Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-03 / 39. szám, Vasárnapi Új Szó

mindenről D R íTta JU Füstbe ment milliók A múlt év szeptemberében a Károly Egyetem Orvostudományi Kara képviselői Hradec Královén a keleticsehországi kerület egészségügyi szervezete rendezte ülésén foglalkozott a dohányzás egészségügyi, nemzetgazdasági és néhány társadalmi vonatkozásával. A kerület kórházi és tudományos szervei már huzamosabb ideje foglalkoznak a dohányzás káros hatásaival. E tudományos konferencián igen figyelemre méltó megállapításokat ismertettek. Az egyik felmérés szerint 2500 felnőtt személynek — 1400 férfi és 1100 nő- a 80 százaléka volt dohányos. Általában a dohányzóknál 18szor gyakrabban fordul elő tüdőrákos megbetegedés. FriC magántanár 40 személyt vizsgált meg első infarktus után s úgy találta, hogy közülük 85 százalék dohányzott. Ezeknek átlag cigarettafogyasztása napi 21 darab. A dohányterméket hazánk nyolc gyárában állítják elő 138 milliónyi költséggel. A gyárak tatarozása és gépesítése évente 108 millió koronába kerül. Dohánnyal bevetett jó termőföldünk 6447 hektárt tesz ki. Ekkora földterületen 225 645 métermázsa búzát termelhetnénk. A cigaretta előállításához nagy mennyiségű papiros is szükséges. Például csak a szlovákiai gyárakban ez 390 tonnát tett ki 1969-ben. Ebből hazai gyártmány 220 tonna, a többi behozatal. A köztársaságban a dohánytermékek előállítására 4026 dolgozót alkalmaznak. A dohányárudákban 2456 sze mélyt foglalkoztatnak. Köztársaságunkban minden főre, még a csecsemőkre is, évi 300—600 korona jut a dohányszükséglet fedezésére. Van azonban a fentieknél még egyéb káros hatása is a dohányzásnak. Ez pedig az a fertőzés, amellyel a dohányzók a nem dohányzókat rontják meg. Ez megy végbe a tapintatlan szülők családi otthonában is. De egyebütt is. Ma a vonat a munkásemberek második otthona. Helyes intézkedés volt, amikor kijelölték a dohányzó és nem dohányzó kocsikat. Ezzel a probléma megoldódott volna . .. Csakhogy a nem dohányzók hiába szállnak nem dohányzó kocsiba, mert a tilalmat sok esetben egyszerűen nem tartják be. Ideje volna, hogy a vasút erélyesen járna al ezen a téren. Aki vét a tilalom ellen, ezt nem figyelmeztetni hanem azonnal pénzbirsággal kell sújtani, mert különben vonatjainkon soha sem lesz rend. MOHR GEDEON Vadállományunk védelme mindannyiunk ügye A világrészeket és országokat egykor pusztító járványbetegségek veszélye a jól megszervezett egészségügyi intézkedések következtében már nem fenyegeti a civilizált emberiséget. Mint a társadalomnak, az állatvilágnak is meg vannak a maga ..egészségügyi dolgozói", amelyek eltávolítják a betegség forrását és így meg gátolják továbbterjedésüket. A különféle vadbetegségek (kokcidiózis, tularémia, brucellózia, mixomatózia) sokszor nagy veszélyt jelentenek, mert fertőző jellegük révén átterjednek az emberre is. E veszélyes betegségek lefolyását éppen a tisztogató munkát végző állatok fojtják el még csírájában. Ilyenek a prémes ragadozók, róka, farkas, hiúz) és még tö kéletesebb beavatkozással a szárnyas ragadozómadarak (sasok, ölyvök, sólymok). A szárnyas ragadozók legjellegzetesebb képviselője a szirti sas (orol skalný Quila ohrysaetos). Bár a szirti sast a vadászirodalom a kártékony va dak közé sornija, csekély száma miatt kártékonysága ele nyésző. Már régebben bebizn nyosodott, hogy a szirti sas, valamint a többi sas és só lyomfélék évente tömérdek rágcsálót pusztítanak el. Hogy a rágcsálók milyen károkat okoznak a mezőgazdaságban, azt nem kell hosszan vitatni. Ne legyünk elfogultak a na gyobb részben hasznosnak mnndott szárnyas ragadozók kai szemben se. Állíthatjuk, hogy túlzott: elszaporodásuk ugyancsak kárns kimenetelő lehel bizonyos területen. Ilyen eset történt 19B9 telén. Nyugat Szlovákia déli vadászterületein, ahol nagyméretben elszaporo dott a gatyásölyv (myšiak se verský—Buteo lapogus). Bár ez a ragadozó madár 70 százalék ban hasznos. A túlszaporodott gatyásölyv állomány megtize delte a tél folyamán amúgyis legyengült fácán- és fogolyállo mányt. Hyen esetben indokolt a céltudatos beavatkozás, a ra gadozó madarak irtása. Vi szont ilyen akciókra felfigyelnek a „légpuskás" gyerekek is, és nagy lelkesedéssel kiírta nának minden vadat. Éppen ezt keli megakadálynzni, mert az irányitás nélküli, barbár mii dun végzett vadirtás nem ve zetbet a kívánt eredményekhez. Ismert tény. hogy Csehszlovákia vadállományának színvonala és sokrétűsége elő kelő helyet foglal el Európa szerte. Egy-egy vadfaj kipusz tuiasa nemcsak anyagi, hanem erkölcsi értékcsökkenést is jelentene. Erre hivatottak vadaskertjeink. vadrezervátumaink, hogy a csökkent létszámú vadfajukat megóvják a kipusztulás tűi. A külterjes vadgazdálkodásban a vadás/.gazda áttekintése a vadászterület vadjainak egészségi állapotáról csökkentett a zárttéri neveléssel szemben. így a selejtező kilövés sem százszázalékos. Mindig maradnak vissza elöregedett, betegségeket terjesztő egyedek, amelyek nem menekülnek el az éleslátású, gyorsreptü ragadozó madarak elől. A zsák mánytii ejtett dögöt felemész tik és ily módon lokalizálják a betegség továbbterjesztését. Állíthatjuk, hogy ilyen értelemben nem kártevők köröznek az ég kékjében, hanein „tollas köpenyű szanitárok". MONCZ LÁSZLÓ Vízi tyúk A rožňavai járásban minden mindenütt megtalálható, s egyike a leggyakoribb vízi, mocsári madarainknak. A darualakúak (Gruiformes) rendjébe, a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó madárnem a vízi tyúk (Gallinula chloropus L.) régies nevén zöldlábú hóda. 33 cm nagyságú, tehát kicsit nagyobb a fogolynál. Ez a rejtett életű madarunk nem olyan feltűnő, mint a szárcsa, lábai, különösen ujjai sokkal hosszabbak. Az öregek feje, nyaka és alsó teste szürkésfekete, a testoldalukon nagy, husszúkás fehér foltok vannak. Az alsó farkfedők közül a hátulsők fehérek, az elülsők olyanok, mint az alsó test. A dolmány, a hát, a farcsík és a felső szárnyfedők olajbarnák. Az evező- és kopmányzőtollak feketésbarnák, az első evező külső zászló ján keskeny, fehét gsík va í. A fiatalok felső teste barna, alső teste piszkosfehér amely szín a begytájékon határozott szürkébe megy át. Az öregek csőre és homlokpajzsa vörös, a csőr vége élénksárga (ősszel tompább). A láb zöld, a csüd és a lábszár tollatlan része elől sárgás, az utóbbin a tollak kezdeténél narancsvörös gyűrű látható. A szivárványhártya kráminpiros (nyáron) vagy vörösbarna (télen). A fiatalok csőre és homlokpajzsa zöldesbarna, lába olajzöld, a lábszár gyűrűje sárgás. A szivárványhártya szürkésbarna. A pelyhesek feketék, a fej ritkás pehelytollazatán keresztültűnik a bőr kék és piros színe. Csőre élénkpiros, a felső káva hegye közelében fehér dudorral, a láb fekete, a szivárványhártya sötétbarna. Vlzlnövényzettel benőtt vagy legalább szegélyezett kisebb-nagyobb tavakon, halastavakon, lassú folyású vizek mocsaras szegélyében mindenütt megtalálhatjuk. Költöző madár, amely a telet Afrikában tölti. Március végén vagy április elején érkezik és szeptember végén vagy októberben távozik el. Nádból, gyékényből, sásból és egyéb vízinövényből épített fészkét leginkább sűrű és magas vízinövényzet közé rakja; a száraz levelet használja fészekhalomnak. Ritkábban vízben álló fűzbokrokon is fészkel. Első fészekalját, amely 7—10 tojásból áll, május végén vagy június elején rakja le. A tojások alapszíne leggyakrabban barnássárga, néha zöldes vagy fehéresszürke. Mindkét ivar kotlik; a kotlási idő 19 —22 nap. A fiókok 2—3 napig maradnak a fészekben, háromhetis korukban már maguk táplálkoznak, de csak öthetes korukban lesznek egészen függetlenek az öregektől, repülni pedig csak hat-héthetes korukban tudnak. Az öregek júliusban másodszor költenek. Táplálékuk részben növényi, részben állati. Magvakkal, fiatal hajtásokkal, vízi-rovarokkal, férgekkel és csigákkal élnek. A vízityúk szereti a jól koszorúzott tóságot, melynek szélein tanyázik. Igen ügyesen kúszik fel a nádra és szépen, gyorsan úszik, noha úszóhártyája nincsen, még bukik is és hosszan kitart a víz alatt. Ha üldözik, lebukik és csak néha üti KI éppen csak csőrét a vlz színe fölé, hogy lélegzetet vehessen. Nagyokat lépve, de szaporán fut és boldogul még a vízitök levelein, a hínáron és úszó gazon is, mert hosszú lábujja megóvja a beszakadástól és lemerüléstől. Nagyon kedves, ahol nyugton hagyják, bizal. mas madár is és nagy ékessége a tóságnak. Futás és úszás közbea egyet billent fejével. Kedves látvány, amikor a vízityúk először vezeti ki diónagyságú, bársonyfekete csirkéit a vízre. Inkább hasznos madár. Minden védelmet megérdemel. R. T. Aranyos A rožňavai járás magasabb hegyei virágos gyepszőnyegeinek egyik díszítő eleme a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó aranyos pimpő (Potentilla aurea L.) Júniustól szeptemberig virít. 1—3 cm magas. Gyöktörzse vízszintes vagy ferde. Szára felemelkedő, kevés virágú, rásimuló szőrű, szárlevelei hószín szúkásak. Tőlevelei ujjasan összetettek, többnyire öt-, ritj kán héttagúak, levélkéi hosszú; kás visszás — tojásdadalakúak, t vagy keskeny ékvisszás tojásdadok, többnyire csak a fer lükben, vagy az egyharmaduk| ban élesen fogasak, a szélén | és az alján az ereken fénye' sen ezüstösen selyemszőrűek. A virágok 5 tagúak, a pártaszirmok aranysárgák, az alapit jukon narancssárgák. A bibe szálak kicsinyek, csúcsuk felé kissé bnnkósan vastagodők, le hullok. A termés kék, fino j mabban ráncos, kopasz, csak [ a vacok többé-kevésbé szőrös. ; A vacok éréskor is száraz. Ĺ kicsiny marad, a csészétől el I nem válik. Csészelevél 10 ere |{ közül az 5 külső többnyire ki' sebb (néha ár alakú) és az ^ úgynevezett külső csészét al* kotja. Évelő növény. . R. T. Filatelia Légiposta Távoli országokban általában légipostával küldjük leveleinket. Az erre a célra készült, előnyomással ellátott „Par avion — Letadlern" feliratú borítékok leheletfinom papírból készültek. Az ilyen légipostaborítékot először a második világháború alatt használtak. Első ízben csak a tábori posták ismerték fel a levélküldés s módjának elő. nyeit (a katonák díjmentesen vehették igénybe ezt a tábori légipostát), de hamarosan bevezették a civil légiforgalmi posták is. A légiposta-boríték (aerogram) nem más, mint egy kis Ív papír, amelyet a szöveg megírása után boríték formájában összehajt, va leragaszthatunk. Csehszlovákia 1959-ben adta ki első aerogramját. 1971 elején a légiposta-boríték címoldalán levő bélyeget felülnyomással új névértékkel látták el (3,60 Kčs). A bélyeggyűjtők közül sokan kedvelik a légiposta-borítékokat. Egyes országok képes légiposta-borítékokat is kiadnak. Nagyon érdekesek pl. az új afrikai államokban kiadott eredeti aerogramok. fs) Ezermester A többgyermekes családokban még tágasabb lakás esetén is komoly gondot jelent a gyermekek hálószoba kérdésének megoldása. Azt ajánljuk olvasóinknak, hogy a lakás ún. „félszobáját" rendezzék be hálófülkének. Itt természetesen emeletes ágyra van szükség, hogy a helyet célszerűen kihasználhassuk. A vázlatunkon bemutatott, egyszerű szerkezetű emeletes ágyat ügyes barkácsolók maguk is elkészíthetik. Az emeletes ágy tartószerkezete félcollos acélcső. A fekvőrészek deszkalapra helyezett habszivacs matracok, tetszés szerinti kretonhuzattal bevonva. Az alsó fekHely alatt levő ágyneműtartó váza vékonyabb lécekből készül és farostlemezzel vagy műanyag lemezzel vonjuk be. A farostlemezt olajfestékkel vagy celox-szal befesthetjük, — Az alsó ábrán bemutatjuk a létra rögzítésének módját. Az egész egy vascsődarabból és lapos vasból hegesztett bilincs, 4 facsavarral rögzítve. Ebbe csatlakozik bele a létra tartóvasa. — Nagyobb szobába szükség esetén két ilyen emeletes ágyat is készíthetünk, s így ezzel 4 személy (főképp gyermek) kényelmes fekhelyét biztosítjuk.