Új Szó, 1971. december (24. évfolyam, 384-309. szám)

1971-12-14 / 295. szám, kedd

KAPCSOLAT Előtérben az eszmei nevelés Az elmúlt hét végén Prágában a szakszervezeti funkcionáriusok országos értekezletén, 300 funkcionárius megvitatta az alapszervezetekben és a szakszervezeti kulturális intézményekben végzett eszmei-nevelő és kulturális tevékenység fellendítésével kapcsolatos teendőket. Bedfich Kačírek, a Központi Tanács titkára előadói beszédében vázolta a szakszervezeteknek a kulturális-nevelo munka terén elért eredményeit. A szakszervezetek aktivizációs programjának meghirdetése után több tízezer tisztségviselő végezte el az alapfokú szakszervezeti tanfolyamot. Eddig több mint 2000 szakképzési központ létesült, elsősorban az üzemekben. A funkcionárius-aktíva képzése terén azonban még sok a tennivaló. Az évzáró gyűlések után azonnal tanfolyamokat kell szervezni az újonnan megválasztott üzemi és mííhelybizottsági elnökök és a többi szakszervezeti vezető számára. A politikai tömegmunka .sikere főleg attól függ, mennyire sikerül a dolgozók érdeklődését a munkahelyek politikai és gazdasági problémái megoldására irányítani. Az országos értekezlet résztvevői felhívást fogadtak el, melyben hangsúlyozzák: „Társadalmunk válságos évei káros hatásukat a szakszervezeti mozgalomban is éreztették, éppen ezért sürgető követelménynek tartjuk a dolgozók hatékony eszmei nevelését, mint ahogy azt az FSZM aktivizációs programja tartalmazza. Ezért felhívással fordulunk valamennyi szakszervezeti funkcionáriushoz, hogy rendkívUli figyelmet szenteljen a nevelői tevékenységnek. A választások előkészítése és sikere igazolta, hogy megerősödött a CSKP egysége. Ezeket a pozitív eredményeket tovább kell szilárdítani, mégpedig rendszeres agitációs munkával és a dolgozók széles rétegeinek bevonásával. Ismételten előtérbe került az a tény, hogy tevékenységünk legfontosabb területe az üzem, a munkahely. Mindennapi munkánk során és a személyi kapcsolatokban kell síkraszállnunk a szocializmus eszméinek megvalósulásáért. Az eszmei nevelés ezért elválaszthatatlan mindennapi tevékenységünktől. Felhívjuk valamennyi funkcionárius figyelmét arra, hogy az üzem kulturális tevékenységének a szocialista kultúra ügyét kell szolgálnia, és elő kell segítenie a szocialista ember arculatának formálását. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy hozzájáruljunk a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak teljesítéséhez, és az FSZM aktivizációs programja valóba váltásához." A nép szolgálatában Az ember figyelmét lekötheti a táj szépsége, egy festmény, vagy akár egy sokatmondó fény. kép is. Az én figyelmemet nemrégen egý falitábla kötötte le, amely a levicei járásban a Plavé Vozokany-i szövetkezet irodájában függött. Néhány szám volt rajta, a felületes szemlélő számára egyszerű statisztikai adatok. De aki a számok mögött embereket is lát, azonnal megérti, hogy a táblázat a szövetkezeti dolgozók életében bekövetkezett nagy változásokat tükrözi. Akaratlanul is elgondolkozom felette, mennyi mindennek kellett történnie, menynyi mindent tettek a szövetkezet tagjai azért, hogy a szövetkezet bruttó mezőgazdasági termelése hektáronként 1960-tól 1971-ig 8747 koronáról 13 023 koronára emelkedjen. A talaj nem a legjobb, a határ is dimbes-dombos. A szövetkezet dolgozói — a medveckei és az armai szövetkezeti tagokkal együtt, akikkei most közösen gazdálkodnak — mégis kétharmaddal többet termeltek ki belőle a maguk és az egész társadalom számára, mint amennyit tíz évvel ezelőtt. Mégis csak érdekesek ezek a számok. Vagy nem? Igaz ugyan, a növények sokkal több műtrágyát kapnak, mint évekkel ezelőtt, a vegyszeres növényvédelem is sokat fejlődött, a traktorosokból sokoldalú gépesítők, szántómesterek és betakarító gazdák lettek, de kell itt lenni még valaminek — morfordírozok magamban, s közer Jozef Linert, a szövetkezet elnökét faggatom. — A kapcsolat a legfőbb dolog — válaszol sokatmondóan. — A kapcsolat? — kérdezem. Hiszen a színvonalas agrotechnika, a termelésben bekövetkezett minőségi változások nélkül aligha érhetett volna el a szövetkezet ilyen gyors gazdasági növekedést. — Az igaz — bólint a szikár, 50 év Ijorüli elnök, miközben tekintete a széles ablakon ét a domboldalak között húzódó község felé irányul. — De aki járni akar, annak két lábra van szüksége ... — Nagy igazság! A jó növénytermesztés önmagában még nem elég, az állattenyésztésnek is lépést kell vele tartania, s éppoly hiba lenne, ha a növénytermesztés fékezné a hús és a tej termelését. Ebben Ilyen címmel jelentette meg a napokban a CSSZBSZ košicei városi bizottsága azt a publikációt, , amely érdekes, képekkel illusztrált anyagokat közöl a CSSZBSZ košicei szervezetének negyven éves gazdag múltjáról és tevékenységéről. Az ötezer példányszámban megjelent van tehát a kapcsolat jelentősége. A szövetkezetnek 2100 hektár mezőgazdasági földterülete van, ebből 1900 hektár a szántó. Szarvasmarha-állománya 1100 darab, a tehenek száma 440. Négy évvel ezelőtt a tehenek évi tejhozama 2350 liter volt, az idén a 3000 litert is túlhaladja. A malacelválasztás egy kocától 11-ről 19-re növekedett. 1967-ben a sertéshizlalásban 0,45 kg volt a»napi súly gyarapodás, 1971-ben pedig 52 dkg. A szarvasmarha-hizlalásban a napi súlygyarapodás 0,82ről 1 kgra növekedett. Az eredmények tehát arról tanúskodnak, hogy a szövetkezet egyik „lábára" sem sántít. Az eredmények láttán érdeklődve keresem az alapvető minőségi változások okait. A jobb minőségű takarmányok és az állatgondozók odaadó munkája bizonyára ' nem kis szerepet játszott. A dolog lényegét azonban a törzsállomány állandó javulásában keli keresni. A szövetkezetnek sikerült fokozatosan lecserélnie a gyengébb egyedeket, és kialakítani egy erős, újratermelésre képes állományt. A fogyasztott takarmányok mennyisége lényeges mértékben nem változott, ezért a tej- és a hústermelés az önköltségek csökkenésével eervldeiűleg növekedhetett. Ehhez természetesen a. jobb takarmányozási technika is hozzájárult. Míg azelőtt a 0,45 kg-os napi súlygyarapodás mellett 1 kg hús előállításához több mint 4 kg szemes takarmányra volt szükség, ma a 0,52 kg-os napi súlygyarapodás mellett 3,82 kg is elég belőle. Könnyen elképzelhetjük, mit jelentenek ezek az apró megtakarítások, ha tudjuk, hogy a szövetkezet egy hektáron P78 liter tejet és mintegy 300 kg húst termelt. Az apró megtakarítások, az ésszerű gazdálkodás a jövedelem bőséges forrását képezik, ami végül a tagok munkajutalmaiban is megmutatkozik. 1960-ban a szövetkezet egy állandó dolgozójára eső jutalom összege »9755 korona volt, az idén ez az összeg meghaladja a 18 000 koronát. A szövetkezet természetesen nagyobb gondot fordíthat a tagság szociális ellátására is, támogathatja a kultúralapot, és nem utolsósorban a falusi sportéletet. A Plavé- Vozokany-i szövetkezet komoly lépéseket tesz a termelés iparosítása terén is. A gépek gazdaságosabb kihaszfüzetet megküldik a kerület tisztségviselőinek, valamint a CSSZBSZ minden járási bizottságának. Jó mjinkát végeztek a CSSZBSZ košicei városi bizottsága mellett működő szovjetbarát újságírók klubjának tagjai, akik az összegyűjtötfanyagot sajtó alá rendezték. -k. nálása érdekében a régebbi 20 —30 hektáros parcellák helyett 50—100 hektáros táblákat alakítottak ki. De az állattenyésztés gépesítése sem. maradt le a növénytermesztés mögött, így az elnök által említett kapcsolatban mindig megvan az egyensúly. A szövetkezet tagjai örömmel emlékeznek vissza arra a két jelentős eseményre, melyekre az idén került sor. Az egyik Jozef Lenárf elvtársnak, az SZLKP KB első titkárának látogatása volt, aki a látogatás alkalmából szívélyesen elbeszélgetett a szövetkezeti tagokkal. De kellemes meglepetésben volt részük akkor is. amikor köztársasági elnökünk eddigi munkájuk elismeréseként magas állami kitüntetéssel, a Munkaérdemrenddel tüntette ki a szövetkezetet. De ne gondoljuk, hogy az életnek csak napos oldalai vannak. Plavé Vozokanyban is előfordulnak váratlan nehézségek, nem minden sikerül az elképzeléseknek megfelelően. Az viszont nagy különbség, hogy az emberek meghátrálnak-e a nehézségek elől, vagy pedig minden tudásukkal a problémák megoldására törekednek. Az itteni szövetkezeti dolgozók megtalálták a módját a bonyolultabb problémák megoldásának is. Ezzel magyarázható gyors gazdasági fellendülésük, valamint ezzel a helyes állásponttal: eleget tenni a társadalommal szembeni kötelességeknek és közben naponta építeni saját boldogságunkat. JAN MIKĽA Német Évát, az Állami Biztosító rožňavai (Rozsnyó) kirendeltségének dolgozóját 1970 márciusában kooptálták a járási nemzeti bizottságba. „Szolid, agilis fiatalasszony, becsületes munkát végez". így vélekedtek ekkor a jnb szervezési osztályának dolgozói. Szavukat misem bizonyította jobban, mint az a tény, hogy Némethné ez év július l-e óta a Rozsnyói Jnb elnökségének volt a tagja. Persze a képviselőtestületben eltöltött nem egész két év jóformán csak ahhoz volt elegendő, hogy megismerkedjen a jnb munkájával, a választókerületével. A „vizsgát" azonban sikeresen letette, mert ismét megválasztották a jnb tagjának. — Milyen érzéssel fogadta azt a hírt, hogy a 19-es választókerületben ismét képviselőjükké választották? — Nagy öröm és megtiszteltetés ez számomra. Annál is inkább, mert bár van egy négyéves gyermekem, még SZlSZ-.tag vagyok. Jól ismerem választókerületemben a megoldásra váró feladatokat, így többek között az üzletek, az utak stb. kérdésének rendezését. Máról ltolnapra nem lehet megoldani a problémákat. A vnb képviselői és a választók közreműködésével remélem a megbízatási időszak leteltével már sokkal konkrétabban beszélhetek. A választási programban foglaltak teljesítéséért minden erőmet, tudásom latba vetem. — A.'jnb képviselőjelöltjeivel egységes választási programjuk volt. Megemlítene ebből néhány tényt? — A lakásépítkezéssel kezdeném. Az ötéves terv éveiben járásunkban 2265 lakás épül, ebből 1094 szövetkezeti, a magánépítkezés keretében pedig 690. Itt megemlíteném, hogy a jnb a jelenlegi választási idő-szakban 148,1 millió koronát szándékozik célépületek építésére fordítani: Továbbá a tervben szerepel 102 tanterem építése, több egészségügyi központ, és más egyéb létesítmény, több üzem korszerűsítése. Szó van arról, hogy a rozsnyói mikro körzetben 1973-ban egy olyan üzem építését kezdik meg, amely 1200—1500 embernek — főleg nőknek — biztosítana munkalehetőséget. Az óvodai férőhelyek száma 200-al, a bölcsődéké 60-al növekszik. Számos víztároló és vízvezeték-hálózat építésére is sor kerül, éppúgy mint a Sajó plešiveci •Szakaszának szabályozására. Az idegenforgalmi szempontok is bekerültek a választási programba. A „Z" akciókra a jnb költségvetéséből 11,3 millió koronát utal- ki. Sokáig sorolhatnám az akciókat, amelyek az 1971—1975-ös években valósulnak meg. A sok közül még egy égető problémát szeretnék megemlíteni. Az egészségügyet. A szóbanforgó idő alatt 20 orvossal gyarapodik járásunk. A kórház a járási székhelyen azonban gondot okoz továbbra is. Az illetékesek ígérete szerint — s ez a választási programban is megtalálható — az Ötéves terv éveiben mintegy 3,5 millió koronát fordítanak tatarozásra és 140 millió koronát az új kórhá? első szakasza építésének megkezdésére. — Mi mindent lehetne még megvalósítani azon kívül, ami a választási programban nem szerepel? — Erre a kérdésre nehéz választ adni. Az első dolog, szigorúan betartani a komplex lakásépítés tervét. Fontolóra kellene venni, hogy társas beruházások keretében nem lehetne-e több óvodát építeni. Főleg az üzemek segíthetnék elő az óvodai férőhelyek növelését. Ezen — szerintem — igazán érdemes elgondolkodni. — Hogyan képzeli el az újonnan megválasztott képviselő testület, illetve a jnb munkáját? — Szeretném remélni, hogy gyorsabb, .rugalmasabb lesz az ügyintézés, mellőzik a rokoni kapcsolatokat, száműzik, a megvesztegetés lehetőségét, egyszóval nemcsak szóban, hanem a valóságban is a nép és az' állam érdekeit képviselik az illetékesek. Jómagam az iskola és kulturális, illetve a szociális és egészségügyi szakbizottságban szeretnék dolgozni. Erről persze a jnb alakuló ülése dönt. Bármelyik szakaszon is kapok megbízatást, igyekezni fogok azt becsülettel teljesíteni. Erre kötelez az előlegezett bizalom. Nagyon szeretem az embereket. Ezért is szorgalmazom a gyors ügyintézést. — Hogyan talált a múltban és talál a jövőben időt a közügyek intézésére? — A kirendeltség igazgatója megadja a lehetőséget arra, hogy képviselői tisztségemből eredő feladataimnak munkaidő alatt is eleget tegyek. Munkatársaim nemcsak hogy megértők, hanem amiben tudnak, segítenek. A kislányomra — ha esténként elszólít a kötelesség — az édesanyám, esetenként a férjem vigyáz. Szíveseír, bárhol és bármikor választóim rendelkezésére állok, s a jogos panaszok intézésénél kész vagyok segíteni, vagy azt az illetékes helyre továbbítani. N. J. Košice egyik legszebb lakónegyede épül a város szélén a „Tó fölött". A Magasépítő Vállalat dolgozói a lakónegyedben eddig 1633 lakást adtak át, és az év végéig további 414 lakásegységet építenek. A lakásépítkezésen kívül megkezdték az iskolák, a bölcsődék, az üzletek és más intézmények építését. Az építkezések befejezése után 1975 végén a lakónegyedben 5300 modern lakás lesz. (Felvétel: Š. Petráš — CSTK) ÖRÖK IDŐKRE