Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-14 / 244. szám, csütörtök

• A szocialista demokrácia kérdéseivel részletesen foglalkozott a CSKP XIV. konresszusa is. „Soha nem titkoltuk — hangzik a párt tevékenységéről szóló jelentésben —, hogy a szocialista demokrácia a dolgozó nép milliós rétegeinek osztálydemokráciája" . Hasznos lenne bővebben elemezni főleg demokráciánk osztályfellegét. DudáSek elvtárs: A demokrácia kérdései — mint ismeretes — a szocializmus és a kapitalizmus közötti ideológiai és politikai harc középpontjába kerültek. A burzsoá ideológusok és revizionisták azt igyekeznek bizonyítani, hogy nálunk nincs demokrácia és különböző tanácsokat adnak a szocializmus tökéletesítésére és a szocialista demokrácia elmélyítésére. Abszolút demokrácia nem létezik. A demokrácia osztályfogalom. fgy értelmezte Lenin is és így értelmezzük ezt ma mi is. A marxizmus—leninizmus a demokráciát a társadalom életének anyagi feltételeiben és az egyes osztályok közötti konkrét viszonyokban látja. Az alapkérdés, melynek megválaszolá> sa nélkül nem találhatjuk meg a helyes magyarázatot, így szól: demokrácia, de kinek, melyik osztály számára? Lenin ideológiai-elméleti hagyatékának szellemében szocialista demokráciánk fő értelmét és célját abban látjuk, hogy a lakosság aktív részvétele a társadalom és az állam irányításában egyre növekszik. Molek elvtárs: Az elhangzottakkal kapcsolatban szeretnék kihangsúlyozni néhány további momentumot. Lenin elmélete a tömegeknek az államigazgatásban való részvételéről a néptö megek döntő szerepének marxista felfogásából ered, mind a történelemben, mind Leninnek abban a meggyőződésében, hogy a dolgozó nép kezdemé nyező és alkotóképes. Lenin ezt a részvételét a különböző tisztségekben és az állam tevékenységében úgy értelmezte, mint az irányító szervek munkája feletti ellenőrzést és mint az irányítási feladatoknak a dolgozók általi öntudatos érvénye sítését. Lenin azonban óvta a dolgozókat mindennemű anarchiától és szilárd fegyelmet követelt. Filkó elvtárs: A szocialista demokrácia kérdéseiről és osztályalapjáról főleg a burzsoá demokráciával összehasonlítva beszélünk. Míg a burzsoá demokráciában minden intézmény az uralkodó, kizsákmányoló osztály szűk körének érdekeit szolgálja, a szocialista demokráciában a hatalmon levő munkásosztály érdekei megegyeznek a többi osztály és szociális csoport érdekeivel. Ebben és ennek következményeiben rejlik a szocialista és a burzsoá demokrácia alapvető különbsége. Szocialista társadalmunk eddigi fejlődése egyértelműen igazolja a szocialista demokrácia előnyeit. Feltételeket teremt a lakosságnak az államigazgatásban való aktív részvételéhez. A lakosság kiveszi részét a nem- zeti bizottságok munkájából. Mint ismeretes, Szlovákia nemzeti bizottságaiban mintegy 15Í0 000 személy dolgozik. A lakosság részvételének jelentősége a különböző bizottságok munkájában gyakorlatilag azt jelenti, hogy azokat a kérdéseket és problémákat, amelyekkel naponta találkoznak az említett szervek, önállóan oldják meg. Javaslatokat tehetnek, bírálhatják a nemzeti bizottságok munkáját, a másik oldalon viszont aktívan kiveszik részüket a határozatok érvényesítéséből. Ez jellemzi tehát szocialista demokráciánkat. Ezzel természetesen nem merül ki a lakosság részvétele az irányításban. A lakosság túlnyomó többsége tömeg- és társadalmi szervezetekbe tömörül. Mindenki kiveheti részét a szocialista társadalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok teljesítéséből. • Az elmúlt válságos évek • jellemzője volt — ellentétben a szocialista demokrácia elveivel — a szocialistaellenes erük támadása a párt vezető szerepe ellen a társadalomban és az j4 államban. A Tanulságok című elemzés ezt a következőképpen 5 jellemezte: „1968-ban hazánkban széles körű kommunistaellenes koalíció jött létre és a po Részvételünk az irányításban minden állampolgár reális lehetősége és érdeke Kerekasztal-beszélgetés a választásokról a Pravda szerkesztőségében A képviseleti szervekbe való választások előkészületei sikeresen folynak. Értékelték a szervek és az eddigi képviselők munkáját, bizottságokat hoztak létre, amelyek irányítják a válasz tások előkészületeit, meghatározták a választókeriileteket, véglegesítették a választási programjavaslatokat, a kommunista párt, és a társadalmi szervezetek előterjesztik javaslataikat a jelöltekre. Szlovákiában mintegy 3200 agitációs központ működik. A választásokat hazánkban a válság évei után készítik elő. Az elmúlt évek deformálták az egyes fogalmak tartalmát és az emberek tudatában zavart okoztak. Ezért szeretnénk megmagyarázni szocialista demokráciánk fő elveit, főleg a választási előkészületek tartalmát illetően. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr. Stanislav Dudášekkel, az SZLKP KB dolgozójával, dr. Ján Filkoval, az SZSZK belügyminiszter helyettesével, dr. Ondrej Čemannal, a Nemzeti Front bratislavai városi bizottságának vezető titkárával, dr. jozef Molekkal, a nemzeti bizottságok intézetének igazgatójával és dr. ján Plavŕannal. a Bratislava-újvárosi körzeti nemzeti bizottság elnökével. litikai rendszer új struktúrája alakult ki, amely tulajdonképpen felújította az 1948 februárja előtti állapotokat és amelyben felmerültek a München előtti burzsoá köztársaság jellemzői is". DudáSek elvtárs. Politikai ellenfeleink a jobboldali opportunisták és revizionisták soraiból gyakran azzal érveltek, hogy a „szocializmus új modellje", amelyhez receptet adtak, csak a szocialista demokrácia tökéletesítését tartotta szem előtt. Az ő nézeteik azonban a társadalom osztálynélküli felfogásából eredtek. Ez persze nem volt véletlen. Céljuk a munkásosztály és a párt vezető szerej>ének megdöntése volt. Molek elvtárs: A válság éveiben a politikai népszerűséget — és ez volt a legveszélyesebb — nem úgy fogták fel, mint a politikai erők, illetve politikai pártok népszerűségét, •amelyeknek közös szocialista céljaik és érdekeik voltak, hanem mint azon politikai pártok népszerűségét, amelyek az állam és a társadalom fölötti hatalomért versenyeznek. Alapjában véve tehát kétségbe vonták a CSKP vezető szerepének szükségszerűségét. • Választási rendszerünkkel kapcsolatban felmerült olykor olyan vélemény, hogy a lakosság nem befolyásolhatja eléggé a jelöltek kiválasztását. Itt is látjuk, hogy még mindig jelütik fejüket a burzsoá szabadságokról szóló idealizált elképzelések maradványai. Egyesek nem látják kellőképpen azt a tényt, hogy a burzsoá demokráciában a választó az évek során csak egy alkalommal érvényesítheti választójogát, később azonban az egész választási időszak folyamán nem kap lehetőséget arra, hogy bármilyen módon befolyásolja a képviselők tevékenységét. DudáSek elvtárs: A szocialista demokrácia választójogi törvényei hangsúlyozzák, hogy a dolgozó nép választja a képviseleti szervekbe a jellemes, politikailag és szakmailag fejlett, a szocializmus ügyéhez hü, társadalmunk továbbfejlesztését biztosítani tudó polgárokat. Vizsgáljuk meg az aktív választójog kérdését: hazánkban választójoggal rendelkezik minden lakós, aki a választások napjáig betölti 18. életévét. Választható minden olyan személy, aki betölti a 21. évét. Nem érvényes tehát semmilyen vagyoni, szociális, vagy más korlátozás. Megteremtjük a lehetőségét annak, hogy élhessenek választói jogukkal azok az állampolgárok is, akik a választások napján külföldön, szolgálati úton, vagy állandó lakhelyüktől távol tartózkodnak. Választási igazolványt kapnak, amellyel jelentkezhetnek pillanatnyi tartózkodásuk színhelyén s választási bizottságoknál. Következetesen érvényesül az egyenlőség elve — minden leadott szavazat egyenlő értékű. A demokrácia elvei érvényesülnek abban is, hogy a választások előkészítése a Nemzeti Frontra hárul, amely a kommunisták, más politikai pártok tagjai, a pártonkívüliek, a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, az értelmiség, a nemzetek és a nemzetiségek politikai követsége. így a választási előkészületekhez hozzájárulhat minden lakos. A kommunista párt és a Nemzeti Front javasolt jelöltjeit a választópolgár nem csupán a választó-listán ismeri meg, hanem korábban, mér a választások előkészítése során megítélheti a jelölt erkölcsi, politikai és szakmai képességeit. Választásaink demokratikus jellegének további fontos része a választási programok összeállítása, melyeknek alapját a CSKP XIV. kongreszszusának határozatai és irányelvei alkotják. A lakosság a társadalmi szervezetek közvetítésével részt vehet a választási programok kidolgozásában úgy, hogy azokat lakhelyén és munkahelyén is sajátjának tekinthesse. Persze nemcsak olyan értelemben, hogy a választási programot elfogadja, hanem az újonnan megválasztott képviseleti testületek tevékenysége idején a program érvényesítésél>en is aktívan részt vehet. Molek elvtárs: A szocialista és a burzsoá állam választásai közötti további különbség, hogy a szocializmusban a szocialista demokráciá a választásokkal kezdődik, de ezzel nem ér véget! A burzsoá képviseleti demokrácia ezzel szemben a választásokkal elsikkad, mivel a képviselőt gyakorlatilag függetlenné teszi a választótól. A burzsoá államban nincs meg sem a politikai, sem a jogi biztosítéka annak, hogy a képviselő a tevékenysége folyamán tolmácsolja és érvényesítse a választók többségének érdekeit a képviseleti szervekben. Plavőan elvtárs: A gyakorlatból merített számos konkrét adattal bebizonyíthatnám, hogy a lakosság él az irányításban való részvételt biztosító jogával. A Bratislava-Ojváros-i körzetben a 81 képviselőn és a különböző bizottságok tagjain kívül mintegy 300 lakos tevékenykedik a polgári ügyeket intéző bizottságokban és az aktivisták százai különböző területeken dolgoznak. Az iskolaügyi bizottságban például a szülők és iskolabarátok szövetségének tagjai segítik a nemzeti bizottságokat a kitűzött feladatok teljesítésében. Az önkéntes polgári aktivitás megnyilvánult az elmúlt választási időszak alatt ledolgozott brigádórákban is. Ceman elvtárs: A választásokkal kapcsolatban szeretnék felvetni egy fontos gondolatot. Választani — ez a polgár joga. Véleményem szerint azonban minden gerinces polgárnak éreznie kellene azt a kötelességét, hogy választójogát érvényesítse is. A választásokra országunkban a válság évei után kerül sor. Ebből a válságból a párt új vezetősége kivezette a társadalmat és következetesen a további fejlődés útján irányítja. Ezekben az összefüggésekben a Nemzeti Front jelöltjeire leadott szavazatok egyúttal kifejezik a kommunista párthoz és ahhoz az irányvonalhoz való bizalmat, amelyet a CSKP XIV. kongresszusa tűzött ki. Megemlítem még, hogy először áll a választók rendelkezésére teljes két nap. Ez lehetővé teszi, hogy nehézség nélkül mindenki akkor érvényesítse választójogát, amikor az számára a legjobban megfelel. Filkó elvtárs: Arra a kérdésre, hogy a polgárnak milyen lehetősége van a képviselő-testületek összetételének befolyásolására, egyértelműen csak így válaszolhatok: a joga megvan hozzá. A jog érvényesítésének formái és lehetőségei különbözőek. A lakosság befolyásolhatja a képviselő-testületbe való jelölt kiválasztását a társadalmi szervezetek által előterjesztett javaslatok megtárgyalásakor, a plenáris üléseken, vagy más módon nyilvánosan elmondhatja véleményét a javaslatokkal kapcsolatban. • Szocialista demokráciánk egyik elve az a követelmény, hogy a képviselő-testületek képviselőinek politikai és szociális összetétele" összhangban legyen társadalmunk struktúrájával. Tehát a jelöltek kiválasztásánál tekintetbe vesszük a lakosság szociális összetételét, ellentétben az 1968-as választások előkészületeivel. A kommunista párt, a további pártok és tömegszervezetek javaslatai alapján így választjuk ki a jelölteket. Á választások előtt 30 nappal, tehát október 26-ig be kell mutatni az összes képviseleti szerv jelöltjeit. Ceman elvtárs: Társadalmunk mozgató ereje a munkásosztály. A múltban azonban ez a tény Bratislavában a képviseleti szervek összetételében nem nyilvánult meg kellőképpen. Márpedig az a helyes és demokratikus, ha a dolgozók és a szövetkezeti parasztok a város valamennyi szervében annak arányában képviseltetik magukat, amilyen részt képviselnek a lakosság struktúrájában. Filkó elvtárs: A választások előkészítésével kapcsolatban pártunk Központi Bizottsága és a Nemzeti Front nagy súlyt fektet arra, hogy az új képviselő-testületek helyes osztályösszetétele mellett egyre több nő és fiatal kapjon helyet a képviselők között. Ezzel hangsúlyozni akartam, hogy nem divatról vagy új eljárásról van szó, hanem alapvető politikai kérdésről. Ezzel az intézkedéssel növelni akarjuk lakosságunk politikai aktivitását. Ha a képviseleti szervek rendszeresen meg akarják oldani a lakosság problémáját, az ezzel kapcsolatos feladataikat akkor teljesíthetik, ha a problémákat a szervekben időben előterjesztik és megtárgyalják és ha ezekben a szervekben azok dolgoznak, akik a problémákkal naponta találkoznak. DudáSek elvtárs: Tudatosítanunk kell, hogy népünk fejlettségi szintje, összehasonlítva például a burzsoá köztársasággal vagy akár a néhány évvel ezelőtti állapotokkal, manapság jóval magasabb. Hatékony oktató-nevelő eszközökkel rendelkezünk: sajtó, rádió, televízió, film, általános iskolai mű- ' veltség, munka melletti tanulás, üzemi és más tanfolyamok. Ez az érem egyik oldala. A másik az, hogy az állami szervek az új képviselő-testületek megválasztása után számolnak azzal, hogy új továbbképző rendszert készítenek elő, tökéletesítik az új képviselők ismereteit, bővítik politikai és gazdasági felkészültségüket. Már eddig is számos intézkedést foganatosítottak e cél érdekében. Az SZSZK Belügyminisztériuma mellett működő Nemzeti Bizottságok Intézete az új képviselők számára továbbképző tanfolyamot készít elő. Lakosságunk rövid időn belül alaposan megismeri a Nemzeti Front választási programjavaslatainak tartalmát. Ezeket a dokumentumokat nem olyan programként tekintik, amelyek a választás napjával lezárulnak, mivel ezek alkotják a képviseleti testületek tevékenységének alapját. A programok tartalmazzák majd azokat a javaslatokat, amelyeket a lakosság nyilvános gyűléseken vetett fel. A választások után a képviselőknek a választási program feldolgozásánál és tel* jesítésénél továbbra is a lakosság kezdeményező javaslataiból kell kiindulniuk. A lakosság ď jövőben is előterjeszti ötleteit élet- és munkakörnyezete megjavítására és minden igyekezetével a feladatok teljesítésére törekszik. Mindaz, amit elmondtunk, vitathatatlanul jelentős része a szocialista demokráciának. Az állam politikájának kialakítása a politikai és állami szervek tevékenységének és egyúttal a tömegek támogatásának és a lentről jövő kezdeményező javaslatok érvényesítésének eredménye. Az ilyen módon végzett politikai munka kedvező feltételeket biztosít a lakosság közvetlen részvételéhez az általa kialakított politika érvényesítésében. A választási programokban összefoglalt problémák megoldása minden polgár egyéni és társadalmi érdeke. Ezért szükséges tudatosítani, hogy szocialista demokráciánk és ennek kapcsán a választás előtti időszak reális lehetőséget biztosít országunk minden lakosának ahhoz, hogy részt vegyen nemcsak egyéni problémáinak megoldásában, hanem bekapcsolódjon a községek, a járások, a körületek és végső fokon országos méretben az össztársadalmi problémák megoldásálja A beszélgetést JAROSLAV MEŽKO készítette igor Grossmann felvétele