Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-13 / 269. szám, szombat

| Hétvégi hírmagyarázatunk | KÖZEL-KELETI KÉSZÜLŐDÉS Az ENSZ-közgyűlés tervezett közel-keleti vitájával össze­függésben újra mozgásba lendül tt az arab diplomácia. Az Afri­kai Egység Szervezete négytagú bizottsága a hét elején fejez­te be tájékozódó tanácskozásait, melyeket előbb Jeruzsálemben, majd Kairóban folytatott, s az AESZ tízesbizottsága a hét kö­zepén hallgatta meg a „négyek"jelentését. Mint ismeretes, ma Kairóba az arab külügyminiszterek értekezlete kezdődik, ahol összehangolják az ENSZ-közgyűlésen képviselendő arab állás­pontot. Kül- és belpolitikai vonatkozásban egyaránt n a9y l e~ lentőségű esemény volt az újonnan megválasztott parlament el­ső ülése, melyen Szadat elnök az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekkel foglalkozott, különös tekintettel a közel-keleti kérdés rendezésének kilátásaira. Az érdekek harca ... Négy év óta gyakorlatilag egy tapodtat sem jutott előre a közel-keleti kérdés. Az a tény, hogy Izrael — az Egyesült Álla­mok segédletével — mindmáig szabotálja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, s meg­torpedózta a jarring-misszió munkáját, továbbá, hogy zátony­ra futottak a négyhatalmi tár­gyalások is, és kudarcba fulladt (a tervekkel együtt) az Egye­sült Államok „közvetítő" szán­déka — mindez fényt vet azok­ra a mesterkedésekre, melyeket az Egyesült Államok vezető kö­rei a cionizmus bekapcsolásával a Közel-Keleten folytatnak. Mert csakis az imperialista mes­terkedésekkel magyarázható, hogy a Biztonsági Tanács dön­tése éppúgy, mint a EAK békés megoldást kezdeményező javas­latai rendre megbuktak Izrael makacsságán. Hangsúlyoznunk kell ugyanakkor azt is, a Szov­jetunió rendkívül sokat tett az elmúlt hónapokban a közel-ke­leti kérdés békés rendezése ér­dekében, s az EAK és az arab országok türelmes, a politikai rendezés lehetőségeit kereső magatartásán múlott eddig is, hogy a helyzet nem vált ismét forróvá. Az események azonban bebi­zonyították — és ez a világ szá­mára egyre nyilvánvalóbbá vá­lik —, hogy az Egyesült Álla­mok kétszínű politikát folytat, látszólag a békés rendezés hí­ve, időről időre „kezdeménye­ző" javaslatokat tesz, holott tisztában van azzal, hogy a Te! Aviv-i kormány ezeket a javas­latokat is szemrebbenés nélkül elutasítja. S bár szemérmes ab­ban, hogy „nyomást gyakorol­jon" az izraeli vezetőkre, attól viszont nem vonakodik, hogy újabb Phantom-szállítmányokkal bátorítsa a Tel Aviv-i héjákat. Az Egyesült Államok megté­vesztő és szemfényvesztő manő­verei mögött nemcsak az a tö­rekvés húzódik meg, hogy ja­vaslataival az arab népek ba­rátjának tüntesse fel magát, hanem az a kifejezett szándék is, hogy taktikájával megkísé­relje gyengíteni a szovjet és az arab népek barátságát, s a kö­telékeket lazítva megingassa a Szovjetunió közel-keleti pozí­cióit. Joseph Sisco, az Egyesült Államok külügyi államtitkárá­nak helyettese a közelmúltban ezt így fogalmazta meg: „Közel­keleti érdekeink óriásiak. A Földközi-tengernek az Egyesült Államok szempontjából felbe­csülhetetlen stratégiai jelentő­sége van. A Közel-Kelet nem­csak a Perzsa-öböl, hanem az Indiai-óceán kapuja is. És en­nek az óceánnak viszont a mi afrikai politikánk szempontjá­ból van nagy jelentősége. Eh­hez a térséghez komoly poli­tikai érdekeink fűződnek". És ami az érdekek mögött van ... A külpolitikai és a katonai cé­lok mellett stratégiailag kulcs­fontosságú volna az amerikai héják számára a közel-keleti ér­dekeltség kiterjesztése, s ezzel a Szovjetunió és más szocialis­ta államok déli határainak meg­közelítése. Nem is beszélve a térség mérhetetlen természeti kincseiről, nyersanyagforrásai­ról (feketeszén, réz, króm, ólom, vesére, arany, ezüst, pla­tina, stb.)... Különösen a Kö­zel-I^elet kőolajtartalékai von­zák a kapitalistákat. A kapita­lista világ kőolaj-lelőhelyeinek kétharmadát ugyanis itt talál­juk. A kőolaj és a térség straté­giai helyzete a második világ­háború befejezése óta csábítja az Egyesült Államokat. S ha már a felszabadító mozgalmak, különösen a haladó afrikai ál­lamok, az EAK, Szíria, Algéria létrejötte nem kedvez érdekeik­nsk, s a Földközi-tenger térsé­gében állomásozó hatodik ame­rikai flotta sem mindenható, nem marad más lehetőségük, minthogy a lazítás és terjeszke­dés taktikájához folyamodja­nak. S ennek valóra váltásában Izrael jó eszköznek bizonyul. A zsidó állam ugyanis megalaku­lása óta az imperialista érde­kek szolgálatában áll. Csakis ezzel az érdekszövetséggel ma­gyarázható, hogy a világszerve­zet határozatával, a közel-kele­ti kérdés rendezésére tett ja­vaslatokkal szemben a mai na­pig dacolhat. Az érdekek ilyen játéka miatt kerül aztán az Egyesült Álla­mok közel-keleti politikájában is egyre messzebbre a Bizton­sági Tanács 1967. november 22-i határozata, s emiatt jutott zátonyra a Jarring-misszió is. Az utolsó kísérlet A közel-keleti kérdés rende­zése érdekében — az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa határozata — támogatására — ez év júniusá­ban az Afrikai Egység Szerve­zete tíztagú bizottságot hozott létre. A bizottság négytagú ténymegállapító missziója, melynek két tagja (Mobutu Zai­réi és Aliidzso kameruni elnök) jó kapcsolatokat tart fenn Iz­raellel, szerdán tett jelentést a tizesbizottságnak. Leopold Senghor szenegáli elnök szerint gyakorlati javaslatokat tesznek a kérdés megoldására, síkra szállnak a megszállt arab terü­letek kiürítése mellett és támo­gatják a Jarring-misszió felújí­tását. Tudatában vannak azon­ban azzal is, „kudarc esetén nem marad más alternatíva, csak a harcok újra]elvétele". Hogy mit intéznek és milyen eredménnyel a „béke afrikai követei", azt ma még korai vol­na megjósolni. Aligha kétséges viszont, hogy javaslatuk jelen­tős tényező lehet az ENSZ-köz­gyűlés közel egyharmadát kite­vő afrikai országok álláspontja kialakításában. Az EAK békés rendezést szorgalmazó magatar­tására jellemző egyébként, hogy az egységszervezet kezdemé­nyezése miatt kérte a közel-ke­leti vita december elejére tör­ténő elhalasztását. Egyiptom nem hátról meg Az egyiptomi parlament ülé­sén Szadat elnök leleplezte az amerikai „közvetítés" lényegét, s egyértelműen kijelentette: az Egyiptomi Arab Köztársaság nem hajlik meg sem az ameri­kai nyomás, sem az amerikai manőverek előtt. Az amerikai politika lényege — jelentette ki Szadat —, hogy elszigetelje az EAK-ot az arab országoktól, ki­űzze a Szovjetuniót a Közel-Ke­letről, s a szocialista vívmányok feladására kényszerítse az or­szágot. Ezzel a törekvéssel szemben Szadat elnök a választ is megadta: a Szovjetunió hűsé­ges barát mind a békében, mind a háborúban, s a köztársaság elkötelezte magát a szocialista építésnek és mindent megtesz az arab egység további erősítése érdekében. Ilyen értelemben tehát az EAK-nak nem marad más vá­lasztása, mint vagy a politikai megoldás, vagy a teljes felsza­badítás vállalása. A képletét Iz­rael számára az arabok így ál­lítják fel: terjeszkedés, vagy béke?! A közel-keleti készülődés ar­ra vall, hogy a kérdés rendezé­se nem tűr halasztást. Az ara­bok nem békülhetnek meg a megszállással, viszont a békés rendezés módozatainak keresése nem a gyengeség jele... És ezt ma már egyre hangosabban mondják. A háború elkerülésé­nek alkalma és lehetősége azon­ban elsősorban Izrael és az Egyesült Államok magatartásán múlik. FONOD ZOLTÁN néhány g^gj j • 1 KRISZTO PANAJOTOV bolgár nehéziparügyi miniszter fogad­ta Michal Chudíkot, hazánk szófiai nagykövetét. BONNBAN légiforgalmi meg­állapodást írtak alá a Szovjet­unió és az NSZK között. Az Aero­flot szovjet és a Lufthansa nyugatnémet légi közlekedési vállalat 1972 február 1-től rend­szeres légijáratot létesít Moszk­va és Majna-Frankfurt között. A SZOVJETUNIÓ és a Farb­werke-Hoechst nyugatnémet cég képviselői szerződést írtak alá a kémiai iparban való együttműködésről. BUENOS AIRESBEN ítéletet hirdettek az október 8-i ultra­jobboldali puccskísérletben résztvett 22 katonatiszt felett. A lázadó tiszteket 3 hónaptól 6 évig terjedő börtönbüntetésre ítélték. AZ OLASZ kikötőmunkások általános sztrájkja megbénítot­ta több olasz kikötő életét. A munkások béremelést, szociális reformokat és munkakörülmé­nyeik megjavítását követelik. A SZOVJETUNIÓ 25 ezer am­pulla kanyaró-ellenes széru­mot küldött ajándékba Bolíviá­nak. ATHÉNBA érkezett Lik Seiti, Albánia — 33 év óta első­görögországi nagykövete. A for­málisan még mindig hadiálla­potban lévő két ország diplo­máciai kapcsolatait ez év má­jusában újították fel. MÁSFÉL MILLIÁRD KATONAI SEGÉLYRE Washington — Az Egyesült Államok kongresszusa képvise­lőházának megajánlás! bizott­sága jóváhagyta a július 1-vel életbelépő katonai költségveté­si tervezetet, amely 71 milliárd dollárt biztosít a Pentagonnak. Ez 1,5 milliárd dollárral több, mint az elmúlt pénzügyi és ka­tonai költségvetése. Ugyanakkor a bizottság el­utasította azt a módosítójavas­latot, hogy az amerikai fegyve­res erőket legkésőbb 1972. jú­nius l-ig vonják ki Délkelet­Ázsiából. Az amerikai szenátus ugyan­csak csütörtökön olyan tör­vénytervezetet fogadott el, amely a katonai költségvetésen kívül 21,3 milliárd dollárt biz­tosít a kormánynak fegyvervá­sárlásra és fejlesztésre. Ugyan­akkor a törvénytervezet szöve­gében a szenátus kifejezésre juttatta szembenállását a dél­kelet-ázsiai agresszióval. Mans­field szenátor javaslata a sza­vazás útján bekerült a tör­vényjavaslatba, amely ily mó­don követeli az amerikai csapa­tok mielőbbi kivonását Indokí­nából. A külföldi katonai se­gélyprogramról rendelkező tör­vényjavaslatban azonban hathó­napos határidőt szabtak a csa­patok kivonására. Az ameriaki szenátus csütör­tökön elfogadta az Egyesült Államok külföldi katonai se­gélyprogramjának törvényjavas­latát. Ennek értelmében 1,5 mil­liárd dollárt fordítanak katonai segélynyújtásra. Bár a szenátus a törvényjavaslatban számos vonatkozásban megkötötte a pénzalap felhasználásának le­hetőségeit, azonban erős kor­mánynyomásra a tervezett ösz­szegen kívül megszavazott 318 millió dollár különsegélyt, el­sősorban az Egyesült Államok indokínai szövetségeseinek. Hétfőn újabb SALT­tárgyalások Bécs — A hadászati fegyver­rendszerek korlátozásával fog­lalkozó szovjet—amerikai tár­gyalások hatodik fordulóját hétfőn nyitják meg Bécsben. Az előkészületek során csütörtökön megkezdte működését a Hof­burgban a SALT-sajtóiroda. A világ minden részéről ér­kező tudósítók részére telexgé­peket szereltek be, telefonfül­kék állnak az újságírók rendel­kezésére. Egy termet írógépek­kel rendeztek be, ezenkívül tv­készülékek, rádiókészülékek, va­lamint hírügynökségi telex-adá­sok biztosítják a gyors hírszol­gáltatást. TESTVÉRPÁRTOK ÉLETÉBŐL Összeült a LEMP Központi Bizottsága A Lengyel Egyesült Munkás­párt Politikai Bizottsága elha­tározta, hogy november 18-ra összehívja a központi bizottság plénumát. Jóváhagyás végett a plénum elé terjesztik a közpon­ti bizottságnak az V. kongresz­szus óta kifejtett tevékenységé­ről szóló beszámolót, valamint az utóbbi időben egyes pártok­kal folytatott tanácskozásokról szóló tájékoztatást. A Politi­kai Bizottság egyidejűleg Gie­rek és Jaroszewicz elvtárs tájé­koztatása alapján jóváhagyta a november 10-i moszkvai tanács­kozás eredményeit. Tegnap Józej Cyrankiewicz­nek, a LEMP Politikai Bizott­sága tagjának, az Államtanács elnökének jelenlétében Krakkó­ban vajdasági pártértekezlet kezdődött a VI. pártkongresz­szus előkészítése jegyében. Az Olasz KP márciusban tartja kongresszusát Rómában folytatja munkáját az Olasz Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának és Közpon­ti Revíziós Bizottságának ülése. A fő beszámolót Enrico Berlin­guer, a párt főtitkárhelyettese tartotta. Elemezte az ország helyzetét, megvilágította a leg­fontosabb nemzetközi kérdése­AN V AR SZADAT: ket, az olasz munkásosztály és parasztság helyzetét. A pártvezetőség nevében ja­vasolta, hogy 1972. március 11­től 17-ig tartsák meg az OKP XI. rendes kongresszusát. Az OKP-nek jelenleg 1 518 415 tagja van. Az utóbbi években 313 585 taggal, zömében mun­kással gyarapodott a párt. A SZOVJETUNIÓ HŰSÉGES BARÁT VOLT ÉS MARAD IS (Folytatás az 1. oldalról) 1965-ben szakította meg a dip­lomáciai kapcsolatot az NSZK­val. Ennek közvetlen kiváltó oka a nyugatnémet—izfaeli diplomáciai kapcsolatok felvé­tele, háttere pedig az Izraelbe irányuló nyugatnémet fegyver­szállítás volt. A legutóbbi hónapokban ko­moly formában merült föl Bonn és a vele diplomáciai kapcsola­tot változatlanul nem tartó arab országok közeledésének ügye (Jordánia, a Jemeni Arab Köztársaság és más államok már helyreállították a kapcso­latokat Bonnal). Rijád — A szaúd-arábiai Dzsiddában csütörtökön megtar­totta negyedik plenáris ülését a jordániai—palesztin megbéké­lést előmozdítani hivatott békél­tető értekezlet. A rijadi rádió a tanácskozás időtartamán (három óra) kívül egyebet nem közölt. Ammanban, Jordánia fővárosában viszont hivatalos kommünikében adták a nyilvánosság tudtára, hogy Dzsiddában megegyezés szüle­tett „az ammani jegyzőkönyv­ben jogiált elvek felülvizsgálá­sára az egyiptomi—szaúdi köz­vetítő misszió által megfogal­mazott elvek szellemében". Az ammani jegyzőkönyv, ame­lyet 1970 október 13-án írtak alá, szabályozta a jordániai kormány és a palesztin geril­lamozgalom viszonyát. Előze­tesen ennek a Jegyzőkönyvnek az általános téziseit a néhai Nasszer elnök közreműködésé­vel 1970. szeptember 27-1 kai­rói egyezményben fektették le. HÉTFŐN ÖSSZEÜL AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS New York — Csütörtökön a Kínai Népköztársaság ENSZ­küldöttsége két csoportban meg­érkezett New Yorkba. Csiao Kuan-hua külügyminiszter-he­lyettes, a delegáció vezetője pénteken közép-európai idő sze­rint 16 órakor udvariassági lá­togatást tett Adam Maliknál, a közgyűlés 26. ülésszakának in­donéz elnökénél. U Thant egészségi állapota miatt egyelő­re nem tudja fogadni a kínai diplomatákat. Az ENSZ-szóvivő bejelentette, hogy a közgyűlés az eredeti ter­vektől eltérően mégsem ül ösz­sze pénteken, hanem csak hét­főn. A halasztás valószínűleg a kínai küldöttség kérésére tör­tént, ugyanis a közgyűlés ple­náris ülésén fogják köszönteni a világszervezetben megjelent kínai küldöttséget. Az ENSZ-közgyűlés negyedik — gyámsági — bizottsága csü­törtökön határozatban szólítot­ta fel az Egyesült Államokot, hogy tegyen eleget az ENSZ­alapokmányban vállalt kötele­zettségeinek és továbbra is tar­tózkodjék a rhodesiai króm im­portálásától. Az ENSZ negyedik bizottsága azt követően tűzte napirendre a rhodesiai króm amerikai im­portjának ügyét, hogy az ame­rikai képviselőház szerdán ha­tálytalanította az erre vonatko­zó szankciókat. A gyámsági bizottság határo­zata — amelyet 93 ország tá­mogatott — az amerikai képvi­selőház döntését a fajüldöző Rhodesia ellen foganatosított gazdasági megtorló intézkedé­sek súlyos megsértésének neve­zi és felszólítja az Egyesült Ál­lamok kormányát, hogy tegye meg a szükséges intézkedése­ket a rhodesiai krőm importjá­nak megakadályozására. Csütörtökön az ENSZ-köz­gyűlés politikai bizottsága a vi­lágűr és a Hold békés felhasz­nálására vonatkozó határozat­tervezeteket, köztük a Holddal kapcsolatos szerződés szovjet tervezetét a világűr békés hasz­nálásával foglalkozó bizottság­nak adta át azzal, hogy az kö­vetkeztetéseiről jelentést ter­jesszen a közgyűlés jövő évi 27. ülésszaka elé. Az ENSZ gazdasági és pénz­ügyi bizottsága javasolta a köz­gyűlésnek, hogy hagyja jóvá a 25 legkevésbé fejlett ország jegyzékét. Ezek az országok kü­lönleges segítségre szorulnak. A jegyzékben szereplő orszá­gok: Afganisztán, Botswana, Bhután, Burundi, Csád, Daho­mey, Etiópia, Felső Volta, Gui­nea, Haiti, Jemen, Laosz, Leos­tho, Malawi, a Maldive-szigetek, Mali, Nepál, Niger, Nyugat-Sa­moa, Rwanda, Sikkim, Szomá­lia, Szudán, Tanzania, Uganda. Az ENSZ-közgyűlés első szá­mú, politikai bizottsága csütör­tökön délután megkezdte a le­szereléssel kapcsolatos kérdé­sek vitáját. Alekszej Roscsin, a Szovjetunió képviselője a vita során kijelentette, a Szovjetunió abból indul ki, hogy az impe­rialista körök által elindított szüntelen fegyverkezési hajsza akadályozza a helyzet normali­zálását a világon. A legfonto­sabb feladat jelenleg, hogy min­dén erőfeszítést a fegyverkezé­si hajsza megállítására, a lesze­relési folyamat meggyorsításá­ra összpontosítsuk — mondotta Roscsin. A fegyverkezési hajsza kor­látozásában és beszüntetésében nagy szerepet játszana a más tömegpusztító fegyverfajták — a vegyi és a biológiai fegyve­rek betiltása — folytatta Ros­csin. A szocialista országok a genfi leszerelési bizottság elé terjesztették a megállapodás­tervezetet a bakteriológiai fegy­verek és mérgező anyagok elő­állításának és gyártásának be­tiltásáról, illetve a fegyverek megsemmisítéséről, amelyet a leszerelési bizottság az ENSZ 26. közgyűlése elé terjesztett. A szovjet küldöttség felhívja a közgyűlést, hagyja jóvá a meg­állapodás-tervezetet, és szólítsa fel az államokat, hogy minél előbb írják alá ezt a fontos nemzetközi megállapodást — hangoztatta Roscsin. A leszerelési kérdések egész komplexumának kivizsgálásába egyenjogú alapon be kell vonni az összes államokat. A Szovjet­unió ezért leszerelési világkon­ferencia megtartását javasolja, valamennyi állám részvételével.

Next

/
Thumbnails
Contents