Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)
1971-11-14 / 45. szám, Vasárnapi Új Szó
Világ proletárjai, egyesüljetek! • SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA N ovember évről évre a csehszlovák - szovjet barátság hónapja. Napjaiban Csehszlovákiában a Szovjetunióról, a Szovjetunióban Csehszlovákiáról rendeznek különféle összejöveteleket és bemutatókat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának megünneplésével kezdődött ünnepségsorozatot ez idén is a rendezvények sokasága követte és követi. Lehetőségünk nyílik megismerni nagy hírű szovjet együtteseket, jeles szovjet alkotókat. A kiállítások legtöbbje a Szovjetuniónak a nyolcadik ötéves tervben elért sikerét és a jelenlegi, a kilencedik ötéves terv távlatát ismerteti. A képek beszédesek. Kifejezik, hogy a szovjet nép honnan indult, hol tart jelenleg, és hova szándékszik érkezni. Az akciók iránti érdeklődés arról tanúskodik, hogy a csehszlovák - szovjet barátság nemcsak felújult, hanem tovább szilárdult, és új színnel gazdagodik. S mindez érthető, természetes. Csehszlovákiának a Szovjetunióhoz fűződő barátságát népeink személyes kapcsolatai mellett történelmi jelentőségű okmányok rögzítik. A két ország képviselői az első barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződést 1943 decemberében, a másodikat a felszabadulás negyedszázados évfordulóján, 1970 májusában írták alá. A Moszkvában 1943. december 12-én alóírt szerződés akkor született, amikor a hitleristák hadserege Európa nagy részét még megszállva tartotta, és a csehszlovák nép is a szabadságért küzdött. A reményteljes szerződés rendkívül nagy erkölcsi erőt kölcsönzött a szabadságharcosoknak, akik bár igaz ügyért ragadtak fegyvert, tudták, hogy erőfeszítésük csak a Szovjetunió segítségével lehet igazán gyümölcsöző. S a Szovjetunió nemcsak a felszabadulásért küzdő harcosokat támogatta, és járult hozzá rendkívül nagy áldozattal ahhoz, hogy az ország mielőbb felszabaduljon, hanem önzetlenül állt a csehszlovák nép oldalán akkor is, amikor a háború után hozzáfogtunk az ország újjáépítéséhez és a visszamaradt belső ellenség felszámolásához. Többek között a Szovjetunió segítségének köszönhető, hogy 1947-ben sikerült leküzdeni a nagy szárazság okozta, már-már éhínséggel fenyqgető veszélyt. S a Szovjetunióval történő szoros gazdasági együttműködésnek tulajdonítható, hogy a háborúban tönkrement csehszlovák népgazdaság viszonylag rövid idő alatt újBARATSASUNK jáépült, megszilárdult, és 1948 után szocialista irányba fejlődött. Elsősorban a szovjet vas- és mangánércszállítmányok erősítették fejlődő iparunkat. A Szovjetunió elősegítette számos új, műszakilag igényes gyártmány termelésének a megkezdését, és jelentős támogatást nyújtott mezőgazdaságunk fellendítéséhez. A SzovjetuYiió az ipari nyersanyagok mellett ma is igen nagy mennyiségben szállít Csehszlovákiának gabonát, húst, vajat és sok más, a közélelmezéshez nélkülözhetetlenül fontos terméket. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaság között tavaly aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel a Szovjetunióhoz fűződő barátságunk történeté ben új fejezet kezdődött. E dokumentum többek között azt tartalmazza, hogy a szerződő felek fejlesztik a két állam sokoldalú együttműködését, egymásnak testvéri segítséget nyújtanak az 'állami szuverenitás és függetlenség, egyenjogúság és egymás belügyeibe történő be nem avatkozás elvei alapján, a nemzetközi szocialista munkamegosztás elveiből kiindulva továbbfejlesztik és elmélyítik a kölcsönösen előnyös kétoldalú és sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködést azzal a céllal, hogy fejlesszék a népgazdaságot, elérjék a társadalmi termelés lehető legmagasabb tudományosműszaki színvonalát, országaink dolgozói anyagi jólétének fokozódását. Az 1970-ben kötött szerződés megőrzi az 1943-as okmány célkitűzéseit és alapelveit, egyben - összhangban a szocialista fejlődés tapasztalataival és szükségleteivel - elmélyíti és továbbfejleszti azt. A szerződés figyelembe veszi a világon az utóbbi negyedszázadban bekövetkezett változásokat, a szocializmus megszilárdult pozícióit, s a szocialista országok között kilakult magasabb szintű kapcsolatokat tükrözi és fejezi ki. Megerősíti az 1968-as bratislavai nyilatkozat helyességét, hozzájárul a szocializmus, a haladás és a béke erőinek megszilárdításához, és azt szolgálja, hogy ne ismétlődhessék meg az a háborús katasztrófa, amely az elmúlt rövid néhány évtized alatt már kétszer sodorta vérontásba és kimondhatatlan szenvedésbe Európa népeit. A külső és belső reakció mesterkedése folytán 1968ban válságba került az ország, Csehszlovákia felett viharfelhők tornyosultak. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán elhangzott föbeszámoló ezzel kapcsolatban többek között megállapította: „nemcsak arról volt szó, hogy az imperializmus és segítőtársai megpróbálták megdönteni a szocialista rendet Csehszlovákiában, hanem arról is, hogy ezzel megpróbáljanak csapást mérni az egész európai szocializmus állásaira, kedvező feltételeket teremteni ahhoz, hogy az imperializmus legagresszívabb erői a továbbiakban nyomást gyakorolhassanak a szocialista világra . . . Tekintetbe véve a csehszlovák párt- és állami személyiségek, kommunisták, dolgozók felhívását, és figyelembe véve azt a veszélyt, amely ebben az országban a szocializmus vívmányait fenyegette, a testvéri szocialista országokkal együtt úgy határoztunk, hogy internacionalista segítséget nyújtunk Csehszlovákiának a szocializmus megvédésében. Az imperializmus és az ellentorradalom erői által teremtett rendkívüli körülmények között osztálykötelességünk, a szocialista internacionalizmus iránti hűség, az államaink érdekeiről, a szocializmus és az európai béke sorsáról való gondoskodás kötelezett erre bennünket." A Szovjeturió a munkáshatalomért és a szocializmusért küzdők oldalán állt 1948-ban, és a csehszlovák nép haladó erőit támogatta 1968-ban. A Szovjetuniótól kapott erkölcsi, anyagi és politikai segítség felbecsülhetetlen. A Szovjetunióhoz fűződő barátságunk nem formális, nem udvariassági gesztusokból áll. A két nép barátságát a testvériség, az őszinteség, valamint a kölcsönös tisztelet és támogatás jellemzi. BALÁZS BÉLA