Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-11 / 216. szám, szombat

Népgazdaságunk dinamikusan fejlődik, és szüntelenül nü a dolgozó nép életszínvonala (Folytatás ax 1. oldalról) Ez az eredménye a népek, a kom­munisták és a párionkívüliek mil­liói támogatásának és munkájá Bak. Mindez, amit csinálunk, nem ön­célú. Azért csináljuk, hugy javul­jon a dolgozók millióinak élete, hogy állandóan emelkedjen a la­kosság élet- és kulturális színvo­nala. Ezen a téren ebben az év­ben is tettünk valamit. Nagyon fontos volt például, hogy bizto­sítsuk pénzünk szilárdságát. Az emberek még nem is olyan régen aggódtak megtakarított pénzük miatt, és ez különféle pánikot okozott. Koronánk szilárd, min­denki tndja, hogy megbízhat ben­ne, hogy valamit vehet érte. Ezért fordítottunk nagy gondot a belső piac kielégítő és folyamatos ellá­tására. Mindenki, aki ebben az ál­lamban él, igazolhatja, hogy az ellátás akár élelmiszerekből, akár iparcikkekből, régóta nem tapasz talt színvonalat ért el. Ez azon­ban nem önmagától alakult ki így. Ez megköveteli egyrészt a becsü­letes mnnkát a termelésben, a rugalmasságot a kereskedelem szakaszán, és megkövetel bizonyos külkereskedelmi módosításokat is. Egyesek azt mondják, hogy a folyamatos hús, tojás-, vagy vajellátás, vagy az iparcikkek­kel való ellátás magától értető­dő szükségszerűség. Igen. En­nek kellene lennie, és azt akar­juk, hogy ez legyen. Csak nem szabad elfeledni, hogy ez a múltban nem volt magától érte­tődő, hogy itt felfordulás volt, válsághelyzet volt, és a mai színvonal elérése nagyon céltu­datos és következetes politikai és szervezési munkát követelt. Más intézkedéseket is hoztunk és hozunk az életszínvonal megszilárdítása és emelése ér­dekében. Májusban jelentős mértékben csökkentek az árak, javították néhány szakaszon a fizetést, és most további szociá­lis intézkedések javaslatát ter­jesztjük pártunk Központi Bi­zottsága elé. Ez a javaslat első­sorban a régi nyugdíjasokra és a sokgyermekes családokra vo­natkozik. Tudjuk, hogy minden problémát nem oldunk meg egy fél év, vagy egy év alatt. Mert ezek évtizedeken át halmozód­tak fel. Attól függően, hogyan dolgozik a termelés, hogyan si­kerül teljesíteni a népgazdasá­gi tervet, javítjuk majd lépésről lépésre a helyzetet az életszín­vonal területén és szociális té­ren is. Nem elégedhetünk meg azzal, amit elértünk. Előre kell ter­vezni, gondolkodni afelett, ho­gyan fejlődjön tovább egész tár­sadalmunk és népgazdaságunk. Erről beszéltünk XIV. kongresz­szusunkon is, amelyen azon kí­vül, hogy lezárta a múlt izga­tott nehéz éveit, minden szaka­szon kidolgoztuk szocialista társadalmunk fejlesztési prog­ramját. Fel kell számolnunk a régi problémákat, amelyek néhol 10—15 év alatt halmozódtak fel, és egyidejűleg gondot kell fordítanunk arra, hogy a cseh­szlovák népgazdaság, a fejlett ipari állam gazdasága lépést tartson a világgal, hogy meg­erősítsük a haladást biztosító szakágazatokat. Ezen a téren bőségesen akad probléma. Ugyanis iparunk szerkezete, amely 100 vagy még több év alatt alakult kl, már nem felel meg a mai szükségleteknek. A mai helyzet, államunk belső problémái, a szocialista orszá­gokkal megvalósítandó integrá­ció és kooperáció, a tudomány és a technika vívmányai új és újabb kérdésekre követelnek vá­laszt. Ezek megoldását az öt éves tervben kezdjük meg. Ezek nagy problémák és ezek megol­dásával akarjuk fejleszteni nép­gazdaságunkat, és kialakítani a bázist népünk életszínvonala to­vábbi emelése számára. Igaz, hogy akadnak kisebb problémák, amiket gyorsabban meg lehetne oldani. Ezekről minden alkalommal beszélünk, és lehet, hogy emiatt már bosz­szankodnak. De beszélni kell róluk, mindaddig, amíg meg nem oldják őket. Ilyen problé­mákat okoz a felelőtlenség, a rendetlenség, a hanyagság, ami emberek ezreinek az életét ne­hezíti meg. Ezek ellen harcolni kell, ezek a múlt bűnei. Létezé­sükbe nem nyugodhatunk bele. A rendellenességek felszámolá­sa annyit jelent, hogy nagyobb költségek nélkül kellemessé te­hetjük az emberek életét. A Szabad Európa Rádió, amely mind ez ideig szívesen avatkozik bele ügyeinkbe, most olyan különféle jelszavakat hir­det, mint pl. „Aki nem lop, meglopja családját". Ha az ember ezt hallja, akkor ez a szellemesség nevetésre készteti. De az is igaz, hogyha rendsze­resen ilyen jelszavakat dobnak be a köztudatba, szükségsze­rűen megkérdezzük, mit akar­nak elérni, kinek az ötlete ez, kinek az erkölcsét fejezi ki? Ez a tolvajok és az élősködők erkölcse! A munkásosztály, a becsületesen dolgozó ember, a szocialista társadalom erkölcse más: becsületes munkáért be­csületes pénzt, és aki nem dol­gozik becsületesen, az közvetve vagy közvetlenül a társadalmat is, saját családját is meglopja, és az ilyenek ellen természe­tesen harcolnunk kell. Természetesen nálunk is akadnak olyan emberek, akik a nyugati demoralízációs hullá­mokon érkező népszerű jelsza­vakkal dobálóznak. Ezért szün­telen és aktívan harcolni kall a rendért, az élősködők, a ló­gósok ellen, és minden felelőt­lenség ellen a pártszervezetek­ben, a szakszervezetekben, az ifjúsági szervezetekben és a gazdasági szervezetekben stb. Mély meggyőződésem, hogy ezt a magatartást dolgozó népünk hatalmas többsége támogatja, mivel a dolgozó nép hatalmas többsége becsületes munkával akarja jobbá tenni az életét, nem pedig csalással és feketé­zéssel. Rámutatott a felelőtlenségnek egy látszálag kis példájára. Ezen a héten tanácskoztunk a kerületi pártbizottságok vezető ttikáraival. Néhány elvtárs egyebek között rá­mutatott, hogy egyre gyakoribb a tűz az üzemekben, a mezőgazda­sági termékek raktáraiban és má­sutt. Milliós értékek válnak hamu­vá. £N úgyszólván minden esetben megállapítják, hogy hanyagságról, durva könnyelműségről volt sző. Az egyik üzemben leégett a mű­hely, amelyben vegyianyagokkal dolgoznak. Mindenki tudja, hogy ez veszélyes, minden hirtelen a levegőbe repül, és az úristen sem menthet ineg semmit. Egyes he­lyeken hiányzik a legalapvetőbb megelőzés is. És ezért milliós ká­ruk keletkeznek, amelyek nekem vagy Snöknek nem okoznak fej­fájást, hiszen más kerületről van szó, de végül is mindez a népgaz­daság közös tálának a terhére megy. A kormányban, s más vo­nalon is, már előkészítik az in­tézkedéseket, hogy a felelős sze­mélyek ezen a téren is teljesítsék feladatukat. A sikereket elősegítő tényezők között kell említeni államunk va­lamennyi osztályának és társadal­mi rétegének — a munkásoknak, a parasztoknak és az értelmiség­nek — pulitikai szövetségét. A modern fejlett állam nagyon bo­nyolult mechanizmus. Ha egyik része csődüt mond, a következmé­nyek másutt azonnal megmutat koznak. Ha a bányászok nem tel­jesitik a tervet — hála istennek túlteljesítik —, akkur ennek kö vetkezményei azonnal érezhetők az energetikában és az egész nép­gazdaságban. A burzsoá propaganda kam­pányt folytat, és úgy akarja fel­tüntetni, mintha egész értelmisé­günk a szocializmus ellensége len­ne, mintha szemben állna a rend­szerrel, s ezzel az ellenzéki gon­dolattal akarja megfertőzni az emberek tudatát. De nézzünk szét országunkban — igaz ez? Nem igaz! Általánosítják kis csoportok magatartását, amilyenek minde­nütt találhatók, és ezek nézetét akarják ráfogni az egész értelmi­ségi rétegre. Igen. Vannak külö­nösen Prágában, és néhány na­gyobb városban maroknyi szélső­séges csoportok, amelyeket meg­tévesztett 1968—1969 politikája, és nem akarnak belenyugodni vere­ségükbe. De ezek elszakadtak dol­guzá népünk nagy áramától. Az a vágyuk, hogy dicséretet kapjanak a burzsoá sajtótól, a nyugati pro­pagációs központúktól. Ezek az emberek azonban már csak szá­raz levélkék népeink zöld fáján. Az értelmiatg döntő többsége — a technikusok, a tanítók, ar or­vosok ás másuk — munkások és parasztok gyermekei, a dolgozó nép gyermekei, akik becsületesen végzik munkájukat, hozzájárulnak társadalmunk fejlődéséhez, és je­lentős többségben becsületesen szolgálják népünket. Igaz, hogy 1968—1969-ben igen sok ember megingott. Azok, akik szervezték az ügyeket, tudták, mit csinálnak. Az embe­rek egy része azonban a párt­és az állami szervek akkori gyenge és helytelen vezetésé­nek hibájából megtévedt. Ezért így kell elosztani: mi senkit nem utasítunk el, aki becsülete­sen akar segíteni szocialista társadalmunk fejlesztésében. Aki pedig ellenséges pozíciókra kerül, annak nyíltan megmond­juk, hogy előbb vagy utóbb tel­jesen megbukik. A politikai, gazdasági és szo­ciális téren kialakult jelenlegi kedvező helyzetben kerül sor ebben az évben a választásokra. A Jövő héten pártunk Központi Bizottsága és a Nemzeti Front elé terjesztjük a javaslatot, hogy az általános választásokat november végén tartsuk meg. Az illetékes párt- és társadalmi szervek határoznak a javaslat felől. Ha jóváhagyják, akkor nyíltan és becsületesen mond­juk el népünk millióinak, hogy milyen volt a helyzet, hogyan alakult az évek során, mit ér­tünk el és hol vannak problé­máink, és mit tervezünk, merre akarunk a jövőben haladni. Mély meggyőződésünk, hogy minden becsületes ember elis­meri azokat a vívmányokat, amiket szocialista rendünk har­colt ki dolgozóink számára. Megérti a nagyszabású távlato­kat, és támogatni fogja a vá­lasztott irányt. Arról van szó, hogy mindazokba a szervekbe, amelyek községeinket, váro­sainkat, járásainkat és kerüle­teinket fogják igazgatni, s ame­lyek össznemzeti és állami te­vékenységet fognak folytatni, a dolgozók, a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, a fia­talok és a nők legjobb képvi­selői kerüljenek. Meggyőződé­sűnk, hogy ez egész szocialista rendszerünk megszilárdulásához vezet. Befejezésül legalább röviden szeretnénk megismételni: az or­szágunkban szerzett tapasztala­tok azt mutatják, hogy a még létező valamennyi probléma és fogyatékosság ellenére ügyeink jól haladnak, és megvannak a feltételek, hogy még jobban ha­ladjanak, hogy felszámoljuk a fogyatékosságokat, hogy dolgo­zó népünk élete minden nappal és évvel teljesebb, gazdagabb és elégedettebb legyen. Ez minden munkánk értelme, és ez a poli­tikánk tartalma is. Fábry István, a Szlovák Nem­zeti Tanács alelnöke tegnap lá­togatást tett a Csehszlovák Rá­dió központi székházában, ahol dr. Miloš Marko, a Csehszlo­vák Rádió szlovákiai Igazgató­ja, valamint Jakál István, a Csehszlovák Rádió magyar osz­tályának főszerkesztője fogad­ta. Ezt követően részt vett a Csehszlovák Rádió magyar osz­tálya pártszervezetének nyilvá­nos gyűlésén, ahol az aktuális politikai feladatokról beszélt. Kiemelte a tömegtájékoztatási eszközök, a rádió, a televízió és a sajtó nagy jelentőségű sze­repét a közeledő választások­kal kapcsolatban. Egészséges és józan optimizmussal eredményeit (Folytatás az 1. oldalról) gosságát célzó törekvések ered­ményével sem. A fejlődés negatív vonásait párt- és állami szervek elem­zik és intézkedéseikkel az ál­lami terv feladatainak teljesí­tését szolgálják. Tisztában kell lennünk azzal, hogy most te­remtjük meg a feltételeket az egész ötéves terv sikeres telje­sítéséhez, amely tervet pártunk XIV. kongresszusa a fejlődés józan, reális, de igényes prog­ramjaként jellemzett. Az elmúlt két évben elért eredmények, a dolgozók inicia­tívája, amely megmutatkozott a CSKP 50. évfordulójának tisz­teletére kibontakoztatott ver­senyben, a munkások, a szö­vetkezeti parasztság és az ér­telmiségi dolgozók tehetsége és eltökélt akarata indokolja azt az állításunkat, hogy tő­lünk függ a nehézségek leküz­dése, és az, hogy elérjük a CSKP XIV. kongresszusán kitű­zött célokat. Tudjuk, hogy pártunk XIV. kongresszusa a bányaipari és energetikai szakágazatok fel­adatait mint egész népgazdasá­gunk legfontosabb problémáit helyezte előtérbe. A XIV. kongresszus népgaz­daságfejlesztési irányelve kije­lölte azokat a feladatokat, amelyek mind a termelés ter­jedelme, mind az építkezés, de a tervezett idő szempontjából is egyedülállóak köztársasá­gunk, de Szlovákia történelmé­ben is. Annak ellenére, hogy további tüzelőanyagipari és energetikai forrásokat tárunk fel, beleszá­mítva az atom- és vízerőmüvek építését is, egyre nagyobb kö­vetelmények várnak a barna­szén- és lignitbányákra. 1975­ben a fejtés az idei - tervezett 6 millió 610 ezer tonnáról 7 millió 710 ezer tonnára nő. E feladat teljesítése érdekében nagyon igényes beruházási fel­adatokat kell elvégezni. Az 5. ötéves tervben a szén- és lig­nitbányák szakaszán a beruhá­zások összege 1 milliárd 120 millió korona, ami közel há­romszor több, mint az előző ötéves terv Időszakában. Hang­súlyozni szeretném: a tüzelő­anyag-energetikai mérleg fe­szültsége megköveteli, hogy idejekorán ós kifogástalan mi­"T megnyitása (CSTK) — Tegnap Brnóban ünnepélyes keretek között meg­nyitották a XIII. nemzetközi gépipari vásárt. A világ gépiparának ezen az évről évre népszerűbb szemlé­jén az idén a szocialista és a tőkésországokból 1500 kiállító mutatja be gyártmányait. Vladimír Štroner, Brno pol­gármestere megnyitó beszédé­ben üdvözölte a párt és az ál­lami szervek képviselőit, a kül­döttségeket és a hivatalos ven­dégeket. Ezután Andrej Baröák szö­vetségi külkereskedelmi minisz­ter tartott beszédet. Hangsú­lyozta, hogy az idén a társa­dalmi életünk szempontjából rendkívül jelentős eseményt, Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongresszusát Fábry István, az SZNT alelnöke a rádió követő időszakban nyíltak meg a kiállítás kapui. Rámutatott, hogy a XIV. kongresszus érté­kelte és lezárta társadalmunk elmúlt fejlődésének bonyolult szakaszát és kijelölte hazánk­ban a szocializmus építésének céljait. A kongresszus joggal mutatott rá azokra a kifejező eredményekre, amelyeket a szo­cializmus építése során az élet­színvonal és a kulturális szín­vonal növekedésében, a társa­dalmi termelés és annak anyagi alapjai fejlődésében, továbbá dolgozóink társadalmi és szo­ciális biztonságérzetének meg­szilárdításában elértünk. Az eredmények népgazdasá­gunk és külkereskedelmünk to­vábbi dinamikus fejlődésének szilárd alapja. A csehszlovák gépipar — hangsúlyozta a miniszter — a nemzetközi munkamegosztásba nemcsak a kivitellel kapcsoló­dik be, habár ennek nagy je­lentőségé van. A követelmény azonban mindenekelőtt a ter­melés hatékonyságának és mű­szaki színvonalának növelése, a magasabb fokú koncentráció és szakosítás, és ezt a mi fel­tételeink között csak a nemzet­közi munkamegosztás révén ér­hetjük el. Ezzel kapcsolatban Barčák miniszter hangsúlyozta, a KGST 25. ülésszakán elfogadott komplex program rendkívül nagy jelentőségét. Beszéde befejező részében annak a reményének adott ki­fejezést, hogy az eddigi évek­hez hasonlóan ezen a vásáron is új kapcsolatok létesülnek és a meglevők elmélyülnek, és számos nagy jelentőségű ke­reskedelmi szerződés megköté­sére kerül sor. nőségben teljesítsük a beruhá zási feladatokat. Rendkívül igényes feladatok várnak mind az időpontok, mind az építkezés bonyolultsá­ga szempontjából a tranzitgáz­vezeték építőire. A rendkívül előnyös feltételek és kiváló mi­nősége miatt a szovjet földgáz iránt jelentős érdeklődést tanú­sítanak egész Nyugat-Európá­ban. A szovjet, valamint az osztrák, olasz, az NDK és az NSZK-beli partnerekkel megkö­tött jelenlegi egyezmények igé­nyessége szempontjából a tran­zit gázvezeték joggal nevezhe­tő az évszázad építkezésének. Megállapíthatjuk, hogy építő­ipari vállalatainknak, elsősor­ban ís a Hydrostavnak a He­gesztési Kísérleti Intézet és más szervezetek segítségével sikerül ezt az igényes felada­tot fokozatosan teljesíteni. Az SZLKP Központi Bizottsá­ga, a Szlovák Szocialista Köz­társaság kormánya és a Szak­szervezeti Szövetségek Szlová­kiai Tanácsa nagyra értékeli azt a kezdeményezést, melyet az önök szakágazatainak dol­gozói pártunk 50. évfordulója és XIV. kongresszusa tisztele­tére kibontakoztattak. Talán soha a múltban nem láthattunk a fejtésben ennyi üzemi, válla­lati és csehszlovák rekordot, mint ebben az időszakban. Kü­lönösen jelentős, hogy elsősor­ban nem a fizikai munka ered­ményezte a sikereket, hanem mindenekelőtt a technikai vív­mányok nagyszerű kihasználá­sa. Helyes lesz, ha most az él­vonalbeli bányászoknak és más szakaszok legjobb dolgozóinak tapasztalatait úgy használják ki, hogy hatékonyan hozzájá­ruljanak az egész évi feladatok teljesítéséhez, valamint a jövő évi feladatok sikeres teljesíté­sét célzó feltételek kialakításá­hoz. A fejtés terén elért eredmé­nyek azonban tüzelőanyag­energetikai gazdálkodásunknak csak egy részét képezik. Nem kevésbé fontos kérdés, e leg­értékesebb természeti kincsünk kihasználása és gazdaságos fel­használása. Éppen azért, mert nagyon jól tudjuk, mennyi igye­kezetet, fáradságot követelt meg a bányászok részéről az, hogy a szénellátás helyzete el­érje a kívánt színvonalat, nem lehetünk elégedettek azzal, ahc gyan a szénnel gazdálkodunk. Tények bizonyítják, hogy a tüzelőanyag és az energia fel­használása nálunk nem kielé­gítő. Tudatában vagyunk an­nak, hogy lényeges javulást ezen a téren nem érhetünk el egyik napról a másikra, hanem céltudatos munkát kíván a fel­adatok megoldásának műszaki, de politikai megközelítése is mind az energetikában, mind azokban a szakágazatokban, amelyek befolyásolják a nép­gazdaság energiahelyzetét. A bányászok bizonyosan megértik, hogy a bányaiparban eszközölt beruházásokon kívül szükség van arra is, hogy korszerűsít­sük a kazánparkunkat. Az 1971 évi tervfeladatok ki­jelölésénél kitűztük a gazdasá­gi szervezetek és vállalatok számára azt a célt, hogy eb­ben az évben az előző évi va­lóságos szükséglethez viszo­nyítva a tüzelőanyag- és az energiamennyiség 1,5 százalé­kát megtakarítsák. Az ellenőr­zés azt bizonyítja, hogy az eredmények ezen a téren nem kielégítőek. Lenárt elvtárs beszéde továb­bi részében foglalkozott a mun­kaerő-utánpótlás kérdéseivel, a szakágazat dolgozói szaktudá­sának növelésével és rámuta­tott arra, hogy az anyagi érde­keltség terén az egész társada­lom mindent elkövet, hogy ily módon is értékelje a bányászok önfeláldozó munkáját. Beszéde végén rámutatott, hogy az ágazatok dolgozói nem lépnek üres kézzel a választási urnák elé, mert az elért ered­ményekre büszkék lehetnek. De nem is üres ígéretekkel ve­szünk részt a választásokon — jelentette ki az SZLKP KB első titkára — azt mondtuk és azt mondjuk, ahogyan ma dolgo­zunk, úgy fogunk holnop élni! 1971. IX. 11.

Next

/
Thumbnails
Contents