Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)
1971-10-24 / 42. szám, Vasárnapi Új Szó
v> mindenről n en D In í rnn r— miMp-nnrr Tlqnr JU. -rjm Gyógynövények (BRYONIA ALBA L., POSED BIELY) Erős hatásúi Nem a kukoricásban termesztett tökről van szól A földi tök (büdöd gönye, ebcserésznye, fehér burján, fehér földi tök, fekete gönye, kúszórépa) a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozó, sövényeken, kerítéseken termő évelő növény. Szára felkúszó, 2—4 m hosszú, 3—5 mm vastag és egyszerű levélkacsokkal kapaszkodik fel a kerítésekre. Szára barázdás, levelei szórt állásúak, rövid nyelűek. A levelek 5—8 cm hosszúak, széles tojás alakúak. Virágzata levélhónalji sátorozó fürt. A virágai zöldessárga színűek, majdnem harang alakúak. Termése kis bogyó. Gyűjtendő a gyökér törzse. Kiásás után a gyökerét meg keli tisztítani, amely répaszerü, vastag, kívül világosbarna, belül fehéres színű, többfejű, lisztes vagy szivacsos szerkezetű. Szaga frissen kellemetlen. A gyökértörzset fel kell szeletelni 1 cm vastag korongokra és gyorsan meg kell szárítani, nehogy megpenészedjen. Amikor 1 megszáradt, szagtalan, íze undorító, keserű, csípős. A gyűjtése tayasszal vagy késő őssZel történjék, amikor a hatóanyagok a gyökérben legnagyobb mennyiségben raktározódnak le. A drog kevés illóolajat, alkaloidákat, glükozidákat, nyálkát, cseranyagot, gyantát, keserűanyagot, keményítőt, zsírt és más anyagokat tartalmaz. Glükozidokból bryonin és bryonidin nevűket tartalmaz. A drognak hashajtó, vizelethajtó, bőrgyógyító és rákos daganatokat oszlató tulajdonsága van. A régi időkben a bálványimádásoknál, mint ünnepi növény szerepelt. Ügy tisztelték, mint Chiron félisten és orvos növényét. Dioszkoridesznéi már megtaláljuk a földi tök említését „ampelos melaina" néven. Görögül brvonla annyit jelent, hogy védi a házi állatokat a sasoktól. Plinius szerint „ampelosnak" is hívták, ami annyit jelent, mint szőlő, mert a levelei hasonlók a szőlőhöz. Kellemetlen mellékhatásai miatt ma már a modern gyógyászatban nemigen használják. Vannak ennél biztosabb mellékhatásmentes gyógyszereink hasmenés ellen. Már 1967-ben Konopa és társai azt írják, hogy a szárított földi tök gyökerében találtak rákelleni anyagokat és ezeket cucurbitacinnek és elatericin A és B nevezték el. Külsőleg más anyagokkal keverve reuma és ízületi bántalmak ellen használják. A nyers gyökerét megreszelve és kendőbe rakva a köszvényes helyekre szokták tenni. Nagyobb mennyiségben belsőleg használva bénulást és halált idéz elő. Dr. NAGY GF.ZA Exlibris Az exlibrisgyűjtés az egész világon elterjedt hobby. Az egyes országokban működő ex3ibrisgyűjtö egyesületek közös nemzetközi szervezetben egyesültek, amely kétévenként más és más országban kiállításokkal egybekapcsolt kongresszust szervez. Ilyen kongresszus volt tavaly Budapesten, jövőre pedig Dániában rendezik meg. Csehszlovákiában is sok gyűjtő és egyesület van. Az exlibrisgyűjtés nem a legolcsóbb szórakozás. Először is művészekkel kell csináltatni az exlibriseket és persze sokszorosítani, hogy legyen mit cserélni. A cserelevelezés is költséggel jár. Ettől függetlenül jó szórakozást nyújt annak, aki szereti a képzőművészetet. Az exlibrisek általában offsetnyomással készülnek. A rajz méretének nincs jelentősége, mert a nyomdában a sokszorosításnál a kívánt méretre nagyítják vagy kicsinyítik. Az exlibris megjelenése egybeesik a könyvnyomtatás kezdetével. A legkorábbi exlibrisek a XV. századból maradtak fenn, s mivel a középkori könyvkultnsz központjai a kolostorok vol. tak, az első exlibrisek is a kolostorok légkörét árasztják. Két fajtáját ismerjük ebből az időből — az adományozó és az emlék exlibrist. Mindkettőnek célja a könyvajándék megjelölése, megörökítése. A XV. század végétől azonban már magánszemélyek könyvtáraibúi is kerüllek elő ilyen emlékek. Kezdetben főleg címereket ábrázoltak, de már a XV. század végén is találkozunk egyéb témájú exlibrisekkel is. Az elsőt egy német polgár könyvében találták. és sündisznót ábrázol. Később az ábrák általában a könyvtulajdonos származását, foglalkozását, könyvgyűjtésének szempontjait s általában a kor divatos szokását fejezik ki. A szokásos könyv, bagoly, gyertyaniotívumok mellett gyakori a halálfej, a csontváz és a női aktok megörökítése. A képünkön látható exlibris egy magyarországi sebész főorvosé, dr. Csányi Istváné, mely szintén a foglalkozására utal. Világhírű elődje, Semmelweis Ignác purtréját örökíti meg. Victor Hugó exlibrisén a párizsi Notre Dame homályos képe látható. Edouard Manet például saját mellszobrának rajzát használta könyvjelzőként. Gyakoriak a latin nyelvű jelmondatok is, és néha tréfás verssel is találkozunk. Sok német, exlibrisen olvasható a következő szöveg: „Ez nem kölcsönkönyvtár". Egy francia könyvbarát a következőkel vésette exlibrisére: „Menj el a kereskedőhöz és vedd meg magadnak!". Kezdetben az exlibris a könyv tulajdonjogát fejezte ki művészi eszközökkel. A XIX. századtól kezdve azonban fokozatosan önállósult a könyvtől függetlenül, mint önálló kis grafikai alkotás is tovább él, és gyűjtése egyre szélesebb körben terjed. KÁLLAY KAROLY Balkáni gerle A Kárpát-medencében a kisebb-nagyobb községekbe éppen úgy, mint a városokba 1930-tól kezdve 1945-ig felhúzódott és elszaporodott a Balkán-félszigetrői ez a galambalkatúak (Columbiformes) rendjébe és a galambfélék (Columbidal) családjába tartozó madárfaj, a balkáni gerle. (Streptopelia decaocto Friv.) Frivaldszky Imre természettudós-zoológus nevéhez fűződik ennek a madárnak a felfedezése. Négy Ízben is rendezett eredményes zoológiai gyűjtőexpiedíciót a Balkán-félszigeten az 1830 körüli években és ismertette természetrajzi viszonyait. Ekkor vált ismertté a balkáni gerle is. Hossza 28 cm, szárnya 17,0—18,3, farka 13,0 — 14,2, csőre 1,5—1,7 cm. Az öreg madarak fejteteje és a nyak csatlakozó része fakó kékesszürke, finom, rózsás árnyalattal, amelyet hátrafelé egy feltűnő világosszürkével határolt fekete, félgyűrű alakú folt követ. A felső test egyébként tompa szürkés homokszínű, a farcsíkon határozottabb szürkés árnyalattal. Az elsőrendű evezők barnás, palaszür^ kék, a tollak vége és a külső zászlója keskeny, fakóbarna szegéllyel. A másodrendű evezők homokszürkék, a legbelsők szürkés homokszlriűek, ugyanilyen színűek a kis szárnyfedők is. A többi szárnyfedő kékesszürke. A farok két középső tolla olyan színű, mint a felső test, a legkülsők külső zászlója szürke, a tollak vége felé szürkésfehér. A belső zászlók tőfele palaszürke, csúcsa felé fehér. Az alsó test, a begy és a nyakoldalak szürkés rózsaszínűek, a torok felső része és az áll világosabb, gyakran tiszta fehér. A mell, a has és az alsó farkfedők kékesszürkék, az alsó szárnyfedők fehéres-szürkék. A fiatalok feje és alsó teste barnásabb. A fekete nyakörv eleinte hiányzik, később megjelenik, de keskeny és nem szembetűnő. — Csőre fekete, lába kárminpiros, szivárványhártyája világosvörös. A községek, a városok kertjeiben, a parkokban, a fákon alacsonyan fészkel. Állandó madár. Vékony ágakból lazán összerakott fészke nem remekmű, úgyhogy gyakran a tojások ls kilátszanak alulról. Fészekalja két fehér tojásból áll, átlagos méretük 31,9 —24,0 mm. Mindkét ivar kotlik, a kotlási idő 13 — 14 nap. A fiókák 18 napig maradnak a fészekben. Márciustól októberig háromszor költ évente. Magevő, az utcákon és a kertekben található magvak és növényi hulladékok összeszedésével még nem tesz kárt, csak mint ahogy Schmidt Egon 1969-ben kiadott „Madarakról mindenkinek" című nagyszerű könyvében megírja, hogy Magyarországon már anynyira el vannak terjedve, hogy nagy csapatostól ellepik a napraforgőtáblákat .és itt nagy kárt csinálnak. Már pályázatot írtak kl a balkáni gerlék pusztítására. Nálunk még védett madár. R. T. • A bélyeggyűjtés, hasonlóképpen, mint Csehszlovákiában, a Szovjetunióban is népszerű szórakozás. A szovjet bélyeggyűjtők össz-szövetségi szervezetének több mint 120 ezer tagja van, de ai egyesületi kötelékeken kívüliek száma ls több százezret tesz kl. • Egyes bélyegeknek érdekes a sorsuk. Például 1946-ban az osztrák posta a Sohase felejtsünk c. antifasiszta bélyegkiállltásra három címletből álló sort akart kibocsátani. Két bélyeg kiadását akkor a hatóságok nem engedélyezték, úgyhogy csak két címlet jelent meg. Az egyik azt fejezte ki, hogy a fasiszták villámként csaptak le a védtelen Ausztriára, a másik pedig azt, hogy Hitler arca mögött a halál lapult. Állítólag a betiltott bélyegeket akkor megsemmisítették. Kisebb mennyiség azonban mégis kikerült a nyomdából, mert egy nyugatnémet bélyegkereskedő páronként 500 márkáért kínálta. (s) Ezermester SZOBANÖVÉNYEK Vízipálma (CYPERUS ALTERMIFOLIUS) Madagaszkárból származik a nálunk is elterjedt, igénytelen szobanövény, a vízipálma. Bár botanikailag semmi rokonságban sem áll a pálmákkal, mégis pálmának nevezik. Ezt a nevét alakjától kapta. A levelek a tőből fejlődő, hosszú levélnyél végén örvösen állnak. Félárnyékos, mérsékelten meleg és párás környezetet kíván. Mivel nagyon szereti a nedvességet, akvárium és szökőkút medencéjében is tartható. Ha nincs "akvárium, sem szökőkút, nyáron ajánlatos vízzel telt tálba állítanL Szaporítását átültetéskor tőosztással, vagy levéldugványozással végezzük. A levélnyelet tőből kivágjuk, mert új leveleket nem hajt. Utána a leveleket felére, vagy még annál is rövidebbre vágjuk és a levélnyelet 3—5 cm-re rövidítjük. Rövid időn belül megjelennek a gyökerek, majd a levelek is. Ekkor a növényeket átültetjük. A földlabda tápdús lombföld, melegágyi föld és homok keverékéből álljon. Télen nem ajánlatos hűvös szobában vízben tartani, csak bőven öntözni. SZABÚ FERENC A régi konyhaasztal lapját beboríthatjuk szép színes, praktikus fényes műanyaglappal, amely könynyen tisztán tartható. Ha az asztallap nincsen különösebben megkárosodva. csak már kopott, csúnya, lesúrolhatatlan foltok vannak rajta, vagy esetleg a vasalóval kiégették, elegendő a műanyaglemezt ráhelyezni. Ebben az esetben megtelel a REMPO boltokban kapható umakart is. Ha az asztal deszkalapját el kell távolítanunk, akkor vastagabb préselt lemezt használjunk. Legjobb, ha körben vékony léccel szorítjuk le, azaz szögeljük rá az asztalra.
