Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-05 / 262. szám, péntek

KÉPVISELŐJELÖLT Döntő: az emberi hozzáállás V a j á n y i László elvtársnak, a Buzicai IBuzita) Efsz elnökének tevékenységi köre már régen túlnőtt a 736 hektáros közös gazdaság határain. Politikai, társadalmi munkássága közismert nemcsak a Košice-vidéki járásban s a kelet-szlovákiai kerületben, hanem központi szinten is. Évek óta elnökségi tagja a járási pártbizottságnak, értékes munkát fejt ki a CSEMADOK járási szerveiben és a legutóbbi pártkongreszszuson újból megválasztották az SZLKP KB Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának tagjává. Vajányi elvtárs azt vallja, minden tisztség betöltésénél döntő: az emberi hozzáállás. Ezt az elvet igyekszik ő is gyakorlattá változtatni, mint szövetkezeti elnök. Irányítása alatt kedvezően jejlődik közös gazdaságuk, amely például a hústermelésben hektáronként 295 kg-ot ér el, s az állati termékek termelése szakaszán árutermelésük pénzértéke meghaladja az 5,3 millió koronát, jó eredményeket érnek el a termelés egyéb területein is. A politikai és társadalmi élet legkülönbözőbb szakaszain végzett munkáját kedvezően értékelik, amit talán az igazol a legjobban, hogy a Nemzeti Front a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjévé jelölte. Hallgassuk meg a képviselőjelölt „monológját", milyen gondolatok foglalkoztatják a bemutatkozó választási gyűlések időszakában? — A bizalomért köszönet és elismerést érdemlő munka jár. jelölésemben eddigi szerény tehetségem szerint végzett munkám méltányolását is érzem. Éppen azért szívesen Vállalok többletmunkát. Tudom, ez a bizalom az eddiginél még nagyobb felelősségérzetet követel tőlem. Milyen gondolatok foglalkoztatnak, ha úgy tetszik, milyen egyéni „választási programmal" indulok a választásokra? — Először is hangsúlyozni szeretném, hogy úgy mint ezelőtt ls tettem, elsőrendű kötelességemnek és feladatomnak tekintem: sikeres munkámmal támogatni a CSKP vezető szerepének, helyes marx—lenini politikájának érvényesülését, határozatainak teljesítését. Előtérbe helyezni az élet minden területén a közösség, a társadalom érdekeit. Meg kell azonban mondanom azt is úgy ahogyan érzem —, hogy a képviselő — a szó nemes értelmében — bizonyos értelemben kell, hogy lokálpufriota is legyen, kiálljon választókörzete, jáVAJÄNYI LÁSZLÖ (Berenhaut felv.) rása, kerülete érdekeiért is. Véleményem szerint egy képviselőnek figyelemmel kell kísérnie olyan építkezéseket, mint például a járásunk területén is áthaladó nemzetközi gázvezeték, a járásunk délnyugati részén épülő Cementgyár, az ezzel kapcsolatos lakások, középületek építése stb. Nem lehet előttünk közömbös, vajon időben hasznot hoznak-e ezek a beruházások társadalmunknak. — Nem véletlenül foglalkoztat a Szepsi-síkság régen beígért vízrendezésének problémája. Az itt gazdálkodó szövetkezetek — beleértve a miénket is —, több mint négyezer hektár jó termő területet nyernek a vízrendezési beavatkozások folytán. Feltétlenül támogatni óhajtom a járási szerveknek a járás területén levő üdülőhelyek kiépítésére irányuló igyekezetét. Ezeken a helyeken dolgozóink, becsülettel végzett munkájuk után kellően megpihenhetnek, szórakozhatnak, új erőt gyűjthetnek további alkotó munkájukhoz. — Tudatában vagyok, hogy annak a képviselőnek, aki mezőgazdasági szakaszon dolgozik, példás szervező munkát kell kifejtenie pártunk mezőgazdasági politikájának megvalósítása érdekében. Eltökélt szándékom, hogy ugyanakkor minden illetékes helyen szót emelek a mező gazdaságnak nyújtandó szolgáltatások hiányosságai ellen és azon vezető dolgozók ellen is, akik nem értik meg, illetve nem akarják megérteni, hogy a mezőgazdaság fejlesztése társadalmi ügy, nemcsak a mezőgazdasági dolgozók, hanem mindenki ügye is. — A napokban már több községben alkalmam volt találkozni választóimmal. Megígértem nekik, hogy becsületes munkát végzek s ehhez segítségüket kértem ... KULIK GELLÉRT Aki mindig mindent elrendezett EGY ÖRÖKKÉ FIATAL FORRADALMÁR VÁLASZTASI s z é I j e g y z,e i Választóigazolványok Elég gyakran előfordulhat, hogy valakit felvesznek a lakhelyének megfelelő választói névjegyzékre, de a választás napján — különböző okoknál fogva — kénytelen másutt leadni szavazatát. Említsünk meg ezzel kapcsolatban néhány példát. Ide soroljuk azokat az eseteket, amikor az illető lakhelyet változtat s az más szavazókörzethez tartozik, továbbá halaszthatatlan hivatalos út áll előtte a választás napjaiban, kórházba, szülészeti klinikára, valamilyen népjóléti intézménybe stb. kerül. Ebből a nem teljes felsorolásból is láthatjuk, hogy csak kivételes, komoly körülmények jönnek számításba. Mi a teendő ilyenkor? Elsősorban az, hogy az illetőnek, esetleg a családtagjának idejében kérnie kell a lakhelye szerint illetékes helyi nemzeti biXI. 5. zottságtól az ún. választóigazolvány kiadását, amely új tartóz5

kodási helyén feljogosítja majd arra, hogy felvegyék a választók névjegyzékére és így lehe1971. lóvé teszi számára a szavazást. Ezt a felvételt az új lakhely (tartózkodási hely) helyi nemzeti bizottsága, illetve a választás napjaiban a szavazókörzeti választási bizottság intézi. Ennek során a választóigazolványt bevonják és csatolják a választók névjegyzékéhez. Fontos tudnivaló, hogy a választóigazolványra gondosan kell ügyelni. Csak egy példányban adják kézhez, ami egyet jelent azzal, hogy elvesztése esetében a választó hiába kérne újat. Ez a szigorú rendelkezés indokolt, inert különben semmi sem szavatolná, hogy valaki akár kétszer is részt vegyen a szavazásban. Tisztában kell lennünk tehát azzal, hogy a választóigazolvány választójogunk gyakorlását biztosító fontos okmány. (g) ígérték — teljesítik A galántai járásban szép kötelezettségvállalások születtek a CSKP megalakulása 50. évfordulója és XIV. kongresszusa tiszteletére. A közelmúltban megtartott értékelés azt mutatja, hogy a járás lakosai ígéretüket becsülettel teljesítik. A nem beruházási területen 3 785 650 brigádórát dolgoztak le, amellyel — 4 503 520 korona ráfordítással — 51 067 650 korona értéket alkottak. Többek között elkészítettek 1820 négyzetméternyi járdát, felépítettek 13 autóbusz várótermet, 1 tűzoltószertárat és 38 794 fát, illetve díszbokrot ültettek lei'. . —nj— A ve leni egy korosztálybeliek jó ideig bácsizták és „kezitcsókolomot" köszöntek neki, később sokan a barátai lettünk, s már jó ideje, hogy el kell ismernünk: csaknem a legfiatalabb ő közöttünk. Még beszélni sem tudtam, amikor Lóránd István mint fiatal zászlós a fronton megsebesült, gépfegyvertűz kaszálta el a két lábát. Tizenkilenc nyarán a legrégebbi betege volt a komáromi kórháznak, gipszágyban feküdt. Anyámtól hallottam róla később, mert ő látogatni járt apámat, aki fronton szerzett betegségében ott halt meg tizenkilenc júniusában. Apám is, Lóránt Pista, az ifjú hadirokkant zászlós is a kórházi ágyon nyitott szemmel virrasztva élték át azt a fergeteges éjszakát, amikor május elsején a magyar Vörös Hadsereg egyik alakulata áttört a Dunán. Tagjai a túlerő elleni harcban utolsó szálig elvesztek. százöten közülük tömegsírban nyugszanak a város temetőjében. Két mankóval állt talpra Lóránd Pista, s így jár azóta is, több mint ötven esztendeje. Akkor frissiben, a húszas évek elején, puszta megjelenésével eleven tiltakozás volt a háború ellen. Senki élö nem maradt a városban, aki által a világháború napról napra, óráról órára úgy emelte volna fel figyelmeztető, intő ujját, mint általa. Ha végigment a főutcán, az emberek eleinte megdöbbenve nézték a hóna alá szorított élettelen fára nehezedő magas alakját, fiatal arcát. Szenvedéseinek emléke, lázadása, a helyi Munkáslap-ban megjelent versekben kapott hangot. Cikkeit, melyek az új forradalmi munkáspárt megalakításának szükségességét hirdették, többnyire névtelenül, vagy monogrammal írta, de verseit teljes névvel. 1920. június 19-én Ez lesz a tánc! cimű versét olvashatták a komáromiak. Aztán A halottak szavaznak, az Üldözöttek éneke, a Megyünk a frontra, és sok más szenvedélyes hangú, megrázó írása látott napvilágot. Súlyos hadirokkantságára való tekintettel az „Obec Legionárska Jednota" megbízásából a Moderna nevű filmszínháznak lett a vezetője. Ettől kezdve a mozi pénztára valami titokzatos, a fiatalok által akkor még fel nem ismert erőt és bátorítást sugárzó góca lett a városnak, afféle politikai és kulturális harcálláspont. Mi, tizenhat éven aluliak nem járhattunk moziba, de ha jó filmét vetítettek, mindig kaptunk jegyet Pista bácsitól. A vészkijáratokban álltunk, s amikor elsötétült a nézőtér, besurrantunk a helyünkre. Ott láttuk a harmincas évek elején az első szovjet filmeket. Amikor nyíltszíni tapsok csattantak fel. felgyúlt a villany, a nézőket igazoltatták, a gyanúsakat kihágásért megbüntették. Ilyenkor a mozivezető is figyelmeztetést kapott, de attól sose ijedt meg annyira, hogy az első adandó alkalommal ne szerezze meg az akkoriban szenzációnak számító újabb szovjet filmeket, Eizenstein, Pudovkin, Dovzsenko emlékezetes alkotásait. Megalakította a városban a Hadirokkantak választási csoportját. Nem volt ez nagy erő, de személyes varázsával, fáradhatatlanságával elérte, hogy a háborútól sokat szenvedett emberek és hozzátartozóik jó része a helyi képviselőtestületi választásokon erre a listára adta szavazatát. Néhányadmagával ott ült a város önkormányzati testületében, s minthogy programjuk első pontja a béke, a megkínzott emberek erkölcsi és anyagi támogatása volt — — ugyanez sarkalatos té'ele a kommunisták programjának is — a rokkantak mindig és mindenben a kommunisták mellett álltak, együtt szavaztak velük, az ő befolyásukat erősítették. A harmincas évek közepén már nem köszöntöttük kezitcsókolommal: tegeződtünk, s a legbizalmasabb összejöveteleinket lakásának biztonságos -falai között tartottuk. A mozivezetés elfogadható megélhetést nyújtott számára, az ő erszénye viszont erőforrást nekünk, hogy az illegális kommunista ifjúsági mozgalom mindig megkapja tőle, amire feltétlenül szüksége van. Kerékpár kellett a csallóközi falvak látogatásához, vett nekünk használt kerékpárt. Ha papír kellett röpcédulához, korlátlanul rendelkezésünkre állt. Még a tartalék írógép is, melynek betűit a retrdőrség nem ismerhette meg semmilyen hivatalos papíron, a mozi adminisztrációs okmányain sem, mert ez a gép kizárólag a mi céljainkat szolgálta. Ha a párttól küldött érkezett a városba és nem mehetett szállodába, csak Lóránd Pistának kellett szólni, ő níindig mindent elrendezett. A rokkantak csoportjának helyi vezetője a kommunista pártnak csak titkos tagja lehetett, de közéleti szereplése így sem hagyott kétséget világnézeti és politikai hovatartozása felől. Amikor a Szovjetunió első ötéves tervéről szóló filmet mutatta be a Moderna, Lóránd István maga vette kezébe a rokonszenv-tüntetés megszervezését. Ennek súlyos következménye lett: a hatóságok megvonták csehszlovák állampolgárságát, s csak nagy üggyel-bajjal sikerült azt visszaszereznie. A sebesülése utáni kórházi kezelés költségének és hadigondozási járadékának visszatérítésére kötelezték. Ez nem csekély összeget: ötvenhatezer koronát tett ki. Csak befolyásos emberek — köztük a később mártírhalált halt dr. Iván Markovics szociáldemokrata képviselő — közbenjárására engedélyezték nagy nehezen, hogy ezt az öszszeget részletekben fizethesse ki. Megalakult a városban a Szovjetunió Barátai Egyesületé nek helyi szervezete. A tagság őt választotta meg az új egyesület elnökéül. Lóránd nyitotta meg az első legális előadást, amely Komárom falai között a Szovjetunióról elhangzott. Dr. fan Rob Poničan jogász, a neves szlovák forradalmi költö számolt be a világ első munkásállamában tett utazásáról. Az ügyeletes rendőrtiszt többször félbeszakította az előadást, s meg akarta akadályozni, hogy az elnök szétossza a belépési nyilatkozatokat, de ő nem hagy. ta zavarni magát, s vele szemben erőszakos fellépésre a hatósági emberek mégsem ragadtatták magukat. József Attila egyik híres versének egy sora így hangzik: Elvtárs, Te vagy a Vörös Segély. Ha valakire, úgy Komáromban Lóránd Istvánra szószerint ró illet t e mondás, mert nem akadt a komáromi törvényszék fogházában baloldali politikai elítélt, akinek támogatásához ne járult volna hozzá, nem volt Spanyolországba igyekvő önkéntes, vagy Horthy Magyarországáról érkezett mehekült, aki nála ne talált volna nyitott ajtóra, segítségre. Steiner Gábor, Mező István, Major István és a párt más vezetői jól ismerték áldozatkészségét, megbízhatóságát. Sok bizalmas feladatot adtak neki. Ezeket mindig híven, odaadóan és pontosan elvégezte. — Menjetek bátran — mondták sokszor a kiküldött pártmunkásnak __ jelentkezzetek Lóránd Pistánál őt mindenki ismeri, ő majd elrendezi a dolgot... Ha a városi képviselőtestületben, egységes fellépésre volt szükség, az általa szervezett hadirokkant csoport nemcsak a kommunista képviselőtestületi tagok szavazatszámát növelte, de olykor kovásza tudott lennt a szélesebb körű összefogásnak is, ha a baloldali szociáldemokraták a kispolgári rétegeket képvsielő töredékpártok szavazatainak megnyerésére volt szükség. A fasizmus előretörésének idején aktivitása még csak fokozódott. Már nem csupán segített, támogatott, de sarkallt, ösztönzött is valamennyiünket, s ha nem lett volna korlátozva a mozgásban, úgy lehet, maga állt volna megmozdulásaink élére. Az irredenta propaganda már tetőfokára hágott, a Duna túloldaláról külön rádióadások szólították fel a lakosságot a Csehszlovák Köztársaság államrendje elleni fellépésre, Hitler és Horthy háborút előkészítő sakkhúzásainak támogatására, s akkor, a fasizmus ellen végvári harcokat folytató fiatalok Alkotás nevű egyesületének elnöki tisztét betölteni már csak benne maradt elegendő bátorság. Meg is fizette az árát a Horthy-hadsereg bevonulása után: az internálástól csak rokkantsága mentette meg, de az üldöztetésből így js jócskán kijutott neki. Téved, aki azt hiszi, hogy ebben a helyzetben visszariadt « cselekvéstől. A fasiszta rémuralom életveszélyes korszakában nemcsak arra volt ereje és merészsége, hogy magát védje, még akkor is másokkal törődött, életeket mentett. Jellemző bátorságára és emberségére ez a kis történet: Közvetlenül súlyos sebesüléséből történt lábraállása után, beiratkozott a prágai Károly Egyetem jogi fakultására, és. elvégzett néhány szemesztert. Tanulmányait fizikai akadályok miatt akkor félbe kellett szakítania. Húsz év múlva, Prága náci megszállásának idején Komáromból levelet írt az egyetem Iwt ósága inak: küldjék el neki a húszas évek elejéről származó, egyetemi indexe másolatát, mert az eredetit elvesztette. Az egyetem né*.et hatóságai elküldték az index másolatát, a csehszlovák hatóságok korabeli adataival, de azzal a változtatással, hogy nz igazolvány lapjaira rányomta* horogkeresztes bélyegzőiket. Ei nek a náci bélyegzőkkel ellátott egyetemi 'indexnek a birtokában Lóránd István nemegyszer megtévesztette Horthy csendőreit, akik miután németül egy kukkot sem tudtak, hasra vágódtak az ilyen igazolvány láttán. Határozott fellépésével, nagy lélekjelenlétével elérte, hogy mint százszázalékos hadirokkant tisztet, olykor csendftr kísérje mentő útjain, s asszisz. táljon neki foglyok kiszabadításához a nyilasok karmaiból, elkísérésükhöz olyan helyre, ahol az életveszélyben levő üldözöttet biztonságba lehetett helyezni. A felszabadítást követően Lóránd Is.'ván egyike volt Komárnóban a CSKP helyi szervezete megalakítőinak, később Budapestre költözött, ahol őszülő halántékkal "befejezte jogi ta nulmán-yait és mint ügyész nyugdíjaztatásáig a FőváiOri Főügyészségen tél jesített szolgálatot. Ma túl a hetvenen is, fiatalos, fáradhatatlan. Még mindig a régi, mindent elrendező, mindenkinek segítő Lóránd Pista. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága mellett működő jogi Tanácsadó Iro. da munkatársa, önkéntes, önzetlen, társadalmi munkás, aki a magyar munkásmozgalom megbecsült, régi harcosainak legmagasabb kitüntetését, a SzociuLsta Hazáért Érdemrendet viseli. A CSKP megalakulása ötvenedik évfordulóján a komárnói járási ).órtértekezlet elismeréssel és szeretettel emlékezett meg érdemeiről. VADÁSZ FERENC