Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-17 / 272. szám, szerda

SZÓLJON HOZZÁ...! • . . ;•••>. . VÁLASZTÁSOK KÜLFÖLDÖN Választási mesterkedések az NSZK-ban A Német Szövetségi Köztársaság választási törvénye ugyan kimondja „az általános, közvetlen, szabad, egyenlő és titkos" szavazás elvét, de a Választási rendszer a gyakorlatban minden, csak nem demokratikus, s ezenfelül igen bonyolult is. Ez a tény a legkülönfélébb választási mesterkedéseket teszi lehetővé a bonni parlament általános választásainál éppúgy, mint az egyes tartományi parlamentek képviselőinek a megválasztásánál. E választási rendszerben a demokrácia arcul csapása az úgynevezett 5 százalékos klauzula, amelynek alapján csak az a párt küldheti képviselőit a parlamentbe, amely a választásokon a szavazatoknak legalább 5 százalékát kapja, vagy legkevesebb 3 ún. közvetlen mandátumot szerez. Egyes tartományokban, például Bajorországban még ennél is szigorúbb a mérce. Az „ötszázalékos határ" elsősorban az ország haladó erői ellen irányul, bár hivatalosan az alkalmazását azzal indokolják, hogy a kis politikai pártok parlamenti képviseletét hivatott meggátolni, amelyek jelenléte állítólag megnehezítené akcióképes kormánykoalíciók alakítását. A nem demokratikus választási rendszer következtében a bonni parlamentben és a tartományi parlamentek többségében csak a klerikális CDU és CSU, valamint a szociáldemokraták (SPD j és a szabad demokraták (FDP) vannak képviselve. A választásokon a többi politikai pártra vagy választási csoportosulásra leadott szavazatokon ezek a nagy pártok osztozkodnak. A nyugatnémet választási rendszert bonyolulttá teszi, hogy a Szövetségi Parlament 496 képviselőjének — és a tarVÁLASZTÁSI s z é I j e g y z e t Szavazás az egészségügyi és népjóléti intézményekben Említettük már, előfordul, hogy valaki különféle oknál fogva nem adhatja le szavazatát az állandó lakhelye szerint illetékes szavazókörzetben. Arról van szó, hogy az illető a választás napjaiban például kórházban, szülészeten, szanatóriumban, gyógykezeltetésen, népjóléti intézményben stb. van. A törvényes előírások természetesen ezeknek az egyéneknek is lehetővé teszik választójoguk gyakorlását. Ennek azonban alapvető feltétele, hogy az illető előzetesen kikérje állandó lakhelye helyi nemzeti bizottságától az úgynevezett választóigazolványt, amelynek alapján azután új tartózkodási helyén a szavazókörzeti választási bizottság bejegyzi a választók névjegyzékébe s leadhatja szavazatát. A másik lehetőség az, hogy a választó új tartózkodási helyén az illetékes nemzeti bizottságtól idejében kéri felvételét a választók névjegyzékére. Az említett intézetekben és intézményekben, illetve azok részeiben szavazókörzetek létesülnek, amennyiben a választók száma minimálisan eléri az 50 főt. Az ilyen önálló szavazókörzetnek magától értetődően van szavazóhelyisége is. Ebben a szavazókörzetben a választók leadják szavazatukat a Szövetségi Gyűlés, továbbá a Szlovák, illetve a Cseh Nemzeti Tanács és azon kerUleti, járási és helyi nemzeti bizottság képviselőjelöltjeire, amelynek területén van a kérdéses intézmény. Más szóval például a csehországi gyógykezeltetésen tartózkodó szlovákiai polgár a Cseh Nemzeti Tanács és a területileg illetékes nemzeti bizottságok képviselőjelöltjeire szavaz és megfordítva. Ez is megkönnyíti a választások zökkenőmentes lebonyolítását. (g) tományi parlamentek képviselőinek is — a felét közvetlen választásokkal, a másik felét pedig az úgynevezett tartományi jelölőlisták alapján választják meg. A közvetlen választásoknál az egyes körzetekben szavazattöbbséggel választják meg a jelölteket, a többi szavazat és jelölt elesik. A választó másik szavazatát az egyes pártok tartományi jelölőlistáira adja le. Ezeken a listákon megválasztott képviselőket ezután átszámítják az arányos képviselet szerint, tekintetbe véve a közvetlenül megválasztott képviselők számát. Ezáltal a „közvetlen választások" többségi rendszere az arányos képviselet relatív rendszerévé módosul. Ez a „két szavazat" gyakorlata lehetővé teszi a választók akaratának megkerülését. A választókerületekben az úgynevezett közvetlen jelölteket „bebiztosítják" azzal, hogy egyúttal a tartományi jelölőlistára is bejegyzik őket. Ha a szavazópolgárok nem választják meg közvetlenül a körzetükben őket, akkor a tartományi jelölőlista útján kerülnek be a parlamentbe. Ugyancsak nincs köze a demokráciához a jelöltek kiválasztásának sem, amit az egyes pártok hivatásos vezetőinek kis csoportja dönt el. Ezen felül bármiképpen végződnek is a választások, a választóknak gyakorlatilag semmilyen befolyásuk nincs a kormánykoalíció összetételére. Az 1,965. évi választások után az NSZK-ban a CDU/CSU és az FDP kormánykoalíciója alakult meg, amely a választási időszak folyamán széthullott, és megalakult a a CDU/CSU és az SPD koalíciója. Az 1969. évi választások után pedig létrejött az SPD— FDP koalíció. így hat év alatt valamennyi párt különböző koalíciókban váltakozott a kormányon. Az erős pártok hatalmát gyakorlatilag növeli az a hivatalos korrupciós rendszer is, amelynek alapján az állami költségvetés eszközeiből pártjuk „politikai tevékenysége és a választási költségei fedezésére" minden egyes nyert szavazatért 2,50 márkát kapnak. P. ]. ELŐSZÖR SZAYAZ A választásokon először lép a választóurna elé a 19 éves Izrael Ilona, bajtavai (Bajta) lakos. Ebben az évben érettségizett a luceneci (Losonc) építőipari iskolában. Most a Stúrovói (Párkány) Cellulóz- és Papírgyár karbantartó osztályán dolgozik. A választásokkal kapcsolatban a következőket mondta. — Életemben először lépek a választóurna elé. Valóban jó érzés tudni azt, hogy a felnőttek közé tartozom. Beleszólhatok az ország irányításába, ami nem kis dolog. Az idei választásoktól a közösség akaratának teljesülését vál'om, az elkövetkezendő öt évre kitűzött tervek maradéktalan megvalósítását. Ebből nekünk, fiataloknak is ki kell vennünk a részünket. Bízom abban, hogy az idei választásokon csak olyan egyének kerülhetnek a képviselők soraiba, akik odaadással fognak dolgozni. Sajnálatos tény, hogy fiataljaink elvágyódnak a faluból. Többet kellene foglalkozni a fiatalsággal. Ilonka a továbbiakban elmondotta, hogy községük sokat fejlődött a legutóbbi választások óta, de még sok a tennivaló. Be kell fejezni a kultúrház építését, szabályozni kellene a községen keresztül folyó patakot s a lakosok régi óhaja a vízvezeték. Javítást igényel a közvilágítás is. Reméli, hogy az új képviselők az említett feladatok megoldásán fáradoznak majd. - kj Nemcsak könyvből... Iskoláinkban az idei tanévet a közelgő választások légköre hatja át. így van ez a Samorini magyar alapiskolában is, ahol a pedagógusok a szülői munkaközösséggel és a tanulókkal közösen járulnak hozzá a választások előkészítéséhez. Iskolánkban a választások előkészítését célzó tevékenységünket az iskolai tervben kidolgozott irányelvek szerint végezzük — mondotta Kiss Ernő iskolaigazgató. Célunk, hogy tanulóinkkal megismertessük a jelenlegi választási rendszer demokratikus jellegét, megvilágítsuk ifjúságunkkal az elért fejlődést és szocialista jövőnk célkitűzéseit. Ahhoz, hogy ezt sikeresen megvalósítsuk, összehasonlítást végzünk a múlt és a jelen között. Iskolánkban már hagyományai 'vannak az idős párttagokkal, a munkásmozgalomban részt vett elvtársakkal való beszélgetéseknek. A közelmúltban iskolánk pionírjai közé látogatott Dömötör Teréz elvtársnő, a párt régi harcosa, akivel tanulóink érdekes beszélgetést folytattak a választásokról a kapitalizmusban. Dömötör elvtársnő szavait mindnyájan nagy érdeklődéssel hallgatták. Elmondotta, mennyi megaláztatásban, üldöztetésben volt részük a kommunistáknak, s a burzsoázia hogyan csapta be a választókat. Pedagógusaink a polgári neveléstan, a történelem és az osztályfőnöki órákon ismertetik a diákokkal az eltelt negyedszázad eredményeit, melyeket pártunk vezetésével értünk el, összehasonlítják a régi és az új Šamorínt, párhuzamot vonnak az emberek mai és múltbeli élete közt. Magyar nyelvből fogalmazásokat íratunk, melyekben a felsőbb évfolyamokba járó tanulók riportszerűen feldolgozzák községük, városuk fejlődését az elmúlt választási időszakban, s bemutatják a képviselőjelölteket. Állandó választási faliújságunk van, amelyen szemléltetjük a régi választásokat, bemutatjuk városunk múltját és a képviseleti szervekbe javasolt elvtársakat. A választások előkészítése során — folytatta Kiss elvtárs — szülői értekezleteket hívunk össze, melyeken előadásokat tartunk a szülőknek a választások jelentőségéről, szerepéről hazánkban. Derekas munkát végeznek pedagógusaink az agitációs központokban is: képekkel Illusztrálták városunk fejlődését, s mindenki számára tetszetős, érdekes kiállítást rendeztek. Az anyag összegyűjtésébe a szülői munkaközösség tagjai is bekapcsolódtak. Iskolánk tanulói minden héten választási műsort adnak, melyet a helyi hangszóró sugároz. Pedagógusaink közül többen elnökei, illetve tagjai a választási bizottságoknak. A jelentős társadalmi-politikai eseményre való felkészülés során nem feledkeznek meg az oktatók a nevelő tevékenységről sem. Az iskola pionírcsapata megalakítja a barátsági levelező klubot, melynek célja a szocialista országok fiataljaival való barátság megerősítése. Az iskola diákjai már eddig is élénk levelezést folytattak szovjet pajtásokkal, melyet most a csehszlovák—szovjet barátsági hónapban tovább szélesítenek. Szorgalmasan készülnek Klement Gottwald, első munkáselnökünk közelgő 75. születésnapjának méltó megünneplésére is. Az iskolában helyes szellemben folyik az ifjú nemzedék nevelése. Ezt fejezi ki az iskola épületén kifüggesztett jelmondat is: „Szülők, szavazzatok gyermekeitek boldog jövőjére." SVINGER ISTVÁN A figyelmes újságolvasó nyilván észrevette, már hogy fórumunk a tematikáját illetően hétről hétre bővül, és lassan, d<e biztosan felöleli mindazokat a problémákat, amelyekkel mindennap találkozunk az élet valamennyi területén. Segíteni akarunk. Az a célunk, hogy ami rossz, az holnap jó legyen, ami pedig jó, az még jobb. A kereskedelem, a közszolgáltatások csaknem minden állampolgárt érintenek. Olvasóink közül sokan családosak, többeknek gyermekük van, és nap nap után különféle problémákba ütköznek. Ezért kértiik meg dr. Rozália Vrábelovát, az SZSZK egészségUgyi miniszterének helyettesét, nyilatkozzon a családokról és a gyermekekről való gundoskodásról. BÖLCSŐDÉK, ÓVODÁK Szocialista társadalmunk nagy figyelmet szentel az édesanyákról és a gyermekekről történő gondoskodásnak. A bölcsődék és óvodák nyújtják a legnagyobb intézményes segítséget. Lehetővé teszik a fiatal édesanyáknak, hogy aktívan bekapcsolódhassanak szocialista társadalmunk építésébe. Államunk ezért jelentős anyagi összegeket fordít a bölcsődók és óvodák fenntartására. Ennek nagyságát az alábbi számadat szemlélteti legjobban: egy újonnan épített bölcsőde egy gyermekre eső költsége 57 700 korona. A szülők keresetüknek megfelelő összeggel járulnak hozzá a bölcsődék fenntartásához. A múlt évben ez az összeg a működéshez felhasznált kiadások 23 százalékát tette ki. A többit az állam vállalta. A bölcsődékben az említett időszakban több mint öt és fél ezer alkalmazott tevékenykedett. Évről évre növekszik a bölcsődék befogadóképessége. 1949-ben 990, a múlt évben már 23 499 gyermeket gondoztak a bölcsődékben. Ez a számarány ls bizonyítja, hogy hazánkban egyre javul a munkaviszonyban levő édesanyákról való gondoskodás. PROBLÉMÁK, GONDOK Az utóbbi években a bölcsődékben olyan életrendet vezettek be, amely igazodik a gyermekek életkorához, fizikai és szellemi képességeihez. Ez az intézkedés (és még több, főleg nevelési szempont figyelembevétele) jelentős javulást eredményezett. A bölcsődék dolgozóinak ennek ellenére több nehézséggel kell megküzdeniük. A bölcsődéket látogató gyermekeket több esetben vírusos betegségek támadják meg. Nem sajátos, úgynevezett „bölcsődei jelenségről" van szó, mert — főleg az őszi időszakban — az odahaza nevelkedő gyermekek is gyakran megbetegszenek, a bölcsődékben azonban erre nagyobb gondot kell fordítani, mert a gyermekek közösségben a betegséget elkapják egymástól. A szakemberek megtették a szükséges intézkedéseket, melyeknek eredményeként sikerült a megbetégedések számát csökkenteni. Míg 1965-ben a bölcsődéket látogató gyermekeknek átlagban évente 3,5 százaléka betegedett meg, ez a szám 1970-ben 2,97 százalékra csökkent. A legtöbb megbetegedés 18 hónapos korig történik. Azok a betegségek, melyek oltással megelőzhetők, gyakorlatilag nem, vagy pedig csak igen kis számban fordulnak elő a bölcsődékben. Legtöbb gondot a légzőszervek vírusos megbetegedései okozzák, mert ezek ellen az orvostudomány még nem rendelkezik tökéletes megelőző gyógyszerrel. A BETEG GYERMEK nem látogathatja a bölcsődét. Kaptunk olyan javaslatokat, hogy rendezzünk be betegszobát vagy építessünk olyan óvodát, ahol a beteg gyermekeket gondoznák. Orvosi szempontból nézve az ilyen javaslatok megvalósításával csak a gyermekeknek ártanánk. Először is rendkívül költséges lenne egy ilyen bölcsőde, mert biztosítani kellene a kórházi feltételeket — orvosokat, berendezéseket —, másodszor pedig (ami az előzőnél is lényegesebb) előfordulnának olyan esetek, hogy egy félig gyógyult gyermek ismét visszaesne a betegségbe vagy „összeszedne" olyan betegséget, amely eddig nem sújtotta. Figyelembe kell venni azt ls, hogy kisgyermekekről van szó, akiknek szükségük van édesanyjuk ápolására. Éppen ezért leghelyesebb, ha a beteg gyermeket — a betegsége nem kíván kórházi kezelést — odahaza gyógyítják meg. CSALÁDI SZERETET A rendezett családi élet nagyon jó hatással van a serdülő korban levő gyermekre. Fontos tényező a családi szeretet, amely biztonságérzetet ad a gyermeknek. A későbbiek folyamán azonban rendkívül jótékony hatással van a gyermekre a közösségi élet ls. Ehhez nyújtanak nagyon értékes segítséget a bölcsődék és az óvodák. Ezek az intézmények kiegészítik a szülői szeretetet, és kielégítik a gyermek egyre táguló érdeklődési körét. Éppen ezért mind a bölcsődékben, mind pedig az óvodákban fokozatosan javítani kell a nevelés és gondoskodás színvonalát, és ezt a tevékenységet a gyermek életkorához alkalmazkodva szükséges gyakorolni. A bölcsődék és óvodák alkalmazottjainak lélektani és pedagógiai szempontból a helyzet magaslatán kell állniuk. Ennek érdekében igen hasznos lenne, ha nemes versengés alakulna ki az óvodák és bölcsődék alkalmazottjai között. VAN HELY VAGY NINCS HELY? Ha megvizsgáljuk a kimutatásokat, érdekes és egyben elgondolkodtató számokkal találkozunk. Egyrészt visszaesést tapasztalunk a bölcsődék látogatásában, másrészt viszont 3 és fél ezer eddig el nem intézett igénylést találunk. Főleg az új lakótelepeken nagy a zsúfoltság, míg azokban a bölcsődékben van hely, melyek távolabb esnek a szülők lakásától, mert se a szülőknek, se a gyermekeknek nem előnyös, ha korán reggel nagy távolságról kell behozni a gyereket a bölcsödébe. Túl korán kell ébreszteni a kicsit, és a reggeli rohanás egész napra rányomja a bélyegét szülőre és gyerekre egyaránt. Ezek a családok igyekeznek gyermeküket valamelyik közeli családtagnál vagy rokonnál elhelyezni. MEDDIG LEGYEN A GYERMEK BÖLCSÖDÉBEN? Erre a kérdésre aránylag egyszerű a válasz: míg nem ér el egy bizonyos korhatárt. Sajnos azonban a gyakorlat erre gyakran rácáfol. A problémákat a szülőknek juttatott nagyobb állami anyagi segítség oldja meg, ugyanis feltételezhető, hogy a meghosszabbított anyasági szabadság idején sok gyermeket odahaza nevel az édesanyja, és így további helyek szabadulnak fel a bölcsődékben. Ez megváltoztatja majd a bölcsődék kis lakóinak korösszetételét is. Főleg „idősebbek" kerülnek ezekbe az intézményekbe. A bölcsődékkel és óvodákkal kapcsolatos kérdések megoldása az eddiginél nagyobb figyelmet kíván, éppen ezért a választások előtti időszakban — amikor polgáraink a különféle problémákról beszélnek — ezeket a kérdéseket is meg kell tárgyalni a képviselőjelöltekkel. Hisszük azt, hogy a Szóljon hozzá — fórumát is kihasználják olvasóink és értékes javaslatokkal, észrevételekkel nyújtanak segítséget a bölcsődék és óvodák munkájának további javításához.