Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-24 / 42. szám, Vasárnapi Új Szó

birodalmában J»xJ tés Hollandiában", valamint a „Szőlőtermesztés Olaszországban" címö könyveket. Egy-egy ilyen könyvecske ára mindössze 15—20 kopejka (1—2 Kčs.). Az NDK könyveire a célszerűség, a rendszeresség, a megfontolt mértéktartás és a praktikus kivitelezés jellemző. A legérdekesebbek közé tartoznak a „Szövetkezeti földművesek kiskönyvtára" (Handbücherei des Genossenschaftsbauern" sorozatban megjelenő zsebkönyvek, melyek külön kiadványokban foglalkoznak pl. a tej és sertéshústermeléssel, a cukorrépa és burgónyatermesztéssel stb. a legújabb technikai és technológiai ismeretek felhasználása alapján, de külön zsebkönyvek foglalkoznak a könyvelés, a bérezés, stb. kérdéseivel is. Az időszerűség, az aktualitás követelményeit talán az említett két ország közelíti meg a legjobban. Komolyabb lemaradás azonban a többieknél sem tapasztalható. Ami a hazai mezőgazdasági könyvkiadást illeti, úgy tűnik, mintha a csehországi könyvkiadó valamivel közelebb állna a termelési gyakorlathoz, több az új technológiai eljárásokat bemutató könyve, ilyenek pl. a „Konzervace pícnin senážovanlm", a „Sušárenské linky v zemédélství", a Pestovaní zeleniny pod fólií" a „Skladování a zpracovánl rostlinných produktú", stb. A bratislavai „Príroda" kiadványai között inkább a klasszikusabb jellegű könyvek vannak túlsúlyban, ezek közül is inkább a természetvédelmi, erdészeti és vadászati témájú könyvek főleg szépirodalmi feldolgozásban. Persze itt is akadnak újdonságok, például a tavaly kiadott „Sprievodca zootechnika (magyar nyelvű kiadása ls céíszerű lenne), vagy a német eredetiből átvett „Výživa zvierat", stb. Ahány ház annyi szokás — így van ez a kiadóvállalatoknál is. Ezért jó a tapasztalatcsere, az egymástól tanulás, egymás segítése. Igazán megnyugtató, hogy a kiadóvállalatok vezetői az állapotok kölcsönös felmérése után reális és a szükségleteknek valóban megfelelő közös tervet dolgoztak ki az elkövetkező évekre. A szovjet „Kolosz" kiadó kezdeményezése alapján megvalósul egy közös mű kiadása minden résztvevő ország nyelvén „Újdonságok a szocialista országok mezőgazdaságában" címmel. Igen hasznosak lesznek továbbá a német kiadó javaslata alapján közös kiadásra tervezett „Ipari hústermelés" és „A mezőgazdasági termelés gépesítése és automatizálása" című könv,vek. A Bratislavában aláírt egyezmény alapján meggyorsul az aktualitások egymás közötti cseréjének folyamata és kölcsönös kiadása. A szocialista országok mezőgazdasági kiadóvállalatai tehát jó úton haladnak, hivatásuknak eleget téve a szocialista mezőgazdasági termelés fejlesztését és az egész szocialista világrendszer gazdasági megerősítését akarják szolgálni. MAKRAI MIKLÖS tek meg. Szerencsére azonban, nem tűnnek el ezek a könyvek, itt vannak, kaphatók és kölcsönözhetők, szakismereteket, tudást és hasznos szórakozást nyújtanak minden érdeklődő olvasónak határokon innen és túl. A szocialista mezőgazdasági kiadóválallatok együttműködéséből számos gazdasági és társadalmi jelentőségű előny származik. Tudjuk, hogy a szocialista országok a mezőgazdasági tudomány és termelés fejlesztése érdekében szorosan együttműködnek s e téren bizonyos szakosítást, munkaA nitrai közös könyvkiállítás alkalmat adott bizonyos összehasonlításokra az egyes országok között a könyvek tartalmi mondanivalója, formai kivitelezése és főleg időszerűsége szempontjából. Bár a kiállításon bemutatott könyvek csupán bizonyos válogatást képeznek, távolról sem ölelik fel az utóbbi években kiadott mezőgazdasági szakkönyvek teljes terjedelmét, az összehasonlítás tehát nem lehet teljesen tökéletes, némi következtetést azonban — tanulságul — mégiscsak levonhatunk. Érdekes volt például megfigyelni a A szocialista országok közötti szoros együttműködés jegyében zajlott le október elején a mezőgazdasági kiadóvállalatok vezetőinek közös tanácskozása, melyre ezúttal hazánkban, Prágában és Bratislavában került sor. A KGST-országok mezőgazdasági kiadóvállalatainak vezetői 1957 óta kétévenkint összeülnek, összehasonlítják kiadási terveiket, kétoldali tárgyalásokat folytatnak a számításba jövő közös kiadványokról, a kölcsönösen felhasználható könyvek lerordltásáról és egymás közötti átvételéről. A mezőgazdasági kiadók együttműködése nem újkeletű dolog, s a Nitrai Mezőgazdasági Főiskolán október elején megtarottt közös könyvkiállítás látogatói a résztvevő országok legújabb eredeti kiadványain kívül az eddigi együttműködésnek számos szép gyümölcsét is láthatták. A szocialista országok mezőgazdasági kiadóvállalatai, köztük a prá

gai „Státnl zemédélské nakladareTWW'. ä bratislavai „Príroda", a moszkvai „Kolosz", a budapesti Mezőgazdasági Könyvkiadó, valamint az NDK-beli, a lengyel, a román és a bolgár kiadóvállalatok valóban példamutató munkát fejtettek ki a szocialista integráció terén. Hgoy ez az együttműködés menynyire eredményes és mennyire hasznos, azt akkor tudnánk igazán megérteni, ho a kiállítási polcokról, a könyvkereskedésekből, a könytárakból és az olvasók kezéből hirtelen eltűnnének azok a kiadványok, amelyek az együttműködés eredményeképpen kerültek napvilágra. Eltűnne többek között a háziállatok tájanatómiájának háromkötetes atlasza, mely a bratislavai „Príroda" kiadásában megjelent már szlovák, orosz, német, lengyel, magyar, valamint angol nyelven, s francia nyelvű kiadása éppen most van folyamatban. Hat ország főiskolás fiataljainak tízezrei lapozgatják ezt a könyvet, s mióta megjelent, bizonyára lényegesen csökkent az anatómiából elmarasztalt tanulók száma ls. De eltűnne a prágai kiadóvállalat gondozásában megjelent nyolcnyelvű mezőgazdasági szótár is, mely mind tartalmi, mind pedig szerkezeti szempontból a modern könyvkiadás egyik remekművének mondható, s rendkívül megkönnyíti a szakmai fordítók munkáját. Eltűnne továbbá G. Könnecke „Vetésforgók" című könyve, melyet a Mezőgazdasági Könyvkiadó magyar nyelven is kiadott, továbbá a „Fontosa bb szántóföldi növények öntözése" című könyv, mely Gh. Florescu és L. Plesa román szerzőktől magyar nyelven is megjelent. Nem élvezhetné a szlovák olvasó Széchenyi Zsigmond tartalmas útleírásait és vadászélménveit a „Hogyan vadászatni Alaszkában" olvasása közben. És sorolhatnánk még tovább, mert jelentékeny azoknak e könyveknek a száma, melyek az együttműködés eredményeként jelenmegosztást is megvalósítanak. A mezőgazdasági könyvkiadásnak ezt a fejlődést szorosan követnie kell, és ha valahol egy adott vonatkozásban már olyan terjedelmű ismeretek halmozódtak fel, hogy azok könyvbe kívánkoznak, akkor célszerű, hogy azt necsak az adott országban adják ki, hanem máshol is, ahol ezeket az ismeretekét hasznosítani tudják. Gazdasági szempontból rendkívül előnyös továbbá a bonyolultabb nyomdatechnikát igénylő, a több képpel és kevesebb szöveggel szerkesztett könyvnek több nyelven való kiadása egy kiadóvállalat gondozásában. E tekintetben hazai könyvkiadásunk valóban az élen jár, mert az említett anatómiai atlaszon kívül a növényi kártevők és betegség atlasza is megjelent már 3 nyelven a „Príroda" kiadóvállalatban. Az együttműködés a csehszlovákiai magyar nyelvű könyvkiadás szempontjából is előnyös,- hiszen a nálunk magyar nyelven megjelenő könyvekből Magyarország is átvesz jelentős menynyiséget. így a gazdaságosság követelményeinek betartása mellett a hazai magyar olvasó is anyanyelvén juthat hasznos olvasmányokhoz. E kiadványok közül megemlíthetjük P. CifraniC és Š. Chlebík „Gyümölcsfák alakítása és metszése" című könyvét, vagy Čejka és munkaközössége „Rózsák" című könyvét, melynek kiadása most van folyamatban. Fenti képünkön: Ivan Petrovics Hramkov, a moszkvai „Kolosz" kiadóvállalat igazgatója, Juraj Ferencik, a bratislavai „Príroda" kiadóvállalat igazgatója, Vincent Sugár, R kiadóvállalat főszerkesztője és Karel Konkal, a prágai SZV kiadóvállalat igazgatója az egyezmény aláírása közben (balról jobbra). Baloldali képUnkön: Sárkány Pál, a budapesti Mezőgazdasági Kiadóvállalat igazgatója, Dóka László, a „Príroda" kiadóvállalat magyar részlegének vezető szerkesztője, Vincent Sugár tőszerkesztő és Barakovich Erzsébet, a Mezőgazdasági Kiadóvállalat vezető szerkesztője elégedettek a konferencia eredményeivel és az egyezmény tartalmával. Jobboldali képünkön: A kiállított könyveket a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola hallgatói nagy érdeklődéssel -szemlélték meg. Foto: Teslík szovjet „Kolosz" könyvkiadó kiállítási részlegét. Bár a kiardóvállalat valójában a „kalász" nevet viseli, nem lenne nagy tévedés az sem, ha valaki óriásinak, kolosszálisnak értelmezné. A szovjet kiadóvállalat hatalmas méreteit ugyanis nemcsak a kiadványok példányszáma jellemzi, hanem a kiadott titulusok sokasága is. Az előbbi könyvek olcsóságát teszi-lehetővé, ami a szovjet könyveknél közismert dolog, az utóbbi pedig azt, hogy kielégíti az olvasók minden rétegét, a mezőgazdasági üzemek dolgozóitól kezdve a legnagyobb felkészültségű tudományos kutatókig. A legértékesebb azonban az, hogy a szovjet könyvkiadás szorosan lépést tart a termelés technikai és technológiai fejlődésével, s még arra is akad példa, hogy megelőzi. Ezt bizonyltja például A. N. Pugacsev könyve „Traktor budúscsevo" (A jövő traktora) is. Rendkívül hasznosak a „Tudományos-népszerű olvasmányok" sorozatban megjelenő könyvecskék, melyek a gyakorlati termelésbe kerülő legfrissebb újdonságokat tartalmazzák, pl. a vetőmagvak drazsírozását, a giberelines kezelést, a szenázskészítés technológiáját, stb. Ezeket a kiadványokat a mi mezőgazdasági szakembereink is szívesen olvasnák. De meg kell említeni a „Külföld mezőgazdasága" sorozatban megjelenő könyvecskéket is, ezek közül a kiállításon láthattuk az „Üvegházi zöldségtermesz-