Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-18 / 299. szám, szombat

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának programnyilatkozata (Folytatás a 3. oldalról) nyitása egész folyamata minőségének megjavítását, mivel nem bízhatjuk az egyes üzemekre, hogy megszüntetik-e a műszakilag elmaradott termelést és újjal helyettesítik az eddigi technikát. A feladatokat a munkahelyektől egészen a központi irányításig másként kell megoldanunk, mint ahogy az eddigi gyakorlatban szokás volt. Az üzemek és vállalatok mai teljesítőképességét nem tekinthetjük véglegesnek, a további fejlődést nem köthetjük csupán űj beruházásokra, hanem céltudatosan kell keresnünk a termelés további növelésének lehetőségeit, csökkentenünk kell az önköltségeket és meg kell javítanunk a termékek minőségét. A kormány ügyelni fog arra, hogy ezek a kérdések álljanak a minisztériumok és az üzemi vezérigazgatóságok figyelmének előterében. A következő években a kutatás fejlesztésének koncepciójában következetesen érvényesíteni akarjuk azt a tényt, hogy a kutatásra nem tekintünk elszigetelten a csehszlovák kutatási fejlesztési alap szűk értelmezésével, hanem maximálisan kihasználjuk a szocialista tábor országaival folytatott tudományos-műszaki együttműködés lehetőségeit. Minél előbb sikerül integrálnunk a csehszlovák kutatási alapot, annál nagyobb hozzájárulást jelent az a csehszlovák gazdasághoz. A tudományos-műszaki fejlesztési terv teljesítése megköveteli a tudományos és kutató intézetek, valamint a termelő üzemek valamennyi dolgozójának aktív részvételét. Értékeljük, hogy tudományos és műszaki értelmiségünk túlnyomó többsége megértette a párt és a kormány politikáját, és azt becsületes és kezdeményező munkájával támogatja. Továbbra is megteremtjük a feltételeket ahhoz, hogy a tudományos és műszaki értelmiség alkotó kezdeményezése szak- és társadalmi elkötelezettsége teljes mértékben érvényesüljön. A gazdasági fejlesztés hatékonyságának növelésére kifejtett törekvésben számolunk azzal, hogy gazdaságunk fokozott mértékben bekapcsolódik a nemzetközi munkamegosztásba — elsősorban a szocialista gazdasági integráció útján. A kormány komplex programját gazdaságpolitikája fontos kiindulópontjának és a további fejlődés tervszerű irányítása elválaszthatatlan részének tekinti. Ez a program a KGST-országok gazdasági-politikai stratégiáját összegezi a következő 15—20 évre. Ennek a stratégiának célja a szocialista világrend megszilárdítása és a szocializmus pozícióinak megerősítése. A kormány már konkrét feladatokat adott az egyes ágazatoknak és a termelési gazdasági egységeknek a komplex program feldolgozását illetően. Biztosítjuk, hogy a program céljai a népgazdasági tervek szerves részét képezzék és visszatükröződjenek az illetékes ágazatok és üzemek szerveiben. A mezőgazdaságban is tovább kell belterjesíteni a termelést. E fontos ágazattól megköveteljük, hogy biztosítsa az alapvető élelmiszereket, megjavítsa az élelmiszerek minőségét és öszszetételét. Ez megköveteli a gabonaneműek, a tej és a hús termelésének növelését, a gazdálkodás intenzitásának növekedését, a fajnemesítő és tenyésztő munka elmélyítését, saját takarmányalapuk ésszerűbb kihasználását és az összes termelési tartalék aktivizálását. A mezőgazdasági termelés termelékenységének és gazdaságosságának növeléséhez vezető fő utat a mezőgazdaság további koncentrációjában és szakosításában látjuk. A legmegfelelőbb megoldásnak tartjuk a kooperációs kapcsolatok fejlesztését, közös vállalatok kiépítését, mégpedig az önkéntesség és a gazdasági előny alapján. Tudatában vagyunk annak, hogy e folyamat megköveteli a mezőgazdaság egész anyagi-műszaki alapjának fokozatos átépítését, hogy messze meghaladja ennek az ötéves tervnek az időszakát, s nagy pénzeszközöket igényel. A mezőgazdaság további fejlődését és általános átépítését a társadalmi munkamegosztás objektív folyamata határozza meg. Ezért elképzelhetetlen valamennyi fő iparágazat, főként a gépipar, a vegyipar és az építőipar sokkal intenzívebb részvétele nélkül. Ami tegnap még elegendjö volt, az ma már kevés. A mezőgazdaság joggal követelt magasabb paraméterekkel rendelkező, idejében és megfelelő struktúrában szállított gépe-ket és berendezéseket. E kérdések egész körével^ behatóan foglalkozik majd až efsz-ek kongresszusa, amelyet a párt és a kormány döntése alapján jövő év áprilisában hívnak össze. A múltban már jelentős sikereket értünk el a cseh országrészek és Stóovákia közötti gazdasági különbség kiegyenlítése terén. A XIV. kongresszus határozatai szellemében ebben az ötéves tervben is folytatjuk egyenlő feltételek kialakítását a nemzeti jövedelem alakulásához mindkét köztársaságban. Ami a körzeti problémák megoldását illeti, elsődleges figyelmet szentelünk Prága főváros kiépítésének. Ebben az ötéves tervben megkezdjük e problémák komplex megoldását. Tudatában vagyunk annak, hogy ebben az időszakban nem oldhatunk meg mindent. Azt akarjuk azonban, hogy nagy felelősséggel vázlatosan megala pozzuk további fejlődését. Elvtársak! Gazdasági célkitűzéseink teljesítésének egyik döntő tényezője az irányító munka színvonala lesz valamennyi fokon, valamint az öntudatos fegyelem színvonala és a feladatok felelősségteljes megoldása. A CSKP XIV. kongresszusának határozatával összhangban a kormány nagy figyelmet szentel a demokratikus centralizmus elvein alapuló tervszerű irányítási rendszer tökéletesítésének és megszilárdításának. Az 5. ötéves tervvel egyidejűleg intézkedéseket hagytunk jóvá és konkretizálunk fokozatosan a tervszerű irányítás rendszerében. Arra törekszünk, hogy e rendszer egészében hatékonyabban hasson a tartalékok felhasználására, a tudományosműszaki haladás és a strukturális változások meggyorsítására, a munkatermelékenység növelésére és az anyagfogyasztás csökkentésére. Ezért az újratermelési folyamat hatékonysága érdekében a pénzügyi és bankrendszer, valamint az árak szerepének megerősítésére is számítunk. Ebben az értelemben fogalmaztuk meg az irányítási alapelveket, amelyeket a kormány már jóváhagyott az ötödik ötéves terv időszakára. Ezzel egyidejűleg megkezdődtek a munkálatok annak érdekében, hogy az irányítási rendszert a további időszakban is tökéletesítsük. Szeretném újból biztosítani önöket arról, hogy a kormány továbbra is rendkívül nagy figyelmet szentel az irányítási és tervezési rendszer tökéletesítésének. De saját tapasztalatainkból tudjuk, hogy nem alkothatunk olyan rendszert, amely konfliktusok nélkül, igényes és lelkiismeretes munka nélkül biztosíthatná a gazdaság tervszerű és hatékony fejlődését. A kongresszus által jóváhagyott irányelvek és a Szövetségi Gyűlés által törvénybe iktatott ötéves terv direktíva mindenki számára — a miniszterektől az igazgatókig és a többi gazdasági dolgozókig. Az elért eredményekből megállapíthatjuk, hogy az utóbbi két év alatt megújult az egységes állami tervnek, mint a központi irányítás alapvető eszközének a funkciója és feladata. De nem sikerült ezt még valamennyi fokon megújítani. Ezért az 1972-es évben tovább erősítjük az állami terv feladatait és megszilárdítjuk annak irányító szerepét alacsonyabb fokon is. Az árak inflációs növekedésének sikeres megállítása és az árszint stabilizálása, ami hozzájáult a gazdasági konszolidációhoz, csupán az első mégpedig a könnyebbik lépést jelenti az árrendszer megjavítása terén. A CSKP XIV. kongresszusa határozatainak értelmében a kormány az árpolitika terén elkerülhetetlennek tartja olyan nagykereskedelmi* árak és ár relációk kialakítását, amelyek hatékonyan befolyásolják a termelés gazdaságossá tételét és az egész gazdaság fejlődésének hatékonyságát, elősegítik a ter mékek és a közszolgáltatások minőségének javulását, és akti van, céltudatosan befolyásolják a csehszlovák gazdaság fejlő dése általános fokozott haté konyságának folyamatát. A kormány az illetékes szerveket már megbízta az e folyamathoz szükséges általános és részletes feltételek kidolgozásával. Az egyes gazdasági ágazatokat irányító szövetségi és a köztársasági minisztériumoknak tökéletesíteniük kell munkájukat és béíső erőiket úgy kell csoportosítaniuk, hogy teljes mértékben biztosítsák a tárca vállalatainak kedvező fejlődését az ötéves tervvel és az évi tervekkel összhangban. A szakágazati igazgatóságoknak még jobban tudatosítaniuk kell azt, hogy ők a központ meghosszabbított kezei és hogy az állami terv feladatait és célkitűzéseit konkretizálniuk kell_ az egyes vállalatokra, és biztosítaniuk kell e feladatok, célkitűzések megvalósítását. Az irányító tevékenységben niincs helye az általánosságnak és a névtelenségnek. Keveset érnek a felületes intézkedések és az általános döntések. Ezt láthatjuk például a terveredmények értékelésénél is. Néha úgy tűnik, hogy az egész gazdaság vagy a vállalat, az üzem keretében globálisan minden rendben van. De vajon nem az a helyzet, hogy az általános adatok mögött megbújnak a vállalatok, amelyek tervfeladataikat nem teljesítik, vagy pedig csak néhány irányban teljesítik? Vajon nem az a helyzet, hogy például a vállalat, az üzem túlszárnyalja a bruttó termelési tervet, de az önköltséget nem csökkenti? És nem teljesíti a további minőségi mutatókat sem. Az irányítás valamennyi fokán az a feladat: a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalommal karöltve, a tervfeladatokkal összhangban kell irányítani a dolgozók aktivitását, mégpedig elsősorban a termelési szükséglet csökkentésére, a lakosság és a termelés folyamatos ellátásának biztosítására és a befejezetlen építkezések mielőbbi befejezésére. Ugyanakkor gondoskodni fogunk arról, hogy a feladatok teljesítésével következetesen összhangban legyen a dolgozókról való gondoskodás, a munkafeltótelek és a környezet javítása, a szakképzettség növelése. Az ötéves terv és az évi tervek igényes feladatai megkívánják, hogy erőteljesebben síkraszálljunk a díjazás szocialista elvai mellett, és biztosítsuk az anyagi érdekeltség nagyobb fokú hatékonyságát. Tudjuk, hogy ez rendkívül bonyolult és politikailag érzékeny feladat. A díjazási rendszernek igazságosan kell értékelnie a becsületes és szakavatott munkát és szigorúbban kell lesújtania a rossz munkára. Nem engedhetjük meg a bérek emelését ott, ahol nem használják ki rendesen a munkaidőt, mégpedig nemcsak a rossz munkaszervezés, hanem a laza munkaerkölcs következtében. Támogatunk mindenkit, aki képességeit és erejét e feladatok megvalósításának tudja és akarja szentelni, aki a társadadalom ügyét saját érdekei, a csoportos vagy helyi érdekek elé helyezi. Nem támogathatjuk azt, aki nem tud vagy nem hajlandó így tenni. A fegyelmezetlenség a , megrögzött — gyakran figyelmen kívül hagyott — kispolgári csökevényekkel együtt, valamint a megvesztegetés, a szocialista vagyon elfecsérlése és szétlopkodása, a nagyúri gesztusok egyrészt veszélyt jelentenek, másrészt, főként további előrehaladásunkat gátolják. Most minden egyes dolgozó konkrét tevékenységének kritériuma az alkalmasság, a becsületesség, az áldozatkészség, a szocializmushoz való hűség legyen. II. Képviselő elvtársak! Azoknak a céloknak az elérése, amelyekkel népünk túlnyomó többsége teljes egyetértését nyilvánította a választásokon, azt jelenti, arra kell törekednünk, hogy minden állampolgár személyesen részt vegyen a feladatok megvalósításában, s a maga szakaszán felelős legyen a feladatok teljesítéséért. Ennek érdekében a szocialista állam és valamennyi szerve tevékenységében meg kell teremteni a feltételeket azáltal, hogy a lakosság fokozottabb mértékben részt vesz a közügyek irányításában, az államigazgatásban. Az emberek részvétele e kérdések eldöntésében és gyakorlati megoldásában megerősíti bennünk azt a tudatot, hogy mindnyájunk közös ügyéről van szó. Az emberekben a tapasztalatok és a tudás óriási mennyisége rejlik, számos javaslattal és ötlettel járulhatnak hozzá .ahhoz, hogyan járjunk el, hogyan intézzük az ügyeket. Felvétel a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája együttes üléséről. ČSTK felvétele Hiba volna ezt a dolgok folyására bízni, s arra várni, hogy az emberek maguktól jönnek. Ezen a téren kezdeményezésre van szükség, az emberek részvételét a közügyek megoldásában meg kell szervezni és serkenteni kell, hogy tapasztalataikat és ismereteiket érvényesíthessék azokban a kérdésekben, amelyekhez a legjobban értenek, amelyekhez a legszorosabb kapcsolat fűzi őket és amelyeket a legjobban tudnak megoldani. Az ilyen emberek kell, hogy a szocialista társadalom figyelmének homlokterében álljanak, a legnagyobb társadalmi megbecsülésnek és tiszteletnek örvendjenek, és aktív részvételükért általános megbecsülésben részesüljenek. A fentieket megköveteljük a vezető dolgozóktól, a nemzeti bizottságoktól, az államapparátustól. Ezt a tevékenységet senki sem értelmezheti munkatöbbletként, hanem a társadalom ügye szolgálatának, az össztársadalmi célkitűzések szolgálatának, tehát elsőrendű kötelességnek kell tekinteni. A kormány a maga részéről szükségesnek tartja, hogy közvéleményünket bővebben tájékoztassa arról, mit tesz és mire készül. A szocialista demokrácia elmélyítésének folyamatában kétségtelenül fontos hely illeti meg a nemzeti bizottságokat, amelyek a legszélesebb körű és közvetlen érintkezésben állnak a lakossággal. A választásokon a nemzeti bizottságokban a funkcionáriusok lényeges cseréjére került sor. Közülük nem egynek a képviselővé való megválasztása csupán a gyakorlati politikába való belépést jelenti. Nagy vétek volna, ha nem segítenénk őket abban, hogy minél gyorsabban tapasztalatokat szerezzenek. Ezt mi is elő akarjuk segíteni a nemzeti kormányok útján és velük együttműködésben. A nemzeti bizottságok választási programjai sok eszközt és szervezői erőfeszítést igényelnek és megkívánják a lakosság önkéntes munkáját. E célkitűzések többségének elérése a helyi szervektől, az emberek minél szélesebb körű részvételétől függ. Ugyanakkor azonban feltételnüi figyelmeztetnünk kell arra, hogy a rendelkezésünkre álló eszközöket teljes terjedelmükben a népgazdasági terv foglalja magában, és ezt nem léphetjük túl. Ezenfelül igényelt eszközöket csupán új források kialakításával, saját tartalékaink feltárásával és felhasználásával nyerhetünk. Az utóbbi időben országos méretben egységesítettük a nemzeti bizottságok hatáskörét, tevékenységükben elmélyítettük a demokratikus centralizmus elveit és megszilárdítottuk szervezeti struktúrájukat. A XIV. kongresszus irányelvei értelmében az a feladat áll előttünk, hogy a nemzeti szervekkel szoros együttműködésben sokoldalúan, mélyrehatóan elbíráljuk valamennyi fokú nemzeti bizottság helyzetét és feladatát a szocialista társadalom . fejlődésének következő szakaszában. Arra törekszünk, hogy növekedjék befolyásuk a területi egységek komplex fejlesztésére, a központi irányításhoz fűződő kapcsolatuk optimális elrendezésére és az irányító munka színvonalának emelésére azokon a területeken, amelyek a nemzeti bizottságok hatáskörébe tartoznak. És különösen fontos megvizsgálni a lakosságnak az államigazgatásban való további fokozott részvételének lehetőségét. A kormány tevékenységében egyre szorosabban együtt akar működni a Nemzeti Front szerveivel és a társadalmi szervezetekkel. Arra törekszünk, hogy szoros együttműködéssel összehangoljuk a részleges és az össztársadalmi érdekeket. A következő évben kerül sor az FSZM, az efsz-ek, a SZISZ és más társadalmi szervezetek kongresszusaira. Teljes mértékben támogatjuk e kongresszusok előkészítését és munkánkban felhasználjuk eredményeiket és javaslataikat. A szocialista demokrácia oszthatatlan récének tartjuk a la(Folyltatás az 5. oldalon)