Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-02 / 259. szám, kedd

ÚJ POLITIKA, OJ MUNKASTÍLUS A LEMP VI. kongresszusa előtt BELPOLITIKAI KOMMENTÁR A Polgári Honvédelmi Szövetség jubileuma Idén ünnepli a Polgári Hon­védelmi Szövetség (Zväzarm) megalakulásának 20. évfordu­lóját. Az első köztársaság ide­jén az országban 54 honvé­delmi, félkatonai és légioná­rius egylet működött, ame­lyek kisebb-nagyobb mérték­ben a burzsoá állam elnyomó politikája hatalmi eszközeinek tartalékául szolgáltak. A fel­szabadulás után megalakult Honvédelmi Szövetségben tíz szervezet egyesült kollektív tagként. A kollektív tagok so­rába tartozott a Népi Milícia, a CS1SZ, a Sokol, az Aero­klub, Autóklub, de a Vöröske­reszt és a tűzoltóság is. 1952­ben alakult át szervezetileg a szövetség kollektív tagságú szervezetből egyéni tagságra. Az egykori kollektív 200 000 létszámú tagság ekkor 50 000­re csökkent. A megújhódott szövetség a kiélezett nemzet­közi helyzetben a hideghábo­rú idején intenzív tevékeny­séget és kiváló szervező mun­kát végzett, úgyhogy tíz év alatt tagságának létszáma kö­zel egymillió főre nőtt. Társadalmunk válságos idő­szakában az államhatalmi szervek elleni támadás jelen­tős mértékben irányult a jól szervezett, szocialista hazafi­ságra nevelő Honvédelmi Szö­vetség ellen is. A cél a szö­vetség szervezeti felbomlasz­tása, érdekkörök szerinti fel­aprózása, s végeredményben egységes szervezetének meg­semmisítése volt. Ez a táma­dás megfelelt azoknak az erőknek, amelyek az ország védelmi ereje meggyengíté­sén, a szocialista tábortól va­ló elszakításán fáradoztak. Ennek érdekében pacifista húrokat pengettek, „megfe­ledkezve" arról, hogy a ne­gyedszázados világbékét ép­pen a szocialista országok vé­delmi képessége tette lehető­vé. Célzatosan elhallgatták, hogy az imperializmus a vi­lágháború óta nem kevesebb, mint 30 lokális fegyveres konfliktust robbantott ki és ezek csak azért nem nőttek újabb világméretű összetűzés­sé, mert ebben az imperializ­must a Szovjetunió és a többi szocialista ország hatalmassá nőtt védelmi ereje akadályoz­ta meg. E tények elhallgatá­sán alapuló nézeteknek gyak­ran ma is tanúi vagyunk még. Sokan a békét olyan termé­szetesnek veszik, hogy meg­feledkeznek arról, ami lehető­vé teszi. Oe nem feledkezik meg erről a Polgári Honvé­delmi Szövetség, amely sok­oldalú és eredményes te­vékenységével nemcsak a mű­szaki jellegű érdekköröknek nyújt nagy lehetőségeket, ha­nem a leendő katonákat kitű­nően előkészíti a katonai szol­gálatra, közvetlenül is növeli a hadsereg harci készenlétét, a polgári védelem felkészült­ségét teszi lehetővé. A Polgári Honvédelmi Szö­vetség jelentős munkát vé­gez olyan fegyvernemek ka­tonáinak előképzésében, ame­lyek nagyon időigényes és bo­nyolult kiképzést követelnek meg. Az elektronikus katonai technika kezelői a Honvédel­mi Szövetségben már a ka­tonai szolgálat megkezdése előtt elsajátíthatják az alap­ismereteket, ezzel nemcsak megkönnyítik maguknak a katonai szolgálatot, hanem jelentősen hozzájárulnak a leszerelő katonák távozása és az újoncok teljes kiképzése közti időszak lerövidítéséhez, tehát hadseregUnk harci ké­szültsége növeléséhez. Jelentős a Polgári Honvé­delmi Szövetség munkájában a sporttevékenység. Ez, bár ki­váló nemzetközi csúcsteljesít­ményekben is megmutatko­zott, mindenekelőtt a kondí­ciós tömegjellegre helyezi a hangsúlyt, s lehetővé teszi olyanoknak is a testedzési és képességeik növelését, akik sportegyesületekben nem ér­vényesülhetnek, mert ott sok­szor csak a csúcssportot fa­vorizálják. A „Zväzarm" ke­retében olyan attraktív spor­tok művelhetők gyakorlatilag felső korhatár és előzetes tel­jesítmény-limit nélkül, mint a vitorlázó és motoros repülés, az ejtőernyős ugrás, sportbú­várkodás, repülő, hajó, vasúti és rakéta-modellezés, sport­lövészet, tíz kor-kategóriába sorolt honvédelmi verseny, sőt, léggömb-hajózás és autó versenyzés is. A „Zväzarm" amellett, hogy a legszélesebb rétegek számára amatőr spor­tolási lehetőséget nyújt, csúcsversenyeken is megállja helyét. A szövetség sportolói 42 világ és 42 európai baj­nokság győztesei, 500 cseh­szlovák rekord birtokosai, 13 világrekordot értek el külön­féle versenyszámokban. Volt év (1960), amikor repülő ak­robatáink a világbajnokság első három helyét foglalták el... A Polgári Honvédelmi Szö­vetség a legattraktívabb spor­tok művelésére ad lehetősé­get, nagy jelentőségű társadal­mi szerepet tölt be, olyan tu­dást ad aktív tagjai kezébe, amilyet másutt nem szerez­hetnek meg (a Slovair válla­latnak pl. minden pilótája a Zväzarm-ban tanult repülni), s nem utolsósorban sok más sportegyletnél eredményeseb­ben nevel öntudatos, szocia­lista hazafiakat. Ennek elle­nére gyakran nem részesül olyan értékelésben a vállala­tok, a nemzeti bizottságok ré­széről, mint más érdekkör, vagy sporttevékenység. Erre is figyelmeztetnünk kell most, amikor e jelentős, társadalmi­lag fontos tevékenységet ki­fejtő szervezet jubileumát ün­nepeljük. VILCSEK GÉZA Ha most valaki megkérdez­né, mi jellemzi leginkább a mai lengyel életet, nyomban azt felelném, hogy a viták. Nem akármilyen, hanem az or­szág életének kulcskérdéseiről, jelenéről és jövőjéről folyta­tott, a társadalom minden réte­gét megmozgató, alkotó viták. Az ország a LEMP december 6-án összeülő VI. kongresszusa előkészületeinek jegyében él. A párt KB kongresszusi irány­elv-tervezetéről másfél hónap­ja össznépi tanácskozás folyik. Ez a nagyjelentőségű doku­mentum nem zárt okmány, ha­nem a kongresszus önti majd végleges formába. Az új párt­vezetés következetesen tartja magát a februárban meghirde­tett elvhez: „Minél több és ala­posabb vitát a határozatok meghozatala előtt, s minél na­gyobb következetességet, egysé­get a határozatok végrehajtásá­ban". A nyár óta — a tavaly de­cemberi válságot követő kon­szolidáció első, legnehezebb szakaszának sikeres lezárása után —, rendkívül kedvező lég­kör alakult ki az alkotó mun­kához és a vitákhoz >s. Az első félév, majd az utána következő 3 hónap termelési eredményei jók voltak. A gazdasági fron­ton számos kedvező változás észlelhető. A lengyel ipar ösz­szes termelése eddig kb. 8 szá­zalékkal múlta felül a tavalyi azonos időszakát. A külkeres­kedelmi forgalom 11 százalék­kal emelkedett. Az idén jó ga­bonatermés volt. Gyarapodott az állatállomány, A lakosság pénzbevételei háromnegyed év alatt 10 százalékkal növeked­tek, a piaci egyensúlyt mégis sikerült fenntartani. Az állam pénzügyi helyzete egészében kielégítő. Az eddigi sikerekben nagy szerepet játszott az önzetlen, sokoldalú szovjet segítség. A Szovjetunió ez év első felében a többi között 2 millió tonna gabonát szállított Lengyelor­szágnak, s egyidejűleg 100 mil­lió dollár kölcsönt is folyósí­tott. A pártkongresszusra készülve már nyugodt légkörben lehet elemezni azokat a problémákat, amelyeknek leküzdéséhez jóval hosszabb idő kell. (faroszewicz miniszterelnök egyik legutóbbi beszédében megállapította: „Eb­ben az ötéves tervben még nincs mód arra, hogy népgaz­daságunkban végrehajtsuk az összes szükséges strukturális változást. Nincs elég beruházási eszközünk.") A lakáshelyzetben például csak a következő öt­éves tervben lehet minőségi változást elérni, jóllehet 1975­ig 550 ezer új lakást, vagyis az eredetileg beütemezettnél 118 ezerrel többet akarnak át­adni rendeltetésének. Hosszabb Időt igényel a gazdasági arány­talanságok felszámolása. Napi­rendre került, de évekbe telik számos ipar- és mezőgazdaság­korszerűsítési feladat, városfej­lesztési, szociális, bér- stb. probléma megoldása. A napi gondok közül a párt­és állami vezetés figyelme most a beruházási munkák meggyor­sítására, a termelés harmoni­kusabbá tételére, a munkater­melékenység növelésére, bizo­nyos áruk (pl. egyes könnyű­ipari cikkek, hús és hentes­áruk) hiányának teljes meg­szüntetésére, a piaci ellátás megjavítására és az idei aszály okozta takarmányhiány pótlá­sára összpontosul. A kongresszusi előkészítő kampányban a párt egyik fő jelszava: „Legfontosabb a jó termelőmunka!". A lengyel gazdaság és társa­dalom fejlődésének meggyorsí­tása szempontjából rendkívül jelentős, hogy a Központi Bi­zottság határozottan állást fog­lalt a gazdaságirányítási és ter­vezési rendszer komplex re­formja mellett. „Enélkül — ál­lapította meg a KB — nem ér­hetünk el minőségi változást népgazdasági tervünk végrehaj­tási feltételeiben és módszerei­ben." A gazdasági reform-terv most van kidolgozás alatt, s a de­cemberi pártkongresszus elé ter­jesztik majd jóváhagyásra. A legfontosabb módosításokat azonban már a reform-program életbeléptetése előtt végre akar­ják hajtani, elsősorban a gaz­daságos elszámolás elveinek érvényesítésében, s az áru— pénz-viszonyok tökéletesítésé­ben. A pártkongresszus közeledté­vel egyre inkább kibontakozik az új vezetésnek a szocialista építés sikerét szolgáló" széles népfront politikája. Ez tükrö­ződik többi között a Nemzeti Egységfront elnökségének újjá­választásában. A régebbi 20-ta­gú elnökség helyébe 40-tagút választottak, amely a pártonkí­vüli Groszkowski professzorral az élén a társadalom összes ré­tegét képviseli. A „Polityka" című hetilap hasábjain széles körű vita indult a pártonkívü­liek politikai-társadalmi szere­pének növeléséről. Egyre több pártonkívüli tudóst és művészt választanak, felelős társadalmi tisztségbe. E politika része az állam és az egyház viszonyá­nak normalizálására irányuló törekvés. A lengyel katolikus püspöki kar nyilatkozatban üd­vözölte, hogy törvényerejűleg az egyházak tulajdonába adták a nyugati és északi visszacsa­tolt területeken a felszabadulás óta általuk használt ingatlano­kat (templomokat, paplakokat stb.). Határozott törekvés van arra, hogy növeljék a parla­ment —a szejm — szerepét, fokozzák állami ellenőrző tevé­kenységét. A LEMP KB kongresszusi irányelv-tervezetét az elmúlt hetekben a párt összes alap­szervezetében taggyűléseken is­mertették és elemezték, s a vál­lalatok, intézmények és falvak ezreiben tartottak róla a pár­tonkívüliek részvételével vita­esteket. Ez a 33 ezer szavas doku­mentum felvázolja Lengyelor­szág közeli és távolabbi jövő­jének képét. A többi között ki­emeli, hogy az ország társa­dalmi-gazdasági fejlesztésének egyik fő célja 1971—75 között az átlagos reálbér 17—18 szá­zalékos növelése. (Ez évi 3,4 százalékos emelkedés, szemben az elmúlt évtized évi 1,8 szá­zalékos javulásával.) A fejlesz­tés másik fő célja: a fiatalság elhelyezkedésének biztosítása. (Ebben az ötéves tervben a munkaképes fiatalok száma 3,5 millióval növekszik, s így a szocialista szektorban 1,9 millió új munkahelyet kell létesíte­ni.) A nemzeti jövedelem öt év alatt kb. 38—39 százalékkal emelkedik. Ezt az ütemet az ipari termelés 48—50 százalé­kos és a mezőgazdasági terme­lés 18—21 százalékos növeke­dése biztosítja. A beruházások az ötéves terv során meghaladják az 1400 milliárd zlotyt, ami azt jelenti, hogy az előző tervidőszakhoz képest 42 százalékkal emelked­nek. A munkaidő általános, heti 42—43 órára való csökkentését a párt csak 1975 után tudja megvalósítani. A lakásépítési tervet a doku­mentum a lakosság életszínvo­nala javítását célzó fontos té­nyezőnek nevezi. A lakásépítke­zés volumene 25 százalékkal nő, ami 118 ezerrel több lakást jelent, mint a tavaly decem­berben elTogadott, de ez év elején átdolgozásra javasolt öt­éves terv előirányzott. (Az át­dolgozott, 1972—75-ös új nép­gazdaságfejlesztési programot a pártkongresszust követően emeli majd törvényerőre a szejm.) A Központi Bizottság irány­elvei szerint a munkatermelé­kenység az iparban 1975-ig 31 százalékkal emelkedik. Kiemelt iparágként a kőszén- és rézbá­nyászatot, a rézkohászatot, a hajógyártó és vegyipart fejlesz­tik. A pártkongresszusi előkészü­let első szakasza már végetért: a kerületi, városi, járási és vaj­dasági pártkonferenciák küldöt­teit megválasztották. A nagy­üzemekben befejezéshez köze­lednek a kongresszusi küldött­választó értekezletek. (A 700 tagnál nagyobb létszámú párt­szervezeteknek közvetlen kül­döttválasztó joguk van. A kong­resszuson 2,3 millió párttag és tagjelölt képviseletében össze­sen 1815 küldött vesz majd részt.) A kongresszus előtti konst­ruktív vitában jelentős helyet foglal el a Központi Bizottság ún. alternatív javaslatainak mérlegelése. így valóban a köz­vélemény alapján döntenek majd például arról, hogy a nyugdíj-korhatárt (ami lelen­leg 65, ill. 60 év) csökkent­sék-e, vagy a munkaidőt. Továb­bá: számszerűen több, de ke­vésbé komfortos, vagy keve­sebb, de kényelmesebb lakást építsenek-e; a béremeléseknél az alapbéreket, vagy a prémiu­mokat emeljék-e elsősorban; az általános iskolai oktatás 6-, vagy 7-éves korban kezdődjék-e stb. Ezekben a hetekben érthe­tően felvetődött a lengyel bel­politikai élet több, az ország­határakon kívül is figyelemmel kísért kérdése. Ezekre Stefan Olszowski, a LEMP KB tagja, a KB titkára a varsói tv „Fő­rum"-műsorában válaszolt. A többi között kifejtette a párt­vezetés értékelését az 1968 már­ciusi varsói diákmegmozdulá­sokról. Hangoztatta, hogy „az 1968 márciusi és az 1970 de­cemberi lengyelországi esemé­nyek között mindössze annyi az összefüggés, hogy mindkettő társadalmi folyamat volt. De csak ennyiben hasonlítottak egymásra. Az 1968 márciusi ese­ményektől a munkásosztály el­határolta magát, határozottan tiltakozott ellenük. A varsói tüntetéseknek nem volt sem szocialista, sem nemzeti jelle­gük. A felsőoktatási rendszer­ben levő hibák, s egy szerve­zett revizionista csoport politi­kai ambíciói váltották ki őket. Ezzel ellentétben Gdanskban és a lengyel tengermelléken ta­valy decemberben munkásmeg­mozdulásokra került sor. Ezért a LEMP levonta belőlük az összes szükséges következte­tést." Stefan Olszowski a tv-kame­rák előtt beszámolt arról is, hogy „Wladyslaw Gomulka je­lenleg Varsóban lakik, nem folytat politikai tevékenységet. LEMP KB tagságából fel van függesztve. Nyugdíjat kap. Vár­ható, hogy emlékiratainak meg­írásába kezd. Ha ezzel kapcso­latban a LEMP KB-hoz fordul, úgy bizonyos dokumentumokat rendelkezésére bocsátanak. Egyébként még most is orvo­si gyógykezelés alatt áll." A kongresszusra készülődve a párttagok és pártonkívüliek számvetést tesznek. Őszintén, nyíltan elmondják véleményü­ket az elmúlt 10 hónap ered­ményeiről, gondjairól, az új pártvezetés tevékenységéről. Az eddig kifejtett több százezer állásfoglalás az új pártvezetés és kormány iránti bizalomról, a célkitűzések helyesléséről ta­núskodik. Tömegméretű támo­gatást élvez a LEMP KB tavaly decemberi és ez év februári plénumán elfogadott új politika és munkastílus, amelynek fő vonásait a „Polityka" című heti­lap egyik legutóbbi száma így jellemezte: „Oj távlati politi­kánk azt jelenti, hogy nemcsak a jövő nemzedékek boldogsága a fontos, hanem a miénk is. A nehézipar az alap, de a fo­gyasztási cikkeket gyártó szek­tor nemcsak fontos, hanem na­gyon is fontos. A párt és állami vezetés munkastílusának lé­nyege a tömegekkel fenntartott kapcsolat, a velük való állandó konzultálás. Politikánk szerves része a vélemények széles kö­rű konfrontálása, az emberek arra kényszerítése, hogy táv­latokban gondolkozzanak — az ország sorsáról is. E politika tartozéka az államigazgatás tö­kéletesítése, korszerűsítése, a pártonkívüliek fokozott bevoná­sa az ország életének Irányítá­sába. Elválaszthatatlanul szoro­san hozzátartozik a párt vezető szerepének újszerű értelmezése és erősítése, s a valóság reális és józan számbavétele." MÁRKUS GYULA (Varsó) VÁLASZTASI széljegy z e t Közvetlen választójog Nem egy tőkésországban — így például az Amerikai Egye­sült Államokban az elnökválasz­tásnál — a választók feladata annyiból áll, hogy úgynevezett elektorokra adják szavazatukat és azok választják azután a képviselőket. Ilyen rendszernél, vagyis a közvetett választásnál azután érthető, hogy az állam­polgárok nem nagyon tartják érdeküknek a szavazásban való részvételt és a megválasztott képviselők aligha érzik, hogy felelősséggel tartoznak a vá­lasztóknak. Nálunk a gyakorlatban szigo­rúan érvényre jut a közvetlen választójog. Ez annyit jelent, hogy minden népképviseleti szervbe közvetítők nélkül, köz­vetlenül választjuk képviselőin­ket. Ennek nagy előnyei van­nak. Elsősorban az, hogy ily­formán közvetlen kapcsolat jön létre a választó és a választott között. Az emberek már a vá­lasztás előtt személyesen vagy tájékoztatás útján megismerhe­tik a jelöltet és ez a kapcsolat a választás után még elmélyül. A közvetlen választójoggal is magyarázható, hogy a képvise­lőtestület nagyobb fokú felelős­séget érez azokkal szemben, akik megválasztották. A megbí­zatási időszakban azután ezen az alapon — amennyiben a kép­viselő tisztjét aktívan, odaadás­sal és hozzáértéssel látja el — szüntelenül szilárdul és tere­bélyesedik ez a kapcsolat. A képviselő megismeri választó­polgárai és a lakosság érdekeit, észrevételeit, javaslatait, egy­szóval minden gondját-baját, életének szükségleteit és azo­kat — összhangban az össztár­sadalmi érdekkel és lehetősé­gekkel — képviseli is a népha­talmi szervben. Amennyiben ezt nem teszi, a választóknak — a törvény szabta keretek között — lehetőségük nyílik arra, hogy funkciójából visszahívják, ami szintén a közvetlen kapcso­lat megnyilvánulása, (g) Két nyelven A komárnói (Komárom) já­rásban 76 agitációs központ mű­ködik, ebből 60 a járási székhe­lyen kívül. Az agitációs közpon­tok munkájából kiveszi részét a CSEMADOK is. Az összes agitá­ciós segédanyag két nyelven — szlovákul és magyarul — jele­nik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents