Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-14 / 45. szám, Vasárnapi Új Szó

& mindenről n D Fi I 16 O TTT ( ,,-,,„., 'V i vnervr 1 övenve V yqgvr ll/V V_ 1 1 V V. Körömvirág CALENDULA OFFICINALIS L, nechtík záhradný A körömvirág (borongóvi­rág, fiilemiilefű, halálvirág, kenyérbélvirág, kerti pere­mér, körmice, körömkegyű­rű, laposminta, miktika, nát­havirág, nyestike, peremis, sárga oláhvirág, tűzvirág) a fészkes virágzat úak (Compos­tae) családjába tartozó nö­vény. Kertekben mint dísz­növényt termesztik, mert szép, nagy, aranysárga virá­ga van, és majdnem egész nyáron át virágzik. A körömvirág egyéves, rit­kán kétéves növény. Szára 40—50 cm magas, elágazó, kicsit szögletes, szőrös. Le­velei 10—15 cm hosszúak, tompák, fordított tojás ala­kúak. Virágfészkei a szárak csúcsán állnak, 5—10 cm szélesek. Virágzata nyeles sugárvirágokból és csöves korongvirágokból áll. Virága legtöbbször sötét színű. Gyűjtendők a leszedett, fészkes virágzatok, valamint a fészkekből kicsipdesett vi­rágok. Lehetőleg mesterséges hővel szárítjuk, hogy szép aranysárga színüket meg­tartsák. A drog minősége a virág színétől függ, ami a szárí­tással befolyásolható. Csak gyorsan szárított virágok biztosítják a drog éiénksár­ga színét. Szárítás után jól elzárt edényekben vagy do­bozokban kell elzárni, mert a száraz drog jó nedvszívó. Legértékesebb körömvirág a narancsszínű. A drognak gyenge illata van, kissé bódító, íze kese­rű, fanyar, sós. A drog illóolajat, keserű anyagot, gyantát, szalicilsa­vat, almasavat, celendulát, festőanyagot, karotint, karo-­tinoidokat (beta-karotínt, gamma-karotinit, lykopint, violaxantint és rubixantint) sapoint, fitosterint és glüko­zidikus oleando-savat tartai. maz. A drognak bélféregűző, gyenge görcsoldó, epeműkö­dést serkentő és sebhegesz­tő tulajdonsága van. Régebben a körömvirágot többet használták, mint most. Még most is kiviteli cikk a Balkánon (narancsszínű drog) Egyiptomba és Szíriá­ba [pirosas virágú drog). Valamikor a virág főzetét bélféregűzés céljából itták. Ma a legújabb kutatások sze­rint a belső használata ha­tástalan. Inkább külsőleg használják, mert a bőrbeteg­ségeknél hatásos. A főzeté­ből készült borogatás gyor­sítja a sebek gyógyulását, és más bőrkiütések elmúlását, A kenőcs elkészítéséhez leg­többször friss virágokat szoktak használni, mert at­tól jobban gyógyulnak a sebek. A virágok forrázatát, amelyet úgy készítjük el, hogy két teáskanál drogot leöntünk 1/2 liter forró víz­zel, s a sebe'k lemosására és toroköblögetésre lehet fel­használni. Szép színe miatt mint színezőt teakeverékek­hez szokták hozzákeverni. Festékanyaga csak zsírban oldódik, s mint ártalmatlan festékanyagot sajt, vaj, szí­nezésére használják. A drog nagyobb mennyi­ségben fogyasztva nem idéz elő semmiféle mellékhatást vagy mérgezést. Dr. NAGY GÉZA Filatelia • A zvolení várban 1972. április 7. és 16. között ren­dezik meg a „Fauna flóra — Zvolen 1972" szlová­kiai^motívum-kiállítást. A rendezvényre a zvoleni Er­dészeti és Faipari Főisko­la megalapításának 20. év­fordulója alkalmából ke­rül sor, s részt vehet rajta a Szlovák és Cseh Filate­lista Szövetség minden tag­ja, aki motívumgyűjtemé­nyének rövid jellemzését 1971 november végéig az alábbi címre megküldi: Vladimír Machálek, ŠD VSLD/74, Zvolen. • A legendás hírű Au­róra cirkáló eredeti aján­dékot kapott a belorusz bélyeggyűjtőktől, huszon­négy kiállítási ívet, ame­lyen megvan valamennyi Auróra-motívumú postabé­lyeg, levelezőlap, boríték és alkalmi bélyegző. • Az 1971. évi legjobb bolgár bélyeg, a szófiai Fila felen pregled híradá­sa szerint az óbolgár pénz­érmek sorozat 1 sztotyin­kás címlete, a II. Ivan Aszen aranyérmét ábrázo­ló bélyeg. (s) jfl Énekes rigó Nálunk a rožňavai járás­ban az ismertebb madarak közé tartozik. Az alacso­nyabb fekvésű lombos-er­dőtől a magasabb fekvésű fenyőerdőig terjed a fész­kelési területe. Különösen azokat az erdőket kedveli, ahol több az aljnövényzet. Az énekesmadarak (Pas­seriformes) rendjébe és a rigófélék (Turdidal) csa­ládjába tartozik. Hossza 23 cm, szárnya 11,0—12,9, farka 7,9—8,8, csüdje 2,6—2,9. csőre 1,5 —1,8 cm. Az öreg madár felső ré­szei olajos, barnás szür­kék, alul fehér, a mellen sárgás árnyalattal. A torok tiszta fehér, két oldali erő­sen barna sávval szegélye­zett. A mell, a hasoldalak és a hasalj hosszanti so­rokban húzódó, szív alakú, barna foltokkal díszített. A szárny és a farok sötét olajbarna, az alsó szárny­fedők sárgásak; ugyancsak sárgák a felső nagy és kis szárnyfedők szegélyei is. A fiatalok felül világosabbak, alul az alapszín sárgásabb, mint az öregeknél. A szárnyfedők szegélyzete szélesebb, élénkebb sárga, az alsó részek foltjai ki­sebbek. — A csőr egyszí­nű, szarubarna, a lábak szaruszínűek, a szivárvány­hártya sötétbarna. Vándormadár; tavaszi érkezése március elejére, őszi távozása október vé­gére esik. Dél-Európában telel. Fészkelési ideje a IV. és VII. hónap közé esik. A fészek kívül száraz nö­vényi részekből, mo­hokból. gazból áll, belül sárral vékonyan simára ki­kent. Erre a tapasztott alj­ra rakja 5, második költés­ben általában 4 tojását. A tojások átlagos mérete 23,7X20,4 mm. Az első fé­szekalj áprilisban, a má­sodik júniusban teljes. A kotlási idő 14—16 nap, a fiatalok kb. ugyanannyi idő alatt hagyják el a fészket. Tápláléka: rovarok, de gilisztákat >és apró csigákat is fogyaszt, ezért nagy sze­repet tölt be a biológiai vé­dekezésben. Védett madár! R. T. • HALÁSZAT A ha! főbb érzékszervei I. .. hatnak látő, egyensúlyo­zó, taplntű, ízlelő, áramlást — hőmérsékletet érző, szag­ló, fájdalomérző szervei, il­letve ideigvégződései vannak. A borgász szempontjából nézve azok az érzékszervek elsődlegesek, amelyet a ha­lak táplálékszerzésre hasz­nálnak. Ha megismerjük a ba­lak képességeit, bizonyára rátapintunk gyenge oldalaira is, fgy togási esélyünket nö­velve dobhatjuk majd vlzbs horgunkat. A látásnál fő szerepet kap a víz, mert a vegyi ingerek és a lény vezetésében eltér a levegőtől, amihez a hal sze­mének is alkalmazkodnia kel­lett. A hal közellátó (kb. 10 m) és színlátó Is. Kedvenc színe a vörös és annak Ár­nyalatai. Sokan azt hiszik, hogy a hal annál rosszabbul látja a parton levfi tárgya­kat, minél mélyebbre kerül, hallott a bal mélyebbre eresz­kedik, a látótere Is megnö­vekszik « a tárgy látszólagos nagysága is. Azonban csak olyan mélységben, ahol a na­gyítás hatástokát nem rontja le a nagyobb vízréteg okozta fényveszteség. A jagyobb szemfi halak jobban látnak (pl. a csuka, keszeg, márna), mint a ki­sebb szemfiek (pl. a harcsa, angolna). Ha a hal a vfz fel­színének az Irányában fer­dén néz, akkor a vízen túlra nem lát, hanem tükrözve lát­ja a haltól a fenéken egy bi­zonyos távolságban levő tár­gyakat; míg ha meredeken néz felfelé, akkor a levegő­ben látja a tárgyakat. Ha a látást tovább boncolgatjuk, eljutunk a különféle színű villantókig. Némely színekre jól reagálnak, Ilyen lehet a vörös, sárga, de a febér is, és tőképp ezeknek a keveré­kei. Természetesen ugyanaz a színű villantó másként lát­szik a nap különböző szaká­ban. Mindig az az eredményre vezetőbb, ha az egyik villan­tót eredménytelensége láttán kicseréljük és új színekkel, formákkal kísérletezünk. KELEMEN LAJOS (Folytatjuk) SZOBANÖVÉNYEK Törpepáíma CHAMAEROPS HUMILIS LakasunK eitessege az aránylag igénytelen törpe­pálma (Chamaerops humi­lis), más néven lószőrpál­ma. Ez az egyetlen vadon is élő európai pálma. A Földközi-tenreg környékén őshonos. Bokrosán nő. Szára — eltérően a többi pálma karcsú, magasba nyúló tör­zsétől — rövid. Felálló, le­gyezőalakú levelei kemé­nyek. Rövid törzsét a le­vélnyelek és levélalapok szőrszerű maradványai bo­rítják. Levelét Észak-Afri­kában lószőr helyett hasz­nálják. Innen ered máso­dik, inkább népeisen hang­zó elenevezése is. A helyes gondozást vi­rágzással hálálja meg, amely a mi éghajlati vi­szonyaink között sem rit­kaság. Teleltetnünk hűvös, de fagymentes helyiségekben kell. A talajjaj szemben is igénytelenebb, mint a da­tolyapálma. Kötött, keve­sebb humuszt tartalmazó földbe ültessük. Mivel se­kélyen gyökerezik, inkább széles, mint mély edény­ben termesszük. SZABÓ FERENC ÉRDEKESSÉG Tea és kávé Talán egy italt sem iszunk olyan gyakran, mint teát, pedig háromszáz év­vel ezelőtt sem Olaszor­szágban, sem Nyugat-Euró­pában nem ismerték még. Hazájában, Kínában már 4600 évvel ezelőtt fogyasz­tották. A teacserje ter­mesztése és a teakészítés olyan titka volt Kínának, mely csak a 19. század vé­gén vált általánosan is­mertté. A teacserje 8—9 méter magasra is megnő, de a termesztők állandóan visz­szametszik, így csak egy méteres lesz és bokorrá te­rebélyesedik. Leveleit éven­te kétszer, áprilisban és augusztusban szedik. A legjobb ízű tea azokból a levelekből készül, melyek nincsenek még egészen kifejlődve, és fehér háló­szerű szövődmény vonja be Bket. Leszedés után a le­veleket vékony rétegek­ben tizenkét órán át szik­kadni hagyják — ezalatt elvesztik nedvességük 35 százalékát, — s megkezdik a további feldolgozást. A teát íze, aromája és theintartalma (áloműző anyaga) szerint osztályoz­zák. Nem kevésbé elterjedt és közkedvelt italunk a kávé. Európába az első hí­reket erről az italról Egyip­tomból hozta egy bizonyos Prosperus Alpinus nevű olasz orvos. Az első pör­költ kávét is egy olasz, mégpedig Peter delia Valle velencei kereskedő hozta Európába. 1615-ben. Legnagyobb kávérermelő ország napjainkban Brazí­lia. Az első kávéház 1652­ben nyílt meg Londonban. A kávé az angoloknak annyira ízlett, hogy né­hány éven belül már 3000 kávéház működött a vá­rosban. A fok-tok és a kosárlabda Régi történelmi emlékekből, melyeket képírás formájában hagytak ránk a maják és az aztékok, szereztek tudomást a szakemberek arról a sport­ról, melynek sok közös vonása van a mai kosánlabdajátékkal. Csak akkor még fok-toknak hív­ták. Az erre utaló emlékeket a Yucatan-félszlgeten, Copán és Chtchen Itzá közelében talál­ták. A pálya méretei: 168 és 28 méter. Körben nézőteret építet­tek, ahol még páholyokat ls csináltak a rangosabb vendé­gek számára. Pontosan a já­téktér közepén kb. tízméteres magasságban egy kőállványt erősítettek a falra. Gumiból készült labdával játszottak, meilynek átmérője tizenöt cen­timéter volt. Egv csapat hét tagból állott. Játék közben csak a testük bizonyos részelt hasz­nálhatták, mint a comb, a de­rék és a mell. A szabályok ér­telmében pontot vesztett az, aki a labdát egyéb testrészével érintette. A mérkőzés előtti napon a játékosok vallási szer­tartáson vettek részt, a játé­kot követően pedig kiadós la­komán. Már ekkor ls szerepel­tek partbírök, akiknek az volt a feladatuk, hogy a labdát ne engedjék le a pályáról.' Egyet­len mődja annak, hogy győze­lemmel fejezzék be a mérkő­zést az volt, ha a labdát ke­resztüldobták a kőállványon. Minden elismerésünk azé a csapaté, amelyiknek ez sike­rült, hiszen játék közben ke­züket nem használhatták, a kö­állvány pedig tíz méteres ma­gasságban volt. HARCZOS ANDRÄSNÉ Ezeinícster Ahol kisgyerekek van­nak, a TV-készülék nincs valami nagy biztonságban. Tudjuk jól, hogy a javítás elég körülményes, és né­ha sokba is kerül, különö­sen olyan esetben, ha a képernyő megsérül. Ezért azt ajánljuk olvasóinknak, készítsenek házilag egy vé­dőszekrényt a tv-re. Elő­nye, hogy zárható, és a gyerekek nem bánthatják a készüléket. Amint a ké­pünkön láthatják, még bú­tordarabnak is beillik. Ter­mészetesen, a szekrényke hátsó része nyitott, hogy a készülék szellőzhessen, az­az át ne forrósodjék. Mivel rendszerint úgyis a fal mellett áll a készülék, ész­re sem vehető, hogy a szekrénykének ez a része nyitott. Ügyes kezű barkácsolók a képen látható megoldás szerint kerekeken gördiilű kisasztalt is készíthetnek a tv alá, így szükség ese­tén a helyiség más részé­ben is könnyen áthelyez­hetjük, vagy toldőzsinőrral a másik szobába is átvi­hetjiik.

Next

/
Thumbnails
Contents