Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-02 / 234. szám, szombat

Társadalmunk erénye A Pravda a napokban közölte Vladislav Chaloupka írását a szocialista demokrácia kérdéseiről. Alább — saját címünkkel — ismertetjük a cikk lényegét. A szocialista politika alapja 1971. X. 1. a munkásosztálynak és a többi dolgozónak a szocializmus és a kommunizmus építése céljaival összhangban álló érdekel megvalósítása. Ehhez az irányítás tudományos módszereinek jól működö rendszere szükséges, vagyis a következetesen átgondolt racionalizálás és szervezés az emberi tevékenység minden terén. Ennek a rendszernek össze kell kapcsolódnia a szocialista demokráciával. Az SZKP XXIV. kongresszusa egyértelműen fogalmazta meg ezt a kérdést: „A kongresszus hangsúlyozza, hogy a kommunizmus felépítéséért folytatott. harcot nem lehet elválasztani a szocialista demokrácia sokoldalú fejlesztésétől". A kongresszus nemcsak általánosságban beszélt a demokrácia érvényesítéséről, hanem kimondottan a szocialista demokrácia fejlesztéséről. Ez azért van, mert a leninizmus . konkrét osztálytartalma, történelmi és osztályfeltételei szempontjából ítéli meg a demokráciát. A marxizmus—

leninizmus egyik legfontosabb tudományos felismerése az, hogy nem létezik ún. „tiszta demokrácia", a demokráciának mindig osztályjellege van, melyet a létező társadalmi rendszer határoz meg. Lenin is azt mondta, mindig az a döntő, melyik osztálynak a kezében van a hatalom. A burzsoá ideológusok és a szociálreformisták úgy beszélnek a demokráciáról, mint általános akaratról, a szervesen egyesült egység akaratáról, a társadalom kívánságának eszközéről. Azt bizonyítják, hogy a burzsoá szociális rendszer „állandóságát" az bizonyítja, hogy az egyének és a társadalmi csoportok bizonyos helyzetükből adódó funkciókat töltenek be. Tagadják, hogy a mai burzsoá társadalomban egy bizonyos réteg monopóliuma a hatalom. A legtöbb esetben csak közvetlen, képviseleti, korlátozott és korlátlan demokráciát különböztetnek meg. A valóságban ezzel csak az osztálymegbékélés politikáját, a jobboldali opportunisták pedig a munkásosztály érdekeinek elárulását kendőzik. A demokráciát úgy magyarázzák, mint egy osztály fölötti társadalmi jelenséget. /. Ramsay Mac Donald, a jobboldali opportunizmus egyik megalapítója azt írta, hogy a leghaladóbb párt sem képviselheti az egész társadalmat, az államban valamennyi réteg, a szegények, a gazdagok, a vagyonosok és vagyontalanok érdekeinek érvényesülnie kell. A leninizmus ezzel szemben különböző államrendszereket különböztet meg és a demokráciák ezeknek megfelelő formáit. Lenin Kautskyval folytatott vitájában kijelentette: „Amennyiben marxista módon gondolkodunk, le kell szögeznünk: a kizsákmányolók szükségszerűen osztályuk uralma, a kizsákmányolás eszközévé változtatják az államot. Ezért a demokratikus állam a kizsákmányoltak fölött uralkodó kizsákmányolók létezéséig szükségszerűen a kizsákmányolók demokráciája lesz. A kizsákmányoltak államának lényegesen másnak kell lennie, olyan demokráciának, amely elnyomja a kizsákmányolókat." Lenin a társadalmi viszonyok osztályszempontból való értékelése alapján burzsoá demokráciát és szocialista demokráciát különböztet meg. Az antikommunisták szüntelenül támadják ezt az . álláspontot. Kautsky és Donald óta a demokrácia jellege értékelésének alapvető kérdését különböző kikövetkeztetett kritériumokkal helyettesítik. Lenin szerint az a döntő, hogy ki gyakorolja a gazdasági, politikai hatalmat, kinek az érdekében valósul meg az állampolitika. Az antikommunisták az uralom módjának kérdését helyezik előtérbe. Donald egy ízben azt állította, nem is olyan fontos a pártok képviselete, lényeg az, hogy a kormány jó kormány legyen. A szocializmus ellenségei ma e szempont érvényesítésével próbálják eltúlozni a szocialista országok hibáit, tévedéseit és objektív nehézségeit, így akarják megtörni az egyszerű embereknek a szocializmusba és a kommunista párt politikájába vetett hitét. A leninizmus nem mellőzi a szocialista irányítási rendszer konkrét működésének problémáját. Elegendő ha megemlítjük Lenin harcát az államirányításban megnyilvánuló bürokratizmus ellen, valamint az SZKP, Bolgár Kommunista Párt és a CSKP legutóbbi kongresszusainak határozatait. A szocialista országok kommunista pártjai nagy figyelmet szentelnek a szocialista irányításnak. Ez természetes is, mivel a szocialista társadalomban a politikai hatalmi kérdés végleges megoldása után egyre fontosabb szerepet játszik a dolgozók reális helyzete a társadalmi élet politikai irányításában. A demokrácia lenini értelmezésének érvényesítése megköveteli, hogy egyes formáit ne csak a kinyilvánított jogok és szabadságok szempontjából, hanem ezek tényleges megvalósítása szemszögéből is értékeljük. Hyen megvilágításban a burzsoá demokrácia csak formális demokrácia, mivel nem tartalmazza a közvetlen demokrácia elemeit, a közügyekről a kisebb gazdasági, politikai és katonai csoportok döntenek. A szocialista forradalom folyamatában a dolgozók felszabadítása a kizsákmányolás különböző formái alól megteremti a szociális feltételeket a demokratikus elvek gyakorlati érvényesítéséhez. A szocialista demokrácia reális, következetes demokrácia a dolgozók széles tömegei számára, tehát merő ellentétben- áll a burzsoá demokráciával. A munkásosztály hatalomra jutása az igazi népuralom korszakának kezdetét jelenti. A szocialista demokrácia ilyen szociális lényege törvényszerűen elmélyül a szocialista építés folyamatában és a proletárdiktatúrának az össznépi szocialista demokráciává való átváltozása időszakában csúcsosodik ki. Issi K oki japán jogász megállapította, hogy az emberiség történelmében először a Szovjetunióban valósulnak meg a demokrácia olyan alapelvei, mint az egyenjogúság, a többség akarata szerinti döntés és a politikai szabadság. A szocializmusban a dolgozók országunk igazi gazdáivá válnak. A funkcionáriusok kiválasztásának egyetlen kritériuma a szocialista öntudat, az aktív elkötelezettség a szocialista építés feladatainak teljesítésében, a szaktudás, valamint az erkölcsi és jellembeli tulajdonságok. A kommunista párt arra törekszik, hogy a lehető legtöbb munkást, parasztot és más dolgozót válasszanak be a szocialista állam képviseleti szerveibe. A munkásosztálynak mint a szocialista demokrácia vezető osztályerejének érdekei azonosak a lakosság többségének alapérdekeivel. Ez a tény megteremti a keretet a szocialista demokrácia igazi népi jellegének érvényesítéséhez. A szocialista demokrácia mélyen demokratikus elveket érvényesít, a legigazságosabb demokráciát jelenti. Mivel a munkásosztály és a dolgozók osztályérdekeit védi és érvényesíti, eszközül szolgál az osztály- és politikai ellenség elnyomására. Ez a második jellemvonása szükségszerűség, amely a szocialista hatalmi apparátusnak abból a kötelességéből ered, hogy védelmeznie kell a dolgozók vívmányait az ellenforradalom és a felforgató elemek akcióival szemben. A szocialista demokrácia által nyújtott vívmányok közül a legfontosabb az, hogy a dolgozó politikai hatalom objektumából szubjektumává lesz. Az új gazdasági kapcsolatok hatnak a szocialista társadalom tagjai alapérdekei egységének kialakítására. A szocializmus legfontosabb szociális elvei — mindent az ember nevében, mindent az emberért — meghatározza a szocialista társadalmi viszonyok jellegét. Az összes társadalmi és állami kérdést a dolgozók érdekében kell megoldani. A szocialista demokrácia kifejezi a munkások, a parasztok és a szocialista értelmiség osztálypolitikai szövetségének egységét. A szocialista forradalom győzelméig a „nép uralma" fogalom csupán mítosz volt, melyet a burzsoá propaganda terjesztett. A burzsoá rendszer sohasem küzdötte le az ellentmondást a nép abszolút, független és átruházatlan hatalma, valamint a nép szuverenitásának a vagyonos osztályok általi sárbatiprása között. A burzsoá ideológusok elnagyolják a tömegek depolitizációjára vonatkozó „tényeket", azt hangoztatják, hogy már nem érdeklődnek a politikai események iránt és akadnak olyanok is, akik azt állítják, hogy az egyszerű embereknek a politikai életben való fokozódó részvétele a társadalom lefokozásához vezet. A burzsoázia ugyanis a népuralom jelszavát hirdeti, de ugyanakkor fél a néptömegek politikai aktivitásától. A szocializmusban a dolgozók közvetlen és szocialista képviseleti demokrácia által érvényesítik akaratukat (szuverenitásukat). Jellemző tény, hogy ez az akarat kifejeződik az állam akaratában, az állampolitikában. Ez természetesen nem ösztönös folyamat, hanem az intézményes szervezeti rendszer — a szocialista állam politikai szervezete, azaz a kommunista párt, a szocialista állam és a tömegszervezetek által valósul meg. Egyúttal figyelembe kell venni, hogy a „nép akarata" a szocializmusban sem azonos kivétel nélkül minden ember akaratával. Vannak bizonyos, a társadalom kisebbségét képező egyének és csoportok, akik illetve amelyek közömbösek a közéleti problémák megoldását illetően. Egyes emberek más nézeteket képviselnek. Vannak olyan elemek is, melyek teljesen ki szeretnének bújni a szocialista jogi normák betartása alól. Az elmondottakból az következik, hogy a szocialista demokrácia kifejezi a munkásosztály kormánya és a többi dolgozó legfontosabb politikai, szociális kapcsolatait. A kommunizmus felépítésének céljait szolgálja. Alapvető feltétele a társadalom forradalmi átépítése. A társadalom anyagi és kulturális életének fejlesztése lehetővé teszi a szocialista demokrácia elveinek továbbfejlesztését és elmélyítését. Magyar művelődési szeminárium f ČSTK) — A bratislavai Nép művelési Intézet nemzetiségi osztálya október 2- és 3-án a Nové Zámky-i (Érsekújvári szakszervezeti házban szemináriumot rendez 40 magyar nemzetiségű népművelési dolgozó számára. Szigl Ferenc, a szlovák kormány nemzetiségi titkárságának vezetője előadást tart a nemzetek és nemzetiségek részvételéről a választásokban, Fék Vendel, az SZLKP KB ideolégiai osztályának dolgozója a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak szempontjából elemzi a választásokat, míg Balázs Béla. az Cj Sző szerkesztője olőadásában foglalkozik a CSKP XIV. kongresszusa határozataiból eredő tájékoztató munka feladataival. Bratis. - :J):m a i'odjaoortnsicá utc..n iMattól agitációs központén létesítettek. A központban szemléltető eszközökkel, — fényképes dokumentumokkal is dolgoznak. (Felvétel: J. Lofaj — ČSTK) Jacques Duclos 75 éves A

francia és a nemzetközi munkásmozgalom egyik ismert, kiemelkedő vezetője Jacques Duclos elvtárs ma ünnepli 75. születésnapját. J. Duclos a munkásmozgalomban kifejtett tevékenykedésével, írói és publicisztikai munkásságával • nagymértékben hozzájárult a francia és a nemzetközi munkásmozgalom elért eredményeihez és sikereihez. Fiatal évei nem különböznek a munkásfiatalok millióinak életétől: a Pireneusok lábánál fekvő szülőfalujában. Loueyban elvégez néhány osztályt, és már 12 éves korában munkába lép. Közben mint autodidakta állandóan olvas, művelődik. Hamarosan Párizsban dolgozik, ahol a munkássztrájkok, tüntetések lesznek a tanítómesterei. Anatole Francé népi egyetemének előadásai, Jean Jaures szónoklatai nagy hatással vannak fiatal éveire. Az első világháború, — a Verdun alatti sebesülés után a német fogságban az orosz hadifoglyokkal történő találkozásai — nemzetközi méretekben tárja elé a világ és a nemzetközi munkásmozgalom problémáit. A hadifogságból hazakerülve részt vesz az 1919-es választási csatákban, Marcel Cachinnak, a nagy szocialista vezetőnek, a Francia Kommunista Párt egyik megalapítójának megválasztásáért. 1920ban belép az FKP-ba, amelynek azóta is odaadó harcosa. A húszas évek elején főtitkár-helyettese lesz a Henri Barbusse alapította és vezette Régi Harcosok Köztársasági Szövetségének, amely felveszi a harcot az akkor éledező fasiszta mozgalommal. A francia munkások ezekben a harcokban ismerték és szerették meg Duclost, akit 1926ban nemzetgyűlési képviselőjükké választanak. 1926-ban az FKP Központi Bizottságába is beválasztják, amelynek azóta is megszakítás nélkül tag Ja. Duclos-t 1927-ben harcos szónoklataiért és cikkeiért letartóztatják. Az FKP ellen hajszát folytató Poincaré-kormány bírósága Duclosra 45 év börtönbüntetést szab ki. Még ez év végén a képviselőház felfüggeszti kiszabott büntetését, de már 1928-ban az újabb bebörtönzés elől több évi illegalitásba kényszerül. A harmincas évek elején a nemzetközi munkásmozgalom szervezeteiben együtt dolgozik Dimitrovval. Majd részt vesz a népfront megalakításáért vívott harcokban. 1936-ban Duclost Spanyolországban találjuk, ahol kiveszi részét a Spanyol Köztársaság védelméért folytatott harcokban. Franciaország hitleri megszállása után Duclos, Maurice Thorezzal, az FKP akkori főtitkárával együtt, aláírja a híres július 16-i nyilatkozatot, amelyben ellenállásra szólítja a francia népet a náci megszállók ellen. A megszállás éveiben az FKP illegális akcióinak vezetője és az ellenállási mozgalom kimagasló alakja. A felszabadulás után mint képviselőt többször újraválasztják, éveken át a nemzetgyűlés elnökhelyettese, 1959töl a szenátus tagja. Magas kora ellenére is fáradhatatlanul tovább dolgozik a párt, a munkásosztály és a nemzetközi munkásmozgalom szolgálatában. S

zületésének 75. évfordulóján kívánjuk, hogy a kommunizmus eszméi még sokáig őrizzék meg alkotókedvét és életerejét, amelyet a francia és a nemzetközi munkásmozgalomnak szentelt. A NEHÉZSÉGEK ELLENÉRE Mikor helyezik üzembe o podbrezovái új csöhengefmüvet? W s y SARKALATOS PROBLÉMA (Tóthpál Gyula felvétele) Már hírt adtunk lapunkban arról az önfeláldozó munkáról, amelyet a Podbrezovái Sverma Vasmű dolgozói fejtettek ki, hogy határidő előtt eleget tehessenek a CSKP XIV. kongresszusának irányelveiben kiemelt fontos feladatoknak. A társadalmi munkában ledolgozott órák ezreivel segítették az új, varrat nélküli csövek hengerművének és vonórészlegének építését. Az építőmunkás hiányon többek között úgy segítettek, hogy az új csővonó leendő dolgozóit már kiemelték eddigi beosztásukból és az építkezésen dolgoztak. Jelenleg is 15-tagú csoport, segédkezik az építkezésen. Ä pártszervezet egyesített kötelezettségvállalást kezdeményezett még az év februárjában, amelyet a CKD kivételével aláírt minden szállító cég. A szállító cégek azonban nem tettek eleget kötelezettségvállalásuknak, s így ennek teljesítése csak egyoldalú volt. A június 30i határidőt a szállító vállalatok összehangolatlan munkája folytán nem tartották be. Számos fogyatékosság keletkezett az együttműködésben mind a szerelési, mind az építőmunka terén. A dolgozók azonban nem riadtak vissza a nehézségektől és a szervezési fogyatékosságok ellenére ezekben a napokban próbaüzemre készítették elő az egyik legfontosabb műhelyt, az acélcsöveket rozsdamentessé kiképző részleget. Előzetes próbákét hajtottak végre már egyes hengerszékeken is. A helyzet minapi felmérése reális reményt nyújt arra, hogy mind a négy hengerszéket legkésőbb október 15-ig próbatizembe helyezik. További probléma maradt azonban a kazánház, amelyet a tél beálltáig üzembe kell helyezni, egyébként a próbaüzem a liengerdében a nagy igyekezet ellenére sem indulhat meg. Az építkezés pártszervezetei a problémák megoldása érdekében « legfelsőbb pártszervekí:3z fordultak, egyeztessék központi szinten a szállítók munkáját, hogy a felette jelentős építkezést Podbrezován idejében befejezhessék. (oilcsekí