Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-31 / 43. szám, Vasárnapi Új Szó

GONDOLATOK A TESTEDZESROL Nemcsak gólokról, pontokról és másodpercekről van szó Valahányszor a dali járásokban járok, mindig megkérdezem a helyi, vagy üzemi illetékeseket afelől is, hogyan állnak a testneveléssel. A kérdésre a feleletek úgyszólván kivétel nélkül így kezdődnek: „Hát a focicsapatunk bizony.:." A bevezető szavak után következik rendszerint annak elemzése, mely csapat hány gólt rúgott, ki miért győzött vagy vesztett. Mindig sok magyarázatba kerül, míg megértjük egymást és kitűnik, hogy nem a focieredményekre, hanem a testnevelés helyzetére vagyok kíváncsi. Am hovatovább úgy veszem észre, az emberek tudatában a testnevelés és a futball-meccseken belőtt gólok száma között egyenlőségjel van. A belőtt gólok, a megszerzett pontok száma a tudatban hovatovább nagyobb értéket jelent, mint a testedzés maga. Erről tanúskodik az alábbi eset: Üzenii üdülésen vegyes társaság verődött öszsze, ahogy az már lenni szokott. Természetes, hogy a sportolás színvonala is nagyon különböző volt, de végül összeállt két hatos csapat a röplabdapálya hálója alatt. Már az első meccs megmutatta, hogy itt a labda mesterei olyanok mellé kerültek, akik bizony először ütnek tenyérrel, húzva, ügyetlenül és pontatlanul a labdába. És ekkor megkezdődött valamiféle ..természetes kiválasztódás". A jók érezhető antipátiáoal játszottak a gyengék oldalán. A gyengék lassacskán kiálltak, mert maguk is látták, hogv rontják a csapat esélyeit, jó labdákat is melléütnek. A gyengéket a jók „kinézték" a csapatból. Nyilván azért, mert számukra a győzelem volt a fontos, nem a mozgás. Az eredmény: a csapatok létszáma megcsappant, végül már csak a jók játszottak... De kérdem: hol tanulja meg a gyenge játékos a röplabda egyébként egyszerű fogásait, ha az üdülési sportban is csak a pontok, a győzelem jelent értéket? Hol a csudában lehet megszerezni a sportolás alapfokú ismereteit? Mit csináljon az ember, hogy ne nézzék ki legalább az üdülői csapatból és ne kelljen mindig civilnek maradnia a pályán? Az Oj magyar lexikon 6. kötetének 109. oldalán s Sport címszó alatt a többi között ezeket írja: A szocialista társadalomban a dolgozó nép egésze előtt nyitva áll a sportolás lehetősége, s a testnevelési és sportmozgalom a nevelés többi területével együtt segítí a szocialista ember kialakulisát". Kerestem, hogyan segíti. Sportegyesület te'rben, a Szlovák Testnevelési Szervezet járási bizottságain érdeklődtem. Jól körvonalazott elképT.< iseiik vannak a kölyök- és ifineveléstől a verseny csapatok szervezéséig. Azonban mindenütt nagyot néztek, amikor az értelmező szótár Testnevelés címszavát idézve ezeket mondtam: „Testi-lelki erőimet,, képességeimet harmonikusan akarom fejleszteni, erőmet és ellenálló képességemet szeretném rendszeres tornával, sporttal növelni. Hol kezdhetem el?". Miután megmagyaráztam, hogy nem viccelek, az illetékesek elmondták, hogy a sportegyesületben szívesen megtanítanának errearra — ha tízéves lennék. De például úszni ott sem tanítanának meg. Ha viszont tudok úszni és tehetséget mutatok, foglalkoznak velem, hogy ver senyzöt neveljenek belőlem. Persze, feltéve, hogy gyerek lennék. De mit kezdjen egy sportegylet semmit nem tudó felnőttel, aki csak rendszeresen tornászni szeretne és testi-lelki erőit akarja harmonikusan fejleszteni? Forduljon talán a szak szervezethez. Mielőtt a szakszervezethez fordulok, engedjenek meg egy megjegyzést a- jlőbb tapasztaltakról. Az általánossá vált sportszemlélet, hogy a test rendszeres ed/ése csak valami mellékes, az igazi a helyezés a tabellán, a versenysport, a csúcssport (legyen az helyi, járási vagy üzemi csúcssport) alapjában véve téves szemlélet. Még a sportegyletek szempontjából is. A közép-szlovákiai kerület székhelyén például kizárólag ennek a szemléletnek tudható be. hogy a közel negyvenezer em bert számláló városban nincsen egyetlen úszószakosztály. Miért? Mert szakosztályt csak akikor érdemes szervezni, lia az a tabellán kimutatható helyezésre reális lehetőséget kínál. Ilyen esély csak akkor kínálkozik, ha télen-nyáron edzeni lehet. "a nincs fedettuszoda — nincs ösző-szaikoszLH,. Pedig kitűnő versenymedence — igaz. hogy áyitott — van Csakhogy itt hat éve nem volt ftszóverseny. Még kölyökverseny sem. A hat évvel ezelőtt még a medence szélén heverő vízilabdaliMpvk is elkallódtak közben. Útban voltak ... Márr^Xi úgy vélem, testet rendszeresen edzeni ne.m.xtk bajnokcsapatokban kell. Hadd kérdezzem ÍŤ

TV ml f-,bb: fia van egy gyenge csapat, amely csak ~y£íron 'd edzeni, vagy ha egyáltalán nincs úszócsapat;' A téves szemlélet szerint az a jobb, ha egyáltalán nincs ilyen esetben úszócsapat, mert így legalább azok a szakosztályok, amik vannak, jók, és kapaszkodhatnak fölfelé a tabella létráján. Még egy lesújtó eredménye van az ilyen szemléletnek. Lesújtó látvány, hogy a napperzselte strandon a vízben a gyerekek pancsolnak és az öregek lassacskán úszkálnak, de a fiatalok a part betonján üldögélnek. Némelyik fél, hogy be ne lökjék a vízbe — nean tudna kievickélni. S ha valamelyikük mégis bemerészkedik a vízbe — rossz nézni ezt az úszásnak nevezett kézláb kalimpálást. No, de menjünk a szakszervezethez, ahová a sportegyletből küldtek. Hátha itt bekapcsolódhatok valamiféle testedző tevékenységbe. Meglepetésemre, itt valóban találkoztam olyan szervvel, amely a testedzéssel azért foglalkozik, hogy a dolgozók egészségét, ügyességét, harmonikus fejlesztését támogassa. Nemcsak az én hibám, hogy erről a szervről nem tudtam. A járási szakszervezeti tanácsok mellett működő Testnevelési és Honvédelmi Tanács tevékenységének szomorúan csekély a publicitása, akcióik eredményeit elnyomják a bajnoki pontok, gólok, másodperctöredőkek az olvasók, rádióhallgatók és tv-nézők százezrei szemében. Pedig e szerv tevékenysége olyat nyújt, amiben a főszerepet az erőnlét, a jókedély, jó közérzet játssza, nem az ezredmásodpercek; s a helyezés. A járási szakszervezeti testnevelési szervek tevékenységüket azokon az alapokon folytatják, amelyeket annak idején az „Ifjúság és a dolgozók sportjátékai" (ŠHMP) elnevezésű mozgalom rakott le. Üzemi, nem regisztrált sportolók és sportolni akarók közt fejtik ki tevékenységét. Aktivistáinak száma csekély ugyan, de tevékenységüket sokhelyütt igénylik. Közép-Szlovákiában jelenleg 19 nem aktív sportolóból álló üzemi labdarúgó-csapat körtornája folyik május óta mindenki-mindenkivel rendszerrel. A döntő szeptemberben volt. Hasonlóképpen zajlott le a kerületi asztalitenisz-torna. A sakkverseny és a röplabdaversény, sajnos, nem valósult meg. De valami mégis van az aktívan — tehát versenyszerűen — nem sportoló dolgozók számára. Milyen ennek a szakszervezeti sportolásnak a szervezése? A járási tanács az üzemek kezdeményezését támogatja, segíti. A fő hangsúly tehát az üzemeken van. A különféle rendezvények pénzügyi fedezése a vállalatok dolga. Itt a vállalatban, üzemben kell megbíznia a szakszervezeti bizottságnak egy-egy sporthoz értő, aktívan tevékenykedő embert az üzemi sport megszervezésével. Játékvezető. edző, sportoló minden üzemben akad Ahol nem elégednek meg ezeknek az embereknek sportegyesületükben végzett tevékenységével, hanem taimsztalataik üzemén belüli érvényesítésére megnyerik őket — ott van üzemi sportélet a testnevelés testedzési értelmében ls. Ha már összeáll valamiféle üzemi csapat aktívan nem sportoló emberekből, akkor a járási tanács képes a testnevelés: intézmények támogatását is megszerezni. Pályákat, szervezőket bocsáthatnak az érdeklődök rendelkezésére és versenyeik számára ... Tehát végeredményben a testedzés lehetősége elsősorban azon múlik, az üzemi szakszervezeti bizottság napirendre tűzi-e és gondoskodik-e róla Felette visszás helyzet, ha a szakszervezeti bizott. ság megelégszik az üzemi, vállalati verseny-klub jó eredményeivel és a tömegsport fogyatékosságait a vállalati sportegylet jó helyezésével leplezi. így csak szurkolókat lehet nevelni, nem pedig sportoló dolgozókat. Ilyen gyakorlat eredménye, hogy pl. elmaradt a kerületi röplabdatorna — pá lyahiány miatt. Amikor röplabda-pályához két rúd, egy háló és egy labda kell csupán ... Lehetőség tehát van. Az szükséges csupán, hogv tudatunkban a gólok, pontok, másodpercek mellett lássuk a testedzés, a tömeges testnevelés fontosságát is. Az eddigi szemlélet megváltoztatása rtólkül nehezen teljesíthetnénk a CSKP XIV. kongresszusának határozatát, mély szerint: „Komplex módon kell majd értelmeznünk a tömeges testnevelés és sport javításának és intenzívebbé tételének módjait, éspedig nemcsak az egységes testnevelés, hanem a társadalmi szervezetek, a nemzeti bizottságok és az Szemek, iskolák stb. keretében is". ... Sajnos, ma még ott tartunk, hogy a tornaterem az utolsó, amely az iskola épületéből elkészül. Gyakran nélhány éves késéssel. VILCSEK GÉZA Csehszlovákia régóta jégkorong-nagyhatalom és feltétlenül az is akar maradni. Évek óta a viiág és olimpiai bajnok szovjet együttes leg . nagyobb ellenfele a csehszlovák válogatott a legutóbb a felette aratott győzelem ugyan Európa-bajnoki címhez juttatta csapatunkat, de a világbajnoki aranyhoz ez is kevés volt. Sokan úgy gondolják, hogy végre 1972 áprilisában, amikor Prágában kerül sorra a VB, a csehszlovák válogatott talán megelőzheti kiváló ellenlábasát. Érdemes megfigyelni, hogyan vélekednek a csehszlovák válogatott edzői, Jaroslav Pither és Vladimír Kôstka az új idényről. • Milyen várakozás előzi meg a válogatott nagy erőpróbáit? Pitner: „Nem várakozunk, hanem készülő dünk. Az I. ligás edzők segítségével azt akarjuk elérni, hogy a válogatásnál számításba jövő játékosok formája kétszer tetőzzön, Sapporo, majd Prága, vagyis az olimpiai torna és a VB előtt." • Mi az eszmenyi megoldás, egy-egy csapatból teljes ötösöket kiválogatni (két hátvéd, három csatár), vagy minden posztra a legjobbnak minősítetteket? Pitner: „A teljes alakzatok bevetése lenne az igazi, de ott még nem tartunk, hogy véghez is vihessük." • Lesz-e különbség a csehszlovák olimpiai és a világbajnoksági csapat között? Pitner: „Ugyanaz a tágabb keret készül imindkét feladat sikeres megoldására. A játékosokat nem a koruk, hanem a teljesítményük szerint kategorizáljuk. A tágabb keretben 33 játékos készül, öt teljes „ötös" folytatólagos bevetését tervezzük mindkét esetben. Bár általában az olimpiai szereplést tartják rangosabbnak, mi ezúttal házigazdaként a VB-n még inkább bizonyíthatunk, bár esélyeink mindkét nagy világversenyen szinte azonosak." ÍGY LÁTJA PITNER ÉS KOSTKA • Dzurilla és Jaroslav Hűlik visszatérnek-e a válogatottba? Pitner: „Ez csupán állandósult jó formájuktól, tehát önmaguktól függ." • Mi a véleménye a szovjet—csehszlovák jégkorong együtt működésről? Pitner: „Válogatott szinten ez nagyon jó. Mindkét fél igyekszik a másiktól a követendőt átvenni, magáévá tenni. Kár, hogy klubszinten ez korántsincs így." • Milyen az ön elképzelése szerinti modern jégkorongozó? Pitner: „Legyen jó az erőnléte, taktikai érettsége ne hagyjon kívánnivalót maga után, feddhetetlen legyen a sporterkölcse és minden körülmények között akarjon. A "közel azonos képességű játékosok közül éppen az előbb említett követelményekkel rendelkezők azok, akik a legnehezebb helyzetben is feltalálják magukat, a csapat segítségére vannak." • Ki, mit vállal a válogatott irányításánál? Kostka: „Az előkészületek során együttesen dolgozunk, természetesen az előre elkészített tervek szerint. A találkozókon Pitner edző vezeti a csapatot, magam pedig mindkét küzdő felet figyelem, és egyéni utasításokat adok. A szünetben egyeztetjük nézetünket és rögtönözzük a továbbiakban követendő taktikát, az esetleges cseréket beszéljük meg." • Hány éves korig lehet kitűnő játékot el várni egy-egy válogatott jégkorongozótól? Kostka: „Tévedés azt hinni, hogy a 30 éves játékos már idős. Csupán arról van szó, hogy néha a korábban születettek önmagukat ámítják az úgynevezett „öregedés" problémájával Ez akarati és alkati kérdés is. Rozinák 39 éves korában, Kluc 36 esztendős fejjel nagyon jól játszott a válogatottban." • Ön szerint Prága milyen házigazda lesz? Kostka: „Feltétlenül bízom abban, hogy a VB megrendezésével nyer hozzáértő közönségünk és jégkorongsportunk is. A házigazda szerepe mindig kedvezőbb. Neki jut ki elsősorban a biztatásból. Igv volt ez a semlegesnek kikiáltott Svédországban is. Elvárjuk, hogy a bízta tás és a küzdelem is mindvégig sportszerű lesz. Ezzel is bizonyíthatjuk a külvilág felé, milyen rátermett nemzet vagyunk. A csapat jó játékkal, gátlás nélkül hálálhatja meg a biztatást, s az eredmény akkor nem maradhat el." ZALA JÓZSEF ÚJ SZŐ Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lőrincz Gyula. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkij itca 10. Teletooi 533 16. 518-23, 335-68 Főszerkesztő: 532-20. Titkárság: 550-16. sportrovat: 505-29, gazdaság! ügyek: 505-39, táviró: 39308. Jooroal Kíadóaivatal, Bratislava, Volgogradská 3. Nyomja o Pravda Nyomdavállalat bratislavai üzeme, Bratislava, Štúrovo 4. Hirdetőiroda: Bratislava, lesenského 12. felelőn: 551-83. Előfizetési díj havonta 14.70 korona, a Vasárnapi 0) Sző negyedévre 13 korona. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Előlizetésekel eltagad nlnden postahivatal ás postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS - Ostredná eipedicia tlače, Bratislava, Gottwaldovo námestie 4B/V1I.