Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-26 / 280. szám, péntek

A NEMZETI FRONT JELÖLTJEIT VÁLASZTJUK A SZOCIALIZMUSRA SZAVAZUNK Kérem a következőt... — Kérem a következőt — jelenik meg öt-tíz percenként Slobodová Anna nővér kékruhás, fehér kötényes alakja kiadóvállalatunk orvosi rendelőjének az ajtajában. Ilyen időközönként szólít be eqyeqy beteqet. Ha az illetőt a Slobodová Anna vizsqálat alapján a doktornő munkaképtelennek. nyilvánította, akkor kitölti az iqazolást, ha gyógyszert írt elő a betegnek, akkor kitölti a recepten a fejlécet, ha szükséges, injekciót ad, egyszóval kiegészíti az orvosnő munkáját. Már nem egyszer voltam ott reggel hét órakor elsőként a folyosón, ahol a betegek várakoznak, s utolsóként is mentem, tizenkettő előtt öt perccel, de Annán soha sem láttam a fáradtság jeleit. Pedig van olyan nap, hogy száznál több beteg is meq fordul a rendelőben. Két helyiségből áll az orvosi rendelő, ami annyit jelent, hogy munkaterülete nem nagyobb negyven négyzetméternél. És ő ezen a kis területen naponta kilométereket gyalogol az asztaltól az ajtóig, a kartotékokat tartalmazó vasszekrényig, s a szomszéd helyiségbe az injekcióra várakozó betegig. A sok munka ellenére mindig van egy-két jó szava a betegeikhez. A qyóqyítás feltételének tartja nemcsak a beteqséq, hai^em az ember családi és munkahelyi problémáinak a megismerését is. Csak az ember alapos megismerése után cselekedhet az egészségügyi dolgozók jelszavának jegyében: nem a betegséget, hanem az embert gyógyítsuk. Sajnos kevés helyen érzi ezt az ember. Sokszor távozunk az orvosi rendelőből azzal az érzéssel, hogy a betegség mögött nem látják meq a szenvedő embert. Slobodová Anna is tudja, hogy sok még a hiányosság az egészségügy szakaszán. De nem minden baj az egészségügyi dolgozók hibájából adódik. Túl vannak terhelve; különösen kevés a középkáder. Még nemrégiben is gyakran előfordult, hogy egészségügyi iskolát végzett lányok hivatali munkát vállaltak, mert ott nincs éjjeli szolgálat, és szombatjuk, vasárnapjuk is szabad, s a fizetés ugyanannyi, vagy több, mint az egészségügyi nővéreké. Ezen a téren sokat javult a helyzet, amióta rendezték az egészségügyi dolgozók fizetését. De vannak további problémák, s ezek megoldását — ha megválasztják a Bratislava Óvárosi Nemzeti Bizottságba, — ő is szorgalmazni fogja. KOVÁCS ELVIRA A KÖZÉRDEKÉRT... A véletlen hozott össze a kameničnái (Keszegfalu) Nagy Gyulával, a komárnói járási pionírház dolgozójával. Ötödik éve tevékenykedik ebben a munkakörben. Munkáját lelkiismeretesen végzi. Az emberek elismeréssel beszélnek róla. Lakóhelyén az agitációs központ vezetője. 1966-tól párttag. Aktívan bekapcsolódik a közéletbe. A község vezetői felfigyeltek kezdeménvező-készségére és több esetben meghívták a nemzeti bizottság gyűléseire. Főleg az ifjúsági és a kulturális kérdések iránt érdeklődik, de más problémák sem kerülik el a figyelmét. Beszélgetésünk során a választásokkal kapcsolatban a következőket mondta. — Falunknak kétezer lakosa van. A kul túrotthonban faliújságokkal, fényképekkel illusztráljuk a falu fejlődését. Filmet is készítettünk, mely megörökítette az 1965-ös árvíz pusztításait, és az azóta eltelt időszak alatti rohamos fejlődést. Portalanították az utakat, kibővítették a vízvezetékhálózatot, új bevásárlási központot létesítettek, átépítették az orvosi rendelőt és új közvilágítást kapott a falu. Tehát megváltozott a falu arculata. — Közös erővel — mondja Nagy Gyula Nagy elvtárs — fokozatosan megoldhatók a problémák is. A képviselők akkor tudják majd megfelelően teljesíteni feladataikat, ha kapcsolatot tartanak választóikkal és azok véleményének érvényesítését szorgalmazzák. Nagy Gyula szerény, csendes, de harcol elhatározásainak megvalósításáért, a közös érdek érvényesítéséért. A választók bíznak benne. KOVÁCS JÖZSEF ISMÉT JELÖLTÉK Milyen gyorsan fut az idő. Tíz évvel ezelőtt helyezték Pavel Rychňavský főhadnagyot a Közbiztonsági Szervek Stúro5 i Pavel Rychuanský vói járási Parancsnokságára. Azóta különböző funkciókat töltött be. 1944-ben jelentkezett a Sitno partizánosztagba, melyet Ladislav Exnár alapított, Sitno és lnovec környékén tevékenykedett. A hősi harcokban való részvételért több kitüntetést kapott. 1964 óta a bűnügyi osztályon dolgozik. Több éve a kommunista párt alapszervezetének vezetőségi és a revíziós bizottság tagja s már 6 éve az esti pártiskola vezetője. Elmondotta, hogy Štúrovo IPárkány! a szívéhez nőtt. Ismeri a város lakóit és problémáit. A lakosság is jól ismeri őt és bízik benne. Ez a bizalom először az 1960-as, majd az 1964-es választások alkalmával nyilvánult meg, ugyanis mindkét alkalommal megválasztották a vnb képviselőjének. Azóta vnb tanácstag és a tervezési bizottság elnöke. Mint megtudtuk, ismét jelölték. Reméljük, hogy becsületes munkájáért és segítőkészségéért az új választási időszakra is elnyeri választói bizalmát. JÁN GABRIŠKA Munkaszeretetből kitűnő Mészáros Irén Foglalkozása: állatgondozó Amikor Mészáros Irén befejezte az általános iskolát, nem egészen két hétig gondozgatta odahaza a virágoskertet. — Beszéltem a csoportvezetővel — mondta az egyik este az édesapja. — Holnaptól már te is hajnalban kelsz. Együtt fogunk sertéseket etetni. így kezdődött az élete. Hajnali négy órakor kezdték el a munkát, ami egyáltalán nem volt könnyű. Mészáros Irén 16 esztendeje dolgozik a Mužlai (Muzsla) Efsz állattenyésztésében. Munkanapja most is 4 órakor kezdődik, de hosszabb mint 16 évvel ezelőtt, mert közben férjhez ment és a ház körüli teendőket is el kell végeznie. Szép, új házat építettek. Udvarukon a fiatal gyümölcsfák és a szőlőlugasok sárga leveleit a fal mellé söpri a novemberi szél. A garázsban az autó a tavaszról álmodozik. Már régóta nem hat koronát kapnak egy munkaegységre. Mindketten — férj és feleség — állatgondozók. Jól keresnek, de keményen megdolgoznak a pénzért. — Mit érzett, amikor megtudta, hogy jelölték? — Szövetkezetünk pártelnöke keresett fel a munkahelyemen, ő mondta először, hogy az én nevem is szerepel a jelöltek névsorában. Tagja vagyok a Nőszövetség helyi szervezetének, de nem vagyok párttag. A Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájába jelöltek. Bizony felvetődött bennem a gondolat, hogy valóban szükség lesz-e ott rám, vajon milyen problémákhoz tudok hozzászólni? — Hogy mit kellene tenni az emberek javára? Az állam. , vezetésnek sok problémát kell megoldania. Ha lehetőségem lesz, szorgalmazni szeretném, hogy szigorúbban lépjünk fel a társadalmi vagyon megkárosítói ellen, ne engedjük meg, hogy jellemtelen egyének jogtalanul haszonhoz jussanak. A becsületes munkások elítélik ezeket az embereket, ezért a lopást, sikkasztást, a társadalmi vagyon megkárosítását szigorúbban kellene büntetni. Az igazság keresése is kiderítése minden állampol. gárnak kötelessége. Úgy gondolom, kétszeresen kötelességük ez azoknak, akik a választott szervekben foglalnak majd helyet. Ha megválasztják, szeretné olyan jól végezni képviselői megbízatását, mint ahogy a szövetkezetben végzi munkáját. BAGOTA ISTVÁN Szalaí Béla télen-nyáron hat óra előtt kezdi a napot. Ritka az olyan reggel, amikor nem az elsők között érkezik a Zeliezovcei fZselízj Állami Gazdaság gépjavítóműhelyébe, ahol már 1954 áprilisa óta nagy szakértelemmel kezeli az esztergapadot. Szorgalmáért, segítőkészségéért munkatársai tisztelik. A városka lakosai szintén jól ismerik Szalai elvtársat. Harmincöt éves. Társadalmi munkára soha nem sajnálta az időt, fáradságot. Már megalakulásától kezdve tagja volt az ifjúsági, valamint több más társadalmi és kulturális szervezetnek. Két választást időszak folyamán a városi nemzeti bizottság képviselőjeként hasznos munkát végzett. Személyében olyan embert ismerhettek meg a városka lakói, aki a fáradságot nem ismerve tud dolgozni a közösség érdekében. Pártonkívüli. A Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjelöltje. ' — Nehéz lenne kifejezni, mennyire örülök a bizalomnak — mondta. — Az pedig mindennél jobban esik számomra, hogy éppen a pártszervezet tagjai bíznak bennem a legjobban. Ha nem is vagyok párttag, kommunistának érzem magam. Magyar nemzetiségű, de kitűnően beszél szlovákul is. Az elmúlt hetekben a környék több községében volt már bemutatkozó gyűlésen. Mindenütt szívesen fogadták. Cakán például, ahol egy-két nappal előttem járt, sokatmondóan jegyezte meg vele kapcsolatban az egyik javakorabelí szövetkezeti dolgozó: „Sok ilyen rátermett emberre lenne szüksége az országnak." — Mint képviselőjelölt és mint csehszlovák állampolgár sokat várok a választásoktól és az azt követő időszaktól. Ezen a vidéken elsősorban a mezőgazdasági munka termelékenységének növelése, újabb Szalai Béla jaluszépítési akciók szervezése, a még elfekvő készletek és a csaknem korlátlan természet adta lehetőségek ésszerű hasznosítása válik szükségessé. A munkaerőgazdálkodás szempontjából fokozottabb gondot kell majd fordítani a vidék iparosítására is. Bár ottjártamkor szabadsága ellenére is szemmel láthatóan sok volt a munkája, szívesen és sokáig beszélt az új választási időszak megvalósításra váró feladatairól. Közben igazat adtam az iménti választó véleményének, amely szerint szocialista társadalmunknak valóban sok ilyen becsületes, munkaszerető emberre van szüksége. LALO KÁROLY A vasmű kohásza Kurucz László Ott él Košice-Ojváros 37. választókörzetében, a 13 636 lakos egyikeként, ahonnan a Kelet-szlovákiai Knb képviselőjévé jelölték. Kurucz László elvtárs, a Kelet-szlovákiai Vasmű 47 esztendős kohásza jól ismeri a városnegyed fejlődésének eredményeit, problémáit. A nemzeti bizottságban rá váró munka nem jelent számára újdonságot. Szülőfalujában, Hosťovcén (Vendégi) 1955 -60 között elnöke volt a helyi'nemzeti bizottságnak és képviselője a jnb-nek. öt éven keresztül a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi tanácsa elnöki tisztségét látta el Turnianske Pohradie község mészégető üzemében. Részt vett kultúrpolitikai iskozáson, majd Král. Chlmecen (Király helmec), később Moldava nad Bodvoun (Szepsi) a CSEMADOK Járási Bizottságának titkára. A CSEMADOK-ban jelenleg mint a košicei városi bizottság elnökségének tagja tevékenykedik. 1961-ben Ostravába került, a Klement Gottwald Kohóműben tanulta a kohász mesterséget, s 1965. április 15-től a Keletszlovákiai Vasmű nagyolvasztójának kohásza. Elnyerte a „Vasmű legjobb dolgozója" címet s szorgalmas munkájának köszönheti, hogy egy olyan szocialista munkabrigád élén áll, amely 1969 óta nagy sikerrel teljesíti feladatát. Kurucz elvtárs lelkesedéssel beszél arról, hogy húszezer tonna nyersvas terven felüli kitermelését vállalták s véleménye szerint az év végéig ezt teljesítik is. — Brigádvezető, nincsenek nehézségei a szlovák nyelvvel? — Megtanultam szlovákul beszélni, írni. Tudok annyira szlovákul, hogy az adminisztratív munkát is elvégzem. Munkatársaim, feletteseim megbecsülnek. A bemutatkozó gyűléseken magyar nyelven szólaltam fel, hogy jobban elmondhassam, amit akarok. Beszédemet készségesen lefordították. Az ilyen megnyilvánulások csak erősítik az emberben a proletár nemzetköziség nemes eszméit, a csehszlovák hazafiságot s arra serkentenek, hogy minél nagyobb becsülettel és sikerrel, teljes tudásom latba vetésével helyt álljak, eleget tegyek a megbízatásoknak. Így tekintek erre a bizalomra is, amely képviselőjelöltségemben nyilvánult meg... KULIK GELLÉRT MIKOR SZAVAZHATUNK? Pénteken, 26-án 14 és 22 óra, szombaton, 27-én 7 és 14 óra között.