Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-25 / 279. szám, csütörtök

LUDVÍK SVOBODA: PRÁGA FELKELT! Köztársaságunk elnöke, Ludvik Svnboda ma ün­nepli születésének 76. évfordulóját. Ebből az al­kalomból közöljük Az Uraitól Prágáig című könyvének egyik fejeze­tét. P rága népe bátor harcba kezdett a hitleristák el­len. A prágai felkelésről szóló hír futótűzként terjedt el az egységeknél, és mindenkit felvillanyzott. A kimerítő me­netelések és harcok utáni fá­radtság egy csapásra eltűnt. Hadtestünk, amilyen gyor­san csak lehetett, Bystrice pod Hostýnem és Holešov irá­nyában tőrt előre, de még messze, nagyon messze volt a köztársaság fővárosától. Útközben néhányszor még észhez kellett téríteni a fa­sisztákat, akik nem hagyták abban a harcot, és az utunk­ba álltak. Így volt ez Ratibór­nál,' Hoštálkovánál, Bystrice pod Hostýnemnél, Veliková­nál, Lukovánál, Fryštáknál, Holešovnál, Hulínnál, Brest­nél, Kromčŕížnél ... Amióta kitört a prágai fel­kelés, a rádiósok nem moz­dultak el készülékeiktől. Vé­gighallgatták a szabad prágai rádió minden adását, úgyszin­tén a prágai hazafiak harcá­ról szóló külföldi rádióhíre­ket is. Egyes híradások fáj­dalmasan érintettek minden­kit: „A német fasiszták ágyúk­kal lövik Prágát, tűz alá vet­ték a Bulovkán a kórházatl A hitleristák körülzárják Prá­gát! Hívjuk a szövetséges hadseregeket! Küldjenek harckocsikat és repülőgépe­ket!" Most bontakozott ki a maga teljes jelentőségében a Szov­jetunióban felállított egysé­günknek a hősi harcok egész útján annyiszor hangoztatott híres jelszava: „Irány: Prá­ga!" De Prága, a harcoló, hős Prága még messze volt. S az odavezető úton még az ellen­ség garázdálkodott. Le kellett számolnunk vele, mert nem nyújtogatták a magasba fe­hér zászlóikat, mint ahogy ezt az angol és amerikai csa­patokkal szemben a nyugati fronton tették. Attól kellett tehát segítsé­get kérnünk, akihez a nehéz pillanatokban mindig biza­lommal fordulhattunk — a Szovjetuniótól. A legfelsőbb szovjet vezetés kiadta a pa­rancsot Ribalko és Leljusenko tábornokok páncélos hadse­regeinek, amelyek már súlyos harcokat tudtak maguk mö­gött a berlini csatában, hogy azonnal siessenek Prága se­gítségére. Május 12-ére Prá­gában kellett lenniük. Berlintől Prágáig az út csaknem 400 kilométer. Út­jukban állt a Cseh-Érchegy­ség, egész sor víziakadály, to­vábbá Schörner marsall had­seregcsoportja, amely 14 gya­logos, 3 hegyi, 2 páncélos és egy gépesített hadosztállyal rendelkezett. S ezek a maga­sabb egységek még akkor is szívósan védekeztek, amikor Németország már aláírta a feltétel nélküli kapitulációt. A szovjet harckocsik elindul­tak a cseh nép megsegítésé­re. Hadtestünk május 6-án fel­szabadította Hulínt. Másnap ismét harcolnunk kellett Brestnél, és ugyanaz volt a helyzet május 8-án Prostéjov előtt is. Mindannyian rettegtünk, hogy mi lesz Prágával, csak nem jut Varsó és sok ezer szovjet város meg község sor­sára? Hiszen tudtuk, hogy Benešov irányából páncélos erők és SS egységek vonul­nak ellene. Ribalko és Lelju­senko páncélosai azonban ép­pen idejében érkeztek. Meg­mentették Prágát a megsem­misítéstől, Prága népét pedig a kiirtástól. A prágai bariká­dok harcosai hősiesen küz­döttek, de vajon meg tudták volna-e védeni magukat, ha május 9-én reggel nem fut­nak be Ribalko páncélosai? Az alábbi tények világosan beszélnek: Az 1. és 2. Ukrán Front hadseregei május 9. és 13-a között 1245 harckocsit és ro­hamlöveget, 902 páncélozott szállítójárművet, csaknem 50 000 gépkocsit, 4448 löveget, nagy mennyiségű egyéb fegy­vert és lőszert zsákmányol­tak Schörner banditáitól. El lehet képzelni, hogy ez a tömérdek haditechnikai esz­köz mily borzalmas károkat okozhatott volna a csaknem védtelen népnek! Hiszen azokban a napokban 672 000 náci katona és tiszt, 30 tábor­nok esett fogságba! A háború vége Prostéjovtól délre érte az 1. csehszlovák hadtestet. A fiúk minden gya­logsági fegyverrel, amely épp a kezük ügyébe került, üdvlö­véseket küldtek a levegőbe. Micsoda ünneplés, ölelkezés, örömmámor ás könnyek ... D e még nem volt itt a béke, tovább kellett harcolniuk. Miközben előre­törtek Boskovice— Svitávka— Letovice térségébe, még meg kellett törniük az ellenség el­lenállását. S csak azután ün­nepelhették meg igazán en­nek a hosszú, végtelenül ne­héz, de győzelmes háborúnak a végét. Dr. STELCZER ÁRPÁD fordítása Teljesítik a CSKP XIV. kongresszusának halár oza taft Beszélgetés JOZEF ZÁVADA elvtárssal, a Košice vidéki Járási Pártbizottság vezető titkárával Az elmúlt Héten a Kis-Kárpatokvan vegeztek hegesztő mun­kálatokat a transzkontinentális gázvezetéken. A gázvezeték 7 kilométeres szakasza húzódik a Kárpátokon keresztül Smole­nice és Buková között. (J. Lofaj felv. — CSTK) A XIV. pártkongresszus megjelölte azt az egyetlen járha­tó utat, melyen pártunknak és vezetésével az egész társada­lomnak az elkövetkező években haladnia kell. Bár a kong­resszus óta még csak néhány hónap telt el, máris elmond­hatjuk, hogy annak határozatait minden kommunista és be­csületes szándékú pártonkívüli magáévá > tette és aktívan hoz­zájárul megvalósításukhoz. Erről győződhettünk meg a koíi­ce-vidéki járásban is. • Járásukban hogyan valósít­ják meg a pártkongresszus határozatait? — Szlovákia Kommunista Pártjának járási bizottsága és szervei, a városi, helyi és üze­mi pártbizottságok s az alap­szervezetek Széles körű munkát fejtettek ki a kommunisták és a többi dolgozó között. Az ak­tívák célja ismertetni a párt XIV. kongresszusának határoza­tait, amelyeket járásunkban is teljes egyetértéssel fogadtak. Minden pártszervezet a kong­resszus határozatai mellett fog­lalt állást. Dolgozóink döntő többsége kifejezte támogatását és egyetértését a jelenlegi po­litikai irányzattal, növekedik pártunk tekintélye és politiká­jának vonzereje. Az SZLKP járási bizottsága, a falusi, az üzemi, az iskolai stb. alapszervezetek 1971 máso­dik félévi munkatervének célja, hogy a határozatokat 1975-ig lebontsa és egyben megkezdje megvalósításukat. A pártmunká­ban az első helyre a program­szerűséget, a tervszerűséget, a céltudatosságot, az irányító és szervezőmunka javítását he­lyezzük. Gondot fordítunk a tagalap szabályozására és fej­lesztésére. A fő súlyt a párt vezető szerepének elmélyítésé­re helyezzük. A járásban a kongresszusi határozatok megvalósításában több pozitív eredményt értünk el. Javult a járási pártbizottság elnökségének és plénumának mint egésznek és egyes tagok­nak a munkaszínvonala. Lénye­ges változás történt az alap­szervezetek munkájában és az egyes párttagok elkötelezettsé­gében. Elmélyült a járási párt­bizottság és az alapszerveze­tek kapcsolata. A jb plénumá­nak minden tagja két alap­szervezet munkájáért vállalta a felelősséget. Minden alapszer­vezetnek van aktivistája. 1970­ig az alapszervezetek csaknem 25—30 százaléka nem tartott havonta rendszeres taggyűlést. Ebben az évben minden alap­szervezetben megtartják rend­szeres havi taggyűléseiket. Míg az elmúlt esztendőkben a tag­gyűléseken az átlagos részvétel 65—70 százalék volt, ez év kez­detétől már több mint 84 szá­zalék. A szervezetek többsége következetesen érvényesíti az ellenőrzés jogát és a gazdasági feladatok teljesítésének élvo­nalában áll. Ez év első 9 hó­napjában a járásban 11 száza­lékkal növekedett az ipari ter­melés az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva. A munkatermelékenység 11,5 szá­zalékkal nagyobb. Az SZLKP járási bizottságá­nak a szervei és az alapszer­vezetek többsége negyedéven­ként rendszeresen értékeli a feladatok teljesítését. A fő súlyt a minőségi mulatók telje­sítésére helyezik. Az építkezé­seken pártellenőrzési napokat tartanak. A járási bizottság széles körű aktíváján keresztül ellenőrzi az üzemekben, a vál­lalatokban, az efsz-ekben és állami gazdaságokban a felada­tok teljesítését. A komplex szo­cialista racionalizáció proble­matikájáról októberben műsza­ki-gazdasági tanácskozást ren­dezted. • A jelen időszakban a kong­resszusi határozatok valóra váltásának egyik legfonto­sabb jeladata a választások előkészítése. Milyen stá­diumban vannak az előké­születek a Košice-vidéki já­rásban? — A kongresszus határoza­taiból, az általános választások biztosítására vonatkozó párton balüli irányelvekből, a CSSZSZK NF Központi Bizottságának po­litikai irányelveiből kiindulva kidolgoztuk a választások biz­tosításának politikai-szervezési tervét és az agitációs és propn­gációs munkatervet. Hasonló terveket dolgoztak ki az SZLKP üzemi szervezetei, az SZSZK NF Járási bizottsága, az egyes társadalmi szervezetek és a nemzeti bizottságok. A válasz­tások előkészületeinek első sza­kaszában értékelték a nemzeti bizottságok szervei és az egyes képviselők munkáját. Az SZLKP járási bizottságának elnöksége értékelte a jnb-k, a vnb-k és a hnb-k szakkádereit. Az új szer­vek káderelőkészítésében a fő gondot az osztály- és a szocia­lista jelleg megszilárdítására és a nők képviseletére fordítottuk. A nemzeti bizottságok képvise­lőjelöltjeinek politikai, szociá­lis, kor szerinti és nemzetiségi összetétele összhangban áll a párt irányelveivel. Kedvező a vnb-k és a hnb-k képviselője­löltjeinek összetétele is. Az agitációs és tömegpoliti­kai munkát a falvakon 70, az üzemekben 10 agitációs köz­pont biztosítja. Azokban a fal­vakban, ahol nincs agitációs központ, agitációs kollektívák dolgoznak. A választások je­gyében zajlanak a tömegszer­vezetek évzáró taggyűlései is. Az NF jelöltjeinek regisztrálá­sával, mely 1971. október 26-án fejeződött be, október 27-én já­rási aktívával léptünk a vá­lasztás előtti időszak második szakaszába. Már folynak a vá­lasztásokat megelőző gyűlések, amelyeken bemutatkoznak va­lamennyi képviseleti szerv je­löltjei. • A XIV. kongresszus rámuta­tott a fiataloknak a CSKP soraiba való megnyerésének szükségességére is. Hogyan teljesítik ezt a feladatot? — Áz utóbbi években járási szervezetünkben nem fordítot­tunk kellő figyelmet a párt bővítésére, valamint a szüksé­ges szociális és kor szerinti összetételre és a nők képvise­letére. Ösztönösség mutatko­zott, lebecsülték az osztály­szempontokat, nem sikerült megállítani a munkások, a szö­vetkezeti dolgozók, a fiatalok és a nők felvétele számának csökkenését. A pártalapszerve­zetek kidolgozták a kiválasz­tás, a nevelés és a felvétel táv­lati tervét. Ezeknek a távlati terveknek az alapján dolgozták ki azután az egész járási szer­vezet tagsága szabályozásáról és növeléséről szóló dokumen­tumot. A szociális és kor sze­rinti összetétel javítása mellett fő hangsúlyt helyezünk a kis létszámú szervezetek megerősí­tésére. A tagok sorai feltölté­sében és minőségi szempontból való javításában a fő célunk, hogy olyan feltételeiket hoz­zunk létre, amelyek között a párt hatékonyan érvényesítheti vezető szerepét. A tagalap olyan módon való formálása, ahogy azt a CSKP KB szeptemberi plénuma ki­emelte, két kölcsönösen össze­függő irányban történik. Elő­ször is arra irányul, hogy a já­rási szervezetek összetételében, mindenekelőtt a politikai, az ideológiai és a szervezési szín­vonal növelésével s minden je­lenlegi párttag elkötelezettsé­gével, példaadásával minőségi javulást érjen el. A második irány a politikailag és osztály­szempontból legöntudatosabb fiatal munkások, szövetkezeti dolgozók, dolgozó . értelmisé­giek, diákok és nők soraiból ki­kerülő tagjelöltek kiválasztása, felvétele és nevelése. Ez év kezdetétől az elnökség 200 új tagot és tagjelöltet hagyott jó­vá, ebből 150 harmincöt éven aluli és negyvenkettő nő. Meg­van az előfeltétele annak, hogy az év végéig további 100 tagje­löltet nyerjünk meg. A CSKP XIV. kongresszusáig terjedő to­vábbi időszakban arra számi* tunk, hogy minden évben 280— 300 jelöltet szerzünk, ennek 70 százaléka munkás és szö­vetkezeti dolgozó lesz. Emel­lett teljes mértékben tudatoslt­juk, hogy a tagalap növelésé­ről és aktivizálásáról való gon­doskodás nem lehet kampány, hanem céltudatosan irányított folyamat. • Az 1968—69-es években a pártban és a társadalomban bekövetkezett válság egyik fő oka, hogy elhanyagoltuk az ideológiai tevékenységet. Hogyan jellemezné járásuk­ban a jelen időszakban az ideológiai munkát? — A CSKP XIV. kongresszu­sa határozatainak megvalósítá­sa megköveteli valamennyi párttag aktivizálását. Az SZLKP járási bizottsága már a CSKP KB titkárságának 1970. június 15-én hozott határozata megva­lósításánál arra törekedett, hogy a kommunisták oktatása ne legyen formális. Túlzás nél­kül mondhatjuk, hogy az 1970— 71-es pártoktatásnak jelentős része volt a párton belüli élet konszolidálódásában. Kialakul­tak annak feltételei, hogy a pártonkívüliek széles körét, a nemzeti bizottságok és a társa­dalmi szervezetek tisztségvise­lőit és a vezető ga"zdasági dol­gozókat bevonjuk a pártoktatás egyes formáiba. Az 1971—72-es évben a párt­oktatást tartalmilag és szerve­zési szempontból a CSKP KB titkárságának ez év májusi na­tározatai szellemében irányít­juk. Ezen kívül a szervek és az apparátus dolgozóit, a vezető gazdasági dolgozókat és azo­kat, akiket mint kádertartalé­kokat választottak ki, rövid és hosszabb ideig tartó tanfolya­mokra küldik a kerületi párt­iskolába, a Központi Pártisko­lába és a Politikai Főiskolára. A SZISZ 1971—72-es tanév­nek két fokozata van. Az alap­fok a SZISZ-tagok tömeges ok­tatására, a felső fok a tisztség­viselői aktíva számára. Az utóbbin két esti tagozatot léte­sítenek, az egyiknek az okta­tási nyelve szlovák, a másiké magyar. A SZISZ járási bizott­sága a nem szervezett fiataiiM számára „kérdés-felelet es(á-, ket" és a járás veterán párttag­jaival, tisztségviselőivel tartan­dó beszélgetéseket szervez . .. A járási szakszervezeti tanács a funkcionárius! aktíva számá­ra az idén két szakszervezeti oktatóközpontot létesít. A több mint 500 dolgozót foglalkoztató üzemekben üzemi szakszerve­zeti oktatóközpontot létesíte­nek. Ezeknek tananyagát az FSZM küldetésével kapcsolatos kérdések képezik. A járásban ígéretesen fejlő­dik a szemléltető agitáció és propagáció, mint az eszmei-ne­velő és a tömegpolltikai mun­ka része. A proletár internacio­nalizmusra való neveléshez többek között a baráti kapcso­latok bővítése is hozzájárul. Já­rásunkat baráti kapcsolatok fű­zik a Szovjetunió kárpátontúll területén levő vinogradovól, a . magyarországi encsi és a CSSZK-beli znojmól járáshoz. Az év folyamán több munkás­küldöttség járt cserelátogatá­son. A CSKP XIV. kongresszusa határozatainak megvalósítása során a járási pártszervezet és az alapszervezetek vezetésével számos pozitív eredményt ér­tünk el a járás politikai és gazdasági konszolidálásában. Még sok igényes politikai és gazdasági feladat áll előttünk. Á párt vezető szerepének tö­kéletesítésével, az egész járási szervezet ideológiai-nevelő mun­kájának javításával olyan fel­tételeket akarunk kialakítani, hogy következetesen teljesíthe­tők legyenek a kongresszusok és a járási konferenciák hatá­rozatai. Befejezésül' elég az elmon­dottakhoz annyit hozzátennük, hogy a košice-vidéki járás a legjobb úton halad ahhoz, hogy pártunk politikájának érvényt szerezzen a gyakorlatban. FULOP IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents