Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-03 / 286. szám, péntek

Ž LOVAK IA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! 1971. december 3. PÉNTEK BRATISLAVA • XXIV. ÉVFOLYAM 286. szám Ára 50 fillér A levicei (Léva) textilgyár üzembe helyezése újabb munkaal­kalmat biztosított a környék női dolgozóinak. A munkaver­seny jelentősen hozzájárul a feladatok sikeres teljesítéséhez. Az üzemben négy ifjúsági csoport törekszik a „szocialista múnkabrigád" cím elnyerésére. Felvételünkön az egyik mun­kabrigád tagja munka közben. (Tőthpál Gyula felvétele) Jó eredmények ca szlovákiai szénbányákban szenet fejtettek terven felül, s feladataikat 105,6 százalékra teljesítették. Ugyancsak jól haladnak a feltárási munkála­tok, ami az elkövetkező idő­szakban lehetővé teszi a folya­matos fejtést. (vil./ A köztársasági elnök üzemlátogatása (CSTK) — Ludvík Svoboda köztársasági elnök tegnap ellá­togatott a Dolný Jirčany-i tégla­gyárba. Az elnök elvtárs a korszerű gyártástechnológia és az üzem­részleg automatizálása iránt érdeklődött. Hangsúlyozta az üzem nagy jelentőségét az épí­tőanyag-ellátás terén. A szlovákiai szénbányák dol­gozói az év 11 hónapja alatt ki­válóan teljesítették feladatai­kat. Áldozatos munkával szabad szombatokon és ünnepeken is dolgoztak. A bányászok törekvé­sét siker koronázta, ami az idei tél energetikai mérlegén is kétségtelenül megmutatkozik. A szlovákiai szénbányák dolgozói az év eleje óta 372 341 tonna szenet fejtettek terven felül, s így tervfeladatukat 106,2 száza­lékra teljesítették. A legjobb eredményeket a Cígel Bánya dolgozói érték el, akik 81 854 tonna szén terven felüli fejtésé­vel, tehát 106,6 százalékos ered­ménnyel a verseny élén halad­nak. A második helyen a hand­lovai bányászok állnak, akik 71 976 tonna szenet adtak ter­ven felül. A Veľký Krtíš-i Doli­na Bánya dolgozói 36 107 tonna A szovjet tudomány és technika napjainak rendezvényei (ČSTK) — A Szlovákiában megrendezett szovjet tudomány­és technika napjai alkalmából megtartott előadássorozat utol­só témája —a szocialista kö­zösség országainak gazdasági integrációja — tegnap hangzott el Bratislavában. Anatolij Pav­lovics Butyenko professzor, a Szovjet Tudományos Akadémia tudományos dolgozója előadá­sában hangsúlyozta, hogy a gaz­dasági integráció megszilárdítja a szocialista világrendszert. Az előadássorozat befejezésén részt vett dr. Karol Savel, a CSSZBSZ KB vezető titkára és július Pavlis, a fejlesztési mű­szaki miniszter helyettese. Je­len volt Pjotr Jefimovics Go­roskin, a Szovjetunió bratisla­vai konzulja, a Szovjet—Cseh­szlovák Baráti Társaság bratis­lavai állandó képviselőjének helyettese. A Csehszlovák Tudományos Akadémia védnöksége alatt rendezték meg tegnap a szov­jet tudomány és technika nap­jai keretében a prágai szovjet kultúra és tudomány házában a 12. szakmai napot. A tudo­mányos kutatások tematikájú gyűlést dr. Bohumil Kvasil professzor, a CSTA levelező tag­ja nyitotta meg, és az előadá­sokat a legkiválóbb szovjet tu­dósok tartják. A „Tudományos kísérletek automatizálása az SZTA szibé­riai osztályán" című bevezető előadást Jurij Jejremovics Nyesztrihin, az SZTA levelező tagja tartotta. A szakmai nap további elő­adásai a tudományos kutatások hatékonyságának növelésével és a tudományos-műszaki eredmé­nyek népgazdasági felhasználá­sával, valamint a szovjet ter­mészetvédelemmel foglalkoztak. Sikeresen teljesítik feladataikat a távolsági gázvezeték építői (ČSTK) — Václav Hrádek, a távolsági gázvezeték nemzeti vállalatának igazgatója a Prá­gában tartott tegnapi sajtóérte­kezleten tájékoztatott a mun­kálatok előrehaladásáról. Az idei terv a távolsági gáz­vezeték építésének keleti sza­kaszán 192 km-nyi fővezeték hegesztésével számolt, ma azon­ban már 210,7 kilométer hosz­szúságü vezeték készült el. Az évi tervet november 16-án tel­jesítették. A távolsági gázve­zeték óriási „acélkígyója" fo­lyamatosan növekedik. Október­ben a gázvezeték építőinek 2343 tagú kollektívája elhatározta, hogy eredeti vállalását még megtoldja. Az év végéig a vál­lalás értelmében 230 kilomé­ternyi „2200-as" és 172 kilomé­ter „900-as" csővezetéket he­gesztenek egybe. A VARSÓI SZERZ0DES külügyminiszteri értekezletének közleménye Varsó — A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszterei­nek tanácskozásáról a követke­ző közleményt adták ki: 1971. november 30-án és de­cember 1-én Varsóban tanács­kozást tartottak a Varsói Szer­ződés tagállamainak külügymi­niszterei. A tanácskozáson részt vett a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Lengyel Népköztár­saság, a Magyar Népköztársa­ság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialis­ta Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetségének külügyminisztere. A miniszterek megvizsgálták az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet összehívá­sa előkészítésének kérdését. Megelégedéssel állapították meg, hogy az utóbbi időben to­vábbi kedvező fejlődés történt az európai politikai helyzet ja­vulása irányában. Ezt az jel­lemzi, hogy gyakoribbá váltak a kapcsolatok, tovább csökkent a feszültség, s a különböző po­litikai és társadalmi rendszerű európai államok közötti kapcso­latokban erősödött az együtt­működés és a bizalom. Ez a fejlődés a jelen értekezleten részvevő országok, valamint sok más állam erőfeszítéseinek és konstruktív hozzájárulásának eredménye. E tekintetben újabb mérföldkövet jelent a Nyugat­Berlinre vonatkozó négyhatal­mi egyezmény aláírása, a Szov­jetunió és Franciaország kôžôt­ti politikai együttműködés el­mélyítése, a szocialista és más európai államok közötti kétol­dalú érintkezések kiterjesztése. A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége és a Német Szövetségi Köztársaság, vala­mint a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztár­saság között 1970-ben aláírt szerződések máris elősegítik ezen államok között a politikai légkör javulását, és előnyösen hatnak az európai ügyek alaku­lására. Az érintett államok kor­mányai folytatják az előkészü­leteket e szerződések ratifiká­lására. A Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság kormányai között véleménycsere folyik a két ország kapcsolatainak ren­dezéséről. Ennek előfeltétele, hogy a Német Szövetségi Köz­társaság elismerje a müncheni szerződés kezdettől való érvény­telenségét. A miniszterek kife­• jezték elégedettségüket, hogy a Német-- Demokratikus Köztársa­ság ' tevékeny és konstruktív magatartása elősegítette a Né­met Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztár­saság, valamint a Német De­mokratikus Köztársaság és Nyu­gat-Berlin szenátusa közötti tár­gyalások kedvező lefolyását. A miniszterek megállapítot­ták: az érdekelt államok kö­zött növekszik az egyetértés ab­ban, hogy kívánatos az európai biztonsági és együttműködési értekezlet mielőbbi összehívá­sa. Erősödik az a felismerés, hogy az európai értekezlet megtartása összhangban van az európai államok közötti kap­csolatok fokozatos átalakításá­nak feladatával, amely lehető­vé teszi a kontinens katonai­politikai csoportosulásokra va­ló megosztottságának felszá­molását. Az értekezlet munká­jának tartalmi kérdéseit Ille­tően a nézetek jelentős mér­tékben közelednek egymáshoz. Az értekezletnek elő kell segí­finn kormány javaslatának megvalósítását: az összes érde­kelt állam sokoldalú előkészí­tő konzultációinak megtartását. E konzultációkon meg lehet ál­lapodni az európai értekezlet napirendjéről, ügyrendjéről, összehívásának konkrét idő­pontjáról és módjáról. A mi­niszterek kijelentették, kormá­nyaik kinevezik meghatalma­zott képviselőiket, hogy más államok megfelelő képviselői­vel együtt többoldalú konzultá­ciókon vegyenek részt az érte­kezlet előkészítését és szerve­zését érintő kérdések egyezte­tésére. Hasonló eljárásra hív­ják fel a többi állam kormányát. Abból indulnak ki, hogy a kon­zultációknak az európai értekez­let összehívása meggyorsítását és munkájának sikerét kell szolgálniuk. A miniszterek kormányaik megbízásából felhívják az ösz­szes európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada kormányát, hogy késedelem nél­kül kezdjék meg az európai ér­tekezlet gyakorlati előkészíté­sét, s ezzel biztosítsák az érte­kezlet 1972-ben történő össze­hívását. A miniszterek továbbá véle­ményt cseréltek a nemzetközi helyzet éleződését kiváltó egyes nemzetközi kérdésekről. Kor­mányaik nevében határozottan leszögezték, hogy e kérdéseket a népek törvényes jogait és ér­dekeit tiszteletben tartó politi­kai rendezés útján kell meg­oldani. tenie a kötelezettségek olyan rendszerének létrehozását, amely az európai államok kö­zötti kapcsolatokból kizárja az erőszak alkalmazását és az azzal való minden fenyegetést, bizto­sítja az államok területi integ­ritását, szuverenitásuk tiszte­letben tartását, a belügyekbe való be nem avatkozást, vala­mennyi állam egyenjogúsága és függetlensége elvének megtar­tását. Közeledtek egymáshoz az elgondolások az európai orszá-. gok gazdasági, tudományos-mű­szaki és kulturális együttműkö­dése szélesítésének kérdései­ben is. Figyelembe véve az esemé­nyek ilyen arányú fejlődését, a Varsói Szerződés tagállamai­nak kormányai arra a következ­tetésre jutottak, hogy kedvező helyzet alakult kí az európai értekezlet 1972-ben való meg­tartásához. Számolnak azzal is, hogy még mindig vannak olyan erők, amelyek az európai érte­kezlet összehívása ellen tevé­kenykednek és megkísérlik bo­nyolulttá tenni az európai hely­zetet. A miniszterek kifejezték kormányaik meggyőződését: azok, akik érdekeltek abban, hogy a feszültségek és konflik­tusok Európáját a tartós béke Európájává tegyék, aktív tevé­kenységükkel képesek leküzde­ni ezen erők hatását. A miniszterek eszmecserét folytattak az európai értekez­let összehívása gyakorlati elő­készítésének menetéről. Kormá­nyaik nevében megerősítették, hogy kívánatosnak tartják a Kikiáltották az Arab Emirátusok Államszövetségét Irán-ellenes hangulat az arab országokban Kairó — Miközben az új kö­zel-keleti állam, az Arab Emi­rátusok Államszövetsége kikiál­tásának előkészületei folytak, néhány kilométerre Abu Dhabi­tól, a leendő föderáció főváro­sától, a Perzsa-öböl bejáratát ellenőrző Hormuzi-szorosban az iráni haditengerészet egységei őrzik a három kis arab szigetet, Abu Musza, Tomb—I., és Tomb —II. megszállása haragot kel­tett az arab világban. A tilta­kozások nem csupán az iráni császárságot kárhoztatják, Nagy­Britannia "felelősségét is felve­tik. A Tomb-szigetek és Musz­sza iráni megszállása miatt he­ves tüntetések voltak szerdán este és csütörtökön délelőtt nem­csak Ras Al-Khaimában, hanem Sharjában és Abu Dhabiban is. Hír érkezett arról, hogy a sharjai Emir testvére egy tüntetés so­rán sebesült meg; röviddel ez­után, hogy Abu Muszán az irá­ni csapatokat — a megállapo­dásnak megfelelően — ünnepé­lyesen fogadta. London hivatalosan mondta fel szerződéseit a Perzsa-öböl kis emirátusaival, amelyek azonnal államszövetségre lép­tek. A korábbi szerződések ér­telmében Nagy-Britannia 1971 decemberéig vállalt felelősséget az illető államok és területeik — tehát az Irán által megszállt szigetek — biztonságáért is. Ras al-Khaimah emirátusban heves tüntetések voltak. Az emirátus ugyanis a sajátjának mondja a két Tomb-szigetet. A felvonulók felgyújtottak két irá­ni banképületet és egy iráni ké; zen levő pékséget. Az arab országok közül Irak lépett fel a legerélyesebben. Megszakította diplomáciai kap­csolatait Londonnal és Teherán­nal. Szíria és Kuwait is hev&­sen tiltakozott. Az előbbi az Arab Liga rendkívüli tanácsülé­sének összehívását kérte a ki­alakult helyzet megvitatására. Fontos bejelentést tett Egyip­tom is. Szerinte a három kis sziget megszállásával Irán meg­sértette az ENSZ Alapokmányát. A történtekért Nagy-Britannia is felelős, mivel a szigetek biz­tonságára kiterjedő szerződések az okkupáció időpontjában még érvényben voltak. Egyiptom fel­szólítja Iránt, hogy vonja ki katonai erőit a szigetekről és kezdjen tárgyalásokat a békés és igazságos rendezés érdeké­ben — hangoztatta az egyipto­mi kormány szóvivője. Az algériai külügyminiszté­rium közleménye szerint a Per­zsa-öböl arab szigeteinek meg­szállásával Irán lerombolta a kölcsönös tiszteletet és megbe­csülést, amely az arab világhoz fűződő viszonyát jellemezte. Dubai — A Perzsa-öböl hat kis állama tegnap kikiáltotta az Arab Emirátusok Államszövetsé­gét, melynek tagjai: Abu Dha­bi, Dubai, Ajman, Sharjah, Fu­jairah és U mm al Qaiwan, ame­lyek együttvéve 80 ezer négy­zetkilométer területűek és 170 ezer lakosuk van. Az államszö­vetség elnöke Abu Dhabi ural­kodója, alelnöke a dubai ural­kodó lesz. A szövetségi kor­mány összetételéről Abu Dhabi­ban a tagországok uralkodóinak keddi találkozóján döntenek. Az államszövetség legjelentő­sebb tagállama Abu Dhabi és Dubai, melyek nagy kőolajkész­letekkel rendelkeznek.

Next

/
Thumbnails
Contents