Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-08 / 239. szám, péntek

Világ proletárjai .egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1971. október 8. PÉNTEK BRATISLAVA • XXIV. ÉVFOLYAM 239. szám Ára 50 fillér M EGKEZDŐDÖTT A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS KAMARÁINAK EGYÜTTES ÜLÉSE JÔVÄHAGYTÄK A CSSZSZK NÉPGAZDASÁGA FEJLESZTÉSÉNEK 5. ÖTÉVES TERVÉRŐL SZÖLÖ TÖRVÉNYT (Parlamenti tudósítónktól) — A prágai vár Spanyol termében tegnap reggel 9 órakor Dalibor Hanes, a Szövetségi Gyűlés elnöke megnyitotta a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarája és Nem zetek Kamarája 9. együttes ülését. ? Az ülésen részt vett Gustáv Husák. a CSKP KB főtitkára. Peter Colotka, Alois Indra, Antonín Kapek és Josef Korčák, a CSKP KB elnökségének tagjai, Ján Fojtík, a CSKP KB titkára és a CSSZSZK kormányának tagjai, élükön Ľubomír Strougallal, a CSKP KB elnökségének tagjával, a szövetségi kormány elnökével, jelen volt Evžen Erban, a Cseh Nemzeti Tanács elnöke. és Ondrej Klokoč, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, va (amint további hivatalos személyiségek. A tanácskozás bevezetőjében D. Hanes elvtárs közölte Olga Sobotníková és Josef Toman lemondását a Cseh Nemzeti Tanács s ezáltal a Nemzetek Kamarája képviselői tisztségéről, továbbá dr. Szabó Rezső lemondását a Szlovák Nemzeti Tanács és egyúttal a Nemzetek Kamarája képviselői tisztségéről, valamint Dobos László visszahívását a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői tisztsége alól. A változások után Dalibor Haiies elvtárs megállapította, högy a Nemzetek Kamarájának jelenleg 146 képviselője van, ebből 73 a Cseh Szocialista Köztársaság, a másik 73 pedig a Szlovák Szocialista Köztársaság képviseletében. A napirend első pontját: a CSSZSZK népgazdasága fejlesztésének 5. ötéves torvéről szóló törvényjavaslatot V. Hülánek. az Állami Tervbizottság elnökének megbegeciése miatt helyettese, K. Martinka miniszter ismertette. Hangsúlyozta, hogy a törvénytervezet megvitatása egybeesik azzal az időszakkal, amelyben a CSKP és az egész nyilvánosság a XIV. pártkongresszus határozatainak jegyében él. Örömmel figyelmeztetett elkötelezett és kezdeményező mu n káuk máris megmutatkozó eredményeire, melyeknek egyike, hogy az elmúlt két évben sikerült elhárítanunk a katasztrófát, mellyel a jobboldal 1968 és 1969 elején kifejtett te vékenységével a népgazdaságot veszélyeztette. — A CSKP gazdaságpolitikájának legfőbb célja: 1975-ig a lakosság szükségleteinek nagyobb mértékben történő kielégítésé, és a dolgozók létbiztonságának további megszilárdítása — folytatta a miniszter. Az életszínvonal további emelése a társadalmi termelés hatékony ságának fokozásával valósítható meg. A gazdasági fejlődés a reálbérek évi 5 százalékos növekedését teszi lehetővé. Az érdem szerinti fizetés, illetve bérezés elve bevált, s ezért a jövőben is érvénybre marad. Ugyanakkor a bérezési rendszer tökéletesítésére lesz szükség. A bérpolitika akkor helyes, ha a dolgozók anyagi érdekeltsége és a munkatermelékenység növekedése között nyilvánvaló az összefüggés. A bérek ugyanis nem növekedhetnek az érdem szerinti bérezés elvével ellentétben. A jövőben csak a jó minőségű munkát végző dolgozókat támogatjuk, ós ellenkezőleg: a rossz minőségű munkáért levonjuk az anyagi következményeket — jelentette ki K. Martinka, majd a lakosság nagyobb létbiztonsága érdekében a kiskereskedelmi árak rögzítésének biztosításá ról, valamint szociális politikánk differenciált intézkedéseiről beszélt. Az 5. ötéves terv lényeges strukturális változásokat tesz lehetővé a fogyasztásban. 40 százalékkal több iparcikk és 15 százalékkal több élelmiszer lesz a piacon. A háztartások további korszerűsítése, az egyéni lakásalap lényeges fejlesztése várható. Az ötéves terv idején mintegy 700 000 gépkocsi kerül forgalomba. A feladatok között szerepel a közellátás javulása is, mégpedig a hiánycikkek teljes kiküszöbölésével, és az áru minőségének fokozásával. A szolgáltatások színvonalának emelése ugyancsak elsőrendű politikai és gazdasági érdekünk. A lakásépítkezések biztosítása külön fejezetet képez. Az 5. ötéves tervidőszakban legalább 500 000 új lakás építését vettük tervbe. A beruházási költségekre kb. 90 milliárd koronát szánunk, ami azt jelenti, hogy 1975-ben a lakosság 45 százaléka új lakásokban lakik majd. Az egészségügyi intézmények, berendezések és szolgáltatások kijterjesztése és korszerűsítése, valamint a folyamatosabb gyógyszerellátás szintén a lakosság életszínvonalának emelését célozza. K. Martinka miniszter a továbbiakban a nemzeti jövedelemről beszélt, melynek a terv szerint évente 5 százalékos növekedést kell kimutatnia. A többlet 95 százaléka a munkatermelékenység növekedésével biztosítandó. Ez azt jelenti, hogy 1975-ben 2,5-szer annyi iparcikket kell előállítanunk, mint 1970-ben. Az 5. ötéves terv igényes feladatainak teljesítése elképzelhetetlen a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás nélkül. Gazdasági integrációnk a szocialista országokkal, mindenekelőtt a (Folytatás a 2. oldalon) JÓKÍVÁN AT0K az NDK államünnepe alkaimából A CSKP és a CSSZSZK vezető képviselői, Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Ludvik Svoboda, a CSSZSZK elnöke és Ľubomír Štrougal, a CSSZSZK kormányának elnöke az NDK megalakulásának 22. évfordulója alkalmából üdvözlő táviratot küldött Erich Heneckernek, az NSZEP első titkárának, Walter Ulbrichtnak, az NSZEP elnökének, az NDK Államtanácsa elnökének és Willi Stophnak, az NDK minisztertanácsa elnökének. A táviratban a következő áll: Kedves Elvtársak! A Német Demokratikus Küztarsasag megalakulásának 22. évfordulója alkalmából Önöknek és a Német Demokratikus Köztársaság egész dolgozó népének a CSKP Közpunti Bizottsága, a CSSZSZK kormánya és minden dolgozónk nevében őszinte jóktvánatainkat és testvéri üdvüzletünket küldjük. A Szovjetuniónak a második világháborúban aratott világtörténelmi jelentőségű győzelme számos európai nemzetnek meghozta a békét és a szabadságot, megnyitotta az utat a német munkásosztály forradalmi harcához, a haladó antifasiszta és demokrati* kus erők harcához, amelyek a Német Szocialista Egységpárt vezetésével megalapították és fejlesztették a Német Demokratikus Köztársaságot, a német terület első munkás-paraszt államát. A fejlett szocialista társadalom építésében elért sikerek, a következetes békepolitika és az európai biztonság megszilárdítására irányuló igyekezet a Német Demokratikus Köztársaságot a nemzetközi kapcsolatokban jelentős helyre emelték. Elvhü küzdelme az imperializmus ellen, a nyugatnémet militarizmus és revansi*mus ellen, kivívta a Német Demokratikus Köztársaságnak az európai nemzetek elismerését és megerősíti nemzetközi tekintélyét. A CSSZSZK teljes mértékben támogatja az NDK-nak a nemzet* közi jogi elismerésére irányuló igazságos követelményét, felvételét az ENSZ-be és a további nemzetközi szervezetekbe, ami kétségkívül hozzájárulna Európa békéjének megszilárdításához és biztonságának szavatolásához. Jelentős esemény volt az NSZEP VIII. kongresszusa, amely kitűzte az NDK-ban a fejlett szocialista társadalom merész céljai realizálásának, a Német Demokratikus Köztársaság megerősítésének s ezzel az egész szocialista társadalom megszilárdításának irányvonalát. Az utóbbi időszak fejleményei egyértelműen bebizonyították a Szovjetunió vezető szerepét, amely a világbékéért és a szociális haladásért vívott küzdelem élvonalában áll, az SZKP XXIV. kongresszusa határozatainak óriási jelentőségét a szocializmus és a kommunizmus alkotó erőinek minden irányú kibontakoztatásában. A CSSZSZK és az NDK a szocializmus, a béke és a nemzetek közti együttműködés gondolatának győzelméért vívott közös harcban szilárdan £11 a Szovjetunió és a többi testvéri szocialista ország mellett. A csehszlovák nép a proletár internacionalizmus hagyományai' hoz híven továbbra is fejleszteni fogja a testvéri együttműködést és barátságot az NDK népével és hozzájárul az egész szocialista társadalom egységének és felzárkózásának további megszilárdít tásához. Ján Marko külügyminiszter Ottó Winzernek, az NDK külügyminiszterének, a CSSZSZK NF Központi Bizottsága a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja Nemzeti Tanácsának küldött üdvözlő táviratot. További üdvözlő táviratokat küldött dr. D. Hanes, a CSSZSZK Szövetségi Gyűlésének elnöke, dr. S. Pennigcrová, a Népi Kamara elnöke, V. Mihálik érdemes művész, a Nemzetek Kamarájának elnöke Gerald Göttingennek, az NDK népi kamarája elnökének. Megkezdődött a pártoktatás. A pártvonalon folyó szervezett művelődés ez év októberétől jövő év májusáig tart. Az új képzésnek ebben az iskolaévben is három fokozata van. Az alapfokú oktatás — amennyiben a párttag nem végez más iskolát — a párt minden tagját és tagjelöltjét érinti. E forma tulajdonképpen a párttagok tömeges nevelésére hivatott. Egyéves tanterve négy témakört dolgoz fe). Az első: Csehszlovákia a dolgozók szocialista állama. (Az anyagot, lapunk szerdai számúban mellékletként közöltük.) A második: A párt alapszabályzata a belső pártélet alaptörvénye. A harmadik: A párt gazdaságpolitikájának elvei. A negyedik: A barátság és együttműködés politi^ kája. Tavaly, a párt szervei és intézményei által irányított oktatásban összesen 809 ezer párttag és mintegy 100 000 pártonkívüli vett részt. Az elért eredmények, valamint a pártéletben megnyilvánult oktató-nevelő munka színvonala arról tanúskodott, hogy az 1970—71-es iskolaévben sikerült leküzdeni az előbbi évekre, főleg az 1960-as évek derekára jellemző formalizmust. Jelentős eredmény az is, hogy a tavalyi képzésbe már mintegy 23 000 lek tor és 43 000 propagandista kapcsolódott be. Ez idén e szám jóval emelkedik. A nyári hónapokat az iskolák, a lektorok és a propagandisták a felkészülésre, a párt helyi szervezetei pedig többek között arra használták fel, hogy beosztották a hallgatókat az érdeklődésüknek megfelelő tanulókörbe és biztosították az előadásokat. A tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy a pártművelődés új éve iránt a pártonkívüliek körében is nagy az érdeklő dés. S sokrétű és alapos felkészülés mindén vonalon jó eredményt ígér. A „Csehszlovákia a doglozók szocialista állama" című alapanyag sűrítve tartalmazza az alapfokú képzés keretében tanulmányozásra kerülő kérdéseket. A közérthetően megírt tanulmány három részre oszlik. Első fejezetében az állani fogalmával, kialaluilásával és az államra voA PÁRTMŰVELŐDÉS QJ ÉVE natkozó marxista-leninista elvekkel ismertet meg. Második fejezete arról számol be, hogy a marxista—leninista elvek hogyan érvényesülnek a csehszlovák, szocialista állam és társadalom építésében és tevékenységében. A harmadik fejezet napjaink legidőszerűbb kérdését elemzi és elmondja, hogy milyen szerepe van a választásoknak a szocialista államban és a szocialista demokrácia fejlesztésében. A tanulmány amellett, hogy megvilágít fontos elvi kérdéseket, mint például azt, hogy mi jellemzi a burzsoá demokráciát, a proletárdiktatúrát, a szocialista demokráciát stb., stb. választ ad számos gyakorlati kérdésre is. Kifejti, hogy a CSKP XIV. kongresszusa határozatából eredően milyen feladatok várnak a csehszlovák állami és társadalmi szervekre, hogyan érvényesül a föderáció elve a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban, mi a funkciója a csehszlovák állami szervek rendszerében a képviselőtestületeknek, milyen a jellege és a feladata a választásoknak a szocialista társadalom, a szocialista állam és szocialista demokrácia fejlesztésében. Az utóbbival kapcsolatban hangsúlyoz za, hogy a szocializmus viszonyai között a szocialista állam képviseleti szervei-íálasztásának egészen más az értelme, mint a burzsoá állam választásainak. A mi társadalmunkban a választások lényege és funkciója az, hogy a nép olyan képviseleti szerveket alakítson ki, melyek kifejezik és megvalósítják a szocialista társadalom célját és érdekét. A dolgozó nép saját állami szerveiben — a CSKP veze tésével — politikai és hatalmi irányítója az egész szocialista államrendszernek. A választásokkal a népi állam hatalmának olyan szerve alakul ki, amely lehetővé teszi a dolgozók tömeges bevonását a szocialista állami és politikai élet irányításába. Nálunk a választások tulajdon képpen a nép aktivitását és fejlesztéséi az állami szervek tevékenységének a tö kéletesítését szolgálják. Szöges ellentétben a burzsoá választásokkal, ahol a választási komédiának egyedül az a célja, hogv tartósítsa az uralkodó osztály elnyomó ha talmát. A pártművelődés új évében a párttagok és pártonkívüliek ezrei gazdagítják ismereteiket. Az említett alapanyagnak növeli az értékét, hogy a szerzők az államra és a szocialista társadalom fejlődésére vonatkozó — a marxizmus—leninizmus klaszszikusaitól származó — tanítást kiegészítették és továbbfejlesztették az 1968-69es évek válságának tanulságaival. A gazdag mondanivalónak tulajdonítható, hogy az anyag iránt mindenütt nagv az érdek lődés. Párizs várja Brezsnyevet Párizs —' „A Francia Kommunista párt nagy fontosságú eseményként üdvözli a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet kormányküldöttség küszöbönálló franciaországi látogatását" — mutat rá a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyilatkozata. Franciaország és a Szovjetunió — amelyek különböző társadalmi rendszerű országok — kapcsolataikat fejlesztik azon az alapon, hogy számos területen megegyeznek az érdekeik. Nem lehet sehol a világon olyan konfliktus, amely szembeállíthatna egymással a két országol, mindkét országnak . érdeke az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése. Leonyid Brezsnyev látogatásának hozzá kell tárulnia, hogy kiszélesedjenek a két ország között már meglevő kölcsönösen előnyös, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatok. A Francia Kommunista Párt felhívja a dolgozókat, és minden olyan francia állampolgárt, aki szívén viseli a nem zeti érdekeket, a békének és a népek barátságának ügyét, hogy szívélyes fogadtatásban részesít&e Leonyid Brezsnyevet/