Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-07 / 44. szám, Vasárnapi Új Szó

A Rimavská Sobota-i (Rimaszombat) járás autóiskolájának vezetője Olšavský Károly elvtárs. Szakmáját immár tizenöt esztendeje gyakorolja, ebből hat évig a hadseregben tanította a fiatal katonákat az autóvezetésre, majd közel kilenc évig a Tornaijai Autóiskola vezetője volt. A sok éven át végzett felelősségteljes munkára emlékezve az élményekről is esik néhány szó. Karcsi bácsi szívesen beszél a teljesen kezdő autóvezetők első útjáról, ami lényegében a vezető és a tanító számára is élmény, de nem a legjobb érzés. Megtörtént, hogy az egyik vezető, amikor először ült a volán mögött é's a gépkocsi sikeresen elindult, örömében felkiáltott, s kezét a magasba emelte ... A járás útjairól Olšavský Károly elmondotta, hogy más járások közutaival összehasonlítva jóknak mondhatók. A „jó" jelző főképpen a főutakra vonatkozik. A közlekedés szempontjából érdemes megjegyezni, hogy a járás területén megfelelő mennyiségben vannak útjelzőtáblák. Viszont szomorú tényként állapította meg, hogy a gépkocsivezetőknél bizony hiányzik az udvariasság, az előzékenység. Mit üzen a kezdő, illetve a haladó gépkocsivezetőknek? — Először talán a kezdőknek és a magukat haladóknak tekintő vezetőknek együttesen. Az autóiskolában a gépkocsi vezetésére tanítják az embereket, de nem képezik a vezetés mestereivé, ahogyan sokan gondolják. Az inasból is előKARCSI BÁCSI ször -segéd lesz és csak a saját maga által szerzett tapasztalatok halmaza teszi mesterré. Arra kell ügyelni, hogy a tapasztalatok megszerzéséért ne kelljen drágán fizetni... Viselkedjünk másokkal szemben úgy, ahogy mi elvárjuk, hogy mások velünk viselkedjenek. Továbbá: a száguldás jó érzés, de veszélyes, s ezért nem érdemes kockáztatni. Inkább kíméljék a motort, hogy tovább kitartson. Olšavský Károlyt Palócföldön sokan ismerik, különösen a gépkocsivezető berkekben. A legtöbb ismerőse egyszerűen Karcsi bácsinak szólítja, pedig az autóiskola harminchat esztendős vezetőjére alig illik a „bácsi" jelző. Inkább tiszteletből illetik így. PIERZCHALA JÓZSEF Ahol a ZSIGULIKAT gyártják A Fiat céggé! 1967-ben megkötött szerződés értelmében a Togliatti várostól nem messze épül fel — a legmodernebb technológia szerint — az Autógyár. Építése 1968-ban kezdődött el, jelenleg is épül. A felhasznált terület 510 hektár. Modernebb és tágasabb, mint a torinói Fiat Autógyár, mivel területileg nem kötött, és a tervezésnél már figyelembe vették a távolabbi fejlesztési igényeket. Építési költsége meghaladja a 3 milliárd rubelt. Területén külön csarnokokban helyezték el az öntödét, a présműhelyt, a fő szerelőszalagot. Csarnokaiban 16 ezer szerszám- és egyéb gép üzemel. A gépeknek — amelyek modern gyártási technológiai sorrendben vannak elhelyezve — a fele külföldi (olasz, nyugatnémet, francia, angol, svájci J. A gyár területén külön szakmunkásképző intézetet is létesítettek. Korszerű laboratórium és fejlesztőintézet szolgálja a gyártmány továbbfejlesztését. A gyárban jelenleg 33 ezer ember dolgozik, a végleges létszám 60 ezer lesz. A Zsiguli sorozatszerű termelését ez év márciusában kezdték meg. Ehhez hasonló rövid idő alatt a világon autógyár még nem épült fel és nem kezdett nagy darabszámmal gyártani. A napi termelés jelenleg 610 kocsi. Az elkövetkező években a gyártás így alakul: • 1971. évben 160 000 db 1972. évben 320 000 db 1973. évben 500 000 db 1974. évben 635 000 db 1975. évben 660 000 db. A gyár végleges termelése évi egymillió Zsiguli lesz. Jelenleg még csak egy szalag doldozik. A gyár legszebb csarnoka a fő szerelőcsarnok, ez egyben a gyár büszkesége is. Hossza 1,8 km, szélessége 600 m. Ebben az egy csarnokban jelenleg 14 ezren dolgoznak. A csarnok első ágában van a karosszériaponthegesztő szalag, valamint a fényezőszalag. A karosszéria-elemeket a présműhelyből szállítják ide, ahol 15, egyenként 6 gépből álló gépsoron állítják azokat elő. A ponthegesztőszalag teljesen automatikus. Az összeállított nyers karosszériát a fényezőSzalag első műveleteként mártó eljárással alapozzák. Korrózió ellen teljes védelmet nyújt. Az alapozás után két al^pfesték-réteget visznek fel a karosszériára. Egy-egy réteg felvitele után szárítás, esetleg festékjavítás és nedves csiszolás következik. Ezt követően fújják rá a végleges színt. Az egyes fújási fázisokat automata. géosorok végzik ami egyenletes festékfelvitelt biztosít. A csiszolás kézi erővel történik légcsiszológépek segítségével. A középső csarnokszárnyban a kárpitos- ás a motorszerelő szalag működik. A motorszerelő szalagról lekerült motorokat próbapadra szerelik és meghatározott ideig ellenőrzéssel járatják. A csarnok harmadik szárnyában a sebességváltó, a kormány, a kuplung és a hátsó futómű szerelőszalagja működik. A gyártáshoz szükséges alkatrészek nagy részét a gyárban állítják elő. Néhány alkatrészt, illetve szerkezeti egységet azonban a KGSTbeli tagállamokban készítenek. Ilyenek: lengéscsillapítók, indító, gyújtáselosztó, ablaktörlő-motor, generátor, feszültségszabályozó stb. A távlati tervek szerint a Szovjetunióban tíz olyan gyárat létesítenek, amelyek kimondottan a Zsigulikhoz szükséges alkatrészeket fogják előállítani. A csarnojt homlokzati része kétszintes. Az alsó szinten működik az összeszerelő szalag, haladási sebessége 4,8 m/perc. Három szalag fog egymás mellett párhuzamosan dolgozni, a negyedik szalag tartalék lesz. A második szerelőszalagot szeptember végén állították üzembe. A gyárban összesen 284 szállítószalag működik. Ezek együttes hossza 154 km. Többségük függesztett. A fő szerelőszalag mellett haladva a szemlé-^ lő szeme láttára lépésről lépésre készül el a gépkocsi. Körülbelül a szalag közepénél a motort az erőátviteli egységekkel egybeépítve szerelik be a karosszériába. Az összeszerelés során állandó minőségellenőrzést végeznek. A fő szerelőszalag végén kerül sor a végátvételre és a műszeres futóműbeállításra, ellenőrzésre, majd a fékpróbára. A szalagról lekerült kocsikat „konzerválják" és azonnal a vasúti vadonokba rakva, rendeltetési helyükre szállítják. Megbatározott darabszám után egyes kocsikat típusvizsgálatnak és próbának vetnek alá. Vizsgálják a kocsik stabilitását, gyorsaságát, rezgésállóságát, tömítettségét A tervezőmérnökök már dolgoznak a 2103 típusjelzésű Kombi kocsin. Motorjának teljesítménye 75 LE lesz. Sorozatgyártását 1972-ben kezdik el. Ismerve a Zsigulik kifogástalan menettulajdonságait, kedvező stabilitási és gyorsulási képességeit, állítható, hogy ha az üzemeltetők a gyár által meghatározott futási teljesítménynél a szükséges karbantartási munkálatokat elvégeztetik, akkor kocsijuk minden igényt kielégítően megbízhatóan „szolgál" hosszú éveken át. (Az Auto-motor al&pjánt tgnaafii&Ecr. s sssEOBfisaBai A SZOVJETUNIÓBAN IS módosítják a közlekedési szabályokat Zaporozsec terven felül A Szovjetunió azon országok közé tartozik, amelyek 1968ban Bécsben aláírták az ENSZ-konferencia záródokumentumait: a közúti közlekedési egyezményt és a közúti jelzőrendszer egységesítésére vonatkozó egyezményt. A jelzőtáblák többségükben azonosak a nálunk alkalmazott táblákkal. Vannak azonban közöttük olyanok is, amelyek nálunk kevésbé ismertek, s bevezetésük a Szovjetunióban az említett egyezmények értelmében történik. Az alábbiakban áttekintést adunk a bevezetendő jelzőtáblákról: Az 1. jelzőtábla az úttestet keresztező villamospályára hívja fel a járművezetők figyelmét. A 2. jelzőtábla a főúton haladó járművezetőt figyelmezteti, hogy jobb oldalról mellékút csatlakozik a főúthoz. A bal oldalról csatlakozó mellékútra a 3. jelzőtábla figyelmeztet. Csapóhíd közelségét a 4. tábla jelzi. Folyópart közelségére az 5. tábla hívja fel a figyelmet. Az emelkedésről a 6. jelzőtábla tájékoztat. Kavicskilövellés veszélyét jelzi a 7. tábla. A 8—9. tábla jelzi, melyik oldalról várható útszűkület. A 10. tábla kőomlást jelez. A 11. jelzőtábla tiltja a tehergépkocsik és traktorok pótkocsival való behajtását. A 12. jelzőtábla tiltja a gyalogos közlekedést. A tengelynyomás szerinti súlykorlátozást a 13. tábla írja elő. Az eddigi „Állj, elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblát a 14., nyolcszögletes jelzőtábla helyettesíti. A 15. jelzőtábla a 3500 kg-ot meg nem haladó személyautók, autóbuszok és teherautók számára engedélyezi csupán a behajtást. A 16. jelzőtábla az engedélyezett legkisebb sebesség végét jelzi. A lakott terület végét jelzi a 17. tábla. Azt a szakaszt, ahol meg lehet fordulni (de nem lehet letérni), a 18. tábla jelöli. Ha a járművezetőt arról kell tájékoztatni, hogy melyik forgalmi sávból szabad megfordulnia — ilyen esetben a 19. jelzőtábla ad tájékoztatást. A megfordulási szakasz hosszát a 20. jelzőtábla szabja meg. (Az utóbbi három Jelzőtábla eltér a szóban forgó egyezményektől). A kilencedik ötéves terv éveiben lényegesen fokozódik majd a személyautógyártás a Szovjetunióban. Ehhez nagyban hozzájárul a Zaporozseci Autógyár, amely a szovjet utóipar egyik legfiatalabb üzeme. A Zaporozsec típusú kis kocsik igen keresettek és közkedveltek a Szovjetunióban, az új ötéves tervben két és félszeresére növelik a gyártását. Ez év elsS felében 600 autót gyártottak terven felül az üzem dolgozói és elhatározták, hogy az év végéig egymillió rubel értékben több autót gyártanak a tervezettnél.