Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-23 / 277. szám, kedd

Harcolunk és harcolni fogunk a proletárailamért, a munkísok államáért, a parasztok államáért Részlet Klement Gottwald 192B. december 21-én mondott első parlamenti beszédéből Az új kormány és az új or­szággyűlés néhány jellegzetes, tipikus, sőt szimbolikus tettel kezdte meg működését. Az államhatalom e szervei előszöris — a forgalmi adóról és a hivatali ténykedések dijá­ról szóló törvény meghosszabbí­tása formájában — 2,5 milliárd korona adót sóztak a szegény adófizetők nyakába. Másodszor: a munkanélküliek érdekében benyújtott kommu­nista törvényjavaslatra azzal feleltek, hogy csaknem az egész kommunista képviselőklubot kidobták a parlamentből... Harmadszor: azokra a mun­kanélküliekre, akik Brünnben, Moravská Ostravában és más­hol, a kommunista törvényja­vaslat mellett tüntettek, ráuszí­tották a rendőrséget, megve­rették és becsukták őket, mi­közben Šťastný nemzeti szocia­lista szenátor a munkanélküli munkásokat gazembereknek és csavargóknak nevezte. Negyedszer: az új kormány azzal kezdte meg munkáját, hogy az igazságügyminiszter, a szociáldemokrata Meissner, új hadjáratot jelentett be a mun­kássajtó ellen. Ezt a hadjáratot az úgynevezett sajtószabadság utolsó maradványainak eltörlé­sével és az egész forradalmi sajtó működésének megakadá­lyozásával akarják megvalósí­tani. Végül külpolitikai síkon úgy mutatkozott be az új kormány, hogy szemtelenül megfenyeget­te a Szovjetuniót... Az új kormány szimbolikus tetteinek ez az első sorozata a kormánynyilatkozat élő kom­mentárja és intonálja azt a ze­nét, amelyet a kormány játsza­ni készül. Az új kormány és az új parlament ezekkel a tettek­kel mutatkozott be. Az új par­lament ezekkel a tettekkel ta­nújelét adta annak, hogy az éhség kormánya, a rendőrter­ror kormánya és a Szovjetunió elleni imperialista háborús elő­készületek kormánya lesz. (Közbekiáltások: „Es a szociál­fasiszták kormánya, erről meg­feledkezett!" / Azok is sorrake­rülnék, a szociálfasiszták nél­kül ez a kormány nem állhat­na fenn ... A kormány nyilatkozatában ígéri, hogy biztosítani fogja a rendet és nyugalmat, s gondos­kodik arról, hogy a közigazga­tás minden zavaró befolyástól mentes legyen, s hogy minden­kinek egyformán szolgáltasson igazságot. Önök e tekintetben is megmutatták, hogyan képze­lik el mindezt. Bebörtönzik a kommunista képviselőket, bebörtönzik a be­csületes munkásfunkcionáriu­so.k százait és ezreit... Börtönre ítélik a munkást, aki zsemlyét lopott, de az önök egész kormánytársasága olyan pártokból áll, amelyek spiri­tusszal, hadi.kölcsönökkel, mara­dékbirtokokkal, különféle szál­lításokkal és egyéb hasonló ügyeikkel kapcsolatban milliár­dokat loptak az államtól. Ez az önök igazságossága. Néhány koronás adóhátrálék miatt vég­rehajtót uszítanak a kisparaszt­ra és kisiparosra, de ugyan­azon törvények alapján száz­milliókat írnak le a gyárosok és nagybirtokosok adójából. Megveretik és becsukatják a sztrájkoló munkásokat és a ki­zsákmányolás ellen védekező sztrájkolok számára csak a bör­tönt tudják kilátásba helyezni, míg a gyárosok védelmére egész besúgó- és rendőrhadat vonultatnak fel. Ez az önök „mindenkivel szemben megnyil­vánuló igazságossága" ... De megfeledkeznek arról, hogy gazda nélkül csinálnak számadást A gazda jelen eset­ben a proletariátus és kommu­nista pártja. A proletariátus pe­dig ma vagy holnap, előbb vagy utóbb, de egész biztosan vastag tollvonással húzza majd keresz­tül az önök számítását. A dol­gozó nép, amelynek maguk itt a bőrére alkudoznak, nem fog­ja tűrni, hogy szíjat hasítsa­nak a hátából. Jegyezzék meg maguknak, hogy addig jár a korsó a- kútra, míg el nem tö­rik és hogy sokszor a csepp is elég ahhoz, hogy csordultig teljen a pohár. A dolgozó nép ellen elköve­tett első brutális tetteikkel ha­dat üzennek a munkásoknak. Hadat üzennek a munkásoknak és a kommunista pártnak. Jó, mi ezt a kihívást elfogadjuk, mi ezt a kihívást viszonozzuk! (Kiáltozás) ... Önök azt állítják, hogy mi az állam eillen harcolunk. Igen! Harcolunk az olyan állam el­len, amelyben a bankok, gyá­rak, nagybirtokok a kapitalis­ták kezén vannak. Harcolunk az olyan állam ellen, amelynek gépezete a munkásság elleni erőszak eszköze a kapitalisták kezében. Harcolunk az olyan állam ellen, amelyben a dolgo­zó nép túlnyomó része gazda­ságilag és politikailag rabszol­gasorban sínylődik. (Kiáltozás.) Szóval az önök kapitalista, im­perialista állama ellen harco­lunk. Mi a proletárállamért harcolunk és harcolni fogunk a munkások államáért, a parasz­tok államáért. Azt mondják, hogy megszeg­jük a törvényt. Igen! Megszeg­jük azokat a törvényeket, ame­lyek értelmében az éhes prole­tárt és a kétségbeesett mun­kásanyát bebörtönzik, miköz­ben az önök társasága olyan emberekből áll, akiknek az önöik törvényei szerint is bör­tönben a helye. Megszegjük és meg fogjuk szegni azokat a törvényeket, amelyek értelmében a proletár­nak csupán hallgatni, robotol­ni és magát nyúzatni van joga, amelyek értelmében a kapita­listáknak korlátlan joga van ki­zsákmányolni a munkást. Meg­szegjük és meg is fogjuk szeg­ni azokat a törvényeket, (A koalíciós pártok képviselői fel­háborodottan kiáltoznak. — Sláviček képviselő: „Es ezért börtönbe fognak jutni!") ame­lyek értelmében a munkások béréből levonják az adót és a kapitalisták adójából milliókat írnak le. Megszegjük és meg is fogjuk szegni azokat a törvé­nyeket, amelyeik értelmében a proletárokat a húbprú vágóhíd­jára akarják vinni pénzeszsák­jaik érdekében. Szóval meg­szegjük az önök törvényeit és olyan proletártörvényekért har­colunk, amelyek lehetővé teszik, hogy önöknek necsak a kör­mükre koppintsunk, hanem a hasukra is. Önök azt mondják, hogy bom­lasztjuk a hadsereget. Igen! Mi bomlasztjuk azt a hadsereget, amelyet a nép ellen és a Szov­jetunió ellen akarnak felhasz­nálni. Bomlasztjuk azt a hadse­reget, amelynek önök paran­csolnak, és amelyben a munká­sokat csak ágyútölteléknek használjuk. Szóval bomlasztjuk és bomlasztani fogjuk az önök kapitalista hadseregét és vörös hadseregért, proletárhadsere­gért harcolunk. Az önök röheje és ordítozása ellenére felbom­lasztjuk ezt a hadsereget a kato­nák egyetértésével és segítsé­gével! Erre mérget vehetnek. Önök azt mondják, hogy uszítunk és zavarjuk a nyugal­mat. Igenl Uszítunk és zavar­juk az önök nyugalmát. /El­lenkezés a jobboldalon.) Mi az éhes munkásokat ráuszítjuk a gyárosokra, a kisparasztokat ráuszítjuk a nagybirtokosokra, az elnyomott nemzetet ráuszít­juk az elnyomókra, a katoná­kat ráuszítjuk a tábornokokra és a kis állami hivatalnokokat a miniszterekre. Szóval uszíta­ni fogunk és zavarni fogjuk az önök nyugalmát. (Különböző közbekiáltások.) Egy percre sem hagyjuik önöket békén, ne­hogy nyugodtan emészthessék meg azt, amit a proletariátus­ból kifacsartak. fZeminová képviselőnő: „Elnök úr; telje­sítse kötelességét!") Ejnye, ej­nye, madame Zemínová, hét mégiscsak gumibot! Mi, mada­me Zemínová, zavarni fogjuk az önök nyugalmát, amely a szegény ember számára a bör­tön vagy a sír nyugalma. Mi a proletariátus igazi nyugalmá­ért harcolunk, amelyet csak akkor érhetünk el, ha elsöpör­tük az önök uralmát. (Zemíno­vá képviselőnő: „Mi építettük az államot, és nem maguk." — Sláviček képviselő: „Maguk ke­vés érdemet szereztek ebben!") Bizony, az önök kapitalista ál­lamának építésében ne>m sze­reztünk érdemeket, szégyel­nénk magunkat, ha a mi érde­münk volna az önök kapitalis­ta állama. (Egy hang: „Miért nem mennek Oroszországba?") Azért hogy az önök kapita­lista Csehszlovákiájából szocia­lista köztársaságot csináljunk! Végül azt mondják, hogy Moszkva kommandója alatt ál­lunk, és onnan vesszük tudo­mányunkat. Nos, ez így van: Önök a Zivnobankba, Petschek, Weimann, Preiss kommandója alatt állnak, önötk a Népszövet­ség, azaz az imperialista raga­dozók szövetsége kommandója alatt állnak, önök petschekek­től, weimannoktól, rotschildok­tól és pressoktól szerzik tudo­mányukat, hogy az eddiginél még jobban zsákmányolhassák ki a dolgozó népet. Mi a csehszlovák proletariá­tus pártja vagyunk és legfőbb forradalmi vezérkarunk való­ban Moszkva. Mi Moszkvába járunk tanulni — és tudják hogy mit? Mi Moszkvába já­runk megtanulni az orosz bol­sevikoktól, hogyan tekerjük ki az önök nyakát. (Kiáltozás.) És Önök tudják, hogy az orosz bolsevikok mesterek ebben! (Zaj, kiáltozás.) Bennünket nem tudnak meg­vásárolni, bennünket nem tud­nak megtörni, bennünket nem tudnak szétbomlasztani! Lepén­zeltek egy áruló bandát, azt hitték, felbomlasztják a kom­x munista pártot, s aztán tátott szájjal álltak, amikor ügynökei­ket kidobáltuk a kommunista pártból. Igazi hajszákat rendeztek el­lenünk, lovasrohamokat szer­veztek ellenünk, de mégis há­romnegyedmillió választó adta le ránk szavazatát... Mi könyörtelen harcot hir­detünk önökkel és szociálfa­siszta kormányukkal szem­ben ... Harcolni fogunk ebben az or­szágban a nemzetiségek elnyo­mása ellen és az elnyo­mott nemzetek felszabadításá­ért. Harcolni fogunk az önök imperialista háborúja ellen, a polgárháborúért. Dolgozni fo­gunk a Szovjetunió győzelmé­ért és az önök vereségéért! E mindennapos harcok során a dolgozó nép ráeszmél arra, hogy az önök rezsimjével le kell és le lehet számolni: fegy­veres felkeléssel, társadalmi forradalommal^ proletárdiktatú­rával. Hogy a proletárok kisajátít­hassák a bankokat, a gyárakat, a lánckereskedőket! Hogy a földmunkások és kisparasztok kisajátíthassák a nagybirtoko­sokat! Hogy ebben az ország­ban az elnyomott nemzetek le­rázhassák elnyomóikat. /Állan­dó kiáltozás.) Majd elmegy a kedvük a nevetéstől! Mi ezt a harcunkat folytatni fogjuk, tekintet nélkül az ál­dozatokra, céltudatosan, szívó­san mindaddig, amíg az önök uralmát el nem söpörjük. (A képviselőház 1929—30-as ülésszakának 7. üléséről ké­szült gyorsírási jegyzetek 13—19. oldala.) Gottwald elvtárs 1952. decemberében a párt országos konfe­renciáján a küldöttekkel bes-élnpt 19C8. február 21-én a prr'ia' Öl.tőre-' Gottwald elvtárs az ifjúsági vasút építői között Hronská Dúb­raván 1949-ben. 1971. XI. 23. 1935-ben Moszkvába utazott, mint a Kommua SÍS internacio­nálé végrehajtó 'bizottságának tagja. Képünkön balról jobbra: Kuuszinen, Gottwald, Wilhelm Pieck, D. Manuilszki, az első sorban Dimitrov, Togliatti és Florin. m

Next

/
Thumbnails
Contents