Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-24 / 42. szám, Vasárnapi Új Szó

í A „KÉK É G" TERVE HÍDJA A San Francisco-i Golden­Gate híd az öngyilkosokra hasonló mágikus vonzerőt gyakorol, mint Párizsban az Eiffel-torony. 34 év alatt 410 amerikai vetett véget életének azzal, hogy leugrott a hídról. A további öngyil­kosságok megakadályozásá­ra most acéltüskékkel bor­zítják a híd karfáit. Azt a javaslatot, hogy a híd attrak­tív jellegének megőrzése céljából az acéltüskéket be­aranyozzák, a hatóságok ta­karékossági okokból elutasí­tották. (NEUES DEUTSCHLAND) Szakértők becslése szerint 1975 végéig 200 000 angol távozik a szigetországból, hogy az NSZK-ban vállaljon munkát. Az ipar pedig nagy örömmel fogadja őket. Sok szakmunkás is érkezik, aki­nek elege van az Angliában egyre fokozódó munkanél­küliségből. Miközben Angliá­ban 800 000 munkanélküli van, az NSZK-ban majdnem ugyannyi a betöltetlen mun­kahely. Kétségtelen, hogy kttlönO­A japán lapok napi rova­taiban hemzsegnek a rablá­sokról, gyilkosságokról, erő­szakosságokról, rendőrök és gengszterek tűzharcáról, va­lamint az egyes genszter­bandák párbajairól szóló tu­dósítások. Időnként gyer­mekrablási hírek ls előfor­dulnak. Nehéz megmondani, milyen helyen áll Japán a bűnözé­sek számát tekintve, ám egy futó pillantás a statisztikai adatokra, s mindjárt világos, hogy Japán e téren „sem kullog". 1967-ben 1603 471 bűntettet követtek el az or­szágban. 1970 újabb „rekor­dokat" szült: már 1848 740 törvényellenes cselekedetet követtek el. A bűnözés terjedése hatá­ANGOLOK AZ NSZK-BAN sen az első hetek . nehezek az angolok számára. Az egy évvel ezelőtt Glasgowból Augsburgba érkezett Charles Kennard 34 éves gépgyári munkás így emlékezik visz­sza „Mindenekelőtt az lepett meg, hogy Itt egyetlen szak­munkás sem tartja túl nagy embernek magát ahhoz, hogy valami anyagot a mun­kahelyre cipeljen, ha ezál­tal gyorsabban végezheti el a munkát". Angliában ez el­képzelhetetlen. rozott intézkedésekre kész­tette a hatóságokat. A fővá­rosi rendőrség hajtóvadásza­tot indított a bandafőnökők kézrekerítésére. A legértéke­sebb fogásnak Sz. Szalto, a Hokokudan szervezet 32 éves alelnökének letartózta­tása volt. Ugyanakkor érdekes, hogy a bűnözés elleni küzdelem­ben a tokiói rendőrigazgató­ság a legnagyobb reményt egy új bűnüldözési központ­hoz fűzi, amely mindössze 66 munkatárssal dolgozik. Ugyanakkor a japán főváros területén összesen 33 és fél ezer tagot számláló 142 gengszterszervezet garázdál­kodik. (MAINICHI DAILY NEWS) Egyébként az NSZK-ban sok bosszúságot okoztak az olyan angol munkások is, akik nem akartak addig dol­gozni, amíg gyári költségre nem biztosították számukra a megszokott csésze teát. Az angolok azonban egy­re inkább rájönnek, hogy a hazai viszonyokat nem lehet az NSZK-ba exportálni, és ezért mindinkább alkalmaz­kodnak a körülményekhez. (STERN) Tokió számára „kék eget" ígér egy nemrég nyilvános­ságra hozott terv, melyet tu­dósok dolgoztak ki a japán főváros hatóságaival és kép­viselőtestületének tagjaival karöltve. E terv értelmében a világ legnagyobb városa (1971. áprilisában 11410 000 lakosa volt az elővárosok nélkül) megszabadul ama rossz hírétől, hogy a föld­kerekség egyik legpiszko­sabb levegőjű városa. Az utóbbi években Japán­ban éppúgy, mint valameny­nyi fejlett ipari országban, nagy problémát okoz a leve­gő szennyeződése. A Japán szakszervezetek haladó szel­lemű tudósokkal együtt olyan ellenőrző rendszert szerveztek, amellyel a ható­ságokat értesítik, mihelyt va­lamelyik nagy vállalat meg­szegi a környezetvédelmi rendelkezéseket. Így azután a japán monopóliumok ma már nem léphetik túl észre­vétlenül a törvényesen meg­határozott türelmi határo­kat. Ha pedig túllépik, ak­kor a termelést átmeneti Időre be kell szüntetniök és borsos büntetést kell fizet­niök. Közvetlenül az új környe­zetvédelmi terv Jóváhagyása után 800 vállalatnak — a japán főváros azon kétezer nagyvállalata közül —, ame­lyek a levegőt és a vizet különösen szennyezik, kiad­ták az utasítást, hogy terme­lési részlegeiket helyezzék a városon kívül. Tokiótól nlem messze 400 ezer négyzetmé­ter területen épül Japán legnagyobb ipari körzete. A terv megvalósítása után a tokiói gyárak kétharmadát ebben a körzetben összpon­tosítják. (NBI) MÉRGEZETT NAPOLYI-ÖBÖL Olaszország forró, nedves, benzingőztől fertőzött nagy­városai ezen a nyáron szin­te visszhangzottak a panasz­tól: inkább meghalni, mint tenger nélkül élnil Sok mil­lió ember akart minél előbb megmenekülni a hőgutától, Igyekezett elkerülni a ma­gas vérnyomást. Az olasz nagyvárosok tömegei, ami­óta Itt is kifejlődött a tö­megturizmus, életelixírnek tekintik a tengert. És Itt kezdődik Olaszország leg­újabb tragédiája, amelyre tíz évvel ezelőtt még senki sem gondolt. Olaszország kétharmadát tenger veszi körül. De a ten­ger meghal. Mindenütt irtó­zatosan piszkos, ipari szennyvizektől fertőzött. Nézzük példaképpen Ná­polyi és Rómát. Nápoly el­képzelhetetlen tenger nél­kül. A kék öböl a nápolyiak paradicsoma. A nápolyiak tulajdona, akárcsak a Vezúv. Itt azonban változás történt. Az egészségügyi hatóságok szinte mindenütt szöges­dróttal kerítették el az öböl szélét. A rendőrség és a ka­tonaság nagy területeket le­zárt. A verejtékező és szitkozó­dó tömegek ott álltak a vi­lág állítólag legszebb tenge­re előtt, és nem léphettek be a vízbe. Közelharcba ke­veredtek a rendőrséggel, öregek és fiatalok kérve kö­nyörögtek: „Legalább öt percre!" Egyeseknek megen­gedték, hogy a magukkal hozott, vagy a helyszínen vásárolt palackokat megtölt­hessék tengervízzel, s a pa­lackok hűvös, de büdös tar­talmával locsolhassák magu­kat. ' Egyébként a tisztvise­lők hajthatatlanok marad­tak. Az öböl legnagyobb ré­szén tilos a fürdés, mert a víz halálos fertőzési veszélyt rejt magában. Rómában nem sokkal kü­lönb a helyzet. Bár a déli és északi irányban több kilo­méterre elhúzódó ostiai lidó számos helyén ma még lehet fürödni, de a hatóságok úton-útfélen felhívják a fi­gyelmet a járványveszélyre. A „tiszta helyeken" a stran­dok már reggel 7 órakor megtelnek. Sok millió szomjas és sza­pora pulzusú ember kel útra. Ma az autóbusz-utazás Ró­mától Ostiáig (25—35 kilo­méter) 2 és fél — 3 órát vesz igénybe. És a kirándu­lók közül sokan — túlzsú­foltság és útlezárások miatt — még a tenger színét sem látják. Az éttermekben ösz­szepréselődik a sok hangos és izzadt ember. Az olaszor­szági tömegturisztika mint­egy önmagát emészti fel. Mindehhez sajnos, kényte­lenek vagyunk még valamit hozzáfűzni. Olaszországban természetesen vannak még tiszta partok, de a nagyvá­rosok közelében ezeket az egykor keresett értékeket nemcsak az ipari szennyvi­zek és hulladékok pusztít­ják el. Az olasz sajtó megál­lapítja, hogy az olaszok többsége a jelek szerint el­vesztette „művelt embereket jellemző modorát". Fényké­peken mutogatják a stran­dokat hétfő reggel. Megdöb­bentőek ezek a képek; sok ezer műanyagzacskó, papír­pohár, üveg, s a szemét minden képzeletet meghala­dó változata borítja az úgy­nevezett szabad strandokat. Olaszország maga ls szá­mol azzal, hogy a nemzetkö­zi turistaforgalom erősen visszaesik, ha nemcsak az építkezési spekuláció meg az ipar terjeszkedése pusz­títja tovább az eredetileg festőien szép olasz öblösét, hanem Róma, Milánó, Ná­poly és Palermo turistatár­sadalma is. (DIE TAT) ELEKTRONIKUS SZÁMÍTÓGÉP A BONNI SAJTÓHIVATALBAN Hosszú előkészületek után, a bonni szövetségi kormány sajtó és tájékoztatásügyi hi­vatala az NSZK-ban fejlesz­tett elektronikus számítógé­pet vesz át, mely több éves előkészület után minden kí­vánt témáról átfogó informá­ciógyűjteményt tárol, és ez­által megkönnyíti a döntések meghozatalát. A legnagyobb adattároló berendezés ez, amely most Európában kormány rendel­kezésére áll. A sajtóhivatal adatfeldolgozó osztályának vezetője, Gerhard Kohén azonban kijelentette, hogy csak körülbelül három és fél év múlva' jutnak el odáig, hogy a kormánynak teljes értékű segítséget nyújthassa­nak. Ez idő szerint csak 20 ezer dokumentumot tárol a berendezés. Három éven be­lül a számítógépet évente 50 000 részletinformációval, vagy napi 130 információval „etetik", amelyek — bármi­lyen kívánt kombinációban — hívásra képernyőn jelen­nek meg, vagy telexgép Írja le őket. Ha az adattároló berende­zés már teljes egészében és megbízhatóan dolgozik, a számítógépet kormányzati feladatok elektronikus meg­oldására is fölhasználják. A szövetségi kormány például a nyugdíjreform vagy adóre­form előkészítésénél már bérelt számítógépekkel mo­delleket dolgoztat ki, hogy megvizsgálja a korhatár, vagy , bizonyos jövedelmi adótételek csökkentésének kihatásait. Hasonlóan, vagy­is bizonyos kiinduló pozí­ciók rögzítésével járnak el már katonai szerveknél is. Néhány éven belül Bonn kormánykomputerének Ilyen feladatokat is át kell ven­nie. (NEUE ZÜRCHER ZEITUNG) A HALÁL BŰNÖZÉSI REKORD IMAMALMOK A Himalája vidékén élő buddhista népek körében ma is elterjedt kegyszer az imamalom. A Neue Zürclier Zei­tung képriportja Nepálban készült, ahol a hivők az ima­malmokat pergetve, fohászaikat mormolva, órákig ke­ringenek a szent helyek körül. A kis imamalmokat vas­láncocska segítségével kézzel pergetik, de vannak az or­szágban ember nagyságú kegyszerek is, amelyet vízi erő segítségével hajtanak. A szent helyek falában helyezik el az imamalmokat Nepáli öregek imamalmokkal Az imádság kezdő sorait az imamalom rézhengerébe ' vésik bele (NEUE ZÜRCHER ZEITUNG)

Next

/
Thumbnails
Contents