Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-18 / 299. szám, szombat

Hétvégi hírmagyarázatunk Lesz-e béke a Közel-Keleten A hindusztánt konfliktus jobbára háttérbe szorította a nemzetközi élet más eseményeit, holott a veszélygócok ezzel nem szűntek meg. S bár a hindusztáni események tanulságairól ma még korai volna beszélni, egy dolog azonban nyilvánvaló, minden erőszak előbb vagy utóbb megbosszulja magát, mivel nemcsak a fizikában, hanem a politikában is „ugyanazok az okok ugyanazt a hatást idézik elő". Es ez a tanulság különösen megszívlelendő volna a közel-keleti kérdés rendezésében, hisz négy éve múlt már, hogy az agresszió eredményeként Izrael a mai napig erőszakkal megszállva tartja az arab területeket, s visszautasítja a békés rendezés lehetőségeit. Az ENSZ-közgyűlés december 13-i határozata, amely ismételten megerősítette a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i döntését, s javasolja, a farring-misszió felújítását, bármennyire is nyílt állásfoglalásra kényszerítette a tagországokat, mégsem biztosíték arra, hogy ezek a határozatok végre teljesüljenek is. Nemcsak azért, mert a tagországok felé a közgyűlés határozata csupán ajánlás la Biztonsági Tanács határozata a kötelező), hanem azért is, hogy Izrael már a döntés meghozatala előtt kategorikusan visszautasította ennek teljesítését. Ily módon a négy éves várakozás után — az említett két határozat ellenére is — a fegyverek nyugalma ma nyugtalanítóbb, mint az elmúlt négy évben. PAKISZTÁN IS ELFOGADTA A TÜZSZÜNETET A Bangla Desh-kormány berendezkedik Q Kína a békerontó szerepében % Üj szovjet javaslat a BT-ben Mit mutat az ENSZ-vita Egyiptom elsősorban azt várta az ENSZ-től, hogy rákényszeríti Izraelt a Biztonsági Tanács határozata teljesítésére, mindenekelőtt a nyílt színvallásra: hajlandó-e a politikai rendezésre, vagy az expanzió útját választja. Lényegében a Jarring-misszió is ezen bukott meg, mivel Izrael nem volt hajlandó válaszolni a svéd diplomata kérdéseire. Elsősorban arra, hajlandó-e kivonulni a megszállt arab területekről. Ezt követően Izrael a „közbeeső megoldás" egyiptomi ter.vét, a Szuezi-csatorna megnyitására tett javaslatot ls elutasította. így most nem maradt más lehetőség, mint visszakanyarodni a Jarring-misszióhoz. Azaz a nemzetközi közvélemény erejével kényszeríteni Izraelt a nyílt színvallásra. S ha ez is sikertelennek bizonyul, akkor — egyiptomi feltételezés szerint — nem marad más, mint hogy a főtitkár bejelentse, az ENSZ képtelen megbirkózni a válsággal, Jarring nagykövetnek ismertetnie kell a Biztonsági Tanács határozatával kapcsolatos izraeli álláspontot s végül az ENSZ-nek szankciókra kell felszólítania a tagországokat — gazdasági és fegyverszállításaikra egyaránt — Izraellel szemben. Ezzel az utolsónak mondott kísérlettel Egyiptom választ kap arra is, milyen segítségre számíthat az ENSZ-től, s egyáltalán képes-e a világszervezet arra, hogy a kérdést rendezze. A vita eredménye azt mutatja, a 79 szavazattal 7 ellenében és 36 tartózkodással elfogadott közgyűlési határozat nem tartja reménytelennek a politikai rendezés ügyét. A hosszú út.. Egyiptom még a szavazást megelőzően kötelezte magát, arra, amennyiben Izrael pozitív választ ad Jarring memorandumára, kész folytatni — a svéd diplomata közvetítésével — a tárgyalásokat. Kötelezi magát a békeszerződés megkötésére, a térség országai határainak elismerésére — beleértve Izraelt is — a határ két oldalán egyetért a demilitarizált övezetek létesítésével és nemzetközi erők állomásoztatásával a stratégiai pontokon, s hozzájárul ahhoz, hogy Sharm El-sejkben nemzetközi erők biztosítsák a hajózás szabadságát a Tiran-szorosban. A feltétel azonban: az 1967es határok felújítása, más szóval, Izrael kivonulása a megszállt arab területekről. S bár a jerusálem Post a napokban azt jósolta, a Szadatultimátum lejártakor, 14 nap múlva újra kezdődik a háború, sőt a Jediot Ahronot szerint az ENSZ közel-keleti határozata lényegében felszólítja Egyiptomot a harc kezdésére, a tények ezzel szemben azt igazolják, az EAK a rendezés hoszszabb útját járja, bízva a politikai megoldás lehetőségeiben. A nagy döntések előestéjén ... ..Ogy gondolom, hogy nagy döntések előestéjén vagyunk; e döntésekre a következő hónapokban vagy talán hetekben kerül sor" — írta a közelmúltban az Al Ahram főszerkesztője. A sajtóból viszont tudjuk azt is, a közelmúltban tartott arab csúcson és az Arab Védelmi Tanács ülésén döntés is született. A harc eszközeit, formáit és időpontját azonban az eseményektől teszik függővé ... S ez egy kissé érzékelteti azt is, a Szadat elnök által döntőnek mondott év a politikai szóhasználatban ma a döntés évét jelenti. Tehát a „rövid út" kockázatával szemben a politikai megoldások keresését is. Az arab egység és a rendezés kilátásai Bár az arab egység kérdésében lényeges változások nem történtek, sőt az Arab Emirátusok Államszövetsége és Irán között támadt feszültség csak fokozza Izrael expanziós lehetőségeit, mégis figyelmet érdemlő, hogy ma már a „mérsékeltnek" ismert arab országok (Kuwait, Szaúd-Arábia, Tunézia) is egyre hangsúlyozottabban beszélnek a harc „arabizálásának" szükségességéről. Egyébként az Arab Egység Szervezete négytagú államfői küldöttségének tagjai „zarándokútjuk" során ugyancsak a „közbeeső megoldások" reménytelenségéről győződhettek meg. Kétségtelenül csökkenti az ENSZ-határozat erejét, hogy Algéria, Líbia, Szíria, Dél-Jemen és Marokkó tartózkodott a szavazástól, Irak pedig nem vett benne részt. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az arab államszövetség tagországai (Líbia és Szíria) továbbra sem azonosítják magukat a Biztonsági Tanács határozatával, melyeF Egyiptom elfogadott. Az algériai küldött szerint „a határozat nem vette figyelembe azt a tényt, hogy Izrael az agreszszor és az arabok az áldozatai". Tel Aviv közben taktikát változtatott. Egyszeriben hajlandóságot mutat a már általa korábban elvetett Rogers-terv iránt. Az előzményekhez tartozik persze, hogy Golda Meirt Washingtonban megnyugtatták, a Rogers-terv csak tárgyalási keret és nem végleges állásfoglalás. S ami ugyancsak nem mellékes: az amerikai közvetítés. Az ideiglenes rendezés szorgalmazásának ez az újabb manővere — az ENSZ-határozattal szemben — azonban teljesen egyértelművé teszi a képletet Izrael és támogatója, az Egyesült Államok újabb időhúzó taktikáját illetően. „Véleményem szerint — mondta a közelmúltban Szadat elnök a Times tudósítójának — Izrael területet akar és terjeszkedést. Az igazat megvallva, Izraellel soha sem lehetnek normális kapcsolataink, de hajlandó vagyok békét kötni, és ha aláírom, betartom a szavam és az országom hasonlóképpen betartja azt". Az ENSZ-határozat önmagában ugyan nem jelent megoldást, viszont erkölcsi nyomást gyakorolhat azokra az erőkre, melyek a békés rendezés útjában állnak. Éppen ezért agódva figyeli a világ, vajon ez az újabb lehetőség a béke kilátásait növeli-e, vagy a harc elkerülhetetlenségét igazolja... FONOD ZOLTÁN Üj-Delhi — Mint már jelentettük, India tegnap közép-európai idő szerint 15,30 órától tűzsziinetet rendelt el a nyugati fronton. Jahja Khan tegnap elfogadta az indiai tűzszüneti felhívást, hogy a nyugati fronton 20 órától (közép-európai idő szerint 15.30 órától) hallgassanak el a fegyverek. Indira Gandhi kormányfő tegnap reggel nyilatkozott a parlamentben. A miniszterelnök asszony figyelmeztette Pakisztán katonai vezetőit, hogy ha figyelmen kívül hagynák India tűzszüneti felhívását, a felelősség teljes egészében őket fogja terhelni. „India a barátság alapján kívánja újjáépíteni kapcsolatait Pakisztánnal. A bengál állam céljai Dacca — Daccába érkeztek a Bangla Desh-kormány tagjai. A .kormány álláspontját Tadzsuddin Ahmed miniszterelnök, a kormány ideiglenes tartózkodási helyén rendezett sajtóértekezleten fejtette ki. Ismételten hangoztatta, hogy az indiai hadsereg nem hódítóként, hanem a Bangla Desh-kormány kérésére lépett Kelet-Pakisztán területére. Reméljük — tette hozzá —, hogy a pakisztáni központi kormány és barátaik levonják az eseményekből a szükséges következtetéseket. Közölte, hogy bíróság elé fogják állítani azokat, akik együttműködtek a pakisztáni junta katonáival. Ugyancsak a Bangla Deshkormány nézeteit ismertette az ENSZ székhelyén Csaudhuri, a New Yorkban tartózkodó Bangla Desh-delegáció vezetője. Hangsúlyozta, hogy a béke és stabilizáció helyreállításának szempontjából elsőrendű feltételnek tekintik Mudzsibur Rahman sejk, az Avami Liga bebörtönzött vezetője szabadon bocsátását. A politikai rendezés feltétele továbbá, hogy jahja Khan független, szuverén köztársaságként ismerje el Kelet-Pakisztánt. „Minden alapot nélkülöznek" azok a kínai állítások, amelyek szerint Indiai alakulatok Sikkimnél behatoltak a népi Kína területére — jelentette ki az indiai külügyminisztérium szóvivője. Az Indiai Kommunista Párt központi titkársága nyilatkozatot tett közzé azzal kapcsolatban, hogy az amerikai 7. flotta hajói behajóztak a Bengáliöbölbe. A nyilatkozat megállapítja, hogy az akció „a politikai zsarolás és a neokolonialista agresszió provokatív lépése India és Kelet-Pakisztán népével szemben." A nyilatkozat élesen Bonn — Pénteken délben a nyugatnémet kancellári hivatal Gobelin-termében aláírták az NDK és az NSZK első államközi megállapodását, a nyugatberlini rendezés keretében kötött tranzitforgalmi szerződést. A megállapodás — a nyugatberlini szenátus és az NDK kormánya között megkötött és hétfőn aláírásra kerülő megállapodásával együtt — az általános nyugat-berlini rendezés keretében csak akkor lép majd érvénybe, ha a négy nagyhatalom külügyminiszterei maguk is aláírásukkal szentesítik. A nyugat-berlini négyhatalmi rendezés aláírására várhatóan tavasz végén vagy nyár elején kerül sor. A nyugatnémet kormánykörök most azt várják, hogy a négy nagyhatalom — a hivatalos külügyminiszteri aláírás előtt — már most hagyja helyben az NDK-val kötött megállapodásokat, amelyektől függővé tették Bonnban a szovjet—nyugatnémet és lengyel—nyugatnémet szerződések ratifikációs eljárásának megindítását. Számítanak rá, hogy a három nyugati nagyhatalom már hétfőn — a nyugat-berlini szenátus és az NDK megállapodásának aláírása után elítélte Washington „ágyúnaszád-diplomáciáját". Az Indiai KP titkársága nyomatékosan követeli, hogy az amerikai 7. flotta haladéktalanul hagyja el az Indiai-óceánt. k Az események megelőzik a BT döntéseit New York — A holtpontra jutott konzultációk után csütörtökön, közép-európai idő szerint 23.15 órakor ismét összeült a Biztonsági Tanács. jakov Malik szovjet képviselő rámutatott, hogy az események túlhaladták a különféle megfontolás alatt álló határozati javaslatok számos pontját. Az új helyzet figyelembe vételével Malik a következő új szovjet határozati javaslatot terjesztette elő: „A Biztonsági Tanács abból a célból, hogy helyreállítsa a békét a hindusztáni szubkontinensen 1. üdvözli az ellenségeskedések megszüntetését Kelet-Pakisztánban és kifejezi azt a reményét, hogy a tűzszünetet mindkét fél betartja, ami garantálná a hatalom késlekedés és akadályoztatás nélküli átruházását a nép 1970. decemberében megválasztott törvényes képviselőire és biztosítaná a konfliktussal kapcsolatos problémák rendezését ebben a térségben. 2. Felszólít azonnali tűzszünetre és minden katonai tevékenység megszüntetésére az India és Nyugat-Pakisztán között húzódó határvonal teljes hoszsza mentén, valamint az 1965-ös Jammu—Kashmir-i tűzszüneti .vonal mentén. Üdvözölve az indiai kormány nyilatkozatát arról a döntésről, hogy december 17-én 14.30 órai (gmt) kezdettel egyoldalúan tüzet szüntet és megszüntet minden más katonai tevékenységet ebben a térségben, sürgősen felhívja a pakisztáni kormányt, hogy késedelem nélkül hozzon ugyanilyen döntést. 3. Felhívja az ENSZ valamennyi tagállamát, hogy nyújtson mindenre kiterjedő segítséget a katonai cselemények leggyorsabb megszüntetéséhez és tartózkodjék minden olyan lépéstől, amely hátráltathatja a helyzet normalizálását a hindusztáni szubkontinensen." Feltűnést keltett az eddig hallgató Bush amerikai nagykövet felszólalása. Japánnal •társszerzőségben benyújtott új javaslata nem vesz tudomást a konfliktus Immár önálló tényezőként fellépő szerepléjéről, a kelet-bengáli népről. Bush felszólalása után az ülést felfüggesztették. A BT tegnap 16.30 órától folytatta tanácskozását. — közös nyilatkozatban nyilvánítja ki egyetértését. A szerződés aláírásakor Egon Bahr, a nyugatnémet kancellári hivatal államtitkára a szövetségi kormány nevében megelégedését fejezte ki, hogy a két német állam megtette az első közös hozzájárulást az európai enyhülés megteremtéséhez. ígéretet tett rá, hogy az NSZK mindent elkövet a két ország között megkezdett általános forgalmi szerződésről tartott tárgyalások eredményes befejezéséért. Michael Kohl államtitkár, az NDK küldöttségének vezetője kijelentette: a tranzitforgalmi megállapodás — miként a tárgyalások eredményének széleskörű nemzetközi fogadtatása is mutatja — hasznos előmozdítója az enyhülésnek és szerepe abban, hogy további intézMdísek történjenek az európai biztonság megszilárdítására és „rendeződjék a különböző társadalmi rendszerű államok viszonya". Az aláírást követően a nyugatnémet fél ebédet adott az NDK küldöttség tiszteletére. Kohl államtitkár és kísérete a délutáni órákban tér vissza a Német Demokratikus Köztársaságba. Aktívagyulés Moszkvában Moszkva — Moszkvában pénteken a Kreml Kongresszusi Palotájában megkezdődött a moszkvai városi és területi pártszervezetek aktívagyűlése. A gyűlésen, amely a Központi Bizottság novemberi plénumanak eredményeit vitatja meg, a beszámolót Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára terjesztette elő. AZ NSZEP Központi Bizottságának ülése Berlin — Tegnap Berlinben megkezdődött a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának 4. ülése. Az első napirendi ponttal — Az 1971— 1975. ötéves tervvel és az 1972. évi népgazdaságfejlesztési tervvel kapcsolatban Gerhard Schürer, az NSZEP Központi Bizottságának tagja, az Állami Tervbizottság elnöke tartott előadói beszédet. A második napirendi ponttal — az 1972. évi állami költségvetési javaslattal kapcsolatban Siegfried Böhm, az NSZEP Központi Bizottságának tagja, pénzügyminiszter számolt be. A beszámolókat vita követte. Új kormány Ankarában Ankara — Nihat Erim török miniszterelnök csütörtökön a parlamentben felolvasta új kormányának nyilatkozatát és felszólította a képviselőket, hogy támogassák kormánya reformprogramját. Külpolitikai kérdésekkel foglalkozva a miniszterelnök kijelentette: országa támogatja Pa* kisztánt, „segít neki a nemzeti egységet fenyegető veszélyek leküzdésében". A ciprusi kérdéssel kapcsolatban Erim hangsúlyozta a görög és a török közösségek közötti tárgyalások fontosságát. néhány sorban MEGTARTOTTA első plenáris ülését a Szovjet Újságírók Szö* vetségének vezetősége. Az ülésen ismét M. B. Zimjanyint, a moszkvai Pravda főszerkesztőjét választották a szövetség elnökévé. SOUVANNA PHOUMA, a laoszi királyi kormány elnöke pénteken Kuala Lumpurból Bangkokba, Thaiföld fővárosába érkezett, hogy Kittikacsornnal, a katonai kormányzat vezetőjével tárgyaljon. KARÁCSONYRA több mint 966 ezer brit polgár marad munka nélkül. Hivatalos adatok szerint a munkanélküliek száma a legutóbbi négy hét során húszezerrel emelkedett s még a télen meghaladja az egymilliót. A JAPÁN KORMÁNY kész „bocsánatot kérni" Kínától azokért a háborús bűnökért, amelyeiket a japán militaristák követtek el a kínai—japán háborúban — közölte a parlamentben Fukuda külügyminiszter. Hozzátette, hogy a kormány kész egyszersmind szerződést kötni Kínával a hadiállapot megszüntetéséről. AHMADOU AHIDJO, a Kameruni Szövetségi Köztársaság elnöke Banguiba, a Közép-afrikai Köztársaság fővárosába érkezett, hogy részt vegyen a Közép-afrikai Gazdasági és Vámunió (UDEAC) országai államfőinek most kezdődő értekezletén. BUKARESTBE érkezett az Osztrák Kommunista Párt küldöttsége Franz Muhrinak, az OKP elnökének vezetésével. A látogatásra -a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására került sor. A KÖZÉP SZLOVÁKIAI KERÜLET pártküldöttsége Ján Zambojnak, az SZLKP kerületi bizottsága titkárának vezetésével befejezte egyhetes látogatását a tulai körzetben. A küldöttség a Szovjetunióban a pártszervezetek tapasztalatait tanulmányozta. Aláírták az első NDK—NSZK megállapodást