Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-14 / 295. szám, kedd

t • ••••••• • • • • • •'• S • -OJ FILMEK­• ••••••••••••••CD TILTOTT GYÜMÖLCS (magyar) Munkáskörnyezetben játszódó film a Tiltott terület, melynek alapjául Vészi Endre „Füstsza­gúak" című novellája szolgált. A novella, illetve a belőle ké­szült film megtörtént, valósá­gos eseten alapszik: egy nagy budapesti gyárban óriási káro­kat okozó tűz ütött ki. A rend­őrségi vizsgálat során sokáig nem bukkantak emberáldozat­ra, ám hetekkel később a ro­mok alól előkerült egy segéd­munkás holtteste, akinek hiá­nya mindaddig fel sem tűnt senkinek. Az újsághír szinte krimit ígér — némi társadalmi tanulsággal. Gábor Pál debütáns munkája az üzemi tüzeset körülményei­nek felderítését mutatja be —­drámai erővel. Az ügyészség a felelős után nyomoz, és nyo­moz az egyik munkás is, mert úgy érzi, az értékek pusztulá­sán kívül még valami jóvátehe­tetlen is történt... A film dó­kumentumszerű hitelességre tö­rekedve bonyolult problémákat fejleget: az emberi kapcsolatok összetett kérdését elemzi, azt vizsgálja, kit terhel a felelős­ség s meddig terjed az egyén felelősségvállalása. A film tömör, lényegretörő stílusban tárja fel a tűzeset okait, ám a rendező nem éri be azzal, hogy ebből következteté­seket vonjon le erkölcsi tanul­sággal, sőt mellőzi azt a lehe­tőséget is, hogy társadalmi töl­jtésű, bűnügyi történetet fabri­CSERMEN ÍGÉRETE káljon, s nem elégszik meg a^­zal a megoldással sem, hogy az elavult szabályokat, a bürokrá­ciát ítélje el. Ennél tovább megy és az okokat" lépésről lé­pésre feltárva az emberi kö­zöny, a vállrándító beletörődés, az igazsággal szembeni közöm­bösség gyökereit boncolgatja. Vannak szabályok, utasítások, elvi döntések, határozatok, fe­lettesek és felügyeleti szervek, amelyek mögé el lehet bújni — a felelősség elől. A rendező képek segítségé­vel tőmondatokban fogalmaz. A filmben a tűz vagy a mentési munkálütok nem kapnak ro­mantikus színezetet, a környe­zetnek is csak annyi szerepe van, amennyi a mondanivaló szempontjából feltétlenül szük­séges. A szürke tények, az élő problémák felsorakoztatása, a nyíltság és az igazság révén válik a film hitelessé, meggyő­zővé — tehát igaz alkotássá. Szűkszavú tárgyilagossággal, realizmusával képes atmoszfé­rát teremteni, s egy-egy kép­sorba emberi drámákat sűríte­ni. A jól összeválogatott színészi gárda is a rendező tehetségét dicséri. A szerepeket kevésbé ismert színészek alakítják, akik eszköztelen játékukkal egy-egy típust formálnak meg s a drámai pillanatokban is helytállnak. Kiváló az opera­tőr, Zsombolyai János munkája is. (szovjet) A Csermen ígérete című szovjet film egyik jelenete. A Kaukázus szépséges kör­nyezetében játszódik a Cser-' men ígérete című színes pano­ramatikus kalandfilm történe­te. Nyikolaj Szanisvilli grúz rendező alkotásával emléket ál­lít a nagy grúz népi hősnek, Csermennek, aki kétszáz évvel ezelőtt felkelt a feudális urak ellen. A róla szóló legenda — mely már két évszázada a nép ajkán él — szolgált a film alapjául. Csermen, a szegény hegylakók vezére az elnyomást és a néppel szemben elköve­tett igazságtalanságot látva fel­kelést szervez a kizsákmányoló birtokosok ellen. Személyében az egyszerű nép a becsületes­ség és az igazságosság meg­testesülését látta. A legendás hírű hőst Bimbolat Vatajev szovjet színész kelti életre. A Csermen ígérete hatásos film az elnyomott nép sorsáról és a feudális urak elleni harc­ról. —y m — Andrzej Wajda új filmje Andrzej Wajda, a jeles len­gyel rendező megfilmesíti Sta­nisiaw Wyspianski „Lakoda­lom" című híres drámáját, amely Lengyelországban nem­csak a színházi közönség, ha­nem a nép körében is közked­velt. ^.dnislaw Wyspianski (1890 —1907) festő, dramaturg^ költő, kritikus volt, a lengyel iroda­lom klasszikusai közé tartozik. A Lakodalom ősbemutatóját 70 évvel ezelőtt, 1901-ben tartot­ták meg Krakkóban. A króni­kások szerint különös dolgok történtek a színpadon: a színé­szek az irodalmi és művészi körök ismert személyiségeit alakították, s habár egyiknek sem említették a nevét, a kö­zönség rájuk ismert. Fokozato­san látomások és szellemek je­lentek meg, megelevenedett a pár száz év előtti történelem, testet öltött a nemzeti felke­lés álma, s az ébredő hajnal fényében a tarka tömeg egye­sült a tánc ritmusában ... Andrzej Wajda egy ízben már követte a Lakodalom hagyomá­nyát: a Hamu és gyémánt cí­mű filmjének éjszakai kocsma­jelenetében. Most azonban a teljes színművet fogja szalagra vinni. Mint ismeretes, Wajda, amikor csak ideje engedi, szí­vesen vállal rendezői munkát színházban. Néhány évvel ez­előtt Krakkóban színre vitte a Lakodalmat is. Vállalkozását azonban sikertelennek tartja, s éppen ezért próbálja most megfilmesíteni a darabot. — Wajda szerint — mpndja a forgatókönyvíró — a „Lako­dalom" nem olyan esemény,' . amely valahol, valamikor meg­történt, hanem állandóan tör­ténik, ma is, bennünk. Ugyan­az a varázslat, amely a dráma hőseit megszállja, minket is eláraszt. A nagyságról, áz élet különösségéről szóló álmok ezek. A film előkészületei inár be­fejeződtek, s meg is kezdték ennek a jellegzetes lengyel, a külföldiek számára talán her­metikus mű megfilmesítését. Remélhetőleg Wajdának sikerül belőle olyan filmvíziót alkotnia, amely mindenki számára érthe­tő lesz. A MARS BOLYGÓ HELYSZÍNI VIZSGÁLATA Kevés bolygóról esett annyi szó a múltban, és napjainkban, mint a naprendszernek a Nap­tól számított negyedik tagjáról — a Marsról. Ez a vöröses fé­nyű bolygó már a régiek ér­deklődését is felkeltette. Mivel a vörös szín a vér jelképe, ezért nevezték el Marsról, a római mitológiában a háború istenéről. •A Mars bolygó ' nemcsak ér­dekes színével, hanem egyéb fikizai tulajdonságaival és a felszínén látható képződmé'­nyeivel, nem utolsó sorban pe­dig két különleges holdjával is felhívta a kutatók figyelmét. Nem meglepő ezért, hogy vi­lágszerte számtalan távcső irá­nyul feléje, az utóbbi időban pedig az űrkutatás új „fegy­vereit" — a kozmikus labora­tóriumokat is igénybe vették a „vörös bolygó" helyszíui vizs­gálatára. A Mars—3 úttörő sikere „A Mars—3 jelzésű szovjet űrállomás leszálló berendezése ejtőernyőn^imán leereszkedett a Marsra a bolygó déli félte­kéjén, a déli szélesség 45. fo­ka és a nyugati hosszúság 158. foka áltál meghatározott tér­ségben — jelentette 1971. de­cember 7-én gyorshírben a TASZSZ hírügynökség. — A le­szállóberendezés jelzéseit fel­fogta és regisztrálta a Mars—3, amely a bolygó mesterséges holdjaként kering. A szputnyik a jelzéseket rádiókapcsolat so­rán továbbította a Földre." Ez a -rövid TASZŠZ-hír adta tudo­mására a világnak, hogy a szovjet űrkutatás újabb nagy jelentőségű sikert aratott. A Mars—3 leszállóberende­dése ugyanis az első olyan emberkéz alkotta komplex szer­kezet, amely eljutott a Mars bolygóra — mégpedig sima le­szállással, azaz megőrizve mű­ködőképességét. A Mars—2 bolygó körüli pá­lyára állítása, a Szovjetunió felségjelvényének eljuttatása a bolygó felszínére és most a Mars—3 leszálló berendezésé­nek sima leereszkedése igazol­ta a várakozásokat. Bebizonyo­sodott, hogy a saovjet automa­tikus berendezések segítségé­vel már ma meg lehet kezdeni a naprendszer e bolygójának „helyszíni vizsgálatát". Üj tudományos eszközökkel A „vörös bolygó" régi és újabb rejtélyei, titkai '— mint kiderült — nem fejthetők meg a legjobb földi teleszkópok­kal, de a Mars körül keringő űrállom.ásokkal sem. Jóllehet a bolygó felszínére leszállt auto­mata által továbbított képjelek túlságosan hamar megszakad­tak, nyilvánvaló, hogy a kísér­let alapján a szovjet kozmikus távközlési központ tudósai fel­becsülhetetlen értékű tapaszta­latokat szereztek egyebek kö­zött a Mars—Föld követlen táv­író összeköttetés sajátosságai­ról. A csillagászok már régebben megállapították, hoy a Mars kisebb méretű és tömegű égi­test, mint a 'í'öld. Átmérője ugyanis kereken kétszer, tö­mege pedig kilencszer kisebb, mint a Földé. Ez az égitest 228 millió km közepes- távolság­ban kering a Naptól, és majd­nem két földi évre van szüksé­ge ahhoz, hogy egyszer befus­sa a pályáját. Hozzájárul ehhez az is, hogy kisebb sebességgel halad a pályáján, mint a Föld. Amíg a bolygó kerinségi ide­je lényegesen hosszabb a Föld keringségi idejénél, addig a tengelyforgásának ideje alig lér el a Föld tengelyforgási idejé­től. A- Föld ugyanis kereken 24 óra alatt, a Mars pedig 24 óra 37 perc alatt végez el egy tengelyforgást. A kutatók régebben és nap­jainkban egyaránt sokat vitat­koznak azon, hogy van-e élet a Marson? Ehhez mindenekelőtt a bolygó hőmérsékletével, ég­hajlatával- és időjárásával kell megismerkednünk. Ma már két­ségtelen bizonyossággá) állít­hatjuk, hogy a Marsnak van légköre, noha jóval ritkább, mint a Földé. Ezt két szám­adat érzékelteti a legjobban: a Földön a légnyomás értéke a tenger szintjén kereken és át­lagosan 760 milliméter, ugyan­akkor a Mars felszínén a lég­nyomás középértéke miiídössze 70 milljméter körül van. Ezen a légnyomáson a víz már 43 C-fokon forrásnak indul, tehát a Marson nehéz lenne egy ételt megfőzni szabad tűzhe­lyen: a víz ugyanis hamar for­rásnak indulna és elpárologna, ugyanakkor azonban hiányoz­nék a szükséges hőmennyiség. Tisztázatlan kérdések A Mars légkörének kémiai összetétele alapvetően különbö­zik a földi légkör összetételé­től. Mindössze az közös, hogy mindkét bolygó légkörében legtöbb a nitrogén — a földi légkörben 78 a Marson több mint 98 százalékkal van jelen. Ami az oxigént illeti, mind ez ideig nem sikerült még teljes bizonyossággal kimutatni, any­nyi azonban bizonyos, hogy 0,1 százaléknál kevesebb. Fontos és figyelemre méltó körülmény, hogy a Marson igen kevés a víz. A csillagászoknak már rég­óta feltűnt, hogy a Mars sark­vidékein időnként fehér foltok láthatók. A kutatók sarki sü­vegeknek nevezték el őket. A sarki süvegek átmérője elég tekintélyes: elérheti a 3000— 4000 kilométert. Ezek a foltok n™ mozdulatlanok, hanem fel­váltva növekednek, - illetve ki­sebbednek. Amikor az északi fölgömbön a folt területe nő, ugyanakkor a déli sarkon ki­sébbadik. A csillagászok kimutatták, hogv a földi hó, illetve jég, valamint a Mars sarki süvegei egyformán verik vissza a nap­fényt. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a Mars sar­Hazánk azok k "ízé a ritka otszágok közé tartozik, ame­lyekben a lézertechnika számára szintetikus rubint gyártanak. Ez nagyon igényes munka, in> vei az egyéb ipari célokra gyártott rubin a lézertechnika számára nem felel meg. A leg­magasabb igényeket is kielégítő minőségért a dicséret az Cs­tí rtad Labem-i Vegyipari Egyesület laboratóriumának tech­nikusait illeti, akik Václav Dnlejší vezetésével részt vesznek az Interkozmosz program renlj zálásában. Képünkön Jirinn Zeidlerová a kristályokat válogató műszert kezeli. (O. Holan — CSTK) ki süvegei hóból, illetve jég­ből épülnek fel. Több kutató azonban nem fogadta el ezt i feltevést. A vőgső válasz még várat magára. A Mars felszíne megleheiú­sen egyenletes. Ez azt jelenti, hogy nincsenek rajta magasabb hegységek és egymástól élesen elkülönböző magassági szintek. Ennek, az a legfőbb mzonyíté­ka, hogy a Mars hegyei nem vetnek árnyékot. Igaz, a Mar­son is vannak medencék és a valamivel magasabb szintben helyet foglaló „szárazföldek". Azonban nem ezek a Mars-fel­szín legérdekesebb képződmé­nyei, hanem az úgynevezett „csatornák". E képződmények keletkezése körül igen heves viták zajlottak le az elmúlt év­tizedek során. Vitakeltő megfigyelések Schiaparelli olasz csillagász 1877. évi megfigyelései alapján érdekés hírt röpített világgá. Kijelentette, hogy a, Marson számos „csatornát" fedezett fel. Kevés tudományos felfede­zés körül folyt olyan élénk vi­ta, mint Schiaparelli közlése körül. Egyesek a pártjára állot­tak, sőt azt hangoztatták, hogy a Marson lakó értelmes lények készítették a csatornákat. Má­sok az ellenkező végletbe es­tek és kétségbe vonták a csa­tornák létezését: azt állították hogy a csatornák csak -optikai csalódas miatt láthatók. Mik tulajdonképpen a Mars­csatornák? Szabálytalan alakú foltok sorozatai, amelyek a ki­sebb teljesítőképességű távcsö­vekben vonalakká olvadnak össze, vagy különböző törésvo­nalak, illetve növénysávok? A kérdés végleges tisztázására még sok kutatást kell végezni. A tisztázatlan kérdések sorá­ba tartoznak a Mars felszínén olykor látható erős fényű fel­villanások, továbbá annak el­döntést, hogy van-e egyáltalán élet ezen a bolygón vagy sem? Nem utolsósorban pedig a Mars két holdjának a rejtése izgatja az emberdk fantáziáját, márcsak azért is, mert a nap­rendszer legkevésbé ismert égitestei közé tartoznak. Csu­pán 1877-ben fedezték fel őket. A közelebbi — a Phobos, — egy ottani nap alatt háromszor repüli körül a bolygót s 15— 18 ktn átmérőjű. A távolabbi Deimos még kisebb, átmérője csupán 8—9 km. Ez azt jelen­ti, hogy bajosan férne el a felszínén mondjuk Prága a leg­közelebbi környékével. Mindkét hold olyan pályán mozog, hogy a bolygó sarki övezetőréi egy­általán nem láthatók. E holdak eredetével kapcsolatban is kü­lönböző hipotézisek merült'JK fel. Nem hiányoznak az oly-t­nok sem, amelyek üreges mes­terséges égitesteknek tartják őket... A Mars-kutatás történetéből A Mars „műszeres" felderíté­se kozmikus szondák segítségé­vel 1962-ben vette kezdetét. Azóta megközelítően minden második évben (až 1967. kivé­telével), amikor a Mars a leg­közelebb van a Földhöz, kuta­tószqnda repült a „vörös boly­gó" felé. Az első szondát a Szovjetunió röpítette ki feléje 1962 novem­berében, de csupán 1965-ben.si­került az amerikai Mariner--4­nek első televízióképeket köz­vetítenie a bolygó felszínéről. Egyebek között lefényképezte a „csatornák" egyik övezetét is, ele nyomukat "sem találta. A Mars—2 és a Mars—3, va­lamint a Mariner—9 ma a Pho­bosszal és a Deiniosszal közö­sen a rejtelmes bolygó körül kering. Már az a tény, hogy csaknem 500 millió kilométeres utat megtévé 188 nap alatt DOH­tosa.i a meghatározott helyre érkeztek s ott igen bonyolult tfr'íveleteket végeztek, az űrku­tatás tudományának nagy sike­re. Még értékesebb azonban az a rengeteg adat, amelyek egy­re világosabb kénét adnak bolygőtársunk sal* t r>« ,!''sairól DÓSA JÓZSEF 1971.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents