Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-31 / 43. szám, Vasárnapi Új Szó

A KOMMUNISTÁK ÉLEN JÁRNAK Cestice (Szeszta) község fejlődéséről és a helyi pártszervezet tevékenységérő! érdeklődve megtudtuk, hogy a közelgő választások alkalmából a pártszerve­zet és a faln vezetősége ünnepi gyűlésen köszöni ineg a most záruló választási időszak képviselőinek mun­káját. Nem feledkeznek meg azokról a képviselőkről sem akik előrehaladott koruk miatt vagy más oknál fogva nem vállalhatják ezt a munkát. Mindez csak helyeselhető, s jó lenne, ha máshol sem mulasztanák el a jó végzett munka értékelését és megköszönését. hiszen az elismerés egyben serkentőleg hat azokra, akik továbbra is dolgozni fognak, vagy éppen most kapcsolódnak be a közügyek szolgálatába. Persze azért Ceslicén se volt mindenki egyaránt ak­tív. Most főleg azok esnek ki, akik többet is tehettek volna. A képviselők száma eddig 17 volt. a jövőben pe­dig 19 lesz. Köztük a pártlaguk száma több lesz. mint eddig volt. Ugyanez vonatkozik a nőkre és a fiatalok­ra. A fiatalok közül helyben. vagyis az efsz ben nagyon kevesen dolgoznak: töhnvire az iparban helyezkedtek el. Mindezt Greso Jánostól, a szövetkezet mellett műkö­dő üzemi pártszervezet elnökétől és Tóth Ernőtől, a pártbizottság tagjától, az efsz elnökéiül tudtuk meg. akik egyben azt is elmundntták. hogy a községben a választások előkészítése pontosan az előre megadott program szerint halad. Vagyis már.megtörtént a jelöl­tek kiválasztása, amit előbb a pártszervezet, majd a nemzeti bizottság tanácsa végül a Nemzeti Front ha­gyott jóvá. Természetesen maguk a jelöltek is hang­súlyozták. hogy a falu érdekeiért lógnak dolgozni az elkövetkező választási időszakban. Működik már az agitációs központ is. Igaz. a célnak nem túlságosan megfelelő helyen, de a nemzeti bizottság kiszorult ere­deti helyéről, mivel azt az óvoda foglalta el. Az óvoda helvén pedig ideiglenes tanterem van. mivel a régi is­kolát le kellett bontani, mert már nagyon rossz álla­potban volt. Ráadásul nagyon kicsi is volt, — a gye­rekek csak két méter távolságra ültek a táblától. Ez 3 kényszerhelyzet az oka annak, hogy a művelődési ház folvosöszerű helyiségében helyezték el az agitá­ciós központot. Ugvanott tartják a gyűléseket is. Csak egv új iskola oldhatná meg a problémát végérvénye­sen. Arra azonban a falunak nincs pénze, a járás pe­dig egyelőre nem biztosít anyagi támogatást az új tanintézet felépítéséhez, hanem önsegélvű énitkezést javasol. Itt kell megjegyezni hogv a művelődési házal önsegéllyel építette a falu. Ugyancsak saját erejükből portalanították a falun átvezető utat. Sajnos, a falu határától a főútig vezető út továbbra is poros: hiába kérik az illetékes szerveket hogv végre javítsák meg az utat. Egvelőre ígérgetnek, ahelyett, bngy cseleke­nének. Pedig mindössze 1,5 kilométeres útszakasz­ról van szó. Az eddig elmondottakból is következtetni lehet arra. hogy a község választási programja elsősorban az új iskola felépítését tűzi ki célul. További tervük a falu közepén levő patakmeder betöltése és parkosítása. Ugyancsak tenni kellene valamit az ivóvízellátás biz­¥eried tnsitása érdekében, mivel a jelenlegi ivóvíz egészség­ügyi szempontból nem teljesen megfelelő. Ezeknek a nagy terveknek a megvalósítására azonban már csak a választások után kerül sor. melyeknek közeledtét hirdetik azok az utcákon elhelyezett jelszavak, melye­ket a szövetkezet védnökségi üzeme készített. Ez is bizonyítja az efsz és a védnökségi üzem jő együttmű­ködését. A helyi szövetkezet nagyon szép gazdasági eredményekkel büszkélkedhet. Ebben jelentős szerepe van az elsz mellett működő 14 tagú üzemi pártszervezetnek is. mely a XIV. párt­kongresszus állal kiiűzött feladatokat a helyi viszo­nyokra alkalmazva feldolgozta. A pártszervezet úgy biztosítja vezető szerepét a szövetkezetben, hogy a felelős gazdasági tisztségeket kommunisták látják el. A pártszervezetnek nemcsak a szövetkezetben nagy a tekintélye, hanem a faluban is. A regisztrált tagok száma 15. A pártbizottság' hét tagja közül is keltő regisztrált. A pártszervezet irányítja a helyi tömeg­szervezeleket. melyek közül a legfigyelemreméltóbb eredményeket a CSEMADOK helyi szervezete a tűzoltó­és a sportszervezet éri el. Nehéz aktivitásra birni a nőszövetség tagjait, pedig elnöknője nagyon agilis. •íjaSíí j „Az elkövetkező választási idő. szak legfontosabb feladata az új iskola felépítése lesz" — moidja Tóth Ernő elvtárs. „Községünkben is szükséges a nők és a fiatalok aktivizálása" — hangsúlyozza Greso elvtárs, a pártszervezet elnöke. A pártoktatasi év ugyan hivatalosan már megkezdődött, a cesticeieknek azonban még nincs lektoruk. Egyelőre nem talállak olyan embert, aki ma­gyar nyelven tud­na előadni. Ezért a védnökségi üzem­hez fordullak se­gítségért. s ígére­tet kaptak. hogy biztosítanak szá­mukra előadót. Oj párttagot az utób­bi két évben nem vett fel a szerve­zet. de a' közeljö­vőben szeretnénk három fiatalt fel­venni a szövetke­zetből. Nagyon szép eredményeket ér el a pártszerve­zet a pártsajtó előfizetése terén. A tizenöt párttag közül 14-nek jár az Oj Szó, s többen járatják a Pártéle­tet. A jól végzeft munka eredményei­ből származó örö­mök és gondok, tervek egyaránt foglalkoztatják ezekben a napok­ban ennek a kis, kelet-szlovákiai községnek a lako­sait. loggal bíz­nak benne, hogy az elkövetkező vá­lasztási időszak­ban még szebb eredményeket ér­nek majd el. mint eddig. FÜLÖP IMRE A napokban forgalmas vendéglő mellett haladtam el, amikor egy távozó ven­dég átkozódva, kiabálva lépett ki az ajtón. Szidta a csapost, hogy nem akart neki több italt mérni'. Bi­zony jól felöntött a garat­ra. Magamban helyeseltem a csapos eljárását. Visszaemlékeztem arra. hogy nemrég Diakovce (Deáki) községben búcsú­kor leszúrták a vendéglő vezetőjét csak azért, mert figyelmeztette a részeg, lármázó vendégeket, hogy viselkedjenek rendesen és megtagadta a további itai­mérést. A vendéglős kór­házba szállítás közben meghalt. Meghalt, mert tel­jesítene kötelességét. Az alkoholizmus gyors terjedése figyelemre méltó jelenség, hazánkban 1945­ben 1 milliárd korona volt az alkoholfogyasztás for­galma. a múlt évben már 12 milliárd koröna. De vizsgáljuk meg rész­letesebben az utóbbi éve­iket Az elmúlt 15 éiv alatt a szeszfogyasztás a két­szeresére emelkedett. Az egy személyre eső átlag­fogyasztás 1960-ban még 3,5 liter volt, 1970-ben már 8,9 liter. Szlovákiában a statisztika szerint a 15 éven felüli személyeknél 1936-ban 2,8 liter volt a rövid ital fogyasztás, 1969­ben 8,9 liter, a borfogyasz­tás 7,9 literről 17,2 literre, a sörfogyasztás 11,9 liter­ről 106,3 literre növeke­dett. A szeszfogyasztás az eladott élelmiszerek táb­lázatán az első helyet fog­lalja el. Könnyen „elfolynak" n koronák. Minden alkoholra ki­adott korona más, a csa­ládok számára szüksége­sebb dolgok rovására fo­lyik le a garaton. Az államnak jelentős bevételi forrása van az al­koholfogyasztásból, de ugyanakkor milliárdokat kell fordítania az alkoho­lizmus okozta egészség­ügyi, népgazdasági és er­kölcsi károk helyreállítá­sára. Az alkohol a bűncselek­mények egyik fő okozója. Nálunk pl. a bűnesetek 20 szazaiékánál szerepet ját­szik. Előnytelenül befolyá­solja a munkateljesítményt, növeli a baleseteket, a be­tegségeket. Már a kis al­koholadagok 12,5—18 szá­zalékkal csökkentik a mun. kateljesítményt. Nálunk egy alkoholista átlagos munkaképtelensége 20 na­pig, józan emberé csupán 12 napig tart. Szomorú jelenség, hogv az alkoholizmus.egyre job­ban terjed az ifjúság kö­rében is. Az alkoholizmus' elleni harc komoly és tartós össz­társadalmi feladat. Ha az alkoholfogyasztás tovább teried. káros hatása legin­kább a következő nemze­dék életében mutatkozik maid meg. Még nem késő, hatékony intézkedésekkel, a 120/62 sz. törvény szigorúbb ér­vényesítésével fékezni le­hetne ennek a veszedelmes „betegségnek" az elhatal­masodását. GREK IMRE problémák Hazánkba a cigány származású polgárok eltérő közösségi életszemléletük alapján két csoportbá osztandók. Az egyik teljesen be­illeszkedett a normális közösségi és kultu­rális életbe és mindenben igyekszik telje­síteni állampolgári kötelességeit. A másik réteg viszont továbbra is alacsony kulturá­lis és társadalmi színvonalon él, rendszer­telenül dolgozik és nem teljesíti kötelessé­geit. Ennek következményeképpen az ilyen szülőktől származó gyermekek egészséges fejlődése nincs biztosítva. Az elhanyagolt cigánygyerekek rendszer­telenül vagy egyáltalán nem járnak isko­lába, többnyire az utcán élnek, lopnak és egyéb kihágásokat követnek el. Már ez a tény is arra utal, hogy nem könnyű őket megnevelni. Éppen ezért teljesen sajátos módszerekkel kell hozzáfogni a nevelésük­höz. A pedagógusoknak először is meg kell ismerni a cigánytanulók jellemét, mentali­tását és tulajdonságait. Meg kell győznünk a szülőket a rendszeres iskolalátogatás fon­tosságáról. A cigány származású gyerekek szellemi fejlődését és szókincsük gyarapí­tását nagyban elősegítené, ha számukra óvo­dákat létesítenének, ahol alapvető ismere­teket szerezhetnének. Ezzel az igénnyel öt­éves tervünk még nem számolt, azért ez a föladat a helyi nemzeti bizottságokra vár. Az iskolaköteles cigányok számára 3—4 he­tes nyárt táborozásokat lehetne szervezni, ahol nyaralás közben ismételnék az átvett tananyagot. Problémát jelent a 15 éves 1 fiatalok elhe­lyezése is. Többségük nem végzi el a ki­lencéves- alapiskolát, ezért tanonciskolába nem mehet. Igaz, hogy nem is törekszenek, mivel minél előbb pénzt akarnak keresni. Üzemeinkben ma már sok-sok cigány szár­mazású munkás dolgozik, de csak a legegy­szerűbb munkát végzik. Nem törődnek a munkakörülményekkel, és nem is igyekez­nek felelősséget igénylő állást betölteni. Nagyon sokat várunk az 1972. január el­sején megjelenő kormányrendelettől, amely előírja, hogy a járási szerveknek három­három munkahelyet kell felajánlani a mun­kakerülőknek, amelyből azonban kötelesek egyet választani. A cigány lakosság problémáival foglal­kozó kormánybizottság versenyt tervez „A példás család, lakás, nevelés" cím elnye­réséért és ezzel is fokozni kívánja a cigány lakosság aktivitását. Január elsejétől egy 32 oldalas folyóirat kiadását tervezik, amelyből 8 oldal magyar nyelvű lenne. Eb­ben értékelnék az említett versenyt és a cigányságot érintő problémákkal foglalkoz­nának. Államunk támogatja a cigány lakosságot. 40—50 ezer koronás térítésmentes kölcsönt nyújt az építkezőknek, ež viszont évente csak 4—5 ezer család-, részére jelent meg­oldást, holott évente 1000—1300 új család keletkezik. A tanulóifjúság számára a leg­nagyobb segítség a speciális iskola. Huraen­nén például működik egy cigányiskola, melynek 129 tanulója van. Megfigyelhető, hogy ide szívesebben járnak a cigánygye­rekek. Nem tapasztalják a megkülönbözte­tést, s könnyebben is tanulnak. A hnb in­gyen tízóraival támogatja az iskolát és a tanulók rendelkezésére áll egv napközi ott­hon is. Összegezésként vessük fel a kérdést, tu­lajdonképpen miért ls szükséges ezekkel a problémákkal foglalkozni? A statisztika adatai megadják a választ. Hazánk lakosainak 3,7 százaléka cigány, származású. A bűnözőknek viszont miár 7,6, míg a kihágást elkövetőknek már 12,8 (1) százaléka cigány. Nem kell nagy matema­tikusnak lenni ahhoz, hogy néhány követ­keztetést le tudjunk vonni ezekből az ada­tokból. Ha ehhez hozzászámítjuk azt is, hogy az újszülötteknek 7,7 százaléka ci­gány származású, akkor látjuk csak valójá­ban, milyen fontos is megoldani a cigány­sággal összefüggő kérdéseket. Meg kell mondanunk azt is, hogy ezen a téren a legtöbbet a cigánygyerekekkel fog­lalkozó pedagógusok tesznek. Sok akadályt kell leküzdeniük, míg elérik, hogy a ci­gánygyerekek is rendszeresen járjanak is­kolába és tanuljanak. Természetesen a legtöbb feladat a Roma­szervezetekre hárul. Azokban a községek­ben, ahol együttműködnek a helyi nemzeti bizottsággal, jó eredményeket érnek el. MÖZES IMRE hol izmus

Next

/
Thumbnails
Contents