Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-27 / 255. szám, szerda

Még nem hárult el a testvérháború veszélye New York — O j Delhi — Egymásnak ellentmondó nyilatkozatok, vádaskodások és súlyos határincidensek jellemzik az indiai—pakisztáni viszonyt. Aga Sahi, Pakisztán ENSZküldötte hétfőn az ENSZ-közgyűlés politikai főbizottságának vitájában azzal vádolta Indiát, hogy „önkényesen akadályozza a kelet-pakisztáni menekültek visszatérését otthonukba" és „beavatkozik Pakisztán belügyeibe". „Pakisztán határait állandóan megsértik — fűzte hozzá —, népét és területét aknavetőkkel és nehéztüzérségi fegyverekkel lövik". Űj-Delhiben az indiai külügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselője kedden azt mondottam a világ vezetőinek kötelességük, hogy rábírták Pakisztán katonai vezetőit, jussanak közös nevezőre a Bangla Desh választott vezetőivel. Az indiai külügyi tisztviselő nem fűzött magyarázatot Jahja Khan pakisztáni elnök U Thant levelére adott válaszához. Viszont az indiai kormány egyik szóvivője azt mondotta, hogy Űj-Delhiben most mérlegelik a levelet, amelyben a világszervezet főtitkára — mind Pakisztánnak, mind Indiának — felajánlotta jószolgálatait a térség békéjének fenntartására. A PTl indiai hírügynökség csak kedden közölte: kelet-bengáliai szeparatisták egyik különítménye vasárnap este támadó akciót hajtott végre a pakisztáni hadsereg pinnagarai tábora ellen és megölt tizenhat pakisztáni katonát. Daccából a kelet-bengáliai szeparatisták másik akciójáról érkezett hlr. A kelet-pakisztáni Narayanganj közelében állítólag bombamerényletet követtek el, „legkevesebb" hét személyt megöltek és negyvenhármat megsebesítettek. néhány sorban 1971. X. 27. SZÖFLABAN megkezdődött a KGST tagállamainak tudományos-koordinációs tanácskozása, amely a munka problémáival foglalkozik. HENRY KISSINGER, Nixon főtanácsadója — aki Kínában az amerikai elnök látogatását készítette elő — visszarepült az Egyesült Államokba. JOSZIP BROZ TITO jugoszláviai elnök hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba érkezett. Tito meglátogatja Kanadát és Nagy-Britanniát is. A KÍNAI Népköztársaság és Belgium kormánya megegyezett a diplomáciai kapcsolatok felvételében.: BARCELONÁBAN 10 000-re emelkedett a sztrájkoló bányászok száma. Az asztúrial bányászok — akik október 1én léptek sztrájkba, — béremelést és rövidebb munkahetet követelnek. A MADRIDI egyetemi könyvtár előadótermében — ahol a diákok a Pablo Picassóról tartott előadást hallgatták — rendőrségi osztag tört be és több személyt letartóztatott. BRÜSSZELBEN megkezdődött a NATO atomtervezési csoportjának 10. ülése. A kétnapos tanácskozást Joseph Luns, a NATO főtitkára vezeti. A KÖZÖS PIAC tagállamainak mezőgazdasági miniszterei Luxemburgban tanácskozásokat folytatnak a bonyolult mezőgazdasági problémákról. MOSZKVÁBAN a szovjet és a csehszlovák hadsereg barátságának és együttműködésének megszilárdításában szerzett rendkívüli érdemeikért a „Fegyverbarátság megerősítéséért" elnevezésű csehszlovák érdemrenddel tüntették ki Sz. Marjahin hadseregtábornokot, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének helyettesét, A. Zsadov hadseregtábornokot, a Szovjetunió hősét és Sornyikov vezérőrnagyot, a moszkvai Kreml parancsnokát. FELÚJÍTOTTÁK A NÉPI KÍNA ENSZ-TAGSÁGÁT Moszkvában ülésezik a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság értekezlete. (TASZSZ felvétele.) Megkezdődött a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság értekezlete Moszkva — A moszkvai Barátság Házában tegnap délelőtt ünnepélyesen megkezdték a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság 3. országos értekezletét, amely értékeli a társaság utóbbi öt évben elért eredményeit, megválasztja az új vezetőséget és kitűzi az új feladatokat. Mihail Zimjanyin, a társaság központi vezetőségének elnöke üdvözölte az értekezleten részt vevő csehszlovák küldöttséget, melyet Alois Indra,- a CSKP Központi Bizottságának titkára és a CSKP elnökségének tagja vezet. A Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság tevékenységéről Mihail Zimjanyin tartott beszámolót. A beszámoló jelentős figyelmet szentelt az 1968—1969es csehszlovákiai eseményeknek. M. Zimjanyin megállapította, hogy a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság nem szakította meg tevékenységét 1968-ban sem, de még a legnehezebb időszakban is olyan akciók megszervezésére összpontosította figyelmét, amely a szovjet népnek a csehszlovák nép iránt érzett őszinte baráti kapcsolatairól tanúskodtak. A társaság egész tevékenysége azt a fő célt követi, hogy elősegítse az SZKP politikájának megvalósítását, mely a szovjet és a csehszlovák nép között kialakult barátság további kiszélesítését és elmélyítését tartja szem előtt — jelentette ki M. Zimjanyin. A koalíciós politika jegyében ülésezett az FDP kongresszusa Freiburg — A nyugat-németországi Freiburgban hétfőn megkezdődött a Szabad Demokrata Párt (FDP) kongresszusa. Mint ismeretes, az FDP a szociáldemokraták partnere az NSZK kormánykoalíciójában. A kongresszuson jelenlévő 400 küldöttnek jóvá kell hagynia az új belpolitikai programot, amellyel az FDP az 1973. évi választásokon a választók elé láp. A kongresszust Walter Scheel külügyminiszter, az FDP elnöke nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi egyezmény nagy politikai és történelmi jelentőségét. Ezután megvonta az SPD és az FDP koalíciója első kőt évének mérlegét. Kijelentette, hogy pártja a koalíció keretében továbbra is a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok normalizálására törekszik. Scheel hangsúlyozta, hogy „a Szovjetunióval való kapcsolatok normalizálására irányuló erőfeszítés a nemzetközi enyhülés előfeltétele". A Szabad Demokrata Párt — mondotta — olyan külpolitikát folytat, amely megfelel az NSZK polgárai érdekeinek, és tekintetbe veszi a reális európai helyzetet. Ezt követőleg Wolfgang Mischnick, az FDP parlamenti csoportjának elnöke tartott beszámolót a belpolitikai helyzetről. Az FDP kongresszusán tegnap a párt főtitkárává Karl-Hermann Flach 42 éves újságírót választották meg. Flach a belpolitikai problémákkal foglalkozó beszédében élesen bírálta a CDU—CSU állásfoglalását a bel- és külpolitika fő kérdéseiben, elsősorban az európai szocialista államokhoz fűződő kölcsönös kapcsolatok terén. (Folytatás az 1. oldalról) sához kétharmados szavazattöbbségre legyen szükség, szintén megbukott. Erre tC javaslatra még az ún. albán rezolúció előtt szavaztak, ám mindössze 55 állam foglalt mellette állást, míg ellene 59, és 15 tagország tartózkodott szavazástól. Az általános vita befejezése után Tunézia és Szaúd-Arábia ún. „kompromisszumos" javaslatot terjesztett be, amely alapjában véve az amerikai koncepcióban gyökerezik. Tunézia javasolta, hogy a Kínai Népköztársaság foglalja el helyét az ENSZ-ben, valamint a Biztonsági Tanácsban, de ugyanakkor Tajvan „Formósa" néven maradjon mindaddig az ENSZ tagja, amíg a kérdés végképp megoldódik. Végezetül Tunéziaazt javasolta, hogy Kína ENSZtagságának végleges eldöntését halasszák 1972-re, és a főtitkár folytasson konzultációkat az érdekelt felekkel. A szaúd-arábiai javaslat lényege, hogy népszavazást kívánt rendezni Tajvanon, mondván, maga a nép döntse el, vajon független szigetország kíván maradni, vagy föderációra lép a Kínai Népköztársasággal. Az albán rezolúció ellen az Egyesült Államokon kívül Ausztrália, a Fülöp-szigetek, Japán, Kambodzsa, Brazília, Bolívia, Uruguay, Venezuela, néhány további kisebb latin-amerikai ország, a Dél-afrikai Köztársaság és néhány kisebb afrikai ország szavazott. Felfigyeltető, hogy egyetlen nyugateurópai állam sem támogatta az ún. „két Kína" koncepciót. Adam Malik, az ENSZ-közgyűlés elnöke a plenáris ülés befejezésével . kijelentette, hogy a Kínai Népköztársaságot tájékoztatják a szavazás eredményéről. U Thant ENSZ-főtitkár rögtön a szavazás után, közép európai idő szerint kedden 5,00 órakor táviratban értesítette a pekingi vezetést, hogy elfoglalhatja helyét a világszervezetben. Tajvon folytatja a harcot? Csou Su-kai tajvani külügyminiszter az albán határozati javaslat megszavazása után az ENSZ székhelyén sajtóértekezletet hívott össze, és ezen szétosztották azt a nyilatkozatot, amely leszögezi, hogy a tajvani kormány „tovább folytatja a harcot a kommunista rendszer megdöntéséért". A nyilatkozat keserű szavakkal támadta azokat a küldöttségeket, — gyakorlatilag tehát csaknem az egész világszervezetet — amelyek szembefordultak az ENSZ „hűséges és alapító tagjával". A tajvani delegáció ebből az alkalomból éles kirohanást intézett a Kínai Népköztársaság kormánya ellen. Konkrét intézkedések Az ENSZ különleges politikai bizottságában felszólalt dr. Milan Klusák, a 26. közgyűlésen részt vevő csehszlovák küldöttség vezetője, külügyminiszter-helyettes. Rámutatott, hogy a különleges politikai bizottság vitájának végül is időszerű és konkrét végkövetkeztetéseket kellene levonnia, amelyek hozzájárulnak a pozitív előjelű politikai erőfeszítések megvalósításához. Olyan konkrét intézkedésekről van sző — hangsúlyozta dr. Milan Klusák — amelyek hozzájárulnak a béke és a nemzetközi biztonság további megszilárdításához. Alekszej Koszigin Kubában Ottawa — Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke tegnap befejezte kilencnapos hivatalos látogatását Kanadában, s a déli órákban Torontóból Kubába utazott. Alekszej Koszigin tiszteletére hétfőn este a kanadai nagyiparosok szövetsége ebédet adott a torontói tudományos központ székházában. Ez a szövetség, amely a vállalkozó körök legreprezentatívabb szervezete, a kanadai részvénytársaságok, cégek, bankok, beruházási trösztök stb. elnökeit tömöríti magába. Fiókszervezetei vannak valamennyi kanadai tartományban és nagyobb városban. Alekszej Koszigin ugyancsak hétfőn Donald ' MacDonald kanadai honvédelmi miniszter vendége volt, aki ünnepi vacsorát adott tiszteletére. A kanadai honvédelmi miniszter és Alekszej Koszigin pohárköszöntőt mondott. A fogadás baráti légkörben folyt le. Alekszej Koszigin pohárköszöntőjében rámutatott, hogy rendkívül elégedett kanadai látogatásával. „Politikai kapcsolatokat tartunk fenn, jegyzőkönyvet írtunk alá a politikai tájékoztatások cseréjéről. Ez igen fontos dokumentum, amelyet szigorúan betartunk, és amelynek teljesítésével elégedettek vagyunk, — hangoztatta Alekszej Koszigln és kifejezte azt a meggyőződését, hogy tovább fejlődnek a szovjet—kanadai gazdasági kapcsolatok. J

ugoszláviára éppen úgy, mint általában az egész világra vonatkozik az a megállapítás, hogy fokozott politikai aktivitás jegyében él. A jugoszláviai politikai ősz nagyon mozgalmas. A legfelső állami szervek, mind a köztársasági, mind a szövetségi szervek, további gazdasági stabilizációs intézkedésekről tárgyalnak. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége a második pártkonferenciára készül, a sajtóban és a közvéleményben még mindig emlegetik Leonyid Brezsnyev nagy jelentőségű baráti látogatását, amely megerősítette a két ország és párt együttműködését és megalapozta további elmélyítését. Tito is a sokat utazók államférfiak közé tartozik. Irán, India és az EAK után a Egyesült Államokba, Kanadába és Nagy-Britanniába látogat. A felelős jugoszláv szervek és a lakosság figyelmének középpontjában a nem éppen örvendetes gazdasági helyzet áll, noha az ipari és mezőgazdasági termelés bizonyos növekedéséről beszélhetünk. A jugoszláv gazdasági élet legnagyobb problémája mindenekelőtt a likviditás. Mindenki mindenkinek tartozik valamivel, vállalat a vállalatnak, s közben senki sem fizet. Emelkedő irányzatúak a vállalatok közti teljesítetlen kötelezettségek, május végén 11 milliárd 282 millió dinár értéket képviseltek, a múlt év végén 8 milliárd 41 millió dinárt tettek kl. További probléma a külkereskedelmi deficit — az idén kilenc hónap alatt IS milliárd dinár. Ugyanakkor az árak állandóan emelkednek. A kiskereskedelmi árak 14,1 száJIRÍ JAKOUBEK belgrádi levele Politikai ősz Jugoszláviában ként fog szerepelni a gazdasági problémák megvitatása, s csak második helyen áll a JKSZ társadalmi szerepe című napirendi pont tárgyalása. A pártszervezetekben elsősorban a kommunisták felelősségéről vitáznak, bírálják a passzív párttagokat, rámutatnak a pártmunka hibáira és fogyatékosságaira. A nacionalizmus és a sovinizmus megnyilatkozásairól is vitáznak. E jelenségek egyes kőztársasázalékkal, a létfenntartási költségek 14,8 százalékkal emelkedtek, a múlt év azonos kilenc havi időszakához viszonyítva. Egyes gazdasági szakértők azt állítják, hogy a kiskereskedelmi árak és a létfenntartási költségek elérik a 20 százalékos emelkedést. Ezért nem csoda, hogy a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) lázas tevékenységet fejt ki a gazdasági helyzet javítására teendő Intézkedések megvitatásakor és a szövetségi szkupstina ezzel kapcsolatos vitája a jövőben is nagyon élénk lesz. A pártszervekben és szervezetekben is eleven az élet. Folynak a JKSZ második értekezletének előkészületei. A gazdasági helyzet komolyságát bizonyítja az a tény is, hogy a pártértekezleten első napirendi pontgokban merülnek fel, s képviselőikben leleplezik az osztályellenességet. Rámutatnak továbbá a jogtalan meggazdagodás, vesztegetés, a jogtalan mellékjövedelem eltitkolásának eseteire. Például a montenegrói (Crna Gora) Bar kikötő pártszervezete élesen fellép azok ellen, akik az idegenforgalmi szervezetek és a pénzügyi szervek háta mögött jogtalanul nyerészkednek az idegenforgalmon. Brezsnyev látogatása és Titóval folytatott tárgyalásai még mindig a jugoszláv közvélemény figyelmének előterében állnak. A JKSZ elnökségének végrehajtó bizottsága és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöksége nagyon pozitívan értékelte a jugoszláv —szovjet tárgyalásokat, amelyek hozzájárultak a két ország és testvérpárt együttműködésének további bővüléséhez. Hasonló szellemben nyilatkozott Sztane Dolanc, a JKSZ elnöksége végrehajtó bizottságának tagja a Medjunarodna politika című hetilapnak. E megállapítások találó választ adnak egyes nyugati cselszövőknek, akik rossz szemmel nézték a szovjet—jugoszláv közeledést, sőt, a jugoszláv néphadsereg közelmúltban megtartott boszniai—* hercegovinál és horvátországi hadgyakorlataival kapcsolatban is rágalmazó írásokat jelentettek meg, hogy ezek állítólag az „északj ellenség", tehát a szocialista országok ellen Irányultak. Pedig mindenki tisztában volt vele, s a jugoszláv katonai és politikai vezetők nem is titkolták, hogy a jugoszláv nép antifasiszta felkelésének 30. évfordulója keretében rendezett hadgyakorlatok célja a katonák képességeinek felülvizsgálása s a hadsereg elért tudásának próbatétele volt. Tito a karlovaci katonai díszszemlén mondott záróbeszédében erélyesen visz. s^autasította a különféle találgatásokat. Sok probléma foglalkoztatja ma Jugoszláviát, ezért nagy érdeklődéssel várják mindenekelőtt a JKSZ második konferenciáját, amelynek utat kell mutatnia arra, hogyan oldják meg a problémákat az összes dolgozók megelégedésére.