Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-05 / 262. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1971. november 5. PÉNTEK BRATISLAVA • XXIV. ÉVFOLYAM 262. szám Ára 50 fillér Ünnepi gyűlés Prágában és Bratislavában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulója alkalmából MEGKEZDŐDÖTT A CSEHSZLOVÁK—SZOVJET BARÁTSÁG HÓNAPJA (Tudósítónktól) — A prágai Július Fučík Kul­túra és Pihenés Parkjának Kongresszusi Palotája előtt soha nem látott látványosságban van ré­szük az arra járóknak. A Vosztok szovjet űrra­kéta hü mását méltán megcsodálják a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom évfordulójának megünneplésére érkező vendégek is. A Kongresszusi Palota tegnap ismét nagy ese­ménynek volt színhelye. A nemzeti lobogókkal, V. I. Lenin hatalmas mellképével és a Szovjet­unióval örök időkre jelszóval feldíszített csar­nokban a vállalatok, az üzemek, a hivatalok dol­gozói, a tudományos dolgozók, a diákok tanítóik és tanáraik kíséretében jóval az ünnepi nagy­gyűlés megkezdése előtt elfoglalták helyeiket. Az ünnepély pontosan 15 órakor kezdődött. A díszemelvényen megjelentek: Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, A CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának elnöke, V. Bifak, K. Hoff­mann, A. Indra, A. Kapek, J. Keinpný és V. Hűla, a CSKP KB elnökségének tagjai és póttagjai, a CSKP KB titkárai és titkárságának tagjai, vala­mint a CSKP KB további tagjai, a Szövetségi Gyűlés vezető képviselői, a Nemzeti Front szer­veinek képviselői, a szövetségi és a cseh nem­zeti kormány, továbbá politikai életünk szemé­lyiségei. A megjelentek szívélyesen üdvözölték körük­ben a szovjet vendégeket — a Szovjet—Csehszlo­vák Baráti Társaság küldöttségét Sz. J. Sztyesen­kóval, a Társaság központi elnökhelyettesével, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Leg­felsőbb Tanácsa elnökségének alelnökével az élén és a hazánkban szolgálatot teljesítő szovjet katonai tisztségviselőket. Az ünnepélyen részt vettek a szocialista orszá­gok nagykövetei, valamint a Szovjetunió és a CSSZSZK nagykövetségeinek tagjai. A csehszlovák és a szovjet himnusz elhangzá­sát követően Karel Beniško érdemes művész el­szavalta M. Geraszimov ismert költeményét. Az ünnepi gyűlést Antonín Kapek, a CSKP KB el­nökségének a tagja, a városi pártbizottság ve­zető titkára nyitotta meg. Ezutári Alois Indra, a CSKP KB elnökségének tagja emelkedett szólásra. Beszédét a jelenlevők több ízben tapssal szakították félbe, majd hosz­szan éltették a Szovjetunió Kommunista Pártját, a CSKP-t, valamint megbonthatatlan, örök barát­ságunkat a Szovjetunióval. A nagygyűlés részvevői hasonló lelkesedéssel fogadták Sz. V. Cservonyenkónak, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott prágai nagyköve­tének beszédét. Cservonyenko elvtárs őszinte szavakkal köszönte meg a figyelmet, mellyel né­pünk a Szovjetunió nagy nemzeti ünnepének adózik. Ez a nagygyűlés csakúgy, mint a cseh­szlovák—szovjet barátsági hónap többi akciója, jó hagyománnyá vált és feltétlenül hozzájárul kölcsönös barátságunk elmélyítéséhez, a szocia­lista hazafiasság és a proletár nemzetköziség megszilárdulásához — jelentette ki. A proletár nemzetköziség nélkül ugyanis egyetlen szocia­lista forradalom sem győzhet. (Folytatás a 3. oldalon) A jelen és a jövő a szocializmusé Alois Indra elvtárs beszéde Elvtársnők és Elvtársak, ked­ves Barátaim! Valamennyi világrész haladó szellemű népei százmillióival együtt minden évben megemlé­kezünk a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom jelentőségéről. Évről évre egyre mélyebben tu­datosítjuk, milyen hatással volt ez a történelmi esemény a világ fejlődésére. Egyre világosabban látható, hogy 1917. november 7-ét indokoltan tartják az embe­riség modern története új feje­zete kezdetének. Az orosz bolsevikok forradal­mi cselekedete lehetővé tette a Világ egyhatodán a szocialista változásokat, és a tőkés orszá­gokban ösztönözte a forradalmi munkásmozgalom kibontakozá­sát. Meghatározta a szocialista világrendszer alakulását, a nemzeti felszabdulásért vívott harcra lelkesítette Ázsia, Afri­ka és Latin-Amerika népeit és a korlátlan imperialista uralom alkonyának kezdetét jelentette. Ezért a Nagy Október olyan pél­da maradt, amit követni kell, §s a tanulságok kimeríthetetlen forrása mind a jelen, mind a jövő évek számára. ötvennégy évvel ezelőtt a vi­lág tanúja volt a valódi népi forradalomnak, amely elsősor­ban nem a munkások, a kato­lák és a szegény parasztok mil­ióinak felkelésében, hanem kü­lönösen ennek eredményében nutatkozott meg. A történe­emben első ízben nem csupán irra került sor, hogy a hata­om kormányánál a kizsákmá­iyoló osztályok egymást fel­váltsák, hanem az ország ura a nunkásosztály vezette dolgozó lép lett. Megalakult az a rend, ímely felszámolta az embernek imber által történő kizsákmá­tyolását. Mindezt az orosz bolsevikok forradalmi következetessége és eltökéltsége tette lehetővé. Erejük nem a szerveziett ta­gok számában rejlett, hanem eszmei érettségükben, elméleti felkészültségükben és gyakor­lati tapasztalataikban. A bolse­vik párt eszmei és szervezeti egységével valóban a munkás­osztály élcsapata, a nép tanító­ja, vezére és szervezője volt. Be­folyása abból ered, hogy politi­kája a legjobban fejezte ki a nép érdekeit és vágyait, és megmutatta az utat teljesülé­sükhez. Az orosz bolsevikok ér­deme az, hogy a forradalmat teljes megfontoltsággal készí­tették elő, megtalálták e for­radalom számára a kedvező feltételeket, ami lehetővé tette, hogy megvalósításáért vállalják a történelmi felelősséget. A Nagy Októbertől elválaszt­hatatlan Vlagyimir Iljics Lenin neve, a proletár forradalom lángelméjű stratégájának, tak­tikusának, elméleti és gyakor­lati vezérének, a szovjet állam megalapítójának a neve. Hatal­mas művében továbbfejlesztette Marx Károly tanait, leleplezte az imperializmus lényegét, meghatározta a proletár forra­dalom céljait, feltételeit és ha­ladását, s megfogalmazta a szo­cialista állam alapelveit és kül­detését. Leninnek köszönhetjük, hogy feldolgozta az új típusú forradalmi párt megalakulásá­nak és tevékenységének elméle­ti alapelveit, valamint azt is, hogy ezeket elsőként realizál­ta. Az ő vezetésével nőtt az orosz bolsevikok pártja olyan erővé, amely képes volt törté­nelmi küldetése teljesítésére, a munkásosztály hatalmának kiví­vására. Lehet, mindez annak köszönhető, hogy Lenin kímélet­lenül leleplezte az akkori szo­ciáldemokrata vezetőkre jel­lemző opportunizmust. Bebizo­nyította, hogy a burzsoázia szol­gálatában elárulták a munkás­osztály érdekeit és lemondtak a tőkésuralom megdöntésének gondolatáról. „A tíz nap, ami megrengette a világot" időszaka óta a tőkések felis­merték, milyen veszélyt jelent számukra a Nagy Október, ered­ményei és vonzó példája. Mi mindent elkövettek már, hogy az Októberi Forradalmat eltün­tessék a történelemből, jelen­- téktelen • epizóddá degradálják és meggyalázzák. Tizennégy or­szág szemérmetlenül és olyan durván, amilyenre csak az impe­rializmus képes, beavatkozott a cári korbácstól megszabadult Oroszország belső életébe, és katonai intervencióval akarta vérbe fojtani a fiatal szovjet államot. A második világháború borzalmait azoknak az imperia­lista köröknek a számlájára kell írni, amelyek a szovjetelle­nességtől elvakulva meghátrál­tak a hitleri agresszió elől, s azzal vigasztalták magukat, hogy a nácik katonai gépezete az ő osztályérdekeiket szolgál­ja és felszámolja a szovjet ha­talmat. Az SZKP elvszerű politikájá­nak köszönhető, hogy a szovjet nép minden megpróbáltatásból győztesen került ki. Felépítette a szocializmust, és sikeresen old­ja meg a kommunista társada­lom építésének feladatait. A má­sodik világháború egyik legfőbb eredménye a szocialista világ­rendszer kialakulása, és a nem­zeti felszabadító mozgalmak so­ha nem látott kibontakozása. E győzelmek lényegét a Nagy Ok­tóber eszméiben kell keresni. Mivel ma másképp nem lehet, az imperialisták propaganda-gé­[Folytatás a 2. oldalon) Jubilál az UNESCO Párizs — Az UNESCO pári­zsi székházában tegrtap dél­előtt megkezdődött a szerve­zet fennállásának 25. évfordu­lója alkalmából rendezett dísz­ülés. A délelőtti ülésen felszólalt Georges Pompidou francia köz­társasági elnök, az argentínai Attilio del Oro Maini, az UNESCO legutóbbi, 16. közgyű­lésének elnöke, valamint Lord Hailsham brit igazáágügyminisz­ter. A felszólalók értékelték az UNESCO tevékenységét és egyetértettek abban, hogy az eredményes volt. Megállapítot­ták. hogy ez az intézmény fon­tos szervezetté vált, amelynek munkája millióknak jelent hasz­not. A délutáni ülésen a tagál­lamok államfőinek képviselői és M. Kirpal, az UNESCO Vég­rehajtó Tanácsának elnöke szó­laltak fel. Az ülés részvevői meghallgatták U Thant ENSZ­főtitkár üzenetét. Ülésezett az egyiptomi nemzetvédelmi tanács Afrikai ténymegállapító misszió Izraelben Kairó — Anvar Szadat egyip­tomi elnök szerdán este rend­kívüli ülésre hívta össze fő po­litikai és katonai tanácsadói­nak testületét, a nemzetvédel­mi tanácsot. A MENA félhivatalos hírügy­nökség közlése szerint az ülé­sen „katonai és politikai szem­szögből vizsgálták meg a leg­újabb közel-keleti fejleménye­ket", Jeruzsálem — Eban külügy­miniszter szerint „nagyon jól" folytak a tárgyalások ' Izrael vezetői és a négy afrikai „bé­kekövet" között. Négy fekete­afrikai ország elnöke, mint is­meretes, kedd óta Jeruzsálem­ben tartózkodik, hogy meghall­gassa, majd Egyiptom felé köz­vetítse Izrael álláspontját. Hír­ügynökségi jelentések szerint Golda Meir miniszterelnök „megmagyarázta" Senghor sze­negáli, Mobutu kongói (Kin­shasa ) Gowon nigériai és Ahidjo kameruni elnöknek, mi­ként állítható helyre a béke közvetlen tárgyalások útján (amit az arabok tudvalevőleg elutasítanak). Tegnapra város­nézést iktattak a Senghor-ve­zette csoport programjába, az elnökök azonban inkább dol­gozni akarnak. Mielőtt ma Kai­róba utaznának, összesen négy munkaülést tartanak Izrael mi­niszterelnökével, kül- és had­ügyminiszterével. Mint jelentettük, szerdán dél­előtt Jeruzsálemben megtartot­ta első tárgyalását a négy af­rikai államfő és a kíséretükben levő négy külügyminiszter Gol­da Meir izraeli miniszterelnök­kel és Abba Eban külügymi­niszterrel. Az AFP jelentése szerint az első találkozó valamivel rövi­debb volt a tervezettnél. Leo­pold Senghor szenegáli elnök, az afrikai delegáció vezetője kijelentette, missziójukra, „a béke helyreállítása érdekében" került sor. „A béke küldöttei kívánunk lenni" — mondotta. Golda Meir az eszmecserén ki­fejtette, hogy mi vezetett véle­ménye szerint, az izraeli—arab konfliktushoz. Ismertette az af­rikai államfőkkel azokat az el­veket, amelyekre az izraeli po­litika épül. Az amerikai hadügyminiszter Saigonban tárgyal Nincs haladás a párizsi értekezleten Saigon — A Saigonban tar­tózkodó Melvin Laird amerikai hadügyminiszter csütörtökön megkezdte tanácskozásait az Egyesült Államok dél-vietnami elkötelezettségéről. A hadügy­miniszter először az Egyesült Államok saigoni nagykövetsé­gén tárgyalt, majd később az amerikai hadvezetőség székhe­lyén, az úgynevezett „keleti Pentagonban" tesz látogatást. Dél-vietnami tartózkodása so­rán Melvin Laird tanácskozni kíván Nguyen van Thieuval és a saigoni rezsim más vezetői­vel is. A Pentagon vezetője szerdán este azért érkezett Dél-Viet­namba, hogy tanulmányozza a háború „vtetnamizálásának" menetét, a saigoni bábhadsereg „ütőképességének" alakulását és felmérje, az Egyesült Álla­mok miként csökkenthetné dél­vietnami harci jelenlétét anél­kül, hogy ezzel veszélyeztetné az amerikai érdekek saigoni ki­szolgálóinak helyzetét. A hadügyminiszter Saigonban egyébként kifejezte azt a remé­nyét is, hogv a kongresszus megvétózza az amerikai szená­tusnak az Egyesült Államok külföldi segélyprogramját tör­lő intézkedését. Párizs — Párizsban csütör­tökön folytatta munkáját a vietnami háborúval foglalkozó úgynevezett négyes értekezlet. Nguyen Minh Vy, a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság küldötte felszólalásában rámu­tatott. mindaddig, amíg az Egyesült Államok nem szünteti be agresszív háborúját, a viet­nami nép nem tehet mást, mint folytatta a harcát az igazi füg­getlenség és szabadság kivívá­sáért. Ami az amerikai foglyok kér­dését illeti — mutatott rá a küldött — a VDK hatóságai hajlandók őket szabadon bo­csátani, mihelyt az Egyesült Államok kijelöli a Vietnamban tartózkodó amerikai csapatok feltétlen kivonásának határide­iét. William Porter amerikai kül­dött felszólalásában nem volt hajlandó a vietnami háború lé­nyegét érintő kérdésekről be­szélni, ahelyett propagandaszó­lamokat hangoztatott a vietna­mi lakott területeket bombázó és a VDK hatóságai által fog­vatartott amerikai pilótákkal kapcsolatban. Dánia diplomáciai kapcsolatot vesz fel a VDK-vol Koppenhága — A dán kül­ügyminisztérium utasította az ország pekingi nagykövetét, hogy vegye fel a kapcsolatot Hanoival, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság diplomáciai elismerésének előkészítése cél­jából. Andersen külügyminiszter szerint a kapcsolatok felvételé­re a jövő év elején kerülhet sor. A tervek szerint a külügy­minisztérium Stenbaek-Hansen pekingi nagykövetet fogja akk­reditálni Hanoiba is.

Next

/
Thumbnails
Contents