Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-26 / 254. szám, kedd

Az ötödik ötéves terv egyik központi leiadata a lakáskérdés menoldása. A Nitrai Magasépítő Vállalat kollektívái szép eredményeket értek el a lakásépí­tésben. A Predmostie és Párovce városnegyedek felépítését követően a Chrenová 1. városnegyedben Michal Schesr mérnök tervrajza szerint végezték a lakásépítést. „A fejlesztésben szerzett érdemekért" kitüntetés viselőjének müvét benevezték a Dušan furkovié díjért meghirdetett műépítészen versenybe. (ČSTK — M. Vojtech felvétele) " UTAZÁS Ä JELENBE 100 ÉVES VASÚTVONALAK JUBILEUMÁN A múlt héten két szlovákiai vasútvonal ünnepelte 100 éves jubileumát: a Kosice—Bohumín vasútvonal és a Somoskőújfalu —Zvolen vasúti szakasz. Mind­két jubileumi ünnepségen em­lékkiállításokat rendeztek, ki­tüntették az érdemes vasutaso­kat, felmérték a vasúti közle­kedés fejlesztésében megtett utat. A vasút, e jelentős gaz­dasági tényező, kettős jubileu­ma alkalmat kínál arra, hogy pillantást vessünk a két fontos vasútvonal múltjába, arra az útra, amelyet a pöfékelő masi­náktól a száguldó villanymoz tionyoklg megtett. Szembesítés A žilinai emlékünnepség lénypontja volt a múlt és a je­len jelképes találkozása: Koši­céről « legmodernebb villany­vonat Český TéSínből egykori VÁLASZTÁSI s z é i j e g y z e t Szavazókörzet Szóltunk már róla, hogy a választókerület az adott kép­viselőtestület választási célok­ra kijelölt meghatározott nagy­ságú, hozzávetőleg azonos szá­mú lakost felölelő területi egy­ség, amelyben egy képviselőt választanak. Mást jelez a szavazókörzet fogalma. Szavazókörzeteket az illetékes helyi nemzeti bizott­ságok létesítenek azzal a cél­lal, hogy a választóknak a ma­ximális mértékben lehetővé te­gyék és megkönnyítsék a tu­lajdonképpeni választási aktust, a szavazást. Egy ilyen körzet általában 1000 választópolgárt foglal magába és egy szavazó helyiséggel rendelkezik. A törvény iehetdvé teszi kü­lön szavazókörzetek megalakí­tását jóval kevesebb, de leg­alább 50 választópolgár eseté­ben is, ha ez a szavazás zök­kenőmentes lebonyolítása szem­pontjából szükségesnek mutat­kozik. Ilyen önálló szavazókör­zetek létesülhetnek például a községek távol eső települé­sein, továbbá a kórházakban, szülészeti klinikákon, szanató­riumokban, népjóléti és más ezekhez hasonló intézmények­ben, ha — újra hangsúlyozzuk — bennük legalább 50 válasz­tó tartózkodik. Ugyanez vonat­kozik a fegyveres crók és a fegyveres testületek alakulatai­ra, a csehszlovák külképvise­leti hivatalokra és a hajókra, az utóbbi két esetben azonban csak a Szövetségi Gyűlés és a nemzeti tanácsok választása viszonylatában. E8y-egy ilyen szavazókörzet­ben az általános választások során az összes képviselő-testü­let jelelölőlistán szereplő je­löltjeire egyidejűleg szavaznak. Fontos tudni azt is, hogy a sza­vazókörzetben szavazókörzeti választási bizottság működik, amelyet a Nemzeti Front ille­tékes szervének javaslatára szintén az adott nemzeti bizott­ság hoz létre. lg) „pöfögő" indult, hogy Žilinán találkozzék. Persze, a döcögő, ám snájdig osztrák—magyar tiszteket és dámúkat" hozó kis vonatnak volt nagyobb sikere. Talán azért, mert jó érzés, hogy nekünk mór nem kell az ablaktalan, sőt, a 4. osztályban tető nélküli kocsikon közleked­nünk .. Egy-két érdekességet a régi vonatokról. A mai elektronikus vezérlésű autoblokk-rendszert akkoriban egy igen elmés és fe­lette biztonságos eljárás he­lyettesítette: a vasutas-jogar. Az egyvágányú vasutak csak az állomásokon ágaztak több vágányra, s ezért a szembe jö­vő vonatoknak mindig az állo­másokon kellett találkozniuk. Hogy a pályán ne ütközhesse­nek össze, illetve az állomás­főnök ne feledje el, hogy a pá­lyára már kiengedett egy vo­natot, a mozdonyvezetőnek egy pálcát — jogart — kellett át adnia. Ebből több nem volt, csak egy. Amely mozdonyon ott volt a jogar, az indulha­tott. Mivel csak egy jogar volt, a következő állomáson veszteg­lő mozdonynak várnia kellett, amíg a szembe jövő nem hoz­za el a jogart. Amikor elhozta, természetesen már szabad volt a pálya, hiszen lefutott róla. Csak akkor mehetett tovább, amikor a következő állomásról ismét elhozták a következő sza­kasz pálcáját. . . Tévedés ki­zárva. És milyen olcsó voltl Csak a Kosice—Bohumín vonal korszerűsítésére államunk 1946 óta 15 milliárd koronát fordí­tott. Igaz, ezen a vonalon rö­videsen csak a Szovjetunióból évi egymillió tonna árut kell továbbítani. Nem érdektelen az sem, hogy az egykori vasút négy személy­szállító osztályt ismert. Az 1. osztályban tilos volt a dohány­zás — viszont volt ablak. A 2. osztályban már nem volt ab­lak, de ülni kényelmesen le­hetett. A harmadik volt a fa­pados, a negyedik az állóhe­lyes — itt már padok sem vol­tak, viszont bátran lehetett do­hányozni. A Košice—Bohumín vasútvo­nal a felszabadulás óta hatal­mas fejlődésen ment keresztül. E vonal része a Barátság Vas­útvonal. Čierna nad Tisou-ban, hazánk legnagyob szárazföldi kikötőjének becézett átrakodó állomás létesült, a vonal telje­sen villamosított, automatizált jelzőberendezésekkel. A Barát­ság Vasútvonalának kihaszná­lása ma 92 százalékos, ami azt jelenti, hogy úgyszólván a ma­ximumot éri el, mivel a leg­nagyobb megterhelés 94 száza­lék. 20 krajcáros napibér Másik százéves vasútvona­lunk a Somoskőújfalu— Zvolen vonal. Jelentős tényezője a Ma­gyar Népköztársasággal folyta­tott árucserének és a belföldi közlekedésnek is. A MÁV észak­magyarországi, miskolci pálya­körzetére kapcsolódik, hiszen annak idején a Pest—Salgótar­ján vasútvonal meghosszabbí­tását jelentette. Felépítésére 1863-ban megalakult a Császári és Királyi Szabadalmazott Pest —Losonc—Besztercebányai Vas­út. Építésén a környékbelieken kívül csebek, bolgárok, romá­nok, olaszok és németek is dol­goztak. Egy időben 4360 segéd­munkás dolgozott itt, 20 kraj­cáros napibérért, ami egy i i­pó kenyér, egy korsó sör ét. egy adag kétkrajcáros mócsing ára volt. A vasútvonalat építő társaság 5 millió 550 ezer ara nyat kapott a kincstártól. 1871­ben el is indult az első vonat az új pályán. Régi menetrend van a ke­zemben, amelyben az adatokat még „mérföldekben" tüntették fel. A 11,89 mérföldnyi vonal szakaszon az utazási idő a „személy- és tehervonaton" 349 perc volt, ami 1,95 mérföldes óránkénti tiszta menetsebessé­get" jelentett . . Pillantás a jövőbe A múlt érdekességei fölötti merengésből a zvoleni pálya­körzet főmérnökének szavai zökkentenek napjaink valósá­gába: — A százéves vonalszakasz, amely ma belföldön gyakorta tilag a Fifakovo—Zvolen vona­lat jelenti, megterhelt. Csúcs­forgalom idején kihasználása 94 százalékos, de ez már ne hézkessé teszi az irányítást. Törekvésünk betartani a 86 százalékos pályamegterhelést. A nagyobb átéresztő képesség elérése az ötödik ötéves terv legjelentősebb feladata pálya­körzetünkben. A 68 kilométe­res szakaszt több helyütt két­vágányúra építjük át, s a CSKP XIV. kongresszusának irányel­veiben megszabott feladatok szerint az ötéves terv utolsó Időszakában megkezdjük a vil­lamosítást. —- Jelenleg — folytatja a fő­mérnök — megkezdődtek a vil­lamosítás előkészítési munká latai, például a kábelek földbe ágyazása, vezetékek áthelyezé­se stb. Ez azért szükséges, hogy a vasúti villanyvezeték ne za­varja a telefonokat és egyéb távközlő berendezéseket. Jövő­re — az ezekben a napokban lezajlott műszaki-gazdasági konferencia határozata alapján — megvalósítjuk a már régen esedékes elektromos váltóheví­tést a zvoleni pályaudvaron, hogy a váltók télen ne fagyja­nak be, ami eddig sok gondot okozott. A százéves vasútvonalakon bizony ma már csak a sínpá­rak iránya a régi. Mind a pá­lya, mind a felszerelés gyöke­resen megváltozott. S mindé nekelőtt megváltozott a száz­éves pályák környéke. Ma már nem kötik össze az ország leg­elmaradottabb, legszegényebb vidékeit, hanem olyan üzemek gyártmányait szállítják a vas­utakon, mint a Kelet-szlovákiai Vasmű, a Túróci Gépgyár, a Detvai Gépgyár, a filakovói Ko­vosmalt, a modern Béke Bútor­gyár, a zvoleni Bučina, a ru­žomberoki V. I. Lenin Gyapot­művek. S ezeken a vasútvona­lakon bonyolítják le az iparunk zavartalan menetét biztosító hatalmas szállításokat a Szov­jetunióból, a KGST-n belül a Magyar Népköztársasággal egy­re bővülő árucserét, s a ki­épült, iparosított Szlovákiában gyártott árufajták szállítását nemcsak az ország, hanem a világ minden tájára. VILCSEK GÉZA BELPOLITIKAI KOMMENTÁR A HÉsgrölÉtw is megoldható A vállalatok és üzemek az egész országban a XIV. párt­kongresszus határozatai meg­valósításának jegyében élnek. Ha nem is valamennyien, de legtöbben megértették, hngy a munkaero-tartalékok kime­rültek s ezért nem számíthat­nak további új dolgozókra, s a jelenlegiek ésszerűbb és gazdaságosabb kihasználásá­val lényegesen csökkenthetik a munkaerőhiányt. Ha visszapillantunk a múlt­ba, könnyűszerrel megállapít­hatjuk. hogy különösen az iparba áramlott a sok munka­erő. Ebből az utóbbi húsz esz­tendő folyamán több mint egy millió egyénből kb. 700 ezer ember jutott a CSSZK-ra. Am ami régente lehetséges volt, az ma a népesedés meglehe­tősen kedvezőtlen fejlődése, vagyis az akadozó utánpótlás folytán nem vnlna folyamato­san megoldható. Hiszen a né­pesedés fejlődését célzó leg­utóbbi szociális intézkedések eredményei 15—20 évnél ha­marabb aligha mutatkozhat­nak meg nagyobb mértékben. Ezért veszi alapul az ötéves terv a jelenlegi helyzetet és az SZSZK gyorsabb gazdasági fejlődésével is azért számol, mert Szlovákiában a népsza­porulat kielégítőbb, mint a CSSZSZK ban. A munkaerőkkel való éssze­rű gazdálkodás tehát elkerül­hetetlen. Az 1969-ben beve­zetett, de következetesen csak az idén érvényesített szabá­lyozó intézkedések lényegé­ben beváltak és ezért az öt­éves terv további éveiben sem veszítik hatályukat. Milyen célt követnek ezek az előírások? A munkaerő­szükséglet és a források össz­hangba hozatala a küldeté­sük. mégpedig mint a kerüle­tekben, mint a szakágazatok­ban. A kormány határozata értelmében a foglalkoztatott­ság terve kötelező és azt a nemzeti bizottságoknak, csak­úgy, mint a vállalatoknak, be kell tartaniuk. Konkrét pél­dák igazolják ugyanis, hogy a túlméretezett tervek csak zavart okoznak, ám a problé­mákat nem oldják meg. De különben sem tűrhető a mun­kaerők tervezésében bekövet­kezett fejetlenség, mely a CSSZK-ban a következő elret­tentő példával jellemezhető: A vállalatok által az idei első fGYUNK TOBB TEJET Az utóbbi években az egy (őre eso tejfogyasztás hazánkban is növekedett. Ennek ellenére nem lehetünk elégedettek. Hogy miért? Ma már ugyanis jiibb országban az egy főre eső évi tejfogyasztás 200 liter, (le vannak országok, ahol megközelítik a 300 litert is. Nálunk viszont jóval alacsonyabb. Mindnyájan jól emlékszünk a .tejet tízóraira", akcióra. Le kell szögezni, hogy nem váltotta be a hozzá fflziitt reményeket. Nem bxért, mintha a gyerekek nem félévre igényelt 400 ezer üj dolgozó közül a nemzeti bi zottságok 220 ezer munkaerő többletet engedélyeztek. Am a vállalatok — ki tudja miért? — nem éltek teljes mérték ben jogukkal és mindössze 180 ezer űj dolgozóval sza­porították a meglevők sorait. Az egyéb tartalékok hiányá­ban természetesen így is csak a rendelkezésre álló forrá­sokból (ifjúság, nyugdíjasok és megváltozott munkaképes­ségűek) meríthettek. Szakembereink véleménye szerint nem volna helyes, ha a további munkaerők biztosí­tását a nyugdíjkorhatár kito­lásával, vagy akár a munka­idő meghosszabbításával igye­keznének orvosolni. Az öt­éves terv feladatai teljesítésé­nek társadalmunk más, a szo­cialista humanizmus elveinek sokkal megfelelőbb útját vá­lassza. Ezt a célt szolgálja » munkahelyek korszerűsítése és a többi módosítás, mely le­hetővé teszi a munkát azok­nak, akik koruk, betegségük, esetleg testi hibájuk miatt ed­dig nem dolgozhattak. Ily mó­dún segíthetnek önmagukon, söt az arra rászorulókon is. De akadnak közöttük szép számban olyanok is, akiket nemcsak a pénz vonz. Jóleső érzéssel veszik tudomásul, hogy szükség van rájuk és ismereteikre. A panasznak, a tehetetlen kéztördelésnek — a munka erőhiány miatt — nem volna sok értelme. A helyzet meg­könnyítéséhez kétségtelenül hozzájárulhat a dolgozók egészsége iránti fokozott gon­doskodás és az annyira káros fluktuáció különböző okai­nak a megismerése, ás eltá­volításuk. Ám egyéb lehető­ségek is kínálkoznak a nem kívánatos jelenségek meg­szüntetésére. Közülük egyik az extenzív beruházási politi­ka felszámolása. Az új üze­mek és gyárak építése ugyan­is csak akkor ér valamit, ha üzembe helyezésük idejére elegendő munkaerőt sikerül biztosítani, mégpedig legális módon. Mert a munkafeltéte­lek és bérek túlzott emelése, a dolgozók átcsalogatása egyik üzemből a másikba nem engedélyezett, és a problémát sem oldja meg. KARDOS MARTA szeretnék a tejet, hanem azért, mert a tejszétosztás a legtöbb is­kolában gondot okozott. A hely­zeten sokat segíthetne, ha beve zetnék a tej negyedliteres csoma golását figy, hogy a műanyag zacskóból a gyerekek szalmaszál segítségével elfogyaszthatnák. Országszerte a büfékben is csak nagy ritkán, főleg reggel lehet tejet fogyasztani. Pedig nem drá­gább a limonádénál, a szomjat is Oltja és fehérjét tartalmaz. Tatán sokan fel is hajtanának egy pohár hűtött vagy forralt tejet, ha mond juk úgy propagálnák, mint a sört, bort stb. Mindez vonatkozik a vendéglátóipar éttermeire is. Va­jon melyik étlapon van feltüntet ve, hogy a kedves vendég az ebédhez tejet is rendelhet? A tej a helyes táplálkozás nél külözhetetlen része. Különösen a gyerekeknek van rá nagy sziik ségük, Ha nem Is orvosság, da ér tékes táplálék. — nj— 1971. X . 25.

Next

/
Thumbnails
Contents