Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-03 / 39. szám, Vasárnapi Új Szó

NYOLCMILLIÓ TÉGLA ÉVENTE Jövő ilyenkor már üzemel a gyár A dombról olyan a kép, melyet látok, mint a makett: egyszerű, pontos. Távolabb a falu, Bory (Nemesbori), közelben meg az épülő téglagyár: falak, traverzek, kész csarnokok, amott óriási ládákba csomagolt gépek, emitt betonkeverő, és körülötte emberek. Néhány jellemző adatot már megtudtam erről az építkezésről M u z s1 a y József elvtárstól, az építkezés lés a leendő téglagyár közgazdászától. 17,9 millió koronába kerül az, hogy ide, a Szénégető-dűlőbe modern, gázfűtésű téglagyárat „varázsoljanak". Az AGROSTAV és nyolc szövetkezet összefogása nyomán jövő ilyenkor már megkezdi próbaüzemeltetését a gyár. 8 millió téglát fognak gyártani évente. Egy tégla önköltségi ára előreláthatólag 43—46 fillér lesz. Ebbe a néhány adatba zsúfolódik, hogy a szovjet gáz felhasználása és mintegy 2,5 millió korona értékű modern gépsor alkalmazása nyomán másfél esztendő múlva nem jelent majd különösebb problémát ezen a környéken sem a szövetkezetek számára az építés. Sőt, jut majd tégla máshová is, hisz a termelés negyven százalékát a szerződés értelmében állami építkezésekre küldik majd. Leereszkedem a dombról. Az épülő szárítócsarnok mellett járok. Olyan eunek a csarnoknak az alapja, mintha egy hatalmas fürdőmedence, melynek az aljára most éppen vashálót fektetnek. Valójában azonban a csarnok alapzatának betonozásához készülődnek, vashuzalokat raknak le. Magyar József ugyancsak szorgoskodik. Felgyűrte ingujját. Napbarnf* tott homlokára ragadt néhány liaf" tincs. Nem vette észre, el se simította. — Jó napot! Két ujjal a sapkája felé legyintve fogadja a köszönést. Szemével végigmér. — A központból jött? — Áh, nem. Csak az újságból. Biccent helyeslően, majd kíváncsion megkérdezi: — És mit ír? — Megírom, amit elmondanak nekem. Erre leül egy téglarakásra, és belefog az elbeszélésbe. Elmondja, hogy a múlt hónapban húsz munkanapot dolgozott, pontosabban 158 órát és közel kétezer koronát keresett. Nem szakmunkás, de ért az építéshez. Ha befejezik a gyárat, nem megy idegenbe, hanem a téglagyárban fog dolgozni. Nem fél attól, hogy modern gépekkel kell majd dolgoznia, az építést vezető mérnök már többször is lehetővé tette számára, hogy körülnézzen, tanuljon, tapasztaljon a már működő téglagyárakban. — A vasasmunkához is ért? Lehorgasztja fejét. — Ha kell... Többet nem mond. A MUIMKASBECSÜLET próbálja megmenteni így. Nem a magáét, hanem másokét. Ugyanis „kényes kérdés" volt az előbbi: A vasasmunkához is ért? Kitűnik, hogy miért, Egy vállalat és nyolc szövetkezet építi • Problémák a mMataiilet körül • Gázfűtés, komplex gépesítés • Mindössze öten irányítják az építését ha odafigyelek Farkas Ernő mérnök és az építést vezető mester, D obos József párbeszédére. — Hol vannak a vasasok? — Az Agrostav szerelőire gondol? — Azokra. — Nos, mérnök elvtárs, azok hazamentek. — Mikor? — Ma, pénteken délelőtt fél tizenigykor. — Azért küldte őket vasasmunkára? — Mit tegyek, mérnök elvtárs? Összenézünk. Eszembe jut a régi, paraszti mondás: Mindig azt a lovat ütik, amelyik húz. Feljegyzem és megyek tovább. A szociális épület irodájában már bérfizetéshez készülődnek. Borítékozzák a pénzt. Két állandó kőműves, öt férfi segédmunkás, négy női segédmunkás fizetését. Belepillántok a kimutatásba. Keresem tekintetemmel, mennyit keresnek a nők. Meg is találom. Á négy név mellett ilyen számok sorakoznak: 1356, 1405, 1387, 1408. Furcsának találom, hogy ilyen kevés név szerepel a bérlistán. Mindöszsze tizenhat. Köztük természetesen a mérnök, a közgazdász, a három hivatalnok neve. — Csak ennyien dolgoznak? Mosolyog a mérnök, és e,magyarázza, hogy ez az állandó munkások létszáma, melyet hamarosan húszrahuszonötre emelnek. Amikorra üzemelni fog a gyár, negyvenöt-ötven dolgozója lesz. Két váltásban dolgoznak majd. Egyébként időnként a „részvénytársasági tagok", a szövetkezetek is küldenek munkásokat az építéshez. És brigádmunkásokat is szoktak foglalkoztatni. - , A GYÄR TÖRTÉNETE, mely ma még csak te: % kbe, tervrajzokba foglalva található, mindent megmagyaráz. Négy évvel ezelőtt a falubeli szövetkezet vezetőinek ötlött eszébe: „Értékesíteni" kellene a határban található agyagot, építsünk téglagyárat! Az AGROSTAV vállalattal együtt kidolgozták a tervet: 2 millió tégla gyártásához megfelelő üzemet létesítenek, mely mintegy 4,3 millió koronába kerül majd. Kapcsolatot teremtettek a brnói téglagyártó üzemmel. Módosították a tervet: 7,5 millió koronába kerül a felépítés. Ejhal Merész terv. Egy aránylag kicsiny és közepes gazdálkodó szövetkezet számára. A gyárépítés ötletét mégsem vetették el. Űj fejezet .kezdődött, amikor mások is felfigyeltek az ötletre. Šárovce (Sáró) szövetkezetének elnöke, Ka j tár Ernő elvtárs kezdeményezte, hogy az építést társulási alapon kezdjék meg. De minél előbb! Felsorakoztak a vállalkozók: 100 részvényt alapítottak. Ebből 22 jutott az Agrostav vállalatra, a helybeli efsz-re 6. Majd a többiekre ilyen arányban: Plavé Vozokany (Fakóvezekény) 12 rész, Maié Šárovce (Kissáró) 10 rész, Veiké Šá- rovce (Nagysáró) 10 rész, Brhlovce (Borfő) 10 rész, Cankov (Csánk) 10 rész, Piáštovce (Palást) 10 rész, Vyškovce nad Ipfom (Ipolyvisk) 10 rész. Módosult a költségvetési terv is: 10,9 millió korona lett. Újabb fejezet a gyárépítés történetében: a geológusok megállapították, hogy a község határában olyan menynyiségű nyersanyag található, hogy akár 50 évre is fedezi a szükségletet, ha évente 8—10 millió darab téglát gyártanak. Miért ne? Ezt a kérdést a nemzetgyűlés szakbizottságában tették fel. És szakszerű választ is adtak a kérdésre: a községet érinti a csehszlovák—szovjet gázvezeték. Az olcsó fütőenergia tehát a helyszínen található már. Építsenek modern, komplex módon gépesített, gázfűtésű, nagy kapacitású téglagyárat! Ha kell, segít az állam is. Ez a válasz 1969 tavaszán hangzott el. Jövő ilyenkor pedig már megkezdi üzemelését a téglagyár. MODERN GÉPEK Könnyű ezt mondani! Mindjárt hangzik is az ellenvetés: „Gázfűtésű téglagyár számára még sohasem készítettünk gépeket." Farkas Ernő mérnök több gépgyárban is ezt a választ kapta. Nézegetjük a tervrajzokat, rendezgetjük a megrendeléseket, és kitűnik, hogy hol, hogyan fogadták az épülő téglagyár igényes, szokatian megrendeléseit. Prerovi Gépgyárak: kitűnő. A présház számára idejében megkezdték a gépek gyártását. Betartották a határidőket. Már küldik is a gépeket. Lučeneci (Losonci) Gépgyárak: kitűnő. Még sohasem gyártottak hővállós gázégető kamarát, de vállalkoztak a feladatra. Elkészítették. Határidőben szállították. DESTA Decin: elégtelen. Már 1969 óta ígérgetik a két rakodógép szállításit, de közben arra hivatkoznak, hogy ilyet még sohasem gyártottak. Közben persze jelentkezett egy olasz cég és egy bécsi vállalat. Csakhogy valutát kellene adni azokért a rakodógépekért. Ugyancsak furcsán viselkedik ez a gyár a szállítószalagokra vonatkozó megrendeiéssel kapcsolatosan, csak a jövő év utolsó negyedében akarnak eleget tenni a megrendelésnek. — És egyébként? Erre a kérdésre így válaszol: — Rendben jönnek a gépek. Egyetlen gondunk a szállítás. Három teherautónk volt. Egyet már sikerült anynyira kihasználnunk a szállításnál, hogy tönkre is ment. Siket Imre és Nagy Zoltán sofőrnek elég sok a gondja. Tegnap majdnem az esti- órákban érkezett meg a forgódobos daráló. Két óra alatt kirakodtunk . . . Felpillantok a jegyzetelésből, mert feltűnően szakszerű magyarázatot ad a gépekről Farkas Ernő, az építést vezető mérnök. Ilyet például: — A forgódobos daráló olyan zúzó, mely az anyagot 2—3 milliméternyi nagyságúra darálja ... Forgó hengerek között zúzódik az anyag és . Meg is kérdezem: — Csak nem gépészmérnöki kéopsítése van? Megigazítja szemüvegét. — Nem. Csodálkozom. — Akkor mégis csak építész ... Erre felkacag. — Az sem. Egyszerűen csak mezőgazdasági mérnöki képesítésem van. Ogy volt, hogy szervezőnek küldtek ide, de láttam, hogy nem boldogulok, ha nem képzem magam ezekben a szakmában is. Tanulni pedig nem szégyen. Sőt, szükséges is, ha egyszer megbíztak a téglagyártással... A TÖBBIEK az építést vezető mester, Dobos József, meg a segédmunkásként dolgozó Magyar József, az asszonyok sem tanulták ki előre a szakmát, a téglagyártást, de meggyőződésük, hogy egy esztendő múlva nemcsak CDKtlpusú lyukacsos téglát gyártanak majd, hanem ha kell, ha szükséges, többféle, másfajta építőanyagot is. — Még a rétek, a legelők lecsapolásához, szükséges alagcsöveket is — magyarázza Dobos József mester. Elhiszem. Nem kételkedem a szavukban, hisz számtalan építkezésen bebizonyították a dolgozók, hogy a gyár felépítése után a szükségletnek megfelelően megtanulják a szakmát is. Elhatározás, akarat' kérdése ez. Inkább arról kérdezősködöm, milyen az élet az építkezésen, mit esznek, hol alszanak azok, akik nem helybeliek, milyenek az életkörülmények. Mindenki mond valamit, hisz már gyülekeznek a bérfizetéshez és a szociális épület vakolatlan fala tövében kellemesen meleg az őszi napsütés, nem jelent különösebb megpróbáltatást egy kis ácsorgás azok számára, akik megszokták, hogy a szabad ég alatt dolgozzanak. Mindenki mond valamit. És így kialakul a helyzetkép: A szociális épület ebédlőjében naponta egyszer kapnak jutányos ároa meleg ételt. Jó, hisz a közeli Santovka (Szántó) fürdőhely étterméből hordják ide az .ebédet. Egyébként az a véleményük — nem tudom, igazuk van-a —, hogy egy üres krumplileves is többet ér, mint a szárazkoszt, vagyis a szalonna, és ezért esténként főznek maguknak. Azokkal a művelődési és szórakozási lehetőségekkel élnek, melyeket a falu nyújt. És természetesen rendszeresen olvasnak újságokat, hisz a PRÁCA és az Üj SZÚ példányszámait megrendelte számukra az építkezés vezetősége. A szállás jó. Mosakodni, tisztálkodni is lehet bármikor. Ugyanakkor nagy-nagy reménykedéssel mondogatják: — Nézzen meg bennünket egy esztendő múlva, ha már téglát gyártunk. Akkorra egészen nagyszerű lesz itt. Még a gyárhoz vezető betonutat is megcsináljuk ekkorra! Nem kételkedem szavukban. És amikor a faltövéből a fizetések átvételéhez szólítja őket a könyvelő. Magam is bizakodva indulok további utamra. Egy pillanatra még visszanézek. Olyan az épülő gyár képe, mint a makett: egyszerű és pontos. HAJDÜ ANDRÁS A zvolení járás Dudince községének funkcionáriusai és lakosai jó munkát végeztek az elmfílt választási időszakban. A hatvanas években Dudince elhanyagolt község volt. Azóta a talu megszépült, iskolát építettek, szolgáltatásokat létesítettek stb. A Z-akció keretében 1969-ben országos viszonylatban, 1970ben pedig szlovákiai viszonylatban kerültek az első helyre. Ebben az évben a szövetkezeti lakások előtt parkot létesített a lakosság. APRÓHIRDETÉS A I t á s • Knnsivezeiol azonnal lel veszünk. Jelentkezni lebet a ' • étkező címen: Doprastav n. p. závod 6. Bratislava, Pražská 315. OF-1045 A d i s v i t e I • FIAT 850 (ó állapotban eladó. Cim: Druga, BajC 130. 0-474 • Ú) Moszkvics eladó. Baumannová. Bratislava. Štefánikova 25'a. 0 464 • Eladó Velorex 250 inv. autó jó állapotban. Cfm a hirdetňirodábnn 0-479 Ismerkedés • 24/182 technikus szeretne megismerkedni hozzäil- lő leánnyal leiige: Házasság. 0-472 • 38 éves legényember megismerkedne hozzáillő leánnyal vagy asszonnyal házasság céjjáböl. Gyermek nem akadály. Jelige: Nem szeretnék csalödnL 0-460