Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-01 / 233. szám, péntek

EGYIPTOM A TARTÓS ÉS VÉGLEGES RENDEZÉS HÍVE Nixon amerkai elnök szeptember 29-én fogadta az ENSZ-köz­gyülésen részt vevő Andrei Gromiko szovjet külügyminisztert, akivel az időszerű nemzetközi kérdésekről és a két országot érintő kapcsolatokról tárgyalt. (Telefoto: CSTK — UPI) Újabb két jelentós megállapodás a Szovjetunió és az USA között Washington — Miután Rogers munkaebéden látta vendégül Riad egyiptomi külügyminisz­tert, újságíróknak nyilatkozott. Utalva arra, hogy az Egye­sült Államok érdeklődése első­sorban a közel-keleti válság részleges rendezésére, a Szuezl­csatorna újramegnyitására irá­nyul, Riad közölte, hogy orszá­ga „tartós és végleges" rende­zést kíván, s aligha valószínű, hogy ennél kevesebb kielégíte­né. Egyiptom álláspontja az, fej­tette ki a továbbiakban, hogy a rendezés legmegfelelőbb esz­köze a Jarring által indítvá­nyozott terv. Az ENSZ-főtitkár közel-keleti békéltető megbízottja, mint is­meretes, ez év februárjában bé­kemegállapodás aláírását java­solta a feleknek, s ennek ke­retében azt, hogy Izrael vonul­jon vissza 1967-es határaira, Egyiptom ismerje el Izraelt, s biztosítsa számára a szabad hajózást a Szuezi-csatornán és az Akabai öbölben. Rogers és az amerikai diplo­mácia a szuezi rendezést szor­galmazza, s e tekintetben kü­lönbözik Egyiptom felfogásától. Riad nyilatkozatában óvatosan elkerülte, hogy érdemben nyi­latkozzék erről, ehelyett hang súlyozta, hogy országa „nyitva hagy minden ajtót, ami a béké­hez vezethet". — „Mindazonál­tal, tette hozzá, ha minden aj­tó bezárul, másfajta eszközök­höz kell folyamodnunk". Portugáliának be kell szüntetnie az eroszakos cselekményeket Washington —- Andrej Gromi ko, szovjet külügyminiszter és William Rogers amerikai kül­ügyminiszter tegnap Washing­tonban két egyezményt írt alá. Az egyezmények a nukleáris háborúk véletlen kirobbantásá­nak a megakadályozására, il­letve a „forró drót" korszerűsí­tésére vonatkozó megállapodá­sokat tartalmazzák. Az egyezmények aláírása után Gromiko külügyminiszter kijelentette, a szovjet kormány megbízásából nagy megelége­déssel írta alá ezeket az ok­mányokat, melyek az atomfegy­verek véletlenszerű használatá­val és a Szovjetunió, valamint az Egyesült Államok között fennálló közvetlen kapcsolat műbolygók segítségével való korszerűsítésével kapcsolato­sak. Ezek a megállapodások a stratégiai fegyverkorlátozások­ról folyó szovjet—amerikai tár­gyalások első kézzel fogható eredményei. Az egyezmények ugyan nem érintik a stratégiai fegyverkorlátozások lényegét jelenető kérdéseket — ez a feladat továbbra is megmarad, s a tárgyalásokon részvevők­nek kell a megoldáshoz vezető utat egyengetni — jelentette ki Andrej Gromiko. Az egyezmények aláírásán je­len volt Dobronyin szovjet nagykövet, Laird, az Egyesült Államok hadügyminisztere és más neves szovjet és amerikai személyiségek. New York — A Biztonsági Tanács szerdán este — közép­európai idő szerint éjszaka — összeült, hogy hivatalosan megtárgyalja Szenegálba és Guineába menesztett küldöttsé­gének beszámolóját. A Biztonsági Tanács küldött­sége július 24-e és augusztus l-e között tartózkodott Szene­gálban. Megszemlélték a Szene­gál és Portugál-Guinea közötti határterületet. A jelentés elmondja, bebizo­nyosodott, hogy jól kiképzett fegyveres erők támadása foly­tán pusztult el Kandjenou Sze­negál falu, szemtanúk pedig ar­ról tájékoztatták a katonai szakértőket, hogy a támadást portugál fegyveres erők haj­tották végre. A küldöttség beszámolója ja­vasolta, hogy kísérjék állan­dóan figyelemmel- a helyzetet, s hogy az ENSZ főtitkára hat hónapon belül tegyen jelentést a Biztonsági Tanácsnak, majd felszólítja Portugáliát, azonnali hatállyal hagyja abba a Szene­gál elleni erőszakos cselekmé­nyeket, végül pedig sajnálattal állapítja meg, hogy Portugália nem volt hajlandó beengedni a küldöttséget Guinea-Bissau te­rületére. A Biztonsági Tanács egyelőre tudomásul vette a beszámoló­kat, de határozatot nem ho­zott. A BT tegnap este — közép­európai idő szerint 21.30 órakor — folytatta a namíbiai kérdés vitáját. Fontos integrációs egyezmények LÉGISZERENCSÉTLENSÉG MONGÓLIÁBAN Moszkva — A KGST állandó gépipari bizottságának 54. ülés­szakán, amely szerdán este ért véget Moszkvában, két fontos egyezményt írtak alá. Az egyik az ipari célokra szolgáló üveg és kerámia, ipari termékeket gyártó berendezések termelésé­ben való sokoldalú nemzetközi szakosításra és kooperációra, a másik pedig a tehergépkocsi­gyártásban eszközlendő szako­sításra vonatkozik. Az utóbbi egyezmény alapján Csehszlová­kia fogja gyártani a léghűté­ses motoros, nehézterepjáró gépkocsikat, a Szovjetunió a 27 tonnánál több teherbírású, bil­lenőszerkezetű teherautókat, Románia és a Szovjetunió 6 tonnás, három tengelyű gépko­csikat és más teherautókat. Indira Gandhi nyilatkozata Delhi — Indira Gandhi mi­niszterelnök-asszony hazatéré­se után kijelentette, hogy a Szovjetunióban tett látogatása ugyan rövid volt, de sikeres és gyümölcsöző. „Örülök, hogy si­került tovább szilárdítani India és a Szovjetunió barátságát". Indira Gandhi rámutatott, hogy a szovjet vezetőkkel foly­tatott véleménycsere igen hasz­nos és termékeny volt. Az ilyes eszmecserék lehetővé teszik a kölcsönös megértés elmélyíté­sét és segítik a baráti kapcso­latok fejlesztését. Ulánbátor — A TASZSZ hír­ügynökség csütörtökön a Mon­gol Távirati Irodára, a Monca­me-ra hivatkozva jelentette, hogy a Kínai Népköztársaság egy lökhajtásos repülőgépe szeptember 13-ára virradó éj­szaka megsértette a Mongol Népköztársaság államhatárát. A gép ezt követően a mongóliai Hentej Ajmak térségében isme­retlen okból lezuhant és fel­robbant. A roncsok között ki­lenc félig elszenesedett holt­testet és lőfegyvereket talál­tak. Az okmányokból és beren­dezésekből megállapították, hogy katonai repülőgép volt. A mongol hatóságok engedé­lyezték az ulánbátori kínai nagykövetség munkatársainak, hogy megtekintsék a szeren­csétlenség színhelyét. A Mongol IS71 X. 1. Harminchárom évvel ezelőtt a négy tőkés nagyhatalom kor­mányfője — Chamberlain, Da­tadier, Hitler és Mussolini — Münchenben egyezményt írt alá Csehszlovákia határterületeinek elszakításáról. A fasiszta raga­dozóval való kiegyezés politi­kája, amelyet a Kommunista In­ternacionálé emelvényéről ki­pellengérezett Georgij Dimitrov, ezzel végzetes formát öltött. Ausztria megszállása és a mün­cheni egyezmény aláírása után nyitva áilt az út Hitler előtt „zöld tervének" megvalósításá­ra és a további hódításokra. Hitler Csehszlovákia szétzú­zásában eszközként használta fel a csehszlovák határvidéken élő német kisebbség (az úgyne­vezett szudétanémetek] helyze­te körül keletkezett vitát és Henlein Szudétanémet Pártja segítségével egyre jobban el­mélyítette a válságot. Amikor a csehszlovák kormány Nagy­Britannia és Franciaország nvo­mására hajlandónak mutatko­zott, hogy eleget tegyen a hen­leinisták követeléseinek, a szu­détanémetek egyre fokozták igényeiket s végül az úgyneve­zett Szudéta-vidéknek a „har­madik birodalomhoz" való csa­tolását követelték. A Hodža­kormányt felváltó új kormány, amelynek élén Syrový tábornok állott, nem tett eleget Csehszlo­vákia népe kívánságának és nem szállt szembe eléggé eré­lyesen az egységbontókkal. Amikor azután Mussolini köz­vetítésével 1938. szeptember 29-én Münchenben létrejött a négyes találkozó, ennek részt­vevői — rólunk, nélkülünk tár­gyalva — rákényszerítették Csehszlovákiára Hitler akaratát — Csehország határterületének átadását Németországnak —, valamint az akkori lengyel és Harminchárom évvel München után magyar félfasiszta kormányok területi igényeinek kielégítését. Csehszlovákiát ilyen módon kész tények elé állították. Azon pedig, hogy ez igazságtalan diktátum és a nemzetközi jog durva megsértése volt, mit sem változtat az, hogy az akkori burzsoá kormány a lakosság óriási többségének ellenzése ellenére e diktátumot végül el­fogadta. De sem a csehszlovák parlament, sem Csehszlovákia népe nem fogadta el nz egyez­ményt. Sőt maga Hitler is értékte­len papírdarabnak tartotta e szerződést már akkor, mielőtt aláírta volna. 1938. szeptember 26-án (3 nappal München előtt) kijelentette, hogy a Szudéta vidék elcsatoiása után már nem érdekli „a cseh állam". A had­sereg, a légierő és a haditen­gerészet parancsnokságának adott titkos parancsában —, amely Csehszlovákia szétzúzá­sára irányuló „zöld terv" vál­tozata volt, — 1938. május 30­án szó szerint azt mondta: megdönthetetlen elhatározásom Csehszlovákiát belátható időn belül szétzúzni ..." München olyan lépés volt, amellyel a náci Németország Európa felet ti uralmát akarta biztosítani. Daladier kormánya a mün­cheni egyezményt de facto már 1939-ben elutasította, mivel Franciaország szégyenkezett amiatt, hogy 1938 szeptemberé­nek utolsó napjaiban nem tar­totta be szerződéses kötelezett­ségeit Csehszlovákiával szem­ben, pedig ugyanakkor őt is sújtotta a fasiszta Németország expanziója. De Gaulle 1942-ben, mint a Londonban székelő Francia Nemzeti Bizottság el­nöke formálisan is kezdettől fogva érvénytelennek nyilvání­totta a müncheni egyezményt. Nagy-Britannia ugyancsak visszavonta aláírását a münche­ni egyezményen — bár nem olyan következetesen, mint Franciaország. A Németország területén megalakult első szo­cialista állam — a Német De­mokratikus Köztársaság — vi­lágosan elhatárolta magát a müncheni egyezménytől, de a Németország területén levő má­sik utódállam — a Német Szö­vetségi Köztársaság — ezt még nem tette meg. Remélhető azonban, hogy e szégyenteljes megállapodás után 33 évvel végre tisztázzák ezt az ügyet és pontot lesznek utána, még mielőtt veszélyes precedenssé válhatna. — z r— Népköztársaság tiltakozását je­lentette be és hivatalos magya­rázatot kért a kínai féltől. Kémfctéría az enyhülés ellen Párizs — Mint a párizsi saj­tó közli, az angol hatóságok — szítva a kémhisztéria légkörét — Indítványozták, hogy hívják össze a NATO-országok vala­mennyi titkos szolgálata képvi­selőinek tanácskozását. Ezt a javaslatot — amely kapcsolat­ban van a Londonban működő szovjet intézmények munkatár­sai ellen emelt koholt vádakkal — a francia lapok úgy értéke­lik, mint arra irányuló kísérle­tet, hogy bevonjanak más euró­pai országokat is a Heath-kor­mány által kitervelt provoká­cióba. Jurij Kornyilov, a TASZSZ hírmagyarázója ezzel kapcso­latban a következőket írja: A párizsi jelentés azt tanúsít­ja, hogy Angliában megkezdő­dik a szovjetellenes színjáték új felvonása, amelynek kezde­tét az angol külügyminiszté­rium emlékirata jelezte. Az angol lapok is felhívják a figyelmet arra a körülmény­re, hogy London a szovjetelle­nes lármát olyan időszakban robbantotta ki, amikor Európá­ban nyilvánvalóan érzékelhető a fordulat a nemzetközi enyhü­lés irányában. „Az Atlanti Tömbhöz tartozó titkos szolgálatok tanácskozá­sának összehívására vonatkozó javaslat, a szovjet diplomaták ellen emelt vádak arra valla­nak, hogy átfogó kampány kez­dődött a feszültség enyhülésé­nek megtorpedózására" — ál­lapítja meg a Voix Ouvriére cí­mű svájci lap. A KRÍMI obszervatórium dol­gozói színes képernyőn figyel­ték meg a Luna-19 űrállomás repülését, amelyet szeptember 28-án bocsátottak Föld körüli pályájára. HIROHITO japán császár ta­lálkozott Baudouin belga király­lyal, majd koszorút helyezett el az Ismeretlen Katona sírján. TRIPOLIBÁN a líbiai népbíró­ság ítéletet hozott a volt kirá­lyi rendszer 64 képviselője fö­lött. Az elítéltek között minisz­terelnökök, bínkmágnások, rendőrparancsnokok és képvi­selők szerepelnek. NÜRNBERGI MEMENTÓ HUSZONÖT ÉVVEL ezelőtt hangzott el az ősi német vá­rosban, Nürnbergben a nemzet­közi bíróság ítélete: Hitler leg­közelebbi, életben maradt mun­katársait. a milliók életéért és felmérhetetlen háborús pusztí­tásért felelős politikusokat és tábornokokat halálra ítélték. A verdikt erkölcsi elégtétel volt a nácizmus kegyetlen ar­cát megismerő európai népek­nek. A károkat, a veszteségeket úgy sem lehetett mindjárt vagy egészen pótolni. Milliók éle­tét, köztük húszmillió szovjet­polgárét nem lehetett vissza­adni. A nácizmus főkolomposai és hóhérlegényei közül azonban elég sokan átvészelték a 3. bi­rodalom bukását. Sokan a la­tin-amerikai országokban terem­tettek maguknak új egziszten­ciát és hitlerista mintájú koló­niákat létesítettek az őserdők tövében, folyóktól védett, nehe­zen megközelíthető helyeken. Őket még nem érte el az igaz­ságszolgáltatás keze, mint Elch­mannt és még néhányat a ha­láltranszportokért felelős náci vezetők közül. Ám a bonni államban is ma­radtak nácik, gyilkos katona­tisztek, magas rangú miniszté­riumi tisztviselők, akik hábo­rítatlanul élvezik magas nyug­díjaikat, esetleg emlékirataikat írják. Még veszélyesebb, hogy az a szellem, az az eszmei mé­tely, amelyet hirdettek, még ma is mérgezik az Ifjúságot. A krími találkozó után egy fia­tal német neonáci nyilvánosan inzultálta Brandt kancellárt ke­leti politikájáért. Ehhez nem kell kommentár. A nürnbergi verdikt ma nem csupán történelmi évforduló. Emlékeztető, figyelmeztető ar­ra, hogy a nácizmust követke­zetesen ki kell irtani a föld színéről, hogy az emberiség biztonságosan fáradozhasson a ma még illúziónak hitt tartós béke megteremtésén. Egyben figyelmezteti a mai agresszoro­kat Délkelet-Ázsiában és a Kö­zel-Keleten, s a világ minden részében, jusson eszükbe, mi­lyen sors érte a náci háborús bűnösöket, akiknek még a po­rai is nyomtalanul eltűntek ... IL) néhány s=rban JUMZSAGIJN CEDENBAL, á Mongol Forradalmi Néppárt el­ső titkára fogadta a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának küldöttségét, amely Anna Mo­hamed Klicsov, a Türkmén SZSZK Legfelsőbb Tanácsa El­nöksége elnökének vezetésével hivatalos látogatásra Mongóliá­ba érkezett. MOSZKVÁBÓL elutazott Wer­ner Mertes, az NSZK szövet­ségi nemzetgyűlése képviselőt csoportjának elnöke vezette küldöttség, mely a Szovjetunió parlamenti csoportjának meg­hívására tett látogatást a Szov­jetunióban. A VIETNAMMAL foglalkozó párizsi konferencia 130. ülése az Egyesült Államok képvise­lőinek konok ellenállása miatt ismét nem hozott semmilyen pozitív eredményt. A PAKISZTÁNI rádió állítása szerint a kormánycsapatok Ke­let-Pakisztán és India határán megöltek száz támadót. A pa­kisztáni egységek elleni állító­lagos támadásban indiai határ­őrök és „ügynökeik" vettejc részt. ALI NASSZER MOHAMED mi­niszterelnök vezetésével hivata­los látogatásra Moszkvába ér­kezett a Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaság kormánykül­döttsége. CSAUDHURI, a Muzulmán Li­ga vezetője kijelentette, hogy India és a „kelet-pakisztáni lá­zadók" Pakisztán integritását fenyegetik, és felszólított egy nemzeti kormány megalakítá­sára, melynek feladata lenne a „szükségállapot" problémái­val szembenézni. NEVADÁBAN az Egyesült Ál­lamok újabb föld alatti atom­kísérletet hajtott végre.

Next

/
Thumbnails
Contents