Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-14 / 45. szám, Vasárnapi Új Szó

JÓ ÚTRAVALÓT KAPOTT A nyulcvanhetedik beteg gyerek nevét jegyezte be a kimutatásba ezen a napon P á n d y Péterné egészségügyi nővér a Krát. Chlmec-i (Királyhelmec) kórház gyermekosztályának rendelőjében. Ebédszünet következik. Amikor kiürül a rendelő, jólesik leülni, elszívni egy cigarettát. Ezt a rövid pihenőt — ha ugyan annak lehet nevezni — használjuk fel arra, hogy elbeszélgessünk a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának egyik, trebišovi járásbeli képviselőjelöltjével. — Majd mindennap így megy ez — sóhajt fel a huszonkét esztendős Pándy Péterné. — Nagy a körzetünk, 36 község tartozik hozzánk, s naponta átlag hatvan-hetven beteg gyereket vizsgálunk ki, az orvos pedig kevés. A mi osztályunkon kilenc orvos helyett három végzi a munkát. Azt hiszem, ez mindennél többet mond. Ezenkívül a mi osztályunk látja el a falvakon az egészségügyi tanácsadást, az oltásokat. fin is anya vagyok, Norbert kisfiam másfél éves. Tudom, milyen nagy boldogságot jelent egy anyának, ha egészséges a gyermeke. Es milyen jó érzés számomra, ha a beteg gyermekek gyógyulását én is elősegíthetem. Ezt a nemes, emberi magatartást mind az anyák, mind munkatársai nagyra becsülik. Bačinská doktornő így vélekedik: „Sok nővérrel volt alkalmam együtt dolgozni, Ildikóról csak azt mondhatom, nagyon megbízható, jól ismeri a szakmáját, emberséges, kedves, előzékeny a betegekhez. Példásan teljesiti feladatait. Szerintünk a képviselői megbízatásnak is pontosan eleget fog tenni . Miután hosszabban beszélgettünk Pái»rly Petemével, kiéreztük honnan hozta magával, kitől kapta útravalóul ezt a nemes emberi vonást, jellemvonása ez egész családjuknak. Édesapja, Csarnakovics István a szocialista társadalom lelkes építője, nagyapja, Csarnakovics Mihály bácsi a CSKP alapító tagja, a bodrogközi munkásmozgalom ismert harcosa volt. Ilyen családban nevelődött Ildikó asszony. Teljesen érthető, hogy elhatározta, kéri felvételéi a kommunista pártba. Eddig a SZISZ keretében tevékenykedett, s alkalma volt megismerkedni a társadalmi problémákkal. Méghozzá érdekes módon. Édesapja tisztségviselő, férje a városi nemzeti bizottság építésügyi osztályát vezeti, így nagyon sokszor tanúja a városfejlesztés és gazdasági, politikai és társadalmi kérdésekről folyó „családi" vitának. — Tudatosítom, milyen felelősségteljes feladat a képviselői tisztség betöltése. Az emberi kapcsolatok kiépítésében nem lesznek különösebb problémáim, s talán az is előnyömre szolgál majd — természetesen ha megválasztanak —, hogy munkaköröm elég nagy körzetre kiterjed, így naponta több községből is kaphatok tájékoztatást, s ez elősegítheti a képviselői teendők végzését is. Ha megválasztanak, szeretnék a Szövetségi Gyűlés egészségügyi bizottságában dolgozni. Remélem, sikerül majd választóim hatékony segítségével képviselői feladataimat is teljesíteni ... KULIK GELLERT A MÁÉR

T HARCOLT Ján Ponický tiszt, az egyik katonai alakulat pártalapszervezetének elnöke, a Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Jozef Turčan tisztet javasolta a piešťanyi vnb képviselőjévé. Turčan elvtársat sokan ismerik. Fegyverrel a kezében harcolt a máért. Mint a szlovák állam katonája átállt a felkelők oldalára. Részt vett a Strečno, Martin, később Vtáčnik és környékén folytatott harcokban. Ernest Thälmann partizánbrigádjában harcolt. Részt vett a harcokban, s a hegyek között sokgondot okoztak a fasisztáknak. Több esetben halálos veszedelembe kerültek. Turčan elvtárs ma is szomorúan emlékezik vissza az elesett bajtársakra. — Hliník nad Hronomban találkoztam a szovjet csapatokkal. A szovjet elvtársak regisztráltak bennünket, utasításokat adtak, és kialakították osztagunkat — emlékszik vissza Turčan elvtárs. 1945 tavaszán kinevezik a partizánosztag parancsnokává, és Poprád térségében tevékenykedett, majd 1945 áprilisában az újjáalakuló csehszlovák néphadsereg katonája lett. Attól az időtől kezdve különféle tisztségeket töltött be. Munkájában szép eredményeket ért el, és beosztottjait — akik tisztelik és becsülik — a hazaszeretetre neveli. 1948-ban, — mihelyt a csehszlovák néphadseregben létrejöttek az első alapszervezetek — belépett a CSKP-ba. Azóta a pártban is volt számos funkciója, és mindig szilárdan kiállt a marxizmus—leninizmus elvei mellett. Már korábban is teljesített képviselői megbízatást. Tekintettel azonban arra, hogy megváltoztatta munkahelyét, felmentették tisztsége alól. Most, amikor az alakulatnál a választósok előkészítésére került a sor, itt javasolták a Nemzeti Front jelöltjévé. Régi harcos, becsületes állampolgár, kommunista, aki bizalmat érdemel. -glŠtrbo Antonnak, a Seredl Városi Nemzeti Bizottság elnökének nehéz Qapja volt. Csaknem ötpercenként csengett a telefon, az ügyfelek egymásnak adták az ajtó kilincsét. Észre sem vette, hogy az esthomály már belopta magát a házak közé, s kigyulladtak az utcai lámpák. — Te még Itt vagy? — nyit be szobájába az egyik munkatársa. — Miért csodálkozol? Nem először „túlórázom". — Igen, Igen. De elfelejtetted, hogy ma este te ls bemutatkozol? — Tyű, az árgyélusát... Felöltl a kabátját, a kalapját kézben fogva hazafelé tart. Még hogy bemutatkoznia kell! Gondolatai távoli emlékeket villantanak fel. Itt született a városban, csak addig volt távol, amíg Zlínben — a mai Gottwaldovban — a Baťa-gyárban dolgozott. A tényleges katonai szolgálatot Nové Mesto nad Váhomban töltötte. Innen ment egységével a Szlovák Nemzeti Felkelésbe ls. A kapuhoz érve elmosolyodik. Üdvözlés helyett azt mondja a feleségének: „Gyorsan, szeretnék vacsorázni, készítsd elő az ünneplő ruhámat, mert bemutatkozási gyűlésre megyek". Fél óra múlva ott ül az elnökségi asztal mögött, s hallgatja, amint személyi adatait olvassák. ... .A felszabadulás után belépett a pártba, s Bratislavában az Exiko külkereskedelmi cégnél dolgozott. Szülővárosába 1950-ben tért vissza. Részt vett a kommunális üzem megszervezésében, amelynek 1957-ig az Igazgatója volt. Azóta a helyi nemzeti bizottságban dolgozik ... Valóban így volt, gondolja magában Strbo elvtárs, s visszapergeti élete eseményeit. A nemzeti bizottságban a tervezési osztály vezetőjeként kezdte. Nem volt könnyű dolga. Ebben az Időben Sered még csak nagyközségnek számított. Aztán elkészültek az első tervek, s egy évvel később már a nemzeti bizottság elnöke lett. Az utak rendezetlenek voltak, gondot okozott a lakásépítés. Aztán kezdődött a Nikkelkohó építése, az élelmiszeripari üzemek kiszélesítése. Elkezdődött a lakásépítés. Az utolsó választási Időszakban 512 család költözött üj lakásba. 1961-ben, az alig „egy éves" városnak 8668 lakosa volt, s az idei népszámlálás adatai szerint Sereden 11320 személy lakik. — ... most pedig átadom a szót a képviselőjelöltnek — jelenti be a gyűlést vezető elvtárs. SOKAN ISMERIK... Az elnök feláll. Szétnéz a teremben. Minden szempár reá tekint. 0, a falu „feje", aki máskor oly bőbeszédű, hirtelenében azon töpreng, mit ls mondjon. Egy kis ldö múlva mély basszus hangja megtöri a teremben uralkodó mély csendet. — A helyi és a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottságba jelöltek . .. Nagy bizalomnak, megtiszteltetésnek tekintem. Látják, hogy mit építettünk. Nemsokára befejezzük a vízvezeték és a szennyvízcsatorna építését. Aztán rendbe tesszük az utakat. A változást mindnyájan érezzük. Háztartásaink 64 százalékában van televl ziókészülék, 60 százalékában mosógép és minden 12. családnak személyautója van ... — Ezt ml Is jól tudjuk — kiált közbe egy érces hang. — Arra vagyunk kíváncsiak, hogy ml lesz? — A régi közmondás is azt tartja: „Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér". Mi is csak azt sorolhatjuk be a választási programba, amire pénzünk van. Jövőre 114 lakást építünk, az ötéves terv ezt követő éveiben pedig még 570-et. Hárommillió korona ráfordítással Szolgáltatási Házat építünk. Bővítjük az üzemi klubot, s az utakat is rendbe tesszük. Nem kevesebb, mint 49,5 millió korona költséggel ú] üzem épül, amelynek átadási határideje a terv szerint 1973. A „Z"-akcló keretében csupán jövőre 9 millió 295 ezer korona értékű létesítményeket" teremtünk. Mosodát, gyalogjárókat, várótermeket, s gyermekeinknek közlekedési játszóteret építünk. Megtörli homlokát, s leül. Tudja, hogy ma este még sok kérdésre kell választ adnia. De hiszen azért van itt . . . Jóval 11 óra után indul hazafelé. Lakásuk ablakán kiszűrődik a fény. Várja a felesége. Amióta a nemzeti bizottságon dolgozik, a nép s a városa szolgálatába állott, számtalanszor tért haza éjfél felé. Amint feltekint az ablakra, az jut az eszébe, hogy sok asszony érdemelne kitüntetést a megértésért, a türelemért, s köztük van az ő felesége is. „Nemrég múltam 50 éves" — villan agyában a gondolat. — „Szeretném megérni, hogy Sered is olyan takaros kisváros legyen, mint Hlohovec, a rózsák városa." NÉMETH JÄNOS Becsületes Két azonos nevű település Janíky. (Alsó- és Felsőjányok) néven képez egy közigazgatási egységet. Lakosainak száma 750, többségük a helyi állami gazdaságban és a közeli Bratislavában dolgozik. — Az utóbbi hét évben elért eredményeink jóval felülmúlják az elmúlt 15 é.v alatti eredményeinket — összegezi Nagy J. elvtárs, a hnb elnöke az elmúlt évek fejlődését. — Tevékenységünket kezdettől fogva az akcióprogramtervezet alapján, a képviselő-testülettel és a tömegszervezetiekkel karöltve végeztük. Különösen dicséretre méltó munkát fejtett ki a Vöröskereszt és a Tűzoltótestület. Az előbbi főleg az önkéntes véradás terén tűnik ki — évente 30 tagja jár rendszeresen vért adni —, valamint egészségügyi előadások és tanfolyamok szervezéseivel. Derekas munkát végeznek a tűzoltók is, akik társadalmi munkával felépítették az új tűzoltószertárt, s felszerelését is saját anyagi eszközeikből fedezték. Jelenleg a tekepályát korszerűsitik, szintén társadalmi munkával. Az elnök elvtárs hiányolja, hogy a községben már hét éve nincs szervezett sportélet. Az állami gazdaság nem adta meg a csapatnak a kellő anyagi támogatást, s azóta a fiatalok többsége a szomszédos községpkben rúgja a bőrt. — A hnb, a képviselők és a lakosság együttműködésével, több sikeres akciót valósított meg. Önsegélyes alapon 2 kilométer hosszú járdát építettünk, mindkét községben befejeztük az utak portalanítását, mégpedig 1,5 millió korona értékben. Janíkyn új vendéglátóipari létesítményt adtunk át, majd 1987-ben a két község határán felépült a hnb új épülete, kultúrterme, házasságkötő teremmel és megfelelő szociális helyiségekkel ellátva. Itt tartjuk a gyűléseket, az egyes tömegszervezetek összejöveteleit, de az utóbbi időben — s ez nagyon örvendetes — egyre gyakrabban rendeznek itt lakodalmat. Ónsegélyes alapon félmillió korona értékben új óvodát építettünk 35 gyermek számára, ugyanitt készült el a halottasház 65 000 korona befektetéssel. A közelmúltban fejeztük be a közvilágítási munkálatokat 70 000 korona ráfordítással. Még a választások előtt elkészül a községben a hangoshíradó, központi vezérlőasztallal, mely nagy segítségünkre lesz a propagációs munkában. Két parkot is létesítettünk, s folytatjuk a díszfák kiültetését. — Sajnos, nem minden tervünket sikerült maradéktalanul teljesítenünk. Már évek óta kezdeményezzük az élelmiszer- és vendéglátóipari objektum felépítését. Az alsó faluban egy régi, elavult üzlethelyiségben mérik az alkoholt, árusítják a kenyeret, a tejet és az egyéb élelmiszereket. Ezt a tarthatatlan állapotot bírálja a lakosság, de kérésünket — egy új üzlet felépítését mind ez ideig elutasították. Most a hnb újabb kezdeményező lépést tett, hogy a község lakossága társadalmi munkával járulna hozzá az üzlet felépítéséhez. Reméljük, hogy az illetékesek végre belátják kérésünk jogosságát, s hozzájárulnak tervünk mielőbbi megvalósításához. A községben folynak a választási előkészületek. Dolgozik az agitációs központ, újrafestették a kultúrházat, s itt rendeznek kiállítást a község fejlődéséről. A képviselőjelöltek bemutatkozása során a lakosság véleményének alapján kiegészítik a választási programot. A 19 képviselőjelölt közül 60 százalék párttag, 25 százalék dolgozó nő, s 30 százalék fiatal. Az új választási programban a község dinamikusabb fejlődését tervezik. Ennek megvalósításához ismét becsületes munkára, a képviselők és a lakosság még nagyobb aktivitására lesz szükség. SVINGER ISTVÁN Etf