Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-08 / 239. szám, péntek

S Z U L,ô K

t, NEVELŐK F Ó R U M A Interpódium '71 Vasárnap este Prokofjev VII. „ifjúsági" szimlóniká jávai ért véget az Interpódium '71, mely a „Bratislavai Zenei Hetek" íot; rendezvény-sorozatának eis< is egyben legizgalmasabb nd^zetközi jelentőségű hang vjrseny-sorozata volt. Kerek egy

1 hétig tartott az Interpódii/n második évfolyama, me'.y eszmei tartalmának kifejezésére befejező akkordként aligha választhatott volna szimbolikusabb alkotást Prokofjev művénél. hiszen az ifjúság eme pódiumának éppen az a rendeltetése, hogy kezdősebességet actva indítsa el művészi pályáján a kibontakozó fiatal generációt. A nemzetközi koncertirodák képviselői előtt lezajlott nyilvános zenekari esték keretében. valamint zártkörű szóioproüukciókon mutatta be felkészültségét az az ifjú nemzedék, melyből koncertéletünk holnapi művészgárdája verbuválódik. Örömmel állapítjuk meg, hogy az idei évfolyam szervezése és rendezése terén felülmúlta próbálkozó jellegű tavalyi elődjét, színvonala pedig nagyon nívós volt, sőt nem egy esetben kimondottan fesztiváljellegű. Legnépesebben Paganini hangszere, a hegedű volt képviselve, s Így nem is csoda, hogy éppen ez a vonóshangszer szolgált két nagy meglepetéssel. Az első a budapesti Szenthelyi Miklós, aki Brahms versenyművét tolmácsolta. Lenyűgöző az a spontán és természetes muzsikálás, mely ebből a fiatal emberből árad. Tolmácsolása, mely elvitathatatlanul az „isteni szikrát" csillantana meg, és a zseni bélyegét viseli magán, természetesen még nem egyértelműen érett, de biztos tanújelét adta annak, hogy méltó utóda a hajdani Hubay-Zathureczky és a ma Kovács Dénes nevével fémjelzett generációnak. Pályatársa, a hét évvel idősebb leninigrádi Vlagyimir Szpivakov már kiforrott művészegyéniség. Csajkovszkij hegedűversenyét játszotta eszményien ideális, tolmácsolásban. Kristálytiszta játékáról a dallamívek átszellemült megformálásáról és mélyről fakadó lírájáról csak az elragadta tás hangján lehet szólni. Ezt a két kimagasló csúcsot nagyon jó, magas színvonalú láncolat övezte. Christian Punké — aki Drezdában és a moszkvai Konzervatóriumon nyert kiképzést —Sibelius d-moll versenyében a mű hatalmas tématömbjeit logikusan felépítve, kifogástalan technikával szólaltatta meg. Kár, hogy hangszerének minősége nincs arányban tolmácsolásának színvonalával, Ezen a téren lényegesen jobb helyzetben van a lengyel Magdaléna Rezlerová, aki talán a legszebb tónusú hangszeren játszotta Beethoven versenymüvét. De nemcsak a hangszere, hanem a játéka is elragadó volt. Klaszszikusan szép stílusban, bensőségesen tolmácsolta a mű nem egy részletét. A jugoszláv Fern Paskovicsova Mozart D-dúr versenyében jó technikája és stílusérzéke mellett a színesebb hangvétellel maradt némileg adós. A hegedűsök családjában egészen különleges helyet képvisel a hazai Anna és Quido Hölbling. Ez a szimpatikus művészházaspár Vivaldi c-moll kettöósversenyét tolmácsolta ideálisan összeforrott játékkal és stílustisztasággal. A zongorát négyen szólaltatták meg, de azzal a színvonallal, melyet Szpivakov vonója képvisel, csupán a košicei születésű Toperczer Péter játéka volt egyenrangú. Brahms dmoll zongoraversenyét játszotta tipikusan modern kottahíi tolmácsolásban, melyet pompás technika, ragyogó ritmus, valamint a kifejezés és a dinamika nagydimenziójú skálája jellemez. Kár, hogy a zenekar nem volt egyenlő társa ebben a ragyogó tolmácsolásban. A hazai Tatjana Fraňová Prokofjev Cdúr versenyének tolmácsolásával ugyancsak nagy sikert aratott, és ha az érlelés folyamata meghozza majd dinamikai skálájának színesedését, méltó előadója lesz az igényes ópusznak. A bolgár Jeni Zaharieva PRÁGAI MŰVÉSZEK VENDÉGSZEREPLÉSE Bratislavában a muzsika jegyében indult az ősz. Évenként ismétlődő fesztiválunk zenei tavaszból zenei ősszé változott. A fesztivál átköltözése az őszi hónapokra sok előnyt ígér. A tapasztalat szerint a közönség a nyári „zenei vakáció" után mindig újult érdeklődéssel, friss befogadóképességgel várja az új hangversenyévad nyújtotta élményeket De milyen tapasztalattal gazdagított zeneünneptink első nagyszabású zenekari hSngversenye? Hálátlan és kínos feladat az ünnepet ünneprontással kezdeni, de a zenefesztivál Szlovákia fővárosának fontos kultúreseménye, és éppen ezért nem lehet szó nélkül átsiklani e tapasztalatok tanulsága fölött. Az „Interpódium 71" érdekes és a fiatalok művészi fejlődésének szempontjából rendkívül hasznos estjei után, melyek során pályakezdő fiatal művészek kaptak szereplési, és ezzel egyben „bizonyítási" lehetőséget, hétfőn este dr. Václáv Smetá ček vezényelte a prágai FOK szimfonikus zenekart, a hang verseny szólistája Michal Ponti, amerikai zongoraművész volt. Valóban figyelmet érdemlő. kitűnő szereplőgárda. A BHS (Bratislavské Hudobné Slávnosti] ízléses plakátjai a város különböző pontjain már jó ideje hirdetik a fesztivált De az előzetes jelentések úgy látszik inkább csak a zene lel kes híveinek nyújtottak tájé koztatást. A nagyközönség nem igen veszi magának a fáradságot, hogy tüzetesen áttanulmányozza az apró betűs összevont hangversenyműsorokat. Igv nyilván kevesen tudtak a valóban reprezentatív zenekari estről, s a rendezőség végül is „kivezényelt" diáklányokkal igyekezett úgy ahogy betölteni az üres széksorokat. Ezek után némi aggodalommal nézünk a továbbiak elé. Ilyenformán nem alakulhat ki városunkban intenzív zenei légkör, ami pedig minden rangos fesztivál-előfeltétele. A vendégkarmester érdekes bemutatóval nyitotta meg műsorát. Zenekarával július Kowalski IV. szimfóniáját, a Forradalmi szimfóniát szólaltatta meg drámai súllyal és erővel. A komponista ezzel a művel két politikai évfordulónak adózott. A témából eredő feszültséggel telített Forradalmi szimfóniáját a Párizsi Kommün századik és a CSKP megalakulásának öt. venedik évfordulójára komponálta. Michal Ponti jól ismert, megbecsült vendégünk. Minden alkalommal magával ragadja közönségét. Ponti mindig úgy ül a zongoránál, mint aki egyedül van a világon sorsával és végzetével: a muzsikával. Ez a különös jelenség ezúttal elmaradt, a művész sajnos érezhetően indiszponált volt. Alexandr Szkrjabin ritkán hallott ifjúkori fisz-moll zongoraversenyét (op. 20.) a nála megszokott káprázatos hangszertudással és sokrétű érzelmi színe zéssel tolmácsolta, de a lénye nem nyílt meg, és így rejtve maradt előttünk az is, ami Ponti különleges művészetének magvát alkotja. Václav Smetáček ugyancsak szívesen látott vendég a bratislavai hangversenyodobogón. Szuggesztivitása, gazdagon áradó zeneisége tudatos szellemi magatartással párosulva minden fellépésének megadja egyéni jellegét. Prágai vendégeink hangversenyének zárótömbjét Otakar Ostréil „Kálvária" című mély értelmű műve alkotta. A cseh komponista mondanivalójának őszinteségével, humánumával ellenállhatatlanul megragadja a a hallgató szívét és képzeletét. A FOK-zenekar művészei hiánytalanul megvalósították karmesterük elgondolását, kibontakoztatták a tömör fogalmazású, mélységekbe bocsátkozó kompozíció gondolatait, tudást és átélést egyaránt beleadtak a mű tolmácsolásába. HAVAS MÁRTA szimpatikus jelenség, de Bach tolmácsolásával nem tudott meg győzni, éppúgy, mint Chopin f moll versenyműve esetében az indiszponált kubai Hilda Melisz. A három csellista közül a legérdekesebb jelenség a még fejlődésben levő, de nagyreményű brnói Boris Vybíral. A román Catalin lle Saint Saens amoll és a szovjet Igor Gavrisz Dvoí'ák h-moll versenyével dokumentálta, hogy mindketten — más-más egyéniséggel rendelkezve ugyan — de biztos és főleg muzikális kézzel kezelik a vonót. Az orgonát — a hangszerek királynőjét — a brnói Kamila Klugarová és Erika Hahnová szólaltatták meg. Az előbbi Brixi F-dúr, míg az utóbbi Händel B-dúr versenyművét játszotta magabiztosan, muzkiálisan és ízlésesen. Mindketten megérdemelt sikert arattak. A „vox liumanát", az emberi hangot — a „Lúčnica" pompás vegyes-karától eltekintve — csupán a bratislavai diplomás Gabriela Beňačková képviselte. Beethoven koncert áriájának, az „Ah prefido"-nak előadásával bizonyította ismét, hogy gyönyörű drámai szopránjával méltó a prágai Nemzeti Színház tagságára. A fúvóshangszerek névjegyét egy szólista és egy fúvósötösbe tömörült együttes nyújtotta át. Az ifjabb Vladimír Brunner kulturáltan és árnyaltan látszotta Leclair C-dúr fuvolaversenyét, míg a bratislavai fúvósötös jól képzett fiatal művészei — Vojtech Samec, Vladimír Mallý, Jozef Ľuptáčik, Jozef Illés és František Machats — pompás összjátékukkal, kiegyenlített hangzásukkal és fantáziadús dramaturgiájukkal hívták föl magukra a figyelmet. A temperamentumos lengyel Wilanovszki-vonósnégyes honfitársuk, Witold Lutoszlavszky művével bizonyította, hogy mestere a kortárszene hangszínvilága tolmácsolásának. Karmesteri minőségben a Rádiózenekar élén ketten léptek dobogóra, éspedig a Rajter-növendék Patócs Gábor, valamint a szimpatikus észtországi Eri Klasz. A legsúlyosabb és komplexebb bemutatkozási feladatot — Brahms II. szimfóniájának előadását — Patócs választotta, aki a klasszikus mű magas feszültségű és szenvedélyes tolnácsolásával feladatát oly ragyogóan oldotta meg, hogy az eddigi Szpivakov—Toperczer kettőst az Interpódium hármascsillagává bővítette ki. Karmestertársa ellentétes egyéniség, kimondottan racionális típus, aki élvezettel és rutinos biztonsággal változtatta át hangokká Prokofjev bevezetőben említett szimfóniájának dús fantáziával hangszerelt partitúráját. VARGA JÖZSEF KULTURÁLIS HÍREK • ALFRÉD HITCHCOCK huszonegy év után ismét angol tárgyú filmet forgat. A Frenzy című produkció felvételei Londonban készülnek. A bűnügyi filmek nagymestere egy megtörtént esetet dolgoz fel benne: a királyi légi haderő pilótáját azzal vádolják, hogy mégerőszakolt és nyakkendőjével megfojtott néhány nőt, s tévesen el is ítélik. • CLAUDE JADE és JeanPierre Cassel alakítja a főszerepet A hajó című új francia filmben. Rendező: Gérard Brach. • CIGÁNY KÖRNYEZETBEN játszódik Gyöngyössy Imre második játékfilmje, a most készülő Meztelen vagy. Főszereplők: Szegő István, Oszter Sándor, Horváth László, Cserhalmi Györgyné, id. Lakatos Károly, Fényes Tibor és Kelemen Éva. Operatőr: Kende János. • A BBC ÁLTAL KÉSZÍTETT Forsyte Saga televízióváltozat sikerén felbuzdulva, a francia televízió Andrg Michelt és Alain Boudet-t bízta meg, hogy játékfilm-sorozatot készítsen Roger Martin du Gard Thibault család című regényéből. • LENGYEL, NDK-BELI ÉS SZOVJET koprodukcióban forgatják azt a Kopernikusz pályáját megörökítő monumentális játékfilmet, amelyet a tudós születésének 500. évfordulóján mutatnak be Varsóban. ŐSZINTÉN A FIATALOKRÓL A KÖZELMÚLTBAN az egyik hazai napilapban ceruzajegyzetet olvastam az egyik bratislavai parkban lejátszódott történettel kapcsolatban. Két idősebb asszony padon üldögélve pihente a napi munka fáradalmait, amikor fiatal szerelmespár ült melléjük és a szégyenkezés legkisebb jele nélkül ölelkezni kezdtek. A nénikék abbahagyták a beszélgetést és elfordították tekintetüket, nehogy ezael is zavarják a fiatal párt. „Hiába, változnak az idők ..." fejezte be eszmefuttatását az újságíró. Az ilyen és az ehhez hasonló látvány felett az arra járók megbotránkoznak, hiszen többségük szülő, vagy éppen pedagógus. Ennek kapcsán önkéntelenül ide kívánkozik a mai ifjúság erkölcstelenségével kapcsolatos általános megállapítás, mely többnyire a fiatalok túl korai szexualitására utal. A probléma összetettségére való tekintettel nem elégedhetünk meg csak egy elítélő megállapítással, hanem mélyebb, meghatározó összefüggéseket kell keresnünk. Nincs szándékunkban bonyolult részletek leírásába bocsátkozni a felvetett problémával kapcsolatban, ezért csak a fiatalok nemi életének kérdésénél maradunk, hogy mélyebben megvilágíthassuk azt. Általában azt szokták mondani, hogy az ifjúság erkölcstelenségéne utaló megjegyzések vagy a fiatalok elmarasztalása a felnőttek és az ifjúság közti generációs különbségek következménye. TEGYÜK FEL A KÉRDÉST: le hetséges ily módon megítélni, vagy esetleg enyhíteni a fiataloknak a szexualitással kapcsolatos egyre korábbi tapasztalatait? A bratislavai Népművelési Intézet egy alkalommal vitaestet rendezett „Szerelem, házasság" címmel, melynek során a fiatalok többsége (főképp férfiak) azt követelte, hogy a társadalom természetes szükségletként „szentesítse" a házasság előtti nemi kapcsolatot". Az egyik megjegyzés így hangzott: Senki sem kívánhatja, hogy az ifjúság 23 éves koráig nemi önmegtartóztatásban éljen. Ezzel kapcsolatban szeretnék állást foglalni, mely lényegében nem a saját véleményem, hanem a legtöbb szakember néüete. Nincs szándékunkban megjátszani az erkölcscsősz szerepét; ám naivitás, maradiság, elfogultság nélkül bátran állíthatjuk, hogy a nemi önmegtartóztatás a fiatalok esetében — helyes életmód mellett — egyáltalán nem káros. Ellenkezőleg: serkenti a szellemi tevékenységet. Éppen ezért az lenne természetes, ha a fiatalok a főiskola, vagy szaktanulmányaik befejezéséig, azaz 22—23 éves korukig a férfi és a nő közti kapcsolatot nem a szexualitás formájában, hanem barátság, az egymást megismerés formájában ismernék. A valóság azonban merőben más és a felnőtté érés romantikával, vágyakkal, álmokkal teli idejét kiváltképp a lányoknál gyakran kegyetlen csapások zavarják meg, melyek sokszor gyógyíthatatlan lelki megrázkódtatást idéznek elő. Rendelkezésünkre állnak a szociológiai kutatások eredményei. Az adatok sokaságából ragadjunk ki legalább egyet. Hazánkban évente átlag 10—14 ezer házasságon kívüli gyermek születik. MIÉRT KÖVETKEZNEK BE ezek a kegyetlen csapások, a fiatalok egészséges fejlődésében miért állnak be zavarok? Mindez azoknak a törvényszerűségeknek a következménye, melyek a fejlődést szabályozzák és sajnos, ezek a közvélemény számára kevéssé ismerjék. Köztudott például az, hogy az ember életének második évtizedében serdülőkori éveit éli, az azonban már kevésbé — a pszichológia legújabb ismeretei —, hogy az ember tulajdonképpen három serdülőkoron esik át. Az első szakasz 3—6 éves korban, a második 12—16 éves korban, a harmadik azonban egyénenként változik s rendkívül sajátos módon zajlik le, rendszerint 21—28 éves korban, sőt egyesek szerint csak 30 éves korban. A pubertás első szakaszában a gyermek fokozatosan igyekszik lazítani azokon a kötelékeken, melyek az anyjához kapcsolják, öntudatosodik, önállósul és megismerkedik a környező világgal. Ez a „kis pubertás", melynek során már nyiladozik a gyermek erotikái érdeklődése, pl. első gyermekszerelmek, papa-mama játék, baba-gondozás stb. formájában, s mindez már magában rejti a későbbi szociális kötelékek: az én, te, mi csíráját. A gyors növekedés és a fokozódó nyugtalanság éveit a későbbi időszakban általános kielégültség váltja fel. A gyermek iskolaérett lesz s az iskola utat nyit számára az ismeretek elsajátításához és az alkotó gondolkozáshoz. Ez a nyugodtabb és gyümölcsözőbb időszak a fiúknál 12 életévükben, a lányoknál pedig egy évvel előbb fejeződik be. A fiúk és a lányok élénken érdeklődnek a dolgok és a jelenségek eredete iránt, akárcsak kiskorukban, bár öszszetettebnek, bonyolultabbnak látják a világot. Ha a nevelés során nem élünk ügyesen ezzel a lehetőséggel, s nem használjuk ki az alkalmat, amikor a fiatalok nem találnak választ az élet bonyolult kérdéseire, felmerült kételyeikre és baráti alapon nem magyarázzuk meg nekik és nem világosítjuk fel őket a nemi éréssel kapcsolatban is, a gyermek kielégíti ugyan kíváncsiságát és érdeklődését, de legtöbbször kétes forrásokból szerzi meg az ismereteket, ami aztán a szülő-gyermek közti eddigi megértés, a kapcsolat lazulását eredményezi. A SERDÜLŐKORBAN a fejlődés legfontosabb szerepe, hogy a szellemi és a fizikai képességek harmonikus egységben legyenek. Ezzel kapcsolatban gyakran igen helytelen nézet elterjedésének lehetünk a tanúi, miszerint a serdülőkor befejeztével a fiatal felnőtté válik. Ne feledjük: a 16—18 éves fiatal fejlődése még távolról sem fejeződött be és ez az állítás érvényes a fiziológiai fejlődésre is. A serdülőkort követően például a lányok szervezete még számos változáson megy át, míg teljesen éretté válik. A serdülőkori csaporigást a 18—21. életévben ismét zavartalan szakasz váltja fel, mely különösen alkalmas a főiskolai tanulmányokra. Ezeket az éveket a serdülőkor harmadik fokozata jellemzi, mely során az ember lénye sajátosan formálódik. Az egyén 30. életévéig befejeződik fizikai fejlődése, s ami ennél

1 lényegesebb, ebben a szakaszban következik be a szellemi, jellembeli és erkölcsi érés, vagyis az egyén keresi a • társadalomban őt megillető helyet, formálja világnézetét. A fiatalok felnőtté válásának folyamatát — a szakemberek véleménye szerint — a korai nemi élet zavarja meg leginkább. Ha a szakemberek erre az álláspontra jutottak, ezt bizonyára nem azért tették, mintha nem lennének tisztában az egyén erotikái és szexuális kapcsolatainak jelentőségével. Kutatásaik alapján azonban rámutatnak arra, hogy a korái szexuális élet, a korai terhesség megzavarja a fejlődés természetes ritmusát és rendszerességét. A serdülőkor a felnőttségnek csak egy része, tehát a korai szexualitás esetén fennáll az a veszély, hogy a szellemi fejlődés megreked. A nemiség valósággal elnyeli a szellemi tartalékokat, melyek nélkülözhetetlenek az ember szellemi érésénél és ennek következtében a fiatal érdeklődési köre és lelkivilága elszegényedik. Tudatosítanunk kell, hogy az erotikái kapcsolat az egyén életének kiteljesedése, mélyben a fizikai és szellemi összetevőknek egyaránt részt kell. venniük. Ezért nem lenne helyes, ha házasság előtt következne be, mondjuk a szerelem kezde- I tén. I HAJLAMOSAK VAGYUNK ARRA, hogy az ifjúság erkölcstelenségét érintő eszmefuttatásokat lekicsinyeljük. Ne engedjük x meg azonban, hogy a jobb sorsra érdemes fiatalok így szétforgá- m csolják szellemi értékeiket! f DR. CZAKÚ MÁTYÁS V