Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-23 / 252. szám, szombat

| Hétvégi hírmagyaráza

tunk | AZ ATROCITÁSOK ELLEN ? A legutóbb kirobbant indiai—pakisztáni viszálynak kétségkívül régebbi, szinte hagyományos" gyökerei vannak. Ezek feltérképezése, alaposabb elemzése lehetővé teszi számunkra az újabb „casus belli" kulisszák mögötti titkainak kibogozását annak ellenére, hogy a hírügynökségek sokszor ellentmondó beszámolói valóban megtéveszthetik a legtárgyilagosabb megfigyelőt is. Pillanatnyilag ugyanis egyetlen kérdés kerül mindkét részről előtérbe: a menekültek problémája. A Kelet-Pakisztánból Indiába irányuló „népvándorlás", amely méreteiben és arányaiban szinte a római birodalom bukását megelőző időszakra emlékeztet, immár nem csupán Dacca és Űj-Delhi kétoldalú kapcsolatait érinti, hanem világproblémává terebélyesedett. Vitathatatlan, hogy India számára a menekültek millióinak ellátása — tekintettel az ország szociális és gazdasági viszonyaira — egyre súlyosabb terhet jelent. Szinte kilátástalan helyzetbe sodorta Indira Gandhi kormányát. A miniszterelnökasszony egyik legutóbbi sajtóértekezletén hangsúlyozta: „A kelet-pakisztáni válság India nemzeti érdekeit is veszélyezteti, mert az ország képtelen elviselni azt a roppant gazdasági tehertételt, amelyet az egyre beáramló bengáli menekültek ellátása jelent." 1971. X. 23. Az egyensúly kérdése Magától értetődő, hogy India rendkívül fontos szerepet tölt be Ázsiában; Indira Gandhi nemzetközi politikai koncepciója a kontinens egyensúlyi helyzetének meghatározó jellegű tényezője. Ebben a vonatkozásban valóban komoly dolog Moszkva és Oj-Delhi viszonya ls, amelynek alapelveit a legutóbbi tanácskozáson rögzítették. A szóban forgó egyezménynyel összefüggésben a világsajtó rámutatott, hogy példaképül Szolgálhat a kétoldalú kapcsolatok kialakításához általában, hiszen vitathatatlanul a két ország kapcsolatainak további bővítését tartja szem előtt. Itt Szükséges hangsúlyozni, hogy a Szovjet vezetés a múltban és ma is mindent megtett és megtesz a konfliktusok, a fegyveres konfrontációk elkerülésére. Ennek lehettünk tanúi az elmúlt napokban is, ez a szellem hatja át általában a szovjet külpolitikai vonalvezetést. Viszont a világbéke további megszilárdítása szempontjából nem elhanyagolandó az sem, vajon India — fegyveres erőit tekintve — mennyiben képes ellen állni egy esetleges agresszív támadásnak. Bár annak idején á Szovjetunió aktív közreműködésével a taskenti megállapodás révén sikerült megállítani a vérontást, az újabb támadás lehetősége pillanatnyilag is fennáll. Tudni kell ugyanis, hogy a pakisztáni haderők létszáma immár elérte a 325 ezer főt, és ezen belül jelentős erőt képvisel a légierő, valamint a haditengerészet. Ezzel szemben Ram indiai hadügyminiszter, Sőt maga Indira Gandhi több nyilatkozatban kifejtette, hogy az ország hadereje bármely pillanatban készenlétben áll és képes visszaverni az esetleges támadást. A kisebb-nagyobb határincidenseken túlmenően azonban mindeddig nem került sor komolyabb hadmozdulatokra, viszont a határ térségében történő csapatösszevonások valóban komoly aggodalomra adhatnak okot. Egymástól távol A kialakult helyzet jobb megértéséhez tartozik az is, hogy amíg Rawalpindi csatlakozott a SEATO-hoz és a CENTO-hoz, s btt tulajdonképpen az összekötő kapcsot tölti be, Üj-Delhi sajátos, de következetes békepolitikát folytat, elsősorban a kontinens biztonságát tartva szem előtt. Ennek megfelelően építette, illetve építi ki kapcsolatait a további országokkal. Jahja Khan kabinetje, amely ugyan tett bizonyos lépéseket a parlamenti demokrácia felé, alapjában véve a katonapolitika szokványos képletének keretei között mozog. Ez a tény mintegy antagonisztikus ellentéteket teremt a két rezsim között, s a modus vivendi keresése, pontosabban meglelése komoly akadályokba ütközik. Végezetül minderre rávetíti árnyékát a kasmíri háború, amely bár 1966ban befejeződött, a kérdéskomplexum azonban mindmáig nem jutott nyugvópontra. Quo vadis Bongla Desh? Pakisztán végeredményben nem természetes államalakulat, elszakadása az „anyaországtól" nem volt minden tekintetben „fájdalommentes". Bonyolítja a helyzetet az is, hogy a két országrész közötti „távolság" nem csupán geográfiai jellegű, hanem elsősorban gazdasági vonatkozású. Kelet-Pakisztán gazdasági helyzete összehasonlíthatatlanul kedvezőtlenebb, s így termőtalaja a szakadár törekvéseknek. Indira Gandhi a legfrissebbeseményekkel összefüggésben kiemelte, hogy a „párbeszédet" nem Rawalpindi és Üj-Delhi között kell folytatni, hanem az Awami Liga és jahja Khan kabinetje között. Ez a megállapítás alapjában véve pontosan körvonalazza a tényállást, hiszen a „belviszály" éppen Rahman sejk választási győzelmének a következménye. A Bangla Desnek, tehát „szabad Bengáliának" a követelménye nem éppen újkeletű, a nacionalista mozgalmak jelszavaként immár több ízben előtérbe került. A mostani helyzetben viszont nem kizárólag népinemzeti megmozdulásról van szó, hanem politikai folyamatról is, amely a nyugati mintájú parlamenti demokráciát tűzte zászlajára. Vitathatatlan, hogy a pakisztáni katonai rezsim nem éppen demokratikus módszerekkel számolt le politikai ellenzékével. Tény az is, hogy Rahman sejk mozgalmát Űj-Delhiben bizonyos szimpátiával szemlélték. Indira Gandhi kormánya a helyzet konszolidálása szempontjából megtette javaslatait. Így elsősorban követeli, hogy Kelet-Pakisztánban a hadsereg alakulatai szüntessék be atrocitásaikat, ugyanakkor a pakisztáni hivatalok tegyék lehetővé a menekültek visszatérését az országba. Más kérdés, hogy ezeket az indiai javaslatokat Rawalpindiben már nem utasították el, viszont el sem fogadták. Jahja Khan katonai kabinetje mindenekelőtt a csapatok kölcsönös visszavonására helyezi a hangsúlyt, tehát arra, hogy a határövezetben ne álljon ké szenlétben az indiai hadsereg. Kétségtelen, hogy a csapatviszszavonások gondolata, a határincidensek beszüntetése szintén hozzájárulna a helyzet konszolidálásához. Viszont India kénytelen-kelletlen vonta össze haderőit a határvidéken, hiszen ellenőriznie kell egyrészt a „menekültek vonulását", másrészt szembe kell néznie a pakisztáni alakulatok határsértő tetteivel. Az eddig elmondottakat mintegy összefoglalva leszögezhetjük, hogy a pakisztáni—indiai viszony rendezéséhez megvan nak a politikai feltételek és eszközök. Szükséges azonban, hogy mindkét fél megértést tanúsítson a felmerülő problémákat illetően és használja ki a rendezés adott lehetőségeit. Lé nyegében ennek a célnak az elérésére irányul a világ haladó erőinek politikai kampánya, ezt a célt szolgálják a szovjet diplomácia valóban konkrét és reális lépései is. BALOGH P. IMRE illlllllllll KOSZIGIN MONTREALBAN Montreal — Koszigin szovjet miniszterelnök, aki Trudeau miniszterelnök vendégeként Kanadában tartózkodik, s csütörtökön országjáró körútra indult, Ottawából Montreálba érkezett. Drapeau, Montreal polgármestere csütörtökön délután az egykori kanadai világkiállítás, az Expo 67 egyik reprezentatív éttermében ebédet adott a szovjet kormányfő tiszteletére. Koszigin pohárköszöntőjében elmondta: ő és Trudeau „hasznos tárgyalásokat" tartottak a legkülönfélébb kérdésekről. Az ebéd után Koszigin, aki egykor Leningrád polgármestere volt, hivatalos meghívást nyújtott át Drapeaunak; tegyen látogatást a két szovjet metropolisban, Moszkvában és Leningrádban. Az ebéd után Alekszej Koszi gin látogatást tett a montreali tengeri kikötőben, ahol elbeszélgetett az éppen ott állomásozó Kirovszk szovjet kereskedelmi hajó tengerészeivel. A szovjet vendég fölkereste a montreali konténerkikötőt, a világ első ilyen létesítményét. Este Koszigin Bourassa quebeci miniszterelnök vendégeként vacsorán vett részt a Ritz Carlton szállóban, s ezzel montreáli látogatásának első napja véget ért. Befejeződött a szovjet háborús veteránok találkozója Moszkva — A szovjet háborús veteránok harmadik országos konferenciája csütörtökön Moszkvában véget ért. A moszkvai televízió többek között az „Egy igaz ember" című dokumentumfilmjével járult hozzá a volt frontharcosok ünnepléséhez. A film nem a Borisz Polevoj regénye'nyomán világhírűvé vált Alekszej Mareszjevről szól. Marija Logunova, akiről ezt a filmet forgatták, s aki Mareszjev közelében ugyancsak ott ült a veteránkonferencia elnökségében, a Vörös Hadsereg egyetlen harckocsivezetőnője volt. Logunova a kurszki csatában esett át a tűzkeresztségen, s utána még tucatnyi ütközetben vett részt, s többszörösen kitüntette magát a felszabadító harcokban. 1943 végén Kijev mellett tankját kilőtték, s parancsnoka az elesettek közé sorolta. Maruszja azonban nem halt meg. Súlyos sebesülésekkel feküdt csaknem egy évig a kórházban. Nyolcszor operálták, s mindkét lábát amputálni kellett. A háború befejeztével a moszkvai specialisták művégtagokat készítettek neki, s lassanlassan újra megtanult járni, újra visszatért az életbe. Marija Logunova ma, 27 év elteltével tevékeny, életerős asszony. Férjével és két felnőtt fiával él. Maga vezeti Volga gépkocsiját, s tavaly, amikor ellátogatott volt csapategységéhez, néhány percig ismét tankot vezetett. A Rifma sikere Moszkva — Biztos, hogy a Holdon, az Esők Tengerének körzetében a talaj felső rétegeit a földi bazalthoz hasonló kőzetfajták alkotják — írja a pénteki számában a Pravda, ismertetve a Lunohod—1 szovjet holdjáró majdnem egyéves munkájának összesített eredményeit, amelyeket a napokban készítettek el a holdkocsi tervezői és a tudósok: A Hold talaját a Lunohod—1en elhelyezett Rifma nevű automata műszer vizsgálta. A berendezés radioaktív erőforrása segítségével besugározta a talajt a holdjáró útvonalán. A rádioaktív sugárzás hatására a holdkőzet atomjai röntgensugarakat bocsátottak ki, amelyekből meg lehetett állapítani a talaj összetételét. A Rifma a holdjáró egész útvonalán elvégezte a talaj vegyi összetételének gyorselemzését. A berendezés ezenkívül rendszeresén vizsgálta a kozmikus sugárzást is, és — mint a Pravda megállapítja — a Rijmához hasonló berendezések segítségével a Holdon állandó állomást lehetne létesíteni, amely megfigyelné a Napot és űridőjárás-jelentést készítene. Háborús légkör India és Pakisztán határán Üj Delhi — Calcutta — India és Pakisztán határán tovább tart a feszültség. Csütörtökön este magas rangú indiai kormánytisztviselők érkeztek Calcuttába, mert hírek szerint a pakisztáni csapatok, megszegve a két ország határegyezményét, több ponton benyomultak a határvonaltól számított 5 mérföld széles sávba, amelyet eddig fegyvermentes övezetként kezeltek. Az Indiai kormánytisztviselők Nyugat-Bengáiia állam vezetőivel most arról tanácskoznak, hogy a pakisztáni csapatmozdulatokra, valamint egyes indiai határfalvak lövetésére való tekintettel, milyen intézkedéseket tegyenek a belbiztonság érdekében. Jövő héten Calcuttában és más városokban várhatólag elsötétítési és más polgári védelmi gyakorlatok kezdődnek. A PTI indiai hírügynökség jelentése szerint az Utóbbi 48 órában Nyugat-Pakisztánban is hadmozdulatok történtek, a pakisztáni haderő közelebb nyomult a határhoz. Ebben a körzetben szintén elsötétítési gyakorlatok lesznek. AZ AFRIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS SZELLEMÉBEN Mogadishu — A tizennégy kelet- és közép-afrikai állam Mogadishuban megrendezett hetedik csúcskonferenciája elhatározta, hogy egyesíti és közösen tartja üzemben az országok szállító és közlekedési hálózatát. A konferencia által létesített öt bizottság keretében a 14 országnak meg kell teremtenie a megfelelő előfeltételeket Etiópia légiforgalma, Kenya távolsági országúti forgalma, Tanzánia partmenti és tengeri hajózása, a Kongói Demokratikus Köztársaság belvízi hajózási és Szudán postája és távközlése számára. Egy további bizottság közös légiforgalmi társaság alakítására vonatkozó javaslatokat terjeszt majd az Afrikai Egység Szervezete és az Egyesült Nemzetek Afrikai Gazdasági Bizottsága felé. SZOMORÚ STATISZTIKA A TÍZEK KLUBJÁBAN Frankfurt — Az elmúlt hónapokban a nyugati világ tíz vezető ipari államának — az úgynevezett „tizek klubjának"—240 milliónyi dolgozója közül 9 millió volt munkanélküli. Ez a munkanélküliségi arány — mindenekelőtt az európai országokban — tavalyhoz képest 20 százalékos növekedésnek felel meg. A legújabb statisztikai adatok szerint 7,1 százalékos munkanélküliségi aránnyal Kanada áll az első helyen. Az Egyesült Államokban az ország 84 millió dolgozója közül 5 millió munkanélküli. Az európai országok közül Olaszország vezet 5,4 százalékkal. Nagy-Britanniában szeptemberben 3,6, Belgiumban 1,7, Franciaországban 1,6 Hollandiában 1,5 százalék volt a munkanélküliségi arány. Svédországban a 2,8 százalékos arány az 1930-as évek helyzetére emlékeztet. SALVADOR ALLENDE, chilei elnök kijelentette, hogy az 1971. évi irodalmi Nobel-díj, melyet országa párizsi nagykövetének, Pablo Neruda költőnek ítéltek oda, a chilei nép és egész Latin-Amerika megtiszteltetését jelenti. A CHILEI biztonsági szervek letartóztatták a Schnelder tábornok ellen elkövetett merénylet tettesét. A tábornokot Allende elnök megválasztása előtt gyilkolták meg. A tettes, Fernando Cruzat Aguire, más súlyos bűntényekben is részt vett. VALENTYINA TYERESKOVA, a világ első űrhajósnője, a Szovjet Nőszövetség Bizottsága küldöttségének élén Hanoiba repült, hogy részt vegyen a Vietnami Nőszövetség megalapítása 25. évfordulójának ünnepségein. PIOTR JAROSZEWICZ, a Lengyenl Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, aki hivatalos látogatáson Jugoszláviában tartózkodik, ellátogatott Szarajevóba, Bosznia-Hercegovina fővárosába. SIRIMANO BANDARANAIKE asszony, ceyloni kormányfő hivatalos látogatásra Ottawába érkezett. A KONGÓI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG biztonsági szervei összeesküvést lepleztek le, melynek célja Mobutu elnök megbuktatása volt. MEMPHIS, amerikai városban a rendőrség már harmadik napja brutális eszközökkel igyekszik elnyomni a néger lakosság tiltakozó tüntetéseit. A memphisi zavargások szerdán Elton Hayes 17 éves néger fiú temetése után kezdődtek; Hayest a városi rendőrség tagjai gyilkolták meg. MOSZKVÁBAN 74 éves korában elhunyt Nyikolaj Baszitszkij tengernagy, a polgárháború és a Nagy Honvédő Háború aktív résztvevője. A gyászjelentést Andrej Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere és más vezető szovjet katonai személyiségek írták alá. MICHEL MICOMBERO ezredes, Burundi elnöke a Köztársaság Legfelső Tanácsa nevű új intézményt létesített. Az elnöki rendelet szerint a tanács fő célja az 1966. november 8-1 forradalom eredményeinek védelme és a nemzeti egységet veszélyeztető tendenciák elleni harc lesz. MADRIDBAN befejezte tanácskozásait a munkásbizottságok — az illegális spanyol szakszervezetek — titkos ülése. Az ülésről kiadott közlemény egy általános sztrájk megszervezésére szólítja fel az ország lakosságát. A DÉL-JEMENI HADSEREG az országnak Szaúd-Arábiával határos részén elfoglalt egy erődöt, amelyet zsoldosok a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság elleni támadásokra használtak fel. Az erődben sok amerikai gyártmányú fegyvert találtak. A monopoltőke bírálata Vatikánváros — A püspöki szinódus csütörtökön folytatta az „Igazság a világban" kérdésének vitáját, amelynek során Alexander Carter kanadai püspök „pénzsóvárgással" vádolta az óriási nemzetközi monopoltőkés társaságokat. Javasolta, hogy túlkapásaik megfékezése céljából a vatikáni diplomaták igyekezzenek nyomást gyakorolni az érdekelt kormányokra. John J. Carberry St. Louis-i bíboros szorgalmazta, hogy a szinódus foglaljon állást a faji megkülönböztetéssel szemben. Szidarusz alexandriai kopt pátriárka — az ortodox egyház képviselője — azzal-vádolta Izraelt, hogy megváltoztatja a területén lévő szent helyek jellegét.