Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-05 / 236. szám, kedd

• ••••••••••••••BD -O

J filmek• •••••••••••••••D NÉGY GYILKOSSÁG ELÉG DRÄGÄM (cseh) Oldrich Lipský vígjátéka — melyet a moszkvai filmfesztivál tájékoztató vetítéssorozatában is bemutattak — filmszínházainkban már hetek óta nagy kasszasiker. A cseh rendező az általa kitaposott úton halad tovább. a jó szórakoztató vígjáték megteremtése foglalkoztatja. Oj vígjátékának címe szándékosan provokáló: a komédia a dulatok önkéntelenül is nevetést váltanak ki a nézők körében. Bár a film tempója helyenként vontatott, egy-egy jelenet kissé túlméretezett, a lendületes cselekményszövés, a jobbnál jobb ötletek azonban nem engedik lankadni a nézők figyelmét. Miloš Macourek forgatókönyvíró és Oldrich Lipský renNégy gyilkosság elég, drágám című cseh paródia egyik jelenete. „híres" comics-kiadványok, a képekkel illusztrált kalandregé. gények, a g angszter-víg játékok paródiája. A „sztorit" tömören, de még'hosszadalmasan is lehetetlen lenne elmesélni. A rendező — a Limonádé Joe-hoz hasonlóan — sziporkázó humorral és ötlettel ostorozzá az említett ízléstélen rajzos kiadványok és reklámok szerzőit, pellengérre állítja együgyűségüket és ostobaságukat, a szappanbuborékhoz hasonló önteltségüket. A film félreértésekre és az ebből adódó bonyodalmakra épül. A szellemes helyzetkomikumok, a váratlan forVÖRÖS SÁTOR dező szemmel láthatóan jól szórakozik a történeten, s azt szeretné, ha ebbe az önfeledt játékba sikerülne a nézőt is bevonnia. Véleményünk szerint ez minden bizonnyal sikerült is neki. A filmen azonban nemcsak az ő, hanem a remek színészek jóvoltából is mulathatunk. A vígjátékban figyelemre méltó alakítást nyújt Ľubomír Lipský, a rendező fivére, aki az alkotásban akaratlanul is zseniális detektíwé válik. A főbb szerepekben Jifina Bohdalovát, Iva Janžurovát és Josef Kemret láthatjuk. (szovjet—olasz) A szovjet filmgyártók az utóbbi években számos koprodukciós vállalkozásba kezdtek. A nemzetközi együttműködés kiváltképp az olasz filmgyártó vállalatokkal bizonyult a leggyümöjcsözőbbneik. A Vörös sátor című film az olasz koprodukcióban készült alkotások egyike, melyet Mihail Kalatozov, a Szállnak a darvak és a Kézbesítetten levél című híres szovjet alkotások rendezője forgatott. A koprodukciós film Umberto Nobile tábornok, olasz sarkikuszántság és az emberi szolidaritás megtestesítői voltak. A film nagy nemzetközi szereplőgárda közreműködésével készült. A legendás Noblle tábornokot Peter Finch angol színész kelti életre. A rendező a női főszerepre Claudia Cardinale olasz színésznőt kérte fel, aki a filmben a sarkkutató expedíció egyik résztvevőjét játsza. Partnernőjeként Eva Kivi szovjet színésznőt láthatjuk. Amundsent Sean Connery (a híres James Bond) személyesíti meg. A filmben szerepet váll'eter Finch angol színész a Vö^ös sátor című szovjet— olasz koprodukciós film főszerepében. tató drámai sorsát jeleníti meg. Nobile 1928-ban az „Itália" lég. hajóval a Spitzbergákról az Északi-sarkon át Alaszkára szándékozott repülni, de útközben lezuhant. A szerencsétlenül járt tábornokot a Kraszin szovjet jégtö-rő hajó mentette meg. Ennyi röviden a film története, mely kiváló lehetőségüket nyújtott szórakoztató kalandfilm elkészítésére. A híres szovjet rendező azonban nem elégszik meg ennyivel: nem marad a felszínen, a cselekmény bonyolultabb összefüggéseit keresi, a hősök magatartását és lelkivilágát ábrázolja, egy korszak krónikása, amelyben a kutatók, a feltalálók a hősiesség, a bátorság, az el lalt Hardy Krüger nyugatnémet, Donatasz Banionisz szovjet színész, Mario Adolf, Massimo Girotti is. A rendező ezúttal is tanúbizonyságot tett tehetségéről és szakmai tudásáról. Sikeres színészvezetésének és a cselekményszálak ügyes gombolyításának eredményeként attraktív és egyben igényes közönségfilm született, mely méltán sorakozik a kiváló rendező korábbi filmjelhez. Az alkotásnak cseh vonatkozása is van: a sarkkutató expedícióban ugyanis részt vett dr. FrantiSek Bőhounek cseh tudós is, akit a filmben Jirij Vizbor alakft. •flilüll AZ ARANY A TECHNIKÁBAN Az utóbbi évtizedek fejlődésétől eltekintve a, technika igényei az anyagokat illetően meglepően szerények voltak. A fejlődés erősen konstrukciós irány,ban haladt, és az anyagok szerepe elsősorban a szerkezet mechanikai felépítésére korlátozódott. Nem sokat törődtek azok elektronikus, mágneses, katalitikus, optikai és egyéb tulajdonságaival. Ez a helyzet napjainkban gyökeresen megváltozott. Az anyagokat szélsőséges hőmérsékleti és nyomásviszonyok közt, erősen korrozív környezetben veszik igénybe, a mechanikai szerkezetek fizikokémiai folyamatoknak adták át helyüket. Megszületett a félvezető-technika, a kriotechnika, rakéták, űrhajók, lézerek, tüzelőanyagcellák lépnek fel a maguk különleges igényeivel Eddig nem ismert tisztasági követelmények a szennyezőanyagok milliomodrésznyi jelenlétének pontos ellenőrzését írják elő. A szilícium az oxigén után a legnagyobb mennyiségben jelenlevő anyagunk a földkéregben. A félvezetőtechnika megkövetelte tisztaságban, ára mégis meghaladja az aranyét. És a többi közönséges fémnek, a vasnak, réznek, kobaltnak az ára is csillagászati magasságokba emelkedik, ha a sok kilences tisztaságot megköveteljük tőlük. Megjelent az iparban emellett egy sor eddig jóformán nem is ismert különleges és ritka fém, mint a hafnium, a tantál, a prométeum, a cérium, a nióbium, az indium és mások. Ezek előállítása és kezeiése egyaránt rendkívül költséges. Vegyük még ezekhez a különleges ötvözeteket, mint a galliumarzenid, a kadmiumszulfil, a szupravezető nióbiumötvezetek. És ezek ugyancsak különleges megjelenését hajszálvékony fonalak, egykristályok, molekuláris vastagságú rétegek alakjában. A fémek királya Az anyagoknak ebben a vásárában az arany drágaság szempontjából most már igazán nem foglal el kiváltságos helyet. Legyen például feladatunk, hogy egy félvezető elem felületét vonjuk be rápárologtatott vezetőréteggel, és a réz és arany közt mérlegeljük a választást. A réz ára az itt megkövetelt tisztaságban körülbelül fele az aranyénak. Az eljárás hatásfoka meglehetősen gyatra, az anyagnak csak egy része kerül rá a bevonni kívánt elemekre, a többi az evakuált harang falán csapódik le. És itt érvényesül a fémek királyának nagy erénye: minden körülmények közt megőrzi tisztaságát. Míg a réz könnyen szennyeződik, az arany minden további néikül összegyűjthető a harang faláról és újra felhasználható, amivel meg is nyeri a gazdasági versenyt. Nem az arany ára korlátozza tehát ma már annak nagy mennyiségű ipari felhasználását. Egyszerűen a felhasználás természete olyan, hogy nem tonnákat, hanem csupán grammokat igényei. És ezért nem borítja ma még fel az arany ipari anyagként való bevezetése a nemzetközi pénzrendszer alapját. Az arany legnagyobb vonzóereje, hogy a nemesfémek közt is a legnemesebb. Ennek köszönhető, hogy már ősidők óta ismerik, mert nem ércekben elrejtve, hanem természetes állapotában is fémesen jelenik meg. Ezért őrzi meg tisztaságát kezelés közben is; egyike azoknak az igen ritka fémeknek, amelyek az oxidáció veszélye nélkül önthetők. Vegyi közömbössége kézenfekvővé teszi alkalmazását olyankor, amikor nagyon agresszív közegben kell dolgozni. A 235-ös és 238-as urán izotópok szétválasztását a rendkívül korrózív uránhexafluoridból kiindulva valósítják meg. Akár a ma szokásos diffúzióval, akár — ha sikerül niegoldani — ultracentrifugával dolgoznak, a porózus falak, vagy az edény bélésének anyagául az arany felel meg legjobban. Meg kell jegyezni, hogy még nagy méretű berendezések esetén is igen kicsi az aranyfe'ihasználás, mert a védőbevonat nagyon vékony lehet. Hasonló szerephez juthat az arany az üzemanyagcellák építésében, amelyek egyik-másik kísérlet alatt álló megoldása, ugyancsak rendkívül agresszív elektrolitokkal dolgozik. Átlátszó arany Lehet-e beszélni egy fém optikai tulajdonságairól? Igen, hiszen nemcsak az aranyból, hanem egyéb fémekből is tudunk készíteni csaknem tökéletesen átlátszó, molekuláris vastagságú rétegeket. A rendkívül vékony rétegben felpárologtatott arany zöldes színű, ami elárulja, hogy fényátbocsátóképessége a spektrumban nem egyenletes. Valóban, míg a látható színképben a ráeső fény mintegy harmadrészét átengedi, az infravörösben erősen reflektál és az ultraibolyában gyakorlatilag átlátszatlan. Ha az asztronauták kabinját arannyal bevont üveggel ablakozzák, az jól megvédi őket a veszélyes napsugárzástól. Repülőgépek abíakain az aranybevonat arra is alkalmas, hogy villamos vezetőként füthetővé tegye azokat, védelmül az eljegesedés ellen. v Az arany egyike a legjobban kalapálható, íegképlékenyebb fémeknek. Túl lágy volta miatt az ékszeripar nem használja tisztán, hanem ötvözve. A tiszta arany a 24 karátos, a járatos tisztaság a 18 karát. Képlékenységének köszönhető, hogy rendkívül finom, tizedmikronos fólia készíthető belőle. Érdekes, hogy előállítására mind ez Ideig nem tudtak korszerű technológiát kifejleszteni, ma is kézzel nyújtják. A nagyon vékony és vegyileg közömbös fólia jó szolgálatot tesz az Iongyorsítóban: a nehéz ion a gyorsítás első lépcsője után az aranylemezen áthaladva erőteljesebben ionizálódik, vagyis további elektronoktól szabadul meg. Arany az elektronikában Az arany kitűnő villamos vezető, bár e tulajdonságában elmarad az ezüst és a vörösréz mögött. Ha jó vezetőképességéhez még hozzáveszszük nagyszerű képlékenységét, és páratlan stabilitását, ideális vezetékezést szolgáltathat a miniatűr, integrált áramkörökhöz. Egy gramm aranyból két kilométer hosszú huzalt lehet húznL Az integrált áramkörökben nemcsak az öszszekötő vezetékek szerepét vállalja az arany, hanem felhasználják ellenállások,- kondenzátorok és kontaktusok készítésére is. Szilíciummal alkotott eutektikumának (keverékének) az olvadáspontja 370 C fok, ami kitűnő forraszanyagot szolgáltat a félvezető technika számára. A félvezetősök doppingáló anyagként is szívesen használják, mert eredendő tisztasága gyakorlatilag kizárja a kéretlen szennyezések bevitelének a kockázatát. Ilyen minőségében a kis teljesftmé

1 nyű, nagyfrekvenciás tranzisztoroknál jön tekintetbe, mivel meggyorsítja az elektronlyuk töltéshordozó-párok rekombinációját. MILYEN ERŐSEK A ROVAROK A rovarok erőmutatványait ősidők óta bámulja az ember. Már régen megfigyelték, hogy a hangyák testüknél aránytalanul nagyobb terhekkel cipekednek. Az egyik kutatónak sikerült felvételt készíteni egy hangyáról, amikor az a hangyaboly bejáratából egy követ kigördített. Nyomban megmérte a hangyát is, a követ ls. A hangya 0,0028 grammot, a kő 0,1451 grammot nyomott a finom mérlegen. íme, a hangya a saját súlyának ötvenkétszeresét emelte föl. Olyan ez, mintha egy közepes ember 4000 kilónyi terhet emelne. A lovat nagyon erősnek tartjuk, pedig ereje meg sem közelíti a méhét. A ló saját súlyának mintegy a felét emelheti föl: egy hereméh ellenben saját súlyának 15-szörösét, a dolgozó méh meg a 24-szeresét. Ha valamilyen teher alá kereket helyezünk, rögtön könnyebben lehet húzni. Nos, ha egy 17 és fél dekás megrakott játékszekér elé egy 1,88 gramm súlyú Passalus poloskát fogunk, a rovar könnyedén húzza szekerünket. Ez összehasonlítva annyit jelent, mintha egyetlenegy ember könnyűszerrel elhúzna egy 7000 kiló súlyú vasúti teherkocsit! Egy méh hasonló körülmények között saját súlyának 300-szorosát húzta. Ez annyit jelent, mintha egyetlen embsr három összekapcsolt vasúti kocsit húzna. Kísérletek során azt tapasztalták, hogy egyegy nagyobb bogár viszonylag hatalmas súlyokat emelhet meg, ha a hátára helyezik. Vannak rovarok, amelyek saját súlyuknak akár 850-szeresét megemelhetik. Az ugrásban a rovarok testük méreteihez képest nyilván fölülmúlják az embert és a többi állatot. Arányosan számítva: ha az ember a szöcske képességeivel rendelkeznék, egy magas épületet átugorhatna. Távolugrásával messze túlszárnyalna minden emberi rekordot, hiszen 183 méternyire tudna ugrani. Kiszámították, hogy egy bolha egy milliméternél alig valamivel hosszabb ugrólábaival távolba mintegy háromnegyed métert, magasba csaknem 20 centimétert ugrik. Vagyis olyan emberhez hasonlítható, aki 213 métert ugrik — azaz hogy ugrana! — távolba és 137 métert magasba. A rovaroknak a levegőben is figyelemre méltó a teljesítményük. Az ember persze nem tud repülni, de még az általa szerkesztett repülőgépeknek sem könnyű a rovarokkal versengeniük. Ha a repülőgép a saját súlyán kívül egyszer anynyi terhet szállít, ezt már nagy teljesítménynek tartjuk. De sok rovar játszva megdönti 8 rekordot. Például a mindössze néhány milligrammos moszkitő öt milligramm emberi vért szív magába, aztán elrepül. Néhány méh a saját súlyának többszörösét szállítja a levegőben. A rovarok nagy távolságokra repülhetnek: messze kinn a tengeren láttak szöcskéket, lepkéket is. Például egy kis sárga lepke, a „Terias lisa" . olykor nagy lebegő felhőkben rajzik, s annyira megközelíti a Bermudákat, hogy megállapítható: e rajok a Hatteras-fok vidékéről, 960 kilométer távolságból érkeznek. Néhány érdekes vizsgálatot végeztek nemrég az afrikai sáska repülésének megismerése céljából. Megállapították, hogy e súlyos csapást hozó vándor sáskák repülésekor óránként 13,7 kalória energiát fogyasztanak testsúlyuk minden grammja után. így egy közepes nagyságú sáska egyórás repülése során annyi energiát fejt ki, mintha egy másfél kilós súlyt nyolc méter magasság fölé emelne. A rovarok méretüket tekintve szédítő gyorsasággal repülnek. A házilégy óránként 8 kilométert tesz meg, a darázs 19, a lódarázs 21, a szitakötő 28, a mézelő méh 40, a bögöly 48 és a poszméh 56 kilométert. Ha az abszolút izomerőt vizsgáljuk (vagyis azt a legnagyobb terhet, melyet a keresztmetszet négyzetcentiméterére számítva megemlhetnek), a rovarok izmai nem tűnnek esősebbnek, minta magasabbrendő állatoké. így az ember izomerejét tekintve négyzetcentiméterenként 6—10 kg ez az érték, a békáé 3 kg, a szöcske hátsó lábáé 4,7 kg. így végeredményben nagyon valószínű, hogy ha a rovarok akkorák volnának, mint az ember, nem lennének sokkal erősebbek nála, s nem lennének különb távolugrók sem. (dj| 1971. X. 5. t