Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-11 / 216. szám, szombat

674 és 26 év Rimavská Sobota (Rimaszombat) 700 éves Rimavská Sobota (Rimaszombat) már a korai középkorban Gömor-Kishont központja volt. A Lengyelország felé vezető kereskedelmi út mentén vásári állomásként jött létre a XII. században. A Rima-parti települések egyesülése városjogokat kapott, és 1334-ben Róbert Károly már további előjogokat biztosított a város számára, úgyhogy Gijmör termelési, kereskedelmi és közigazgatási központjává lett. A XV. században husziták telepedtek le a városban, majd kétszer is török megszállás áldozata lett a város. A XVIII. században a vármegye székhelye és fontos állomás lett. A napóleoni háborúk idején falai közt fogadta M. I. Kutuzov orosz hadvezért is ... A XIX. században kezdett kialakulni a város forradalmi hagyománya. Éreztette hatását a francia forradalom, a keletszlovákiai parasztfelkelés is. Az 1848-as események 220 Rím. Sobota-i önkéntest ösztönöztek a császárság elleni harcra. A tőkés rendszer idején alig gyár ís csak egy nagyobbfajta műhely volt — miatt Rim. Sobota többé-kevésbé a környék mezőgazdasági' központja, volt. A város új jellege a szocialista kollektivizálás alapján kezdett kialakulni. Bővült a mezőgazdasági termékeket feldolgozó konzerváló ipar, s a konzervAz egykori vármegyeház a régi kiváltságosok pompáját 1971 IX. 11. i fejlődött az ipar a városban, és a lakosság messzi vidéken keresett munkát. A munkásosztály itt már 1902-ben megalakította szakszervezetét, majd 1904-ben csatlakozott az általános sztrájkhoz. 1907-ben a város munkássága már az általános választási jogért harcolt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nagy hatással volt a város munkásságára, akik küldöttei a luceneciekkel együtt tüntettek az oroszországi szovjethatalom mellett. 1918-ban fellázadt a Rím. Sobota-i helyőrség. Ugyanebben az évben újjáalakult a szociáldemokrata párt szervezete, amely a Magyar, majd a Szlovák Tanácsköztársaságért vívott harcokra szervezte a dolgozókat. A városi proletariátus forradalmi kiállása nagy hatást gyakorolt a környék falvaira is. A harc a tanácsköztársaság leverése után sem lankadt, és már 1920ban általános sztrájkkal támogatták a dolgozók politikai követeléseiket. Ebben az időben került a forradalmi munkásmozgalom élére a lubochňai kongresszus résztvevője, a nemrég elhunyt Réthy István. A munkásság harcainak szervezői között már ezekben az időkben ott volt Réthy Erzsébet. Csutor Ede, Pavel Sajban és sokan mások, akik 1921. május 15-én megalapították a CSKP Rim. Sobota-i szervezetét. Ez a szervezet azután a burzsoá köztársaság idején egész Gömörben szervezte, vezette a forradalmi munkásmozgalmat. A kommunisták harcát a fasizmus brutalitása sem törte meg. A Horthy-megszállás idején fenntartották a kapcsolatot a budapesti, a salgótarjáni kommunistákkal és szervezték az együttműködést a Szlovákia területén kialakuló ellenállási mozgalommal. A határon át is segítették a Szlovák Nemzeti Felkelést és részt vettek harcaiban. Az ellenállás egészen 1944. december 21-ig tartott, amikor a II. Ukrán Front Umanszkij tábornok vezette csapatai felszabadították a várost, amely ezen a napon lezárt egy 674 évig tartó időszakot, hogy új lapot nyisson történetében: a felszabadult élet, a szocialista építés útján haladjon tovább mai jubileumáig. A felszabadulás utáni időkben sokáig alakult a város új jellege. A gyér ipar — a konzervgyár nagyüzemmé nőtt. 1964ben felépült »z új korszerú cukorgyár, sörgyár és. malátagyár, korszerűsítették a dohánygyárat. Megkezdődött és arányaiban növekedett a lakásépítés, a közszolgáltatások fejlesztése, az iskolaügyi létesítmények gyarapítása. Változott az életked nek a város lakosai. Tizenkilenc utca és járda kiépítése már meglátszik a város arculatán. A városban tíz közigazgatási, ipari, egészségügyi létesítményt építettek fel az utóbbi hét év alatt. Befejezés előtt áll a Gömöri Múzeum generáljavítása. A város elérkezett a gázfűtés bevezetésének küszöbére... Hogyan látja a város fejlődésében elért eredményeket és a távlatokat a legilletékesebb, a város élén álló nemzeti bizottsági elnök: L e n n e r t Egon elvtárs? — A város lakosságának száma — mondja Lennert elvtárs — a felszabadulás óta megkétszereződött. Azelőtt 26 éves időszak alatt egy kéz ujjain megszámlálható új ház ha épült ...A felszabadulás előtt a városban gyakorlatilag nem volt ipar. Ma üzemeink külföldön is ismert gyártmányokat készítenek. A fejlődés sokoldalú. A fejlődés során, persze, fogyatékosságok is akadnak. Például meggyorsult a lakásépítkezés üteme, de az üzlethálózat kiépítése lemaradt mögötte. A jövőben ezért nagyon ügyelnünk kell a fejlődés arányosságára. — A jövő terveit illetően — folytatja Lennert Egon elnök — felvázoltuk az ötéves távlatot. Terveink kialakítása során ügyeltünk arra, hogy ezek reálisak legyenek, ne ígérjünk olyat, amit képtelenség lenne teljesíteni. Az egyik legjelentősebb beruházás a város rákapcsolása a távolsági gázvezetékre. Megindult Tamásfala városrész csatornázása. A városban az ötéves terv idején 42 beruházási akcióra kerül sor, ebből 25 a vnb kezelésében. Ezenkívül 588 lakás építését kezdjük és fejezzük be. A lakásépítés beruházásai 80 millió koronát tesznek ki. A legtöbb lakás a Partizánok terén és a Központ lakótelepien épül, de építkezünk a Rima-parton és Hlinisko térségében is. Ezen az utóbbi részen 120 lakást szánunk az eddig még gyakran igen rossz viszonyok között élő cigány lakosainknak. Az ötéves terv jelentősebb beruházásai közül megemlíthetjük az ipari tanulóintézetet, a mosóda rekonstruk... az új lakótelepek toronyházai a dolgozó emberek életének szocialista átalakulását jelképezik a hétszáz éves városban. mód. Eltűnt a Sereg, új, korszerű toronyházak nőttek ki a földből. A felszabadulás óta 2358 új lakás épült a városban, újjáépült a vízvezeték-hálózat, az utcák megszépültek, új üdülőközpontok jöttek létre. A 700. évforduló nagy átalakulások idején köszönt a városra. Ez a pezsgés, alakuló új élet jellemzi a jelent Rim. Sobotában. Ezekben a hetekben a város lakosai felmérik az építés eredményeit. Választásokra készül a város, és az a készülődés rányomja bélyegét a városalapítási jubileum ünnepségeire. A legutóbbi választási időszak során a városfejlesztés meggyorsult, kialakult a szocialista fejlődés immár szilárdan körvonalazott koncepciója. Jelentős időszak ei a város életében és érdemes részletesebben felmérni. A látszólagos apróságok is jelentősek az életmód, az életkörnyezet alakulásában. A szolgáltatások pavilonja, az új öntözőautók, úttisztítógépek, az utcai világítás — mindez az utóbbi évek eredménye, és arról tanúskodik, hogy nem a nagy, elkápráztató, ám néha csak formális eredményekre, hanem tényleges — mindennapi szükségletek kielégítésére töreA szocialista népművelésit a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak szeSfertc'ben cióját, a kultúrház építését, az autójavító építését. Négy beruházási akció a város forradalmi munkásmozgalmi hagyományainak ápolását célozza ... Rim. Sobota lakossága nem várja ölbe tett kézzel, mit nyújt neki a társadalom, hanem egyre nagyobb mértékben részt vesz abban a munkában, amely oly szembeszökően megkülönbözteti a legutóbbi negyedszázados fejlődést az elmúlt századok történetétől. A lakosság a CSKP 50. évfordulójának tiszteletére nem kevesebb mint négy és fél miliő korona értékű felajánlást tett, s ezt Július végéig már 80 százalékban teljesítette is. Ez a magatartás, a szocialista építésben való aktív részvétel az, ami a gazdag Rim. Sobota-í forradalmi hagyományok gyümölcsét meghozza. E hagyományok továbbfejlesztésére, további, még gazdagabb gyümölcsöztetésére az 'irányvonalat a CSKP XIV. kongresszusa tűzte ki. A város lakosai tudják, hogy csak ennek az Irányvételnek a legsokoldalúbb támogatása teszi szebbé és gazdagabbá a további évszázadot, amelynek történetét ezekben a napokban kezdik írni. VILCSEK GÉZA CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA XIV. kongresszusának határozata többek között kimondja: „A szocialista ember hatékony nevelése megköveteli, hogy a szocialista társadalom minden része, elsősorban az ideológiai front, egységes hatást fejtsen ki. Jelentős feladat hárul az oktatásügyre, a tudományra, a kultúrára, a tömegtájékoztatási eszközökre, vala mint azokra a társadalmi szervezetekre, amelyeknek közvetlen feladata a dolgozók körében kifejtett oktató-nevelő munka fejlesztése." A CSEMADOK megalakulása óta a párt vezette csehszlovákiai magyar munkásmozgalom hagyományai örökösének tartotta és tartja magát. A népművelési és művészeti tömegmozgalmi tevékenységének meg szervezéséhez az elmúlt két évtized tapasztalatai, a CSKP és az SZLKP kongresszusai és központi bizottsági üléseinek határozataiban rögzített ide vonatkozó alapelvek szolgáltatták a kiindulási alapot. A konkrét gyakorlati munkát csaknem minden esetben megelőzött egy alaposabb elméleti előkészület, mely tisztázta a CSEMADOK céljait és feladatait a népművelés és népművészeti tömegmozgalom területén, figyelembe véve az egységes állami népművelési célkitűzéseket, az adott lehetőségeket és szükségleteket, illetve célokat. A fentebb megnevezett általánosan érvényes alapelveknek a figyelembevétele mellett szükséges volt szövetségünk munkájában o'iyan specifikus munkaformákat is kialakítani, amelyek nemzetiségi életünk feltételeiből adódnak. Mindezek mellett természetesen minden tevékenységünk célja kell, hogy legyen és maradjon az új típusú szocia'iista ember nevelésének az elősegítése. Szükséges tehát, hogy a CSEMADOK minden egyes választott és alkalmazott szerve tudatosítsa: a CSEMADOK, mint kulturális szerv elsődleges fel

; adataként kell, hogy kezelje a magyar dolgozók között vég zendő kulturális-politikai-nevelő munkát. Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának, valamint Szlovákia Kommunista Pártja idei kongresszusának határozatai a kulturális-politikai nevelés területén arra köteleznek bennünket, hogy népművelési munkánkat még fokozottabb formában mint eddig, úgy irányítsuk és szervezzük, hogy az maximálisan elősegítse: a) a CSKP és az SZLKP politikájának népszerűsítését b) a magyar dolgozók, CSEMADOK-tagok ideológiai és világnézeti nevelését c) erkölcsi, politikai és a szocialista hazafiságra való nevelését d) a nemzeti bizottságokba és a Nemzetgyűlésbe való 1971es évi választások teljes győzelmét. A SZAKMAI NEVELÉS terén célunk az, hogy az állami kulturális szervekkel és a Szocialista Akadémiával közösen elősegítsük a szakmai továbbképzést. Erre elsősorban azért van szükség, mivel szocialista társadalmunkban jelentős szerep hárul a szakmai nevelésre és — mondjuk meg őszintén — itt még sok pótolni való van a magyar dolgozók körében. Az általános kulturális színvonal emelése érdekében nagy gondot fordítunk az utóbbi időben az irodalom népszerűsítésére. Ezzel célunk, hogy minél szélesebb körben népszerűsítsük a haladó klasszikus és mai szépirodalmi műveket, a politikai és szakirodalmat. A népművelési tevékenységünk színvonalának emelése és a hazai magyar tudományos élet feltételeinek megteremtése érdekében a CSEMADOK Központi Bizottsága mellett néprajzzal, nyelvműveléssel, helytörténettel, honismerettel és irodalommal foglalkozó szakemberekből munkaközösségeket szerveztünk. Ezen munkaközösségek tanácsadó jogkörrel rendelkeznek. A CSEMADOK járási bizottságai melíett tanácsadó testületeket, népművelési szakbizottságokat szervezünk, melyek irányítják és segítik a külön..„ző népművelési munkaformák, szakkörök munkáinak eredményesebbé tételét. Népművelési munkánkoan nagy jelet, tősége van a különféle történelmi, művészeti, egészségügyi, mezőgazdasági és különböző tudományokkal foglalkozó előadásoknak. De főleg a történelmi-honismereti tevékenységet kívánjuk fokozni a jövőben és ezen belül a következő feladatokat tartjuk fontosnak: a) a járási honismereti szakbizottságok munkájának kiszélesítése, b) a széAes körű honismereti — történelmi előadások, helytörténeti előadások előkészítése, c) kulturális-történelmi emléknaptárak összeállítása a CSEMADOK helyi szervezetei számára, d) a CSEMADOK helyi szer-_ vezetein beiül krónikaírás elvi megalapozása, e) a járási honismereti szakcsoportok által végzendő viszszaemlékezések lejegyzése gyakorlati módszereit bemutató segédanyagok kidolgozása a munkásmozgalom résztvevőinek visszaemlékezéseit gyűjtő közösségek számára, f) minden járásban arra törekszünk, hogy a járás haladó • történelmi nevezetességeiről |.személyekről, eseményekről) való megemlékezések mellett nagyobb szerep jusson a munkásmozgalom haladó hagyományainak, ezek képviselőinek a megemlékezésére, g) a központi és járási jellegű szemináriumok és aktívák rendszeresítése az előadók szakmai továbbképzése céljából. SAJÁTOS FELADATAINK közé tartozik a magyar dolgozók iskolán kívüli művelődésének elősegítése mel'iett a különböző általános, közép- és szakiskolákon, valamint egyetemeken és főiskolákon való továbbtanulás lehetőségeinek a propagálása és szervezése az iskolai szervekkel közösen. Természetesen itt elsősorban a magyar pedagógusok segítségét várjuk. Szükséges lenne, hogy minden értelmiségi dolgozó, mérnök, orvos, technikus, közgazdász, de nem utolsó sorban á magyar pedagógus bekapcsolódjon az iskolán kívüli népművelésbe és szakmai képzettségéhez mérten segítsen olyanná vá'iriia a népművelésnek, hogy abban az értelmiség művelődése (önművelése)'is helyet kapjon éppúgy, mint az ipari vagy mezőgazdasági dolgozóé. A pedagógus nem feledkezhet meg hagyományos feladatkörének ellátásáról és vegyen példaképe a többi értelmiségi dolgozónak az iskolán kívüli népművelésben. A politikai életszféra megteremtése meilett a kulturális élet, a közművelődés lehet az a közeg, amelyben kialakulhat a közéleti értelmiség. Korunknak és népünknek nagy szüksége van erre. Az értelmiség elsődlegesen <l népművelésben igazolhatja közéletiségét. Ezt kívánjuk tőlük, erre nyújtunk lehetőséget és ehhez kérjük segítségüket. A KORSZERŰBB, a társadalmi igényekkel és a tömegekkel szorosabb kapcsolatban levő népművelés új lehetőségeit maga a gyakorlat formálja. Természetesen ez csak is úgy és csakis akkor érhet el kimagasló és a társadalom minden rétegének megfelelő, illetve minden rétegére ható eredményeket, ha az egyes társadalmi és tömegszervezetek, állami és kulturális intézmények, ipari és mezőgazdasági üzemek összehangolják terveiket, szükségleteiket és lehetőségeiket. Mi, a CSEMADOK dolgozói, hisszük és valljuk a közös út adta lehetőségeket, a párt szerveinek irányításával biztosítjuk a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak teljesítését, melynek egyik pontja. így szól: „Kialakulták a feltételek népünk nyugodt életéhez és munkájához, a szocialista állam és szervei teljesítik funkcióikat, a társadalmi szervezetek pedig a szocialista elvek szellemébsn dolgozzanak." BODNÁR BÉLA, a CSEMADOK KB osztályvezetője