Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-16 / 246. szám, szombat

MNK ERDEKEBEN V álasztásokra készül az ország. Ünnepélyes kül­sőségek, látványos gö­rögtűz helyett serény munká­val, kötelezettségvállalásokkal, számvetései, a problémák ős a feladatok megvitatásával. S ez így van rendjén, hiszen nem valamiféle szenzációs politikai fordulat előkészítése a cél, ha­nem a múlt tanulságainak levo­nása, a tapasztalatok felhasz­nálása, a szellemi tőke mozgó­sítása a párt politikai irányvo­nalának jobb megvalósítása ér­dekében. A választások előkészítésébe, a nagy méreteket öltő agitációs munkába bekapcsolódtak áz is­kolák, a népművelési és a kul­turális intézmények is, sőt több községben az agitációs közpon­tok felett az iskolák vállaltak Védnökséget. Ezt csakis he­lyeselhetjük, hiszen az ilyen nagy jelentőségű politikai ese­mény megszervezésénél a peda­gógusok nem szorulhatnak hát­térbe, és az egész országban megnyilvánuló aktivitást nem szemlélhetik tétlenül, ölbe tett kézzel. A választási előkészü­letek politikai-szervező munká­jában a pedagógusok kulcssze­repet töltenek be, hiszen a szo­cialista kultúra, a műveltség fontos közvetítői, másrészt a szocialista társadalomban a tanítók hatóköre túlnő az is­kola falain, kiterjed csaknem az egész társadalmi életre. Ezért pártunk és társadalmunk a pedagógusoktól és az iskola­iigyi dolgozóktól elvárja, hogy tevőlegesen bekapcsolódnak eb­be a tömegpolitikai tevékeny­ségbe és lehetőségeikkel élve a választások sikeres lezajlásán fognak munkálkodni. Igen lényeges, hogy- a válasz­tási légkör áthassa az iskolák oktató-nevelőmunkáját is, hi­szen szocialista iskolarendsze­rünk nem szigetelődhet el a társadalmi-politikai események­től. A tanítóság számára ez ki­váló alkalom arra — s remél­jtik élnek is ezzel a lehetőség­gel —, hogy a tanulóifjúságnak megvilágítsák a választások szerepét, jelentőségét, rámu­tassanak a burzsoá rendszer­ben lezajló választások körüli mesterkedésekre, párhuzamot vonjanak a múlt és a jelen kö­zött, s megmutassák a fiatalok­Hak, honnan indultunk és ho­vá jutottunk. Nem árt ezt az ifjúságnak többször is elismé­telni, mert a mai fiatalok ter­mészetesnek, magától értetődő A Bécsi szimfonikusok zene­kara hetvenéves zenei múltra tekinthet vissza. Sokoldalú mű­vészi munkásságával hét évtize­de áll az osztrák zenei élet szolgálatában, és a művészi ta­pasztalatok gazdag tárházával rendelkezik. Az együttes játé­kát nem annyira látványos csil­logás, inkább rendkívüli meg­alapozottság jellemzi, amely a legnagyobb zenei épületet is elbírja. Karmesterük. Heinz Wallberg művészi arányérzékéről tanús­kodik, hogy egy ritkán hallott, egész rövid Mozart művet állí­tott Bruckner VIII. szimfóniája elé. A 318-as Köchel-számú G­dúr szimfóniát a bécsi művé­szek tiszta fogalmazásban, élénk zenekari színekkel tol­mácsolták. Az élvezetes Mozait kompozíciót jóformán szünet nélkül követte a szimfóniák szokásos méreteit jóval meg­haladó 80 perces Bruckner al­kotás. És valóban: a bruckne­ri zenei kolosszus biztosan emelkedett a magasba a Bécsi Szimfonikusok tudásának szi­lárd alapjain. Mozart előadá­sukat könnvű, daloló tónus jel­lemezte, <J(j* a zenekart hang­zást már a Bruckner mű első taktusaiban elmélyítette a mu­zsiká érzelmi és gondolati tar­talmának súlya. Heinz Wallberg kitűnő Bruck­ner dirigensnek bizonyult. Fej­ből dirigálta a szövevényes óriáspartitúrát és érezhetően csak egy cél vezérelte: hogy ér­vényesen mondja ki a bruckneri gondolatokat. Teljes művészi odaadással sikerült a mű hatal­mas dimenzióit feszültséggel és élettel megtöltenie. Szélesen hömpölygő áradással vitte a ze­nei cselekményt, karmesteri pálcája nem" engedélyezett lan. kadást vagy pihenő perceket. Nagyszabásúan tornyozta fel a fokozásokat, logikusan tagozó gondolatai felépítéssel, a hang­zás a csúcsokon ís kiegyensú­lyozottnak tűnt fel, mintha ze­nei beszédből zenei szózattá változott volna. A nagy belső fűtöttséggel megszólaló Adagio a tisztult szépség igézetét árasztotta el a tereinben. Kevés zeneköltő talált az emberi fáj­dalomra olyan szívbemarkoló hangokat, mint Bruckner szim­fóniái lassú tételeiben. Gondo­latai egész világokat fognak át és mint különös természeti lé­nyek a maguk belső törvényei szerint fejlődnek. Brucknernéi nem a forma kereteibe kény­szerül a gondolat, hanem a gon dolat szabja meg a formát. A Wiener Symphoniker ven­dégszereplése zenefesztivá lunik kimagasló eseménye volt. A közönség szűnni nem akaró tapssal ünnepelte az osztrák vendégeket. - HAVAS MARTA Következetes ellenőrzésre van szükség A határozatok teljesítésének rendszeres ellenőrzése fontos része a pártmunkának. A párt ellenőrző tevékenységéről a Tri­búna 41. számában Miloš ja­keš, a CSKP Központi Ellenőr­ző és Revíziós bizottságának el ­nöke nyilatkozik. Többek között kitér az állami, illetve a gaz­dasági apparátus megtisztítása során felmerülő problémák megoldására, Amint ismeretes, kormányhatározat írta elő, hogy az állami és a gazdasági appa­rátusból távozniuk kell azoknak, akik 1968—69-ben politikailag nem állták meg helyüket. M. Jakeš megállapítja: — Tapasztaljuk, hogy az érintett személyek ügyének fe­lülvizsgálása érzékenyen, dif­ferenciáltan történik. Tekintet­be vesszük a politikai hiba sú­lyosságát és azt, hogy van-e igyekezet a hibák helyrehozásá­ra. Abból indulunk ki, hogy az emberek szaktudását ki kell használnunk, de ez a követel­mény — teljésen jogosan — nem írja elő a vezetőbeosz tást. A Tribúna szerkesztőjének kérdésére, hogy a tagkönyv­csere eredményei elleni felleb­bezések ügyét lezárták-e jakeš elvtárs így válaszolt: — „Fo lyamatosan valamennyi esetet felülvizsgálunk. Felelősségtel­jesigényes munka ez, biszen emberekről van szó. A tag­könyvcsere eredményeit a Köz­ponti Ellenőrző és Revíziós Bi­zottságnál a kizártaknak és törölteknek több mint 2 száza léka fellebbezte meg. A felleb­bezők többsége a kizártak közül került ki. A legtöbb fellebbe­zést a műszaki és gazdasági be­osztásúaktól, továbbá a fegy­veres erők tagjaitól kaptuk. Legkevesebb jellebbező a mun­kások és az efsz-tagok köréből került ki. Ebből az következik, hogy az igazoló bizottságok döntéseit elsősorban azok fel­lebbezték meg, akiknek felelős vezető tisztségektől kellett megválni. Ennek ellenére min­den esetet alaposan felülvizs­gáltunk. Hogy a kivizsgált ese­tek többségében elutasító vá­laszt adtunk, nem a mi hibánk, hanem azoké, akik tetteikkel megkárosították a páirtot, te­hát nincs a pártban helyük. Tudjuk, hogy történtek téves döntések is. Ha csupán a párt­tag passzivitásáról volt szó, a kizárást törlésre változtattuk. Az eddig letárgyalt esetekből kitűnik, hogy visszakapták tag­ságukat azok, akik elbírálása kor a tagkönyvcsere alkalmával bebizonyíthatóan túlkapásról volt szó. Egyes esetekben azok, akik visszakapták pártkönyvü­ket, kisebb pártbüntetést kap­tak. Olyan esetekről volt szó, amelyeknél bebizonyosodott, hogy nem volt elegendő ok a pártból való kizárásra. A cseh írók rendezik soraikat Jövőre tervezik a cseh írók szövetségének alakuló kong­resszusát. Az új szövetség első­sorban azck előtt tárja ki ka­puit, akik támogatják a szocia­lista művészet fejlődését — jelentette ki Donát Sajner, a Cseh Írószövetség előkészítő bizottságának vezető titkára a Prácenek adott nyilatkozatában. Válaszaiból kitűnik, hogy a születőben levő írószövetség fő­feladata, hogy tagjai közvetíté­sével kivegye részét a haladó, színvonalas irodalmi alkotó­munkából, továbbá hogy alap­vetően befotyásolja a cseh könyvkiadást. Megállapították ugyanis, hogy az elmúlt évek­ben a cseh könyvkiadóvállala­tok kiadványai közt csak 50 százalékban szerepeltek hazai szerzők. Ilyen helyzetet egyet­len kultúrállam sem engedhet meg. Nem ellenezzük a detek­tívregények kiadását, de ugyan­akkor a szövetség tartsa köte­lességének, hogy valóban értékes műveket javasoljon kiadásra. Az előkészítő bizottság veze­tő titkára elmondta, hogy 1972 első felében megjelenik egy új cseh irodalmi folyóirat. Az új írószövetségbe való tagfelvétel­lel kapcsolatban Šajner cáfol­ta azt a híresztelést, hogy azok, akik nem lépnek be a szövet­ségbe, nem publikálhatnak. A Tvorba Fóbry Zoltán hagyatékáról Fábry Zoltán életművéhez nemcsak idehaza térünk vissza gyakran. Legutóbb a budapesti Kortárs októberi számában Agárdi Péter foglalkozott Fábry „Vigyázó szemmel" cí­mű könyvével, augusztus vé­gén pedig E. Fehér Pál te<t fel figyelemre méltó kérdéseket a Népszabadságban Fábry iro­dalmi hagyatékával kapcsolat­ban. Erre a cikkre reagál a Tvorba 41. számában firí Hájek, a lap szerkesztője. Az ismert cseh marxista kritikus pozi.'w tényként említi, hogy a szlová­kiai magyar irodalomtörténé­szek már hozzáláttak Fábry iro­dalmi hagyatékának feldolgo­zásához. Ügy véli, helyes E. Fehér Pálnak az a javaslata, hogy a hétezer kötetes Fábry könyvtár, mint egész szolgálja a magyar irodalomtörténészeti kutatást és a magyar—csehszlo­vák kulturális kapcsolatok jel­tárását. Egyetért Fehérrel ab­ban is, hogy a stószi házból olyan múzeumot létesítsenek, amely az internacionalista szo­lidaritásnak is emléket állítana. Szerinte a Fábry-hagyaték sor­sa nemcsak a CSEMADOK, ha­nem az egész csehszlovákiai kulturális élet, az allami szer­vek, a szlovák, illetve a cseh írószövetség ügyévé kell, hogy váljon. Tekintettel az ügy fon­tosságára felhívással fordul az illetékes intézményekhez, kö­zöljék, milyen lépések történ­tek a Fábry-hagyaték rendezé­sére, feldolgozására és közzé­tétele ügyében. A cseh kiadókat felszólítja: tárják fel azt a többletet, amit az irodalomelmé­leti, kritikai, történelmi és tár­sadalombírálati szempontból nagy jelentőségű Fábry-hagya­ték jelent a mai cseh és szlo­vák szocialista kultúra szániá­ra. A CSEMADOK hetilapjából, a Hétből értesültünk arról, hogy már folyamatban van a Fál> ry-könyvtár szakszerű feldol­gozása. Jó lenne, ha valamelyik szlovákiai Fábry-kutató. vagy az üggyel foglalkozó illetékes in­tézmény tájékoztatná a Tvorba olvasóit az értékes stószi ha­gyaték sorsáról és jövőjéről. txm.) 1 6 \ trenčíni Merina agitációs központja gazdag műsort készített a választások alkalmából. A SZISZ funkcionáriusai az agitációs központ keretében hasznos munkáf végeznek, előkészítik az új választókat az előttük álló feladatra. A fiatalok rádiószakköre népszerűsíti a jelölteket és ismerteti a Merina dolgozóival az üzem íerveit 5 és kilátásait. Martin Skúpy, Marika Klimová, Vierka Jankuvská és Ján Kokodií, a rádiőszakkör tagjai munkájukat nagyszerűen végzik. (2. kép). A dolgozókról valfr szociális gondoskodásnak az elmúlt választási időszakban elért eredményéi kiválóak. Tavasszal egy 24-Iakásos házat kaptak a dolgozók (1. kép). A dubmcai Stava­industria most fejezi be a gyermektelen ifjú házasok és a magányos fiatal dolgozók 72-lakáso« házát (3. kép). (Felvéted: M. Vojtek — CSTKJ / valóságnak tekintik mindazt, amit az elmúlt negyedszázad fejlődése eredményezett: a ta­nuláshoz, a munkához, az ér­vényesüléshez, az alkotó tevé­kenységhez való jogot. A kép­viseleti testületek megválasztó • sa olyan fontos politikai ese­mény, melynek tanulságait kel­lőképpen ki kell aknázni az oktató nevelőmunka minden te­rületén. A választásokat meg­előző időszak jó alkalom arra, hogy a pedagógusok elbeszél­gessenek a tanulókkal az utób­bi évek válságos helyzetéről, a szocialistaellenes erők okozta káros következményekről és ezek felszámolásáról, az isko­laügy . terén bekövetkezett ál­datlan helyzetről, s megma­gyarázzák a konszolidáció ered­ményeit, a párt törekvéseit, az ötödik ötéves terv célkitűzéseit, aplikálva ezeket az iskola, a község, illetve a város, a járáe és az egész társadalom viszo­nyaira. A pedagógusoknak meg kell tanítaniuk az ifjúságot szocia­lista módon dolgozni, élni és gondolkodni. Ez pártunk és ál­lamunk egyik legfőbb célkitű­zése, s egyben az új társadalom (elépítésének egyik legfonto­sabb eszköze is. Sokszor han­goztattuk már, mégsem frázis: ebben a munkában óriási fela­datok várnak a nevelésügyre, a pedagógustársadalomra. A választási időszakban az általános és szakközépiskolák, valamint az egyetemek és a fő­iskolák oktatóira hatványozott teladafok hárulnak: neveltjeik legtöbbje első ízben járul az urnák elé. A választások előké­szítése során ezért szükséges, hogy a fiatalok körében szé­les körű ós sokoldalú politikai nevelomunkát fejtsenek ki, szilárdítsák a konszolidációs folyamatban elért eredménye­nyeket, konkrét példákkal il­lusztrálják a szocialista felső­fokú oktatási hálózat kiépíté­sé terén elért eredményeket, áz előttünk álló távlati terve­ket, a párt művelődés- és is­kolapolitikájának helyességét. A pedagógusok az ifjúsággal karöltve arra törekedjenek, hogy az ország életét, jövőjét kialakító, ebben döntést hozó testületekbe kellő számban fia­talok is kerüljenek. Az ifjúság fejlődéséért felelősséget kell érezni az egész társadalomnak, hiszen a mai fiatalok munká­jukkal, tudásukkal máris részt vállalnak a szocialista társada­lom építéséből, jövő hivatásuk pedig nem más, minthogy át­vegyék az elődöktől a társada lom irányítását, vezetését. Ezért ls fordít a párt oly nagy figyelmet a fiatalok helyzeté­re, és keresi a módját annak, miképpen változtatható tevéke­nyebb erővé az ifjúság. A pedagógusok aktivitásának azonban az iskolán kívül is meg kell nyilvánulnia, hiszen az oktatók és a nevelők fontos társadalmi tényezők, tehát a párt legjobb harcostársainak kell lenniök. Ez azt jelenti, hogy tanítóságunk nem von­hatja ki magát a nép körében kifejtett agitációs munka alól sem. S a pedagógusok elköte­lezettségükről, a szocializmus és a társadalmi haladás ügye iránti odaadásukról tettek ta­núbizonyságot most is, hiszen több helyütt az iskolák, tanin­tézetek biztosítottak hajlékot fiz agitációs központoknak, melyek nemcsak ellátják a vá­lasztások előkészítésével kap csolatos teendőket, hanem mód­szertani segítséget nyújtanak az ott- mükökdő egyéneknek, kulturális műsorral egybekap­csolt vitaeloadásokat tartanak a község, a város, a körzet, a járás eredményeiről, gondjairó 1, a megoldásra váró feladatok­ról Pártunk és államunk azt sze­retné, ha a választások sajátos légköre egyre inkább áthatná az iskolák és az iskolán kívüli művelődési intézmények tevé­kenységét, hiszen mindennapos munkával, a marxizmus—leni­nizmus meggyőző erejével kell harcolni a fiatalok tudatáért, személyiségük sokoldalú fej lesztéséért, a haladó világné­zetért, a kommunista erkölcs­ért, a szocialista felelősségtu­datért — tehát az új embertí­pus kialakításáért. TOLGYESSY MARIA A Wiener Symphoniker bratislavai hangverse iye

Next

/
Thumbnails
Contents