Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)
1971-11-13 / 269. szám, szombat
| Hétvégi hírmagyarázatunk | KÖZEL-KELETI KÉSZÜLŐDÉS Az ENSZ-közgyűlés tervezett közel-keleti vitájával összefüggésben újra mozgásba lendül tt az arab diplomácia. Az Afrikai Egység Szervezete négytagú bizottsága a hét elején fejezte be tájékozódó tanácskozásait, melyeket előbb Jeruzsálemben, majd Kairóban folytatott, s az AESZ tízesbizottsága a hét közepén hallgatta meg a „négyek"jelentését. Mint ismeretes, ma Kairóba az arab külügyminiszterek értekezlete kezdődik, ahol összehangolják az ENSZ-közgyűlésen képviselendő arab álláspontot. Kül- és belpolitikai vonatkozásban egyaránt n a9y l e~ lentőségű esemény volt az újonnan megválasztott parlament első ülése, melyen Szadat elnök az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekkel foglalkozott, különös tekintettel a közel-keleti kérdés rendezésének kilátásaira. Az érdekek harca ... Négy év óta gyakorlatilag egy tapodtat sem jutott előre a közel-keleti kérdés. Az a tény, hogy Izrael — az Egyesült Államok segédletével — mindmáig szabotálja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, s megtorpedózta a jarring-misszió munkáját, továbbá, hogy zátonyra futottak a négyhatalmi tárgyalások is, és kudarcba fulladt (a tervekkel együtt) az Egyesült Államok „közvetítő" szándéka — mindez fényt vet azokra a mesterkedésekre, melyeket az Egyesült Államok vezető körei a cionizmus bekapcsolásával a Közel-Keleten folytatnak. Mert csakis az imperialista mesterkedésekkel magyarázható, hogy a Biztonsági Tanács döntése éppúgy, mint a EAK békés megoldást kezdeményező javaslatai rendre megbuktak Izrael makacsságán. Hangsúlyoznunk kell ugyanakkor azt is, a Szovjetunió rendkívül sokat tett az elmúlt hónapokban a közel-keleti kérdés békés rendezése érdekében, s az EAK és az arab országok türelmes, a politikai rendezés lehetőségeit kereső magatartásán múlott eddig is, hogy a helyzet nem vált ismét forróvá. Az események azonban bebizonyították — és ez a világ számára egyre nyilvánvalóbbá válik —, hogy az Egyesült Államok kétszínű politikát folytat, látszólag a békés rendezés híve, időről időre „kezdeményező" javaslatokat tesz, holott tisztában van azzal, hogy a Te! Aviv-i kormány ezeket a javaslatokat is szemrebbenés nélkül elutasítja. S bár szemérmes abban, hogy „nyomást gyakoroljon" az izraeli vezetőkre, attól viszont nem vonakodik, hogy újabb Phantom-szállítmányokkal bátorítsa a Tel Aviv-i héjákat. Az Egyesült Államok megtévesztő és szemfényvesztő manőverei mögött nemcsak az a törekvés húzódik meg, hogy javaslataival az arab népek barátjának tüntesse fel magát, hanem az a kifejezett szándék is, hogy taktikájával megkísérelje gyengíteni a szovjet és az arab népek barátságát, s a kötelékeket lazítva megingassa a Szovjetunió közel-keleti pozícióit. Joseph Sisco, az Egyesült Államok külügyi államtitkárának helyettese a közelmúltban ezt így fogalmazta meg: „Közelkeleti érdekeink óriásiak. A Földközi-tengernek az Egyesült Államok szempontjából felbecsülhetetlen stratégiai jelentősége van. A Közel-Kelet nemcsak a Perzsa-öböl, hanem az Indiai-óceán kapuja is. És ennek az óceánnak viszont a mi afrikai politikánk szempontjából van nagy jelentősége. Ehhez a térséghez komoly politikai érdekeink fűződnek". És ami az érdekek mögött van ... A külpolitikai és a katonai célok mellett stratégiailag kulcsfontosságú volna az amerikai héják számára a közel-keleti érdekeltség kiterjesztése, s ezzel a Szovjetunió és más szocialista államok déli határainak megközelítése. Nem is beszélve a térség mérhetetlen természeti kincseiről, nyersanyagforrásairól (feketeszén, réz, króm, ólom, vesére, arany, ezüst, platina, stb.)... Különösen a Közel-I^elet kőolajtartalékai vonzák a kapitalistákat. A kapitalista világ kőolaj-lelőhelyeinek kétharmadát ugyanis itt találjuk. A kőolaj és a térség stratégiai helyzete a második világháború befejezése óta csábítja az Egyesült Államokat. S ha már a felszabadító mozgalmak, különösen a haladó afrikai államok, az EAK, Szíria, Algéria létrejötte nem kedvez érdekeiknsk, s a Földközi-tenger térségében állomásozó hatodik amerikai flotta sem mindenható, nem marad más lehetőségük, minthogy a lazítás és terjeszkedés taktikájához folyamodjanak. S ennek valóra váltásában Izrael jó eszköznek bizonyul. A zsidó állam ugyanis megalakulása óta az imperialista érdekek szolgálatában áll. Csakis ezzel az érdekszövetséggel magyarázható, hogy a világszervezet határozatával, a közel-keleti kérdés rendezésére tett javaslatokkal szemben a mai napig dacolhat. Az érdekek ilyen játéka miatt kerül aztán az Egyesült Államok közel-keleti politikájában is egyre messzebbre a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozata, s emiatt jutott zátonyra a Jarring-misszió is. Az utolsó kísérlet A közel-keleti kérdés rendezése érdekében — az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozata — támogatására — ez év júniusában az Afrikai Egység Szervezete tíztagú bizottságot hozott létre. A bizottság négytagú ténymegállapító missziója, melynek két tagja (Mobutu Zairéi és Aliidzso kameruni elnök) jó kapcsolatokat tart fenn Izraellel, szerdán tett jelentést a tizesbizottságnak. Leopold Senghor szenegáli elnök szerint gyakorlati javaslatokat tesznek a kérdés megoldására, síkra szállnak a megszállt arab területek kiürítése mellett és támogatják a Jarring-misszió felújítását. Tudatában vannak azonban azzal is, „kudarc esetén nem marad más alternatíva, csak a harcok újra]elvétele". Hogy mit intéznek és milyen eredménnyel a „béke afrikai követei", azt ma még korai volna megjósolni. Aligha kétséges viszont, hogy javaslatuk jelentős tényező lehet az ENSZ-közgyűlés közel egyharmadát kitevő afrikai országok álláspontja kialakításában. Az EAK békés rendezést szorgalmazó magatartására jellemző egyébként, hogy az egységszervezet kezdeményezése miatt kérte a közel-keleti vita december elejére történő elhalasztását. Egyiptom nem hátról meg Az egyiptomi parlament ülésén Szadat elnök leleplezte az amerikai „közvetítés" lényegét, s egyértelműen kijelentette: az Egyiptomi Arab Köztársaság nem hajlik meg sem az amerikai nyomás, sem az amerikai manőverek előtt. Az amerikai politika lényege — jelentette ki Szadat —, hogy elszigetelje az EAK-ot az arab országoktól, kiűzze a Szovjetuniót a Közel-Keletről, s a szocialista vívmányok feladására kényszerítse az országot. Ezzel a törekvéssel szemben Szadat elnök a választ is megadta: a Szovjetunió hűséges barát mind a békében, mind a háborúban, s a köztársaság elkötelezte magát a szocialista építésnek és mindent megtesz az arab egység további erősítése érdekében. Ilyen értelemben tehát az EAK-nak nem marad más választása, mint vagy a politikai megoldás, vagy a teljes felszabadítás vállalása. A képletét Izrael számára az arabok így állítják fel: terjeszkedés, vagy béke?! A közel-keleti készülődés arra vall, hogy a kérdés rendezése nem tűr halasztást. Az arabok nem békülhetnek meg a megszállással, viszont a békés rendezés módozatainak keresése nem a gyengeség jele... És ezt ma már egyre hangosabban mondják. A háború elkerülésének alkalma és lehetősége azonban elsősorban Izrael és az Egyesült Államok magatartásán múlik. FONOD ZOLTÁN néhány g^gj j • 1 KRISZTO PANAJOTOV bolgár nehéziparügyi miniszter fogadta Michal Chudíkot, hazánk szófiai nagykövetét. BONNBAN légiforgalmi megállapodást írtak alá a Szovjetunió és az NSZK között. Az Aeroflot szovjet és a Lufthansa nyugatnémet légi közlekedési vállalat 1972 február 1-től rendszeres légijáratot létesít Moszkva és Majna-Frankfurt között. A SZOVJETUNIÓ és a Farbwerke-Hoechst nyugatnémet cég képviselői szerződést írtak alá a kémiai iparban való együttműködésről. BUENOS AIRESBEN ítéletet hirdettek az október 8-i ultrajobboldali puccskísérletben résztvett 22 katonatiszt felett. A lázadó tiszteket 3 hónaptól 6 évig terjedő börtönbüntetésre ítélték. AZ OLASZ kikötőmunkások általános sztrájkja megbénította több olasz kikötő életét. A munkások béremelést, szociális reformokat és munkakörülményeik megjavítását követelik. A SZOVJETUNIÓ 25 ezer ampulla kanyaró-ellenes szérumot küldött ajándékba Bolíviának. ATHÉNBA érkezett Lik Seiti, Albánia — 33 év óta elsőgörögországi nagykövete. A formálisan még mindig hadiállapotban lévő két ország diplomáciai kapcsolatait ez év májusában újították fel. MÁSFÉL MILLIÁRD KATONAI SEGÉLYRE Washington — Az Egyesült Államok kongresszusa képviselőházának megajánlás! bizottsága jóváhagyta a július 1-vel életbelépő katonai költségvetési tervezetet, amely 71 milliárd dollárt biztosít a Pentagonnak. Ez 1,5 milliárd dollárral több, mint az elmúlt pénzügyi és katonai költségvetése. Ugyanakkor a bizottság elutasította azt a módosítójavaslatot, hogy az amerikai fegyveres erőket legkésőbb 1972. június l-ig vonják ki DélkeletÁzsiából. Az amerikai szenátus ugyancsak csütörtökön olyan törvénytervezetet fogadott el, amely a katonai költségvetésen kívül 21,3 milliárd dollárt biztosít a kormánynak fegyvervásárlásra és fejlesztésre. Ugyanakkor a törvénytervezet szövegében a szenátus kifejezésre juttatta szembenállását a délkelet-ázsiai agresszióval. Mansfield szenátor javaslata a szavazás útján bekerült a törvényjavaslatba, amely ily módon követeli az amerikai csapatok mielőbbi kivonását Indokínából. A külföldi katonai segélyprogramról rendelkező törvényjavaslatban azonban hathónapos határidőt szabtak a csapatok kivonására. Az ameriaki szenátus csütörtökön elfogadta az Egyesült Államok külföldi katonai segélyprogramjának törvényjavaslatát. Ennek értelmében 1,5 milliárd dollárt fordítanak katonai segélynyújtásra. Bár a szenátus a törvényjavaslatban számos vonatkozásban megkötötte a pénzalap felhasználásának lehetőségeit, azonban erős kormánynyomásra a tervezett öszszegen kívül megszavazott 318 millió dollár különsegélyt, elsősorban az Egyesült Államok indokínai szövetségeseinek. Hétfőn újabb SALTtárgyalások Bécs — A hadászati fegyverrendszerek korlátozásával foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalások hatodik fordulóját hétfőn nyitják meg Bécsben. Az előkészületek során csütörtökön megkezdte működését a Hofburgban a SALT-sajtóiroda. A világ minden részéről érkező tudósítók részére telexgépeket szereltek be, telefonfülkék állnak az újságírók rendelkezésére. Egy termet írógépekkel rendeztek be, ezenkívül tvkészülékek, rádiókészülékek, valamint hírügynökségi telex-adások biztosítják a gyors hírszolgáltatást. TESTVÉRPÁRTOK ÉLETÉBŐL Összeült a LEMP Központi Bizottsága A Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottsága elhatározta, hogy november 18-ra összehívja a központi bizottság plénumát. Jóváhagyás végett a plénum elé terjesztik a központi bizottságnak az V. kongreszszus óta kifejtett tevékenységéről szóló beszámolót, valamint az utóbbi időben egyes pártokkal folytatott tanácskozásokról szóló tájékoztatást. A Politikai Bizottság egyidejűleg Gierek és Jaroszewicz elvtárs tájékoztatása alapján jóváhagyta a november 10-i moszkvai tanácskozás eredményeit. Tegnap Józej Cyrankiewicznek, a LEMP Politikai Bizottsága tagjának, az Államtanács elnökének jelenlétében Krakkóban vajdasági pártértekezlet kezdődött a VI. pártkongreszszus előkészítése jegyében. Az Olasz KP márciusban tartja kongresszusát Rómában folytatja munkáját az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának és Központi Revíziós Bizottságának ülése. A fő beszámolót Enrico Berlinguer, a párt főtitkárhelyettese tartotta. Elemezte az ország helyzetét, megvilágította a legfontosabb nemzetközi kérdéseAN V AR SZADAT: ket, az olasz munkásosztály és parasztság helyzetét. A pártvezetőség nevében javasolta, hogy 1972. március 11től 17-ig tartsák meg az OKP XI. rendes kongresszusát. Az OKP-nek jelenleg 1 518 415 tagja van. Az utóbbi években 313 585 taggal, zömében munkással gyarapodott a párt. A SZOVJETUNIÓ HŰSÉGES BARÁT VOLT ÉS MARAD IS (Folytatás az 1. oldalról) 1965-ben szakította meg a diplomáciai kapcsolatot az NSZKval. Ennek közvetlen kiváltó oka a nyugatnémet—izfaeli diplomáciai kapcsolatok felvétele, háttere pedig az Izraelbe irányuló nyugatnémet fegyverszállítás volt. A legutóbbi hónapokban komoly formában merült föl Bonn és a vele diplomáciai kapcsolatot változatlanul nem tartó arab országok közeledésének ügye (Jordánia, a Jemeni Arab Köztársaság és más államok már helyreállították a kapcsolatokat Bonnal). Rijád — A szaúd-arábiai Dzsiddában csütörtökön megtartotta negyedik plenáris ülését a jordániai—palesztin megbékélést előmozdítani hivatott békéltető értekezlet. A rijadi rádió a tanácskozás időtartamán (három óra) kívül egyebet nem közölt. Ammanban, Jordánia fővárosában viszont hivatalos kommünikében adták a nyilvánosság tudtára, hogy Dzsiddában megegyezés született „az ammani jegyzőkönyvben jogiált elvek felülvizsgálására az egyiptomi—szaúdi közvetítő misszió által megfogalmazott elvek szellemében". Az ammani jegyzőkönyv, amelyet 1970 október 13-án írtak alá, szabályozta a jordániai kormány és a palesztin gerillamozgalom viszonyát. Előzetesen ennek a Jegyzőkönyvnek az általános téziseit a néhai Nasszer elnök közreműködésével 1970. szeptember 27-1 kairói egyezményben fektették le. HÉTFŐN ÖSSZEÜL AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS New York — Csütörtökön a Kínai Népköztársaság ENSZküldöttsége két csoportban megérkezett New Yorkba. Csiao Kuan-hua külügyminiszter-helyettes, a delegáció vezetője pénteken közép-európai idő szerint 16 órakor udvariassági látogatást tett Adam Maliknál, a közgyűlés 26. ülésszakának indonéz elnökénél. U Thant egészségi állapota miatt egyelőre nem tudja fogadni a kínai diplomatákat. Az ENSZ-szóvivő bejelentette, hogy a közgyűlés az eredeti tervektől eltérően mégsem ül öszsze pénteken, hanem csak hétfőn. A halasztás valószínűleg a kínai küldöttség kérésére történt, ugyanis a közgyűlés plenáris ülésén fogják köszönteni a világszervezetben megjelent kínai küldöttséget. Az ENSZ-közgyűlés negyedik — gyámsági — bizottsága csütörtökön határozatban szólította fel az Egyesült Államokot, hogy tegyen eleget az ENSZalapokmányban vállalt kötelezettségeinek és továbbra is tartózkodjék a rhodesiai króm importálásától. Az ENSZ negyedik bizottsága azt követően tűzte napirendre a rhodesiai króm amerikai importjának ügyét, hogy az amerikai képviselőház szerdán hatálytalanította az erre vonatkozó szankciókat. A gyámsági bizottság határozata — amelyet 93 ország támogatott — az amerikai képviselőház döntését a fajüldöző Rhodesia ellen foganatosított gazdasági megtorló intézkedések súlyos megsértésének nevezi és felszólítja az Egyesült Államok kormányát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a rhodesiai krőm importjának megakadályozására. Csütörtökön az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága a világűr és a Hold békés felhasználására vonatkozó határozattervezeteket, köztük a Holddal kapcsolatos szerződés szovjet tervezetét a világűr békés használásával foglalkozó bizottságnak adta át azzal, hogy az következtetéseiről jelentést terjesszen a közgyűlés jövő évi 27. ülésszaka elé. Az ENSZ gazdasági és pénzügyi bizottsága javasolta a közgyűlésnek, hogy hagyja jóvá a 25 legkevésbé fejlett ország jegyzékét. Ezek az országok különleges segítségre szorulnak. A jegyzékben szereplő országok: Afganisztán, Botswana, Bhután, Burundi, Csád, Dahomey, Etiópia, Felső Volta, Guinea, Haiti, Jemen, Laosz, Leostho, Malawi, a Maldive-szigetek, Mali, Nepál, Niger, Nyugat-Samoa, Rwanda, Sikkim, Szomália, Szudán, Tanzania, Uganda. Az ENSZ-közgyűlés első számú, politikai bizottsága csütörtökön délután megkezdte a leszereléssel kapcsolatos kérdések vitáját. Alekszej Roscsin, a Szovjetunió képviselője a vita során kijelentette, a Szovjetunió abból indul ki, hogy az imperialista körök által elindított szüntelen fegyverkezési hajsza akadályozza a helyzet normalizálását a világon. A legfontosabb feladat jelenleg, hogy mindén erőfeszítést a fegyverkezési hajsza megállítására, a leszerelési folyamat meggyorsítására összpontosítsuk — mondotta Roscsin. A fegyverkezési hajsza korlátozásában és beszüntetésében nagy szerepet játszana a más tömegpusztító fegyverfajták — a vegyi és a biológiai fegyverek betiltása — folytatta Roscsin. A szocialista országok a genfi leszerelési bizottság elé terjesztették a megállapodástervezetet a bakteriológiai fegyverek és mérgező anyagok előállításának és gyártásának betiltásáról, illetve a fegyverek megsemmisítéséről, amelyet a leszerelési bizottság az ENSZ 26. közgyűlése elé terjesztett. A szovjet küldöttség felhívja a közgyűlést, hagyja jóvá a megállapodás-tervezetet, és szólítsa fel az államokat, hogy minél előbb írják alá ezt a fontos nemzetközi megállapodást — hangoztatta Roscsin. A leszerelési kérdések egész komplexumának kivizsgálásába egyenjogú alapon be kell vonni az összes államokat. A Szovjetunió ezért leszerelési világkonferencia megtartását javasolja, valamennyi állám részvételével.
