Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-02 / 259. szám, kedd

••••••••••••••••n -OJ FILMEK••••••••••••••••n (amerikai) MARY POPPINS Walt Disney, a hollywoodi nagymester műhelyének egyik legsikerebb produkciója a Mary Poppins című amerikai filmmusical, mely 1963. évi premierjét követően elindult világkörüli útjára, hogy varázsával meghódítsa a nézők ezreit. A film — józanul szemlélve — tulajdonképpen egy édeskés történet, kitűnő zenei aláfestéssel, egy híres filmcsillag tündöklésével, ötletes filmgagekkel fűszereze, melyből nem hiányzik az erkölcsi tanulság sem, s melyben az emberek oly jók és nemesek, hogy az nem is lehet igaz. De hát akkor ennek a látszólag szirupos, színes zenés filmnek miért van világszerte szinte páratlan sikere? Miért kapott tengernyi díjat, köztük hat Oscar-díjat is? Mivel bűvöli el a nézőket, hogyan férkőzik közel nemcsak a gyermekszívekhez, de csodálattal tölti el a felnőtteket is? Miért lett egy csapásra oly népszerű P. L. Travers mesekönyve, mely filmrevitele előtt még ismeretlen volt? S így folytathatnánk, a kérdéseket halmozva, és érvelve, hogy a film lényegében nem hozott különösebben újat, hagyoA PRÉRI mányos-realista módon, a játék- és animációs trükkfilm kombinációjával készült s ez a módszer sem éppen eredeti, hiszen már előzőleg Gene Kelly is alkalmazta. Mivel magyarázható tehát ez a siker? Nos, ez bizonyára nem a véletlen műve, legalábbis a Disney-stúdióban készült filmről ez nem tételezhető fel. A népszerűség elsősorban az alkotócsoport munkája nak, tökéletes szakmai tudásának az eredménye. Róbert Steuenson rendező nem elégedett meg a hollywoodi musicalok jól bevált sablonjával, hanem új utakat keresett, s így friss tempójú, játékos, humoros hangulatú, ötletes és fantáziadús, szerkezetileg egységes művet kreált. Egyszóval: költséges áru, kiváló csomagolásban. Ezzel magyarázható, hogy a nézőtérre ülve átadjuk magunkat a látottaknak. A film címszerepét az egykor brodway-i sztár, Júlie Andrews játssza, fölényes színészi magabiztonsággal, énekesi és táncképességeinek a csillogtatásával. Partnere a nálunk ismeretlen, ám Amerikában népszerű énekes és komikus Dick van Dyke. (román—francia) Az indián kalandfilmek száma újabb alkotásokkal gyarapodott: az NDK-ban és az NSZKban készült May Károly regényátültetéseket követően a román filmgyártók a franciákkal együttműködve James Fennimore Cooper amerikai író indiántörténeteit vitték filmre. Pierre Gaspard-Huit és Sergiu Nicolaescu A szarvasvadász és A becsületes mohikán után megfilmesítette Cooper egyik legnépszerűbb regényét, A préri-t is. Cooper műveiben az indiánok a pusztulásra ítélt nép jelképévé emelkedtek. Az angolok és a skótok, a franciák és az indiánok véres küzdelmei a történelmi fejlődést, a feltartóztathatatlan technikai haladást szimbolizálják, mely szinte szükségszerűen összeütközik az erkölccsel, az emberséggel. A Cooper-regények mondanivalójától azonban ugyancsak elrugaszkodnak az álromantikus indiánfilmek, melyek jól bevált klisék alapján készülnek. Előre kiszámítható „fordulatokra" épülnek, felvonultatva a kalandfilmek „kimeríthetetlen" kelléktárának minden eszközét. Ilyen séma szerint készült A préri is, a megfilmesítés ezúttal azonban — az eddigi filmektől eltérően — ízléses, bár a film tempója a kelleténél lassúbb iramú. —ym— I1IIMIV. // Az utóbbi időben egyre gyakrabban esik szó az információs rendszer új vívmányáról — az úgynevezett adatbankról. Sokan felteszik a kérdést: hogyan működik egy ilyen „bank" és milyen a gyakorlati küldetése? Az adatbank nagy teljesítményű, egyidejűleg és egymástól függetlenül több felhasználó kiszolgálására képes, közvetlen hozzáférésű memóriával (mágneslemezes, mágnesdobos egységekkel) rendelkező számítógépre épített adattárolási rendszer, amelybe az adatok természetes nyelven, előzetes kódolás nélkül adhatók be és multidimenzionális kapcsolatok feltüntetésével tárolhatók, s amelyből az adatok többsége gyakorlatilag várakozás nélkül, ugyancsak természetes nyelven megadott kérdések alapján, egyidejűleg vagy táblázatos formában, tetszőleges csoportosításban, bontásban és aggregáltságban visszanyerhető. Az adatbank megvalósításának egyik legfontosabb feltétele egy olyan számítógép, amelynek segítségével könnyűszerrel és gyorsan lehet választ adni az érdeklődőknek például a tervezéshez szükséges tényadatokra, prognózisadatokra, a célkitűzéseket meghatározó adatokra, valamint tervadatokra vonatkozó kérdésekre. A számszerű adatokon kívül szöveges információk is bekerülhetnek a feldolgozott információs bázisba. A hazai adatokon kívül a nemzetközi összehasonlításokhoz szükséges, illetőleg a külkereskedelmi tervezéshez segítséget nyújtó külföldi adatokat is gyűjtheti és tárolhatja az adatbank. Az adatok hierarchikus rendszert alkotnak az adatbankban oly módon, hogy minden adat egyidejűleg több hierarchia része is lehet, vagyis a hierarchiák sokszorosan összefonódnak egymással. Az „ipar társaITT AZ ADATBANK... 14. Hanem a lovaskatonák hiába nyargalták be a környéket a szélrózsa minden irányában, nem akadtak a szökevények nyomára. 2 < S O > Z Ul >• 2 UJ O < a. t» O 0£ < C/í ü ae O * Erre a 'gróf Prizsinszkyt küldte ki, mint kémet. Sorra végig kellett járnia a szomszéd városokat, hogy kiszimatolja, hol vannak. Ennek aztán meg is volt az eredménye. CĹ ' < Í š P < T y x iK N C/5 < > oc O x t/i O dalmi terméke" megjelölésű adat például tovább részletezhető ágazatai, szektor, főtevékenység-, melléktevékenység bontás szerint, ugyanakkor az „összes társadalmi termék", illetve az „ipar összes elosztható forrása" adatoknak egyaránt része. Az információk forrásai Az adatok forrásai lehetnek külsők, nevezetesen az állami irányító szervek előterjesztései, jelentései (ide értve a nyilvános statisztikai kiadványokat is), és a szakirodalmi források, nevezetesen a tervmunka során létrejövő belső előterjesztések és jelentések, tervdokumentumok. Hangsúlyozni kell, hogy az adatbank szakirodalmi információkra is támaszkodik, amenynyiben azokból fontos tényadatokat és számítási eredményeket vesz át, illetve amenynyiben az azokban megtalálható szöveges információk lelőhelyére utal. Az adatok esetében megkövetelik, hogy azok megjelöléseit természetes nyelven, előzetes kódolás nélkül is beadhassák. Lehetőséget kell adni továbbá arra is, hogy az adatokat például a tervhivatal munkatársai közvetlenül is közölhessék a géppel. Megkívánják továbbá, hogy az adatokhoz közvetlenül (vagyis a számítóközpont munkatársainak közreműködése nélkül) várakozásmentesen, egyidejűleg, s egymás zavarása nélkül egyszerre többen is hozzáférhessenek. Olyan kérdések esetében, amelyek nagy tömegű adat kiadásával járnak, illetve bonyolult feldolgozási műveleteket követelnek meg, a számítóközpont munkatársainak közvetítésével kapják meg a választ a tervhivatal munkatársai. Technikailag az adatbanknak időbeosztásos (time-sharing) rendszerben működő, nagy kapacitású központi memóriával, mágneslemezes vagy mágnesdobos külső memóriával és a számítóközponttól távolabb elhelyezett ki- és bemenő egységekkel (telex írógépekkel, katódsugárcsöves egységekkél) felszerelt, nagy sebességű számítógép lehet csak az alapja. Emellett a számítógép programozási rendszerének, software-_iének olyannak kell lennie, amely lehetővé teszi az üil. láncelv alkalmazását. A láncelv lényege, hogy az azonos hierarchia szinten elhelyezkedő adatokat egymáshoz kapcsolják, vagyis egyikről a másikra utalnak. A sokoldalú kapcsolati rendszert az biztosítja, hogy minden adat több lánc eleme, s egyben több más lánc kiinduló pontja lehet, vagyis minden adat sok más, nála aggregáltabb, vagy mélyebb bontású adatra utalhat tovább. Ily módon minden adatot csupán egyszer kell rögzíteni, és mégis tetszőleges szempont szerint közvetlenül vissza lehet keresni. Az adatbank szótár-alrendszerből, struktúra-alrendszerből és az adattároló alrendszerből épül fel. A szótár-alrendszer o báró Behenczy Károly nevű ifjút az Estella nevű, hatszáz forintokon vásárolt, tutajdonunkat képező \ leányzóval egyetemben haladéktalanul letartóztatván a levelet átadó megbízottunknak kezeibe szolgáltassák I ki, egyébként kő kövön nem marad BesztercénI" Aláírás: „gróf Pongrácz István". ' feladata a szósorozatokkal kifejezett adatmeghatározások (például az „ipar társadalmi terméke") átalakítása számsorozatokká a memóriakapacitással való takarékosság és a feldolgozás gyorsaságának fokozása céljából. A struktúra-alrendszer az adatok közti kapcsolatok rögzítésére hivatott, vagyis megteremti a bővebb, illetve szűkebb fogalmakra való automatikus utalás, továbblépés lehetőségét. Az adattároló alrendszer rögzíti a struktúrában szereplő fogalmakkal azonosított tényleges adatokat. Hogyan működik az adatbank? Az adatbank szótára és struktúrája állandóan bővíthető, fej-, lesztrető, módosítható. Ez azt jelenti, hogy a rendszer kiépítésének megkezdésekor nem kell teljes és részletes képpel rendelkeznünk a tárolni kívánt adatok köréről és kapcsolati rendszeréről, hanem az a tényleges adatok bevitelével együtt folyamatosan dolgozható ki. Az adatok visszakeresésekor abban az esetben, ha egyetlen pontosan meghatározott adatról van szó (például az ország nemzeti jövedelme 1965-ben), a rendszer a természetes nyelven feltett kérdés lefordítása után az adattároló alrendszerből közvetlenül, a struktúra igénybevétele nélkül kiemeli a kívánt adatot. Ha egy vagy több színtű bontást igényel a felhasználó, akkor a struktúra vezérli automatikusan a visszakeresési lépéseket a hierarchia meghatározott szintjein keresztül. (Ily módon szolgáltatja például az ipar társadalmi termékének kétszintű szektorbonátsát: állami, szövetkezeti, magánszektor társadalmi terméke, állami szektoron belül a nemzeti bizottságok vállalatai stb.) Arra is lehetőség van, hogy megállapítsuk, valamely adat milyen magasabb szintű adatokkal van kapcsolatban, (például az ipar társadalmi terméke „az ipar összes elosztható forrásával", a „társadalmi termék összesen" — stb.), s ez módot nyújt annak gyors és egysaerű megállapítására, hogy valamely tervszám módosítása milyen más tervszámokat érint, hogy igényel-e további döntést. A központi adatbank az integrált, számítógép bázisú tervinformációs rendszer szerves része. Az adatbankhoz kapcsolódnak a számítástechnikai és modell alrendszerek, amelyek a tárolt információk felhasználásával, a számítóközpont munkatársai által készített programok, vagy például a tervhivatal munkatársai által közvetlenül beadott utasítások' alapján -egyszerűbb és bonyolultabb számítási müveleteket végeznek, s ezek eredményeit ismét az adatbankban tárolják. A központi adatbank a többi gazdaságirányítási adatbankra épül: azoktól gépi bizonylatokon (lyukkártyákon, mágnesszalagokon) alapadatokat és számítási eredményeket vesz át, hiszen minden adat tárolására nem képes. ZajcsiSlapítos műanyaghabbal A vasbeton elemek formázását végző rázóasztalok szinte elviselhetetlenül nagy lármát idéznek elő. A zaj csökkentésére irányuló kísérletek mind ez ideig meglehetősen csekély eredményt hoztak, ezenkívül a javasolt eljárások rendkívül költségesek. A közelmúltban a Szovjetunióban olyan eljárást szabadalmaztak, amellyel a rázóasztal okozta zajt jelentősen csökkenteni tudták. A rosztovi építészeti intézet munkatársai által kifejlesztett módszer alapján a nagy zajt okozó gépet műanyaghabbal fedik le a következőképpen: a rázóásztalt befogadó mélyedésbe habképző anyagot öntenek be; a rezgő részekre kis lapátokat erősítenek, amelyek rázkódás közben a habképző anyagot felverik, s ezután az összes zajforrásokat, mint a rugókat, U-profilokat és a keret felső részét, bevonja. Ennek a módszernek igen sok előnye van: a hab, amelyet a habbeton előállítása során nyernek, vegyileg közömbös, s előállításához kis méretű kiegészítő berendezésekre van csupán szükség. Az eddigi kísérletek során megállapították, hogy a habanyag alkalmazásával a zajt közel 30 százalékkal sikerült csökkenteni. (djl