nemzetközi szervezete, az Interszputnyik meg­alakulása napján, a szö­vetségi távösszeköttetési minisztérium 1,20 Kčs névértékű alkalmi bélye­get bocsátott ki. A bélyeg a szocialista országok­nak a kozmikus térség békés felhasználása te­rén való együttműködé­sére emlékeztet, az Inter­kozmosz programjának keretében. A béli^eg két földi távközlő állomás összeköttetését ábrázolja "— telekommunikációs bolygó segítségével. A bélyeget Jaroslav Lukav­ský grafikusművész ter­vezte. (s) ÚJDONSÁGOK Bermuda: turizmus, négy ér és filozófusok, ötcímletfi sor. öt bélyeg. — India: takarékos török—iráni vasútvonal, 2 r. szolgálat, hatcimletfi sor. — da, hét összefüggő bélyeg. — gr. — Luxemburg: Caritas, öt Demokratikus Köztársaság: Lu ték. — Ceylon: hazai költők — Csehszlovákia: hazai festők, sági világnap, 20 p. — Irán: — Jamaica: 300 éves posta Japán: százéves állami nyom­Lengyelország: varsói vár, 60 féláras bélyeg. — Vietnami na—17, három bélyeg. Ezermester Tél a hegyekben A Magas Tátra újra a téli időszak küszöbén áll. A turisták biztonságára a tátrai hegyi mentőszolgá­lat dolgozói vigyáznak. Ján Klinka elmondotta a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának, hogy a mentőszolgálatnak 20 ál­landó és 160 önkéntes, minden időben készenlét­ben álló dolgozója van. A mentőmunkálatokat t. k. tizenkét rádióállomás, 15 fényszóró, néhány te­repjáró és motoros szán segíti. A turistáknak jó segít­séget nyűjt a hegyi men­tőszolgálat tájékoztató központja. A 28—20 és a 28-55-ös telefonszámokon adatokat közöl a terep­ről, a sielési lehetősé­gekről és a lavinave­szélyről. Ha csak egy szobánk van, afféle legénylakás, de reggelit, vacsorát otthon készítünk, szükségünk van egy kis fözőfülkére. Képünkön ajánlunk egy célszerű megoldást. A szo­ba egyik szögletét használ­juk erre a célra. Itt he­lyezzük el a legszüksége­sebb bútordarabokat, pl. a faliszekrénykét, alatta a mosogatót és egy kis edé­nyes szekrénykét, valamint a villanyfőzőt (esetleg sü­tőt) ls. Az egészet szép, mintás függönnyel elfüggö­nyözzük, így használat után nem is látszik, hogy „konyha" van a szobában. Részletfelvételünkön lát­hatjuk az elfüggönyzött sarokban levő főzősarkot. A munkaidőről A munkatörvénykönyv munkaidőre vonatkozó elő­írásait az 1969/153. sz. tör­vény 1970. január 1-től kez­dődő hatállyal részben mó­dosította. A módosítások figyelem­bevételével a munkatör­vénykönyv 83. paragrafusa értelmében a munkaidő he­tente legfeljebb 46 óra. A 16 évesnél fiatalabb dol­gozók munkaideje heten­ként legfeljebb 36 óra. A 16 évesnél idősebb olyan fiatalkorúak, azaz 18 évnél fiatalabb dolgozók munka­ideje, akiknek a bányászat­ban, az ásványjövesztés­ben, alagutak és tárnák fúrásánál hivatásukra való előkészítésük érdekében szabad dolgozniuk, az ilyen munkakörben hetente leg­feljebb 40 órát dolgozhat­nak. A rövidebb munkaidőt fizetéscsökkentés nélkül — illetve a rövidebb munka­idő bevezetésének alapel­veit a Szakszervezetek Központi Tanácsával való megvitatás alapján a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság területén a két köz­társaság kormánya, a szak­szervezeti szövetségek köz­ponti bizottságaival való megvitatás után állapítja meg. Az említett rövidebb munkaidő határa alatt egészségi okokból .a két köztársaság munkaügyi mi­nisztériumai — az egész­ségügyi minisztériumokkal való egyetértés alapján — alacsonyabb munkaidőt en­gedélyezhetnek. Mint ismeretes, hazánk­ban a legtöbb munkahe­lyen az 1968/63 sz. törvény értelmében már bevezették az 5 napos munkahetet és ennek kapcsán a 42 és Vi órás munkahetet (a fizetés csökkentése nélkül). Dr. FÖLDES JÓZSEF ORVOS A CSALÁDBAN ANGINA PECTORIS Vladimír Haviar pro­fesszor: A SZlV FIGYEL­MEZTET A VESZÉLYRE című könyvét most fordí­tották magyar nyelvre. A kézirat még nyomdában van, a fordító azonban rendelkezésünkre bocsá­tott egy érdekes fejezetet, melyet az alábbiakban közlünk. A betegség elnevezése még a XVIII. században ke­letkezett. Elsőként William Heberden angol orvos írta körül, és kezdetben az angi­na pectorist róla nevezték el. Csak később állandósult a napjainkban is használa­tos elnevezés. Nagyon sok függ attól, mekkora figyelmet szente­lünk a jelentkező betegsé­gek első tüneteinek. Saját érzéseink tehát nagyon fon­tos tényezőként szerepel­nek, mivel, ha helyesen tud­juk értékelni a nehézségek jellegét, figyelmeztethetnek a közelgő veszélyre. Ha vi­- szont nem vesszük tudomá­sul, a betegség megállapítá­sának lehetősége eltolódik egy olyan időpontig, amikor a hatásos megelőzéssel már elkéstünk. Aztán ilyen pana­szokat hallhatunk: „Hiszen én nem tudtam, hogy a mell­kasomban jelentkező fájda­lom komoly veszélyt is je­lenthetett. Soha sem panasz­kodhattam a szívemre, és azok a fájdalmak is mintha inkább az evéssel lettek vol­na kapcsolatban". Nos, ez igaz. Csakhogy az ilyen panaszosok elfelejtik, hogy mindennek van kezde­te... Semmilyen betegség sem jelentkezik egyik nap­ról a másikra. Minden be­tegség — tehát az angina pectoris is — bizonyos ideig lappang, keletkezik. Végül is felhív egy érzésre, amelv ezt diktálja: „Állj meg. fé­kezz, változtasd meg élet­módodat, távolítsd el a za­varó tényezőket, próbáld meggátolni a kezdődő za­vartl" Bzért tudatosítsa az olva­só mindennemű betegség első jeleinek fontosságát. Mennyi tragédiát el lehetett volna kerülni, ha ez nem ütközött volna az emberek betegség iránti érthetetlen könnyelműségébe és az egészség és betegségek alap­tudnivalóinak a hiányába! Az angina pectoris fő jel­lemzője a mellcsont (szegy­csont) mögött jelentkező, általában égető, ritkábban tompa fájdalom. A fájdalom roham formájában jelentke­zik és gyakran kapcsolódik a szív fojtogatásának, szo­rongásának érzésével. A mellkason keresztül általá­ban a nyakig terjed, a bal fül tövéig és a bal vállig. A fájdalmat a szív oxigénszom­ja idézi elő. Az oxigénszom­jat az elszűkült ütőereken történő elégtelen vérellátás okozza. Az elszűkülésnek két oka lehet. Elsősorban a különben egészséges koszo­rúerek görcsös összehúzódá­sának (spazmus) következ­ménye, amely a szív oxigén­ellátásának csökkenését von­ja maga után. A ér medré­nek elszűkülése az érfal szklerotikus elváltozásai ál­tal is beállhat. A két ok aránylag gyakran összekap­csolódik, s az eredmény: rendkívül rossz oxigénellá­tás. A szív a szervezet szük­ségletei szerint dolgozik. Egyszer több energiát ter­mel, mint ami az egyes szer­vek vérellátásához szüksé­ges, máskor kevesebbet. Ha a szívtől nem várunk túl nagy teljesítményt, az elszű­kült koszorúerek is képesek megfelelő oxigénmennyisé­get szállítani a szívizom szá­mára. Alighogy emeljük a szív teljesítőképességét, az el­szűkült koszorúér, illetve más alkalmazkodó mechaniz­musok által biztosított oxi­génmennyiség kevésnek bi­zonyul — megnyilvánul a hiánya. Az oxigénhiány azonnyomban jelzi a veszé­lyes helyzetet. S a hiány fái­dalomban nyilvánul meg. Angina pectoris rohamot tehát olyan igényes munka idéz elő, amellyel a szív nem képes megbirkózni, amely túlhaladja képességeit. Eh­hez még persze a szív foko­zott munkatevékenységének hirtelen, elkészületlen beáll­ta kell, hogy járuljon. Az angina pectoris roham tehát intő jel, sőt a szerve­zet heves tiltakozása a túl­terhelés ellen. Az elszűkült koszorúerekkel dolgozó szív nem reagál mindig ugyan­úgy a teljesítmény emelésé­nek követelményére, még ugyanannál a bizonyos sze­mélynél sem. Vannak napok, amikor aránylag könnyen, vagy csak alig észrevehető tünetekkel legyőz olyan túl­terhelést, amelynek máskor a felét sem lenne képes el­viselni. Minden az egész szervezet állapotától függ. a parancsokra való alkalmaz­kodási mechanizmusok azon­nali bevetésének a készsé­gétől. Ez egyszer az erek medrének ideg úton történő kitágulásában, máskor az oldalsó vérkeringés megnyi­tásában nyilvánul meg. A megterhelés lehetőségét és fokát (ha lehetséges) min­den betegnek egyedül kelle­ne megállapítania és megha­tároznia. Csak magunk tud­juk felbecsülni teljesítőké­pességünket, amely a szív­nek adott pillanatban nyújt­ható oxigén mennyiségétől függ.

Next

/
Thumbnails
Contents