Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)
1971-10-26 / 254. szám, kedd
Az ötödik ötéves terv egyik központi leiadata a lakáskérdés menoldása. A Nitrai Magasépítő Vállalat kollektívái szép eredményeket értek el a lakásépítésben. A Predmostie és Párovce városnegyedek felépítését követően a Chrenová 1. városnegyedben Michal Schesr mérnök tervrajza szerint végezték a lakásépítést. „A fejlesztésben szerzett érdemekért" kitüntetés viselőjének müvét benevezték a Dušan furkovié díjért meghirdetett műépítészen versenybe. (ČSTK — M. Vojtech felvétele) " UTAZÁS Ä JELENBE 100 ÉVES VASÚTVONALAK JUBILEUMÁN A múlt héten két szlovákiai vasútvonal ünnepelte 100 éves jubileumát: a Kosice—Bohumín vasútvonal és a Somoskőújfalu —Zvolen vasúti szakasz. Mindkét jubileumi ünnepségen emlékkiállításokat rendeztek, kitüntették az érdemes vasutasokat, felmérték a vasúti közlekedés fejlesztésében megtett utat. A vasút, e jelentős gazdasági tényező, kettős jubileuma alkalmat kínál arra, hogy pillantást vessünk a két fontos vasútvonal múltjába, arra az útra, amelyet a pöfékelő masináktól a száguldó villanymoz tionyoklg megtett. Szembesítés A žilinai emlékünnepség lénypontja volt a múlt és a jelen jelképes találkozása: Košicéről « legmodernebb villanyvonat Český TéSínből egykori VÁLASZTÁSI s z é i j e g y z e t Szavazókörzet Szóltunk már róla, hogy a választókerület az adott képviselőtestület választási célokra kijelölt meghatározott nagyságú, hozzávetőleg azonos számú lakost felölelő területi egység, amelyben egy képviselőt választanak. Mást jelez a szavazókörzet fogalma. Szavazókörzeteket az illetékes helyi nemzeti bizottságok létesítenek azzal a céllal, hogy a választóknak a maximális mértékben lehetővé tegyék és megkönnyítsék a tulajdonképpeni választási aktust, a szavazást. Egy ilyen körzet általában 1000 választópolgárt foglal magába és egy szavazó helyiséggel rendelkezik. A törvény iehetdvé teszi külön szavazókörzetek megalakítását jóval kevesebb, de legalább 50 választópolgár esetében is, ha ez a szavazás zökkenőmentes lebonyolítása szempontjából szükségesnek mutatkozik. Ilyen önálló szavazókörzetek létesülhetnek például a községek távol eső településein, továbbá a kórházakban, szülészeti klinikákon, szanatóriumokban, népjóléti és más ezekhez hasonló intézményekben, ha — újra hangsúlyozzuk — bennük legalább 50 választó tartózkodik. Ugyanez vonatkozik a fegyveres crók és a fegyveres testületek alakulataira, a csehszlovák külképviseleti hivatalokra és a hajókra, az utóbbi két esetben azonban csak a Szövetségi Gyűlés és a nemzeti tanácsok választása viszonylatában. E8y-egy ilyen szavazókörzetben az általános választások során az összes képviselő-testület jelelölőlistán szereplő jelöltjeire egyidejűleg szavaznak. Fontos tudni azt is, hogy a szavazókörzetben szavazókörzeti választási bizottság működik, amelyet a Nemzeti Front illetékes szervének javaslatára szintén az adott nemzeti bizottság hoz létre. lg) „pöfögő" indult, hogy Žilinán találkozzék. Persze, a döcögő, ám snájdig osztrák—magyar tiszteket és dámúkat" hozó kis vonatnak volt nagyobb sikere. Talán azért, mert jó érzés, hogy nekünk mór nem kell az ablaktalan, sőt, a 4. osztályban tető nélküli kocsikon közlekednünk .. Egy-két érdekességet a régi vonatokról. A mai elektronikus vezérlésű autoblokk-rendszert akkoriban egy igen elmés és felette biztonságos eljárás helyettesítette: a vasutas-jogar. Az egyvágányú vasutak csak az állomásokon ágaztak több vágányra, s ezért a szembe jövő vonatoknak mindig az állomásokon kellett találkozniuk. Hogy a pályán ne ütközhessenek össze, illetve az állomásfőnök ne feledje el, hogy a pályára már kiengedett egy vonatot, a mozdonyvezetőnek egy pálcát — jogart — kellett át adnia. Ebből több nem volt, csak egy. Amely mozdonyon ott volt a jogar, az indulhatott. Mivel csak egy jogar volt, a következő állomáson veszteglő mozdonynak várnia kellett, amíg a szembe jövő nem hozza el a jogart. Amikor elhozta, természetesen már szabad volt a pálya, hiszen lefutott róla. Csak akkor mehetett tovább, amikor a következő állomásról ismét elhozták a következő szakasz pálcáját. . . Tévedés kizárva. És milyen olcsó voltl Csak a Kosice—Bohumín vonal korszerűsítésére államunk 1946 óta 15 milliárd koronát fordított. Igaz, ezen a vonalon rövidesen csak a Szovjetunióból évi egymillió tonna árut kell továbbítani. Nem érdektelen az sem, hogy az egykori vasút négy személyszállító osztályt ismert. Az 1. osztályban tilos volt a dohányzás — viszont volt ablak. A 2. osztályban már nem volt ablak, de ülni kényelmesen lehetett. A harmadik volt a fapados, a negyedik az állóhelyes — itt már padok sem voltak, viszont bátran lehetett dohányozni. A Košice—Bohumín vasútvonal a felszabadulás óta hatalmas fejlődésen ment keresztül. E vonal része a Barátság Vasútvonal. Čierna nad Tisou-ban, hazánk legnagyob szárazföldi kikötőjének becézett átrakodó állomás létesült, a vonal teljesen villamosított, automatizált jelzőberendezésekkel. A Barátság Vasútvonalának kihasználása ma 92 százalékos, ami azt jelenti, hogy úgyszólván a maximumot éri el, mivel a legnagyobb megterhelés 94 százalék. 20 krajcáros napibér Másik százéves vasútvonalunk a Somoskőújfalu— Zvolen vonal. Jelentős tényezője a Magyar Népköztársasággal folytatott árucserének és a belföldi közlekedésnek is. A MÁV északmagyarországi, miskolci pályakörzetére kapcsolódik, hiszen annak idején a Pest—Salgótarján vasútvonal meghosszabbítását jelentette. Felépítésére 1863-ban megalakult a Császári és Királyi Szabadalmazott Pest —Losonc—Besztercebányai Vasút. Építésén a környékbelieken kívül csebek, bolgárok, románok, olaszok és németek is dolgoztak. Egy időben 4360 segédmunkás dolgozott itt, 20 krajcáros napibérért, ami egy i ipó kenyér, egy korsó sör ét. egy adag kétkrajcáros mócsing ára volt. A vasútvonalat építő társaság 5 millió 550 ezer ara nyat kapott a kincstártól. 1871ben el is indult az első vonat az új pályán. Régi menetrend van a kezemben, amelyben az adatokat még „mérföldekben" tüntették fel. A 11,89 mérföldnyi vonal szakaszon az utazási idő a „személy- és tehervonaton" 349 perc volt, ami 1,95 mérföldes óránkénti tiszta menetsebességet" jelentett . . Pillantás a jövőbe A múlt érdekességei fölötti merengésből a zvoleni pályakörzet főmérnökének szavai zökkentenek napjaink valóságába: — A százéves vonalszakasz, amely ma belföldön gyakorta tilag a Fifakovo—Zvolen vonalat jelenti, megterhelt. Csúcsforgalom idején kihasználása 94 százalékos, de ez már ne hézkessé teszi az irányítást. Törekvésünk betartani a 86 százalékos pályamegterhelést. A nagyobb átéresztő képesség elérése az ötödik ötéves terv legjelentősebb feladata pályakörzetünkben. A 68 kilométeres szakaszt több helyütt kétvágányúra építjük át, s a CSKP XIV. kongresszusának irányelveiben megszabott feladatok szerint az ötéves terv utolsó Időszakában megkezdjük a villamosítást. —- Jelenleg — folytatja a főmérnök — megkezdődtek a villamosítás előkészítési munká latai, például a kábelek földbe ágyazása, vezetékek áthelyezése stb. Ez azért szükséges, hogy a vasúti villanyvezeték ne zavarja a telefonokat és egyéb távközlő berendezéseket. Jövőre — az ezekben a napokban lezajlott műszaki-gazdasági konferencia határozata alapján — megvalósítjuk a már régen esedékes elektromos váltóhevítést a zvoleni pályaudvaron, hogy a váltók télen ne fagyjanak be, ami eddig sok gondot okozott. A százéves vasútvonalakon bizony ma már csak a sínpárak iránya a régi. Mind a pálya, mind a felszerelés gyökeresen megváltozott. S mindé nekelőtt megváltozott a százéves pályák környéke. Ma már nem kötik össze az ország legelmaradottabb, legszegényebb vidékeit, hanem olyan üzemek gyártmányait szállítják a vasutakon, mint a Kelet-szlovákiai Vasmű, a Túróci Gépgyár, a Detvai Gépgyár, a filakovói Kovosmalt, a modern Béke Bútorgyár, a zvoleni Bučina, a ružomberoki V. I. Lenin Gyapotművek. S ezeken a vasútvonalakon bonyolítják le az iparunk zavartalan menetét biztosító hatalmas szállításokat a Szovjetunióból, a KGST-n belül a Magyar Népköztársasággal egyre bővülő árucserét, s a kiépült, iparosított Szlovákiában gyártott árufajták szállítását nemcsak az ország, hanem a világ minden tájára. VILCSEK GÉZA BELPOLITIKAI KOMMENTÁR A HÉsgrölÉtw is megoldható A vállalatok és üzemek az egész országban a XIV. pártkongresszus határozatai megvalósításának jegyében élnek. Ha nem is valamennyien, de legtöbben megértették, hngy a munkaero-tartalékok kimerültek s ezért nem számíthatnak további új dolgozókra, s a jelenlegiek ésszerűbb és gazdaságosabb kihasználásával lényegesen csökkenthetik a munkaerőhiányt. Ha visszapillantunk a múltba, könnyűszerrel megállapíthatjuk. hogy különösen az iparba áramlott a sok munkaerő. Ebből az utóbbi húsz esztendő folyamán több mint egy millió egyénből kb. 700 ezer ember jutott a CSSZK-ra. Am ami régente lehetséges volt, az ma a népesedés meglehetősen kedvezőtlen fejlődése, vagyis az akadozó utánpótlás folytán nem vnlna folyamatosan megoldható. Hiszen a népesedés fejlődését célzó legutóbbi szociális intézkedések eredményei 15—20 évnél hamarabb aligha mutatkozhatnak meg nagyobb mértékben. Ezért veszi alapul az ötéves terv a jelenlegi helyzetet és az SZSZK gyorsabb gazdasági fejlődésével is azért számol, mert Szlovákiában a népszaporulat kielégítőbb, mint a CSSZSZK ban. A munkaerőkkel való ésszerű gazdálkodás tehát elkerülhetetlen. Az 1969-ben bevezetett, de következetesen csak az idén érvényesített szabályozó intézkedések lényegében beváltak és ezért az ötéves terv további éveiben sem veszítik hatályukat. Milyen célt követnek ezek az előírások? A munkaerőszükséglet és a források összhangba hozatala a küldetésük. mégpedig mint a kerületekben, mint a szakágazatokban. A kormány határozata értelmében a foglalkoztatottság terve kötelező és azt a nemzeti bizottságoknak, csakúgy, mint a vállalatoknak, be kell tartaniuk. Konkrét példák igazolják ugyanis, hogy a túlméretezett tervek csak zavart okoznak, ám a problémákat nem oldják meg. De különben sem tűrhető a munkaerők tervezésében bekövetkezett fejetlenség, mely a CSSZK-ban a következő elrettentő példával jellemezhető: A vállalatok által az idei első fGYUNK TOBB TEJET Az utóbbi években az egy (őre eso tejfogyasztás hazánkban is növekedett. Ennek ellenére nem lehetünk elégedettek. Hogy miért? Ma már ugyanis jiibb országban az egy főre eső évi tejfogyasztás 200 liter, (le vannak országok, ahol megközelítik a 300 litert is. Nálunk viszont jóval alacsonyabb. Mindnyájan jól emlékszünk a .tejet tízóraira", akcióra. Le kell szögezni, hogy nem váltotta be a hozzá fflziitt reményeket. Nem bxért, mintha a gyerekek nem félévre igényelt 400 ezer üj dolgozó közül a nemzeti bi zottságok 220 ezer munkaerő többletet engedélyeztek. Am a vállalatok — ki tudja miért? — nem éltek teljes mérték ben jogukkal és mindössze 180 ezer űj dolgozóval szaporították a meglevők sorait. Az egyéb tartalékok hiányában természetesen így is csak a rendelkezésre álló forrásokból (ifjúság, nyugdíjasok és megváltozott munkaképességűek) meríthettek. Szakembereink véleménye szerint nem volna helyes, ha a további munkaerők biztosítását a nyugdíjkorhatár kitolásával, vagy akár a munkaidő meghosszabbításával igyekeznének orvosolni. Az ötéves terv feladatai teljesítésének társadalmunk más, a szocialista humanizmus elveinek sokkal megfelelőbb útját válassza. Ezt a célt szolgálja » munkahelyek korszerűsítése és a többi módosítás, mely lehetővé teszi a munkát azoknak, akik koruk, betegségük, esetleg testi hibájuk miatt eddig nem dolgozhattak. Ily módún segíthetnek önmagukon, söt az arra rászorulókon is. De akadnak közöttük szép számban olyanok is, akiket nemcsak a pénz vonz. Jóleső érzéssel veszik tudomásul, hogy szükség van rájuk és ismereteikre. A panasznak, a tehetetlen kéztördelésnek — a munka erőhiány miatt — nem volna sok értelme. A helyzet megkönnyítéséhez kétségtelenül hozzájárulhat a dolgozók egészsége iránti fokozott gondoskodás és az annyira káros fluktuáció különböző okainak a megismerése, ás eltávolításuk. Ám egyéb lehetőségek is kínálkoznak a nem kívánatos jelenségek megszüntetésére. Közülük egyik az extenzív beruházási politika felszámolása. Az új üzemek és gyárak építése ugyanis csak akkor ér valamit, ha üzembe helyezésük idejére elegendő munkaerőt sikerül biztosítani, mégpedig legális módon. Mert a munkafeltételek és bérek túlzott emelése, a dolgozók átcsalogatása egyik üzemből a másikba nem engedélyezett, és a problémát sem oldja meg. KARDOS MARTA szeretnék a tejet, hanem azért, mert a tejszétosztás a legtöbb iskolában gondot okozott. A helyzeten sokat segíthetne, ha beve zetnék a tej negyedliteres csoma golását figy, hogy a műanyag zacskóból a gyerekek szalmaszál segítségével elfogyaszthatnák. Országszerte a büfékben is csak nagy ritkán, főleg reggel lehet tejet fogyasztani. Pedig nem drágább a limonádénál, a szomjat is Oltja és fehérjét tartalmaz. Tatán sokan fel is hajtanának egy pohár hűtött vagy forralt tejet, ha mond juk úgy propagálnák, mint a sört, bort stb. Mindez vonatkozik a vendéglátóipar éttermeire is. Vajon melyik étlapon van feltüntet ve, hogy a kedves vendég az ebédhez tejet is rendelhet? A tej a helyes táplálkozás nél külözhetetlen része. Különösen a gyerekeknek van rá nagy sziik ségük, Ha nem Is orvosság, da ér tékes táplálék. — nj— 1971. X . 25.
