Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-10 / 215. szám, péntek

BULGÁRIA ÜNNEPELT Szófia — Bulgária 1944. szeptember 9-i forradalmának és felszabadulásának 27. évfor­dulóját a hagyományoknak megfelelően nagyszabású fel­vonulásokkal ünnepelték meg csütörtökön a bolgár dolgozók. A szófiaiak színes, optimista hangulatot sugárzó seregszem­léjét — amelyen több mint két­százezren vettek részt — a Di­mitrov Mauzóleum mellvédjé­ről Todor Zsivkovval, a BKP Központi Bizottságának első titkárával, az államtanács elnö­kével, Georgi Trajkovval, a Földműves Népi Szövetség tit­kárával, a nemzetgyűlés elnö­kével és Sztanko Todorov mi­niszterelnökkel élükön megte­kintették a párt és a földmű­ves szövetség vezetői, az ál­lamtanács és a kormány tagjai. A több mint kétszáz szófiai üzemet, a különböző tudomá­nyos és kulturális intézménye­ket képviselő felvonulók transz­parenseiken ismertették kima­gasló termelési eredményeiket, éltették a nyolcvan éves bolgár pártot, a párt idén elfogadott új programját és az ország új al­kotmányát, Bulgária megbont­hatatlan szövetségét és barátsá­gét a Szovjetunióval és a többi szociailsta országokkal. A szófiaiak színes seregszem­léjén részt vett a csehszlovák parlamenti küldöttség is, mely prof. dr. Dalibor Hanes, a Szö­vetségi Gyűlés elnöke vezeté­sével hivatalos, baráti látogatá­son tartózkodik Bulgáriában. A szovjet küldöttséget Alekszej Tupoljev, a világhírű repiilő­géptervező vezette. A szófiaihoz hasonló felvonu­lásokat rendeztek csütörtökön az ország valamennyi városá­ban és falujában. A fővárosban este a BKP Központi Bizottsá­ga, a bolgár államtanács és a kormány nagyszabású ünnepi fogadást adott a 27. évforduló tiszteletére. Peking tarthatatlan doktrínája Agressziós készülődés Khe Sanh térségében A Laoszi Hazafias Front emlékirata 0 Ky manőverezik O A Thieu-rendszer szemforgató ajánlata Saigon — Amerikai helikop­terek szerdán több hullámban csaknem kétezer dél-vietnami katonát szállítottak az elha­gyott Khe Sanh-i támaszpont közelébe, ahol előkészületek folynak a tavaszi laoszi invá­zió óta legnagyobbnak ígérke ző Larti Son 810 fedőnevű had­műveletre, melynek célja, hogy elvágja a hazafiak utánpótlási vonalait. Az immár három hó­napja tartó hadműveleti elő­készületek során "összesen 22 ezer saigoni katonát szállítot­tak a Khe Sanh-i támaszpont közelébe. A Saigontól 190 kilométerre levő Rach Gia városban a rend­őrség összecsapott Thieu ülnök távozását követelő több mint ezer háborús veteránnal. A rendőrség tüzet nyitott a Thieu lemondásáért és új választások kiírásáért tüntetőkre. K y dél-vletnamt alelnök új­ságíróknak nyilatkozva ismé­telten megerősítette. hogy amennyiben Thieu lemondana elnöki tisztségéről, ő három hónapra átvenné az elnöki ha­talmat, s ez alatt az idő alatt valóban szabad és demokrati­kus választásokat szervezne. (A dél-vietnami alkotmány értel­mében az elnök lemondása ese­tén háromhónapos Időszakra az alelnökre ruházzák áí az elnö­ki hatalmat.) Ky kijelentette, hogy az ő általa előkészített választásokon Thieu és Minh tábornok lenne az elnökjelölt, ő maga pedig, csakúgy mint most, nem szerepelne a vá­lasztási listáikon. Hanoi — A Laoszi Hazafias Front Központi Bizottsága em­lékiratot tett közzé, amelybeni élesen elítélte thaiföldi zsoldo­sok bevetését a Laosz elleni saigoni—amerikai agresszió so­rán. Az emlékirat szerint je­lenleg több mint húszezer thai­földi katona tartózkodik Laosz területén, nem számítva a ha­tár mentén betörésre készen felsorakozott alakulatokat. Az emlékirat felszólítja a vi­lág összes kormányait és a nem­zetközi szervezeteket, hogy ha­tározottan ítéljék el az Egye­sült Államok és cinkosai lao­8 n« 1971. IX. 10. Oj Delhi — A keletpakisztá­ni menekültek özöne igen ne­gatívan hat India gazdasági éle­tére és gátolja az országot tár­sadalmi-gazdasági problémái­nak megoldásában — állapítja meg az indiai kormány Új-Del­hiben nyilvánosságra hozott bulletinje. Az indiai kormány adatai szerint a Kelet-Pakisz­tánból Indiába menekültek szá ma már meghaladja a 8 millió főt. A menekültek mintegy 70 százaléka a számukra külön lét­rehozott táborokban nyert elhe­lyezést. Mint a bulletin adataiból ki­tűnik, a menekülők száma nem csökken. Nyugat Bengáliában, Assamban és Tripura területen mintegy 600 menekült-tábort hoztak létre. A menekülteket az indiai kormány anyagi tá­mogatásban és orvosi ellátás­ban részesíti. szi agresszív katonai cselekmé­nyeit, s támogassák a Laoszi Hazafias Front június 22-i bé­kejavaslatait, s tegyék lehető­vé a laoszi népnek, hogy ide­gen beavatkozás nélkül maga rendezze belső kérdéseit. A VDK Nemzetgyűlésének ál­landó bizottsága, meghallgatva az Illetékes miniszterek jelen­tését az árvíz következményei­ről s a vele kapcsolatos intéz­kedésekről, megállapította, hogy az árvízveszély valóban súlyos, de a párt, az állami szervek és a nép elszántságot tanúsít, hogy minden erejével az égető problémák megoldásá­ra és az elemi csapás követ­kezményeinek mielőbbi kikü­szöbölésére törekedjék. Külföldi forrásokból ismere­tessé vált, hogy a Nguyen Van Thieu bábrezsim színpadi bohó­zatba illő lépést tett: felajánlot­ta „anyagi segítségét az észak­vietnami árvízkárosultaknak". A bohózatba illő „segélyaján­lattal" a Thieu bábkormányzat szégyentelenül leplezni próbál­ja az amerikai imperializmus támogatásával folytatott bűnös háború agressziós lényegét, s a dél-vietnami nép ellen elkö­vetett barbár bűneit. A VDK határozottan elítéli a saigoni bábadmlnisztáció gyalázatos szemfényvesztését, A SZOVJETUNIÓ Legfelső Tanácsának küldöttsége, amely Alekszandr Ljasko vezetésével tartózkodott Chilében, befejez­te hivatalos látogatását. ANDREJ GROMIKO szovjet külügyminiszter fogadta Vahit Halefogiu török külügyminisz­ter-helyettest, valamint a kül­ügyminisztérium politikai ter­vezési osztályának főigazgató­ját. EDWARD GIEREK, a LEMP KB első ttikára fogadta Luigi Longot, az Olasz Kommunista Párt főtitkárát. Az eszmecserét rendkívül szívélyes légkör jel­lemezte. CSEHSZLOVÁKIA nemzeti napját tartották tegnap a bu­dapesti Vadászati Kiállításon. A budaörsi lőtéren, ahol a csehszlovák vadászfegyvereket próbálták ki, megjelent Fehér Lajos miniszterelnök-helyettes is. AZ URUGUAYI tupamarok ál­lítólag azt tervezik, hogy sza­badon bocsátják Geoffrey Jack­sont, Nagy-Britannia január 8­án elrabolt uruguayi nagyköve­tét. SCHUMANN francia külügy­miniszter, «ki hivatalos látoga­táson a Magyar Népköztársa­ságban tartózkodik, folytatja tárgyalásalt Péter János ma­gyar külügyminiszterrel. A NATO hadgyakorlata, amely a napokban fejeződött be, több mint kétmillió márka kárt oko­zott a nyugatnémet mezőgazda­ságnak. A SZOVJETUNIÓ és az Egye sült Államok a jövő hónapban tárgyalásokat kezd a tengeri Incidensek, összeütközések el­kerülésére. A BRIT kormány lemondta két angol hadihajó máltai lá­togatását, amelyek a szigetor­szág nemzeti ünnepére érkez­tek volna Valetta kikötőjébe. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK fi­zetési mérlege ebben a gazda­sági évben, előrejelzések sze­rint 27—28 milliárdos deficitet mutat majd ki. ROMÁBAN ülést tartott az Olasz Kommunista Párt elnök­sége, amelyen az ország politi­kai és gazdasági helyzetével foglalkoztak. George L. Jackson - a fajüldözés újabb áldozata A VILÁG HALADÓ közvéle­ménye mély megrendüléssel fo­gadta George L. Jackson, egy 29 éves néger fiatalember meg­gyilkolásáról szóló hírt, aki az Egyesült Államokban dühöngő fajüldözés brutális tettének lett az áldozata. Hivatalos jelentés szerint az USA egyik legismertebb börtö­nében, a kaliforniai San Quen­tinben állítólag lázadás tört ki, melynek szervezője George L. Jackson volt. A lázadók meg­próbáltak menekülni, ami nem sikerült, s közben három fehér börtönőr és három fogoly, köz­tük Jackson is, életét vesztette. E rövid hír azonban még az igazság látszatát is nélkülözi; ugyanis az Egyesült Államok egyik leggondosabban őrzött börtönéről van szó: 6 méter magas fal veszi körül — ame­lyen keresztül Jackson csak csodával határos módon tudott Az Izvesztyija szerda esti száma közli G. Apalin terjedel­mes cikkét a kínai vezetők je lenlegi külpolitikájáról; Tartha­tatlan doktrína" címmel. A cikk a többi között megállapítja: A kínai vezetők jelenlegi kül­politikájuk alapjául a „harc a két szuperhatalom monopóliuma elleni" doktrínát tették meg. E séma értelmében a világon az egyik oldalon áll a két „szuper­hatalom" — az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió—.amely nek célja „a világ befolyási szférákra osztása a világural mának megteremtése". A másik oldalon állnak „a kis és köze­pes államok", amelyeknek har ca „a két szuperhatalom erő­politikája ellen feltartóztatha­tatlan történelmi folyamat". A „harc a két szuperhatalom monopóliuma ellen" doktrína nem alapszik osztály szemléle­ten s tudatosan elferdíti az erők megoszlását a világ küzdő­terén. Ezt a doktrínát a Kínai Kommunista Párt IX. kongresz­szusán „törvényesítették". A cikk azután rámutat: a kínai vezetők lényegében tagadják korunk fő ellentétét: a szocia­lista világrendszer és a kapita­lista világrendszer közötti el­lentétet és a nemzetközi osz­tályharcot. Azelőtt a kínai vezetők igényt tartottak arra, hogy ko­runk forradalmi erőinek veze­tő szerepét töltsék be, felhívá­sokban sürgették „legszélesebb egységfront megteremtését az amerikai imperializmus és a szovjet revizionizmus ellen", s ennek mindenekelőtt szovjetel­lenes irányzatot kölcsönöztek. Peking nem ritkán a szocializ­mus ellenségeivel karöltve lép fel. A kínai vezetők elutasítják a szociailsta országokkal és más forradalmi erőkkel való együttes cselekvést az imperia­lista körök politikája elleň, de nem átallanak ajánlatokat ten­ni a nyugati országoknak és monopóliumoknak az erőfeszí­tések egyesítésére „egy-két szu­perhatalom" elleni harcban. Pekinget, amely szavakban azt hirdeti, hogy lehetetlenség kibékülni az amerikai imperia­lizmussal, és harcra szólítja fel a „kis és közepes" országokat az USA ellen, az új doktrina nem zavarta abban, hogy kap­csolatokat keressen az Egyesült Államokkal olyan időben, ami­kor az amerikai szoldateszka ag­resszív háborút visel Indokína országai ellen. Az események alakulása ah­hoz a gondolathoz vezet, hogy a kínai vezetés egyáltalán nem a két „szuperhatalom" irányá­ba szeretné terelni a „kis és közepes országok harcát". An­nak a politikának hátterét te­kintve, amelyet heves szovjet­ellenes propaganda, az antiim­perialista front megbontására irányuló kísérletek jellemez­nek, a kínai—amerikai kapcso­latok „felélesztése" olyan szán­déknak hat, hogy nyomást gya­koroljanak a Szovjetunióra, sőt az Egyesült Államokat be­kapcsolják a szovjetellenes frontba. A „két szuperhatalom elleni harc" doktrínájának fő rendelte­tése azonban az, hogy ideoló­giailag megalapozza Kínának, mint e ,Jiarc" vezetőjének kivé­teles szerepét, elpalástolja a kí­nai vezetés hegemonisztikus terveit. Peking a maga égisze alatt próbál olyan fontos tömböt lét­rehozni, amely elsősorban a Szovjetunió, a szocialista orszá­gok ellen irányul, s amelybe Peking megpróbál bevonni egyes szocialista, fejlődő orszá­gokat, sőt némely imperialista államot is. Peking ama kísérletei, hogy a fejlődés menetét a „szuperha­talmak" és a „nem szuperhatal­mak" közötti harc medrébe te­relje, ellentétben állnak az im­perialista erők feladataival és a kínai nép alapvető érdekeivel. Ennek a népnek az imperializ­mus volt és marad az ellensége — fejeződik be az Izvesztyija cikke. (IZVESZTYIJA) A CSEHSZLOVÁK KULTÚRA NAPJAI AZ NDK-BAN Berlin — A Szlovák Filhar­mónia ünnepi hangversenyével tegnap este az NDK-ban meg­kezdődtek a csehszlovák kul­túra napjai. A szeptember 9 és 15 között Berlinben, Drezdában és Kart Marx-Stadtban megrendezésre kerülő csehszlovák kultúra napjai eddig a legnagyobb ilyen jellegű kultúrpolitikai ak­ció, mely lényegesen hozzájá­rul majd a két baráti állam között kialakult kulturális kap­csolatok bővítéséhez. A kulturális napokon cseh­szlovák kormányküldöttség is részt vesz az SZSZK művelő­désügyi minisztere, Miroslav Válek vezetésével, akit majd a CSSZK művelődésügyi minisz­tere. Miroslav Brülek vált fel. My Lay vádol volna csak túljutni —, a falat 400 méter széles nyitott tér kö­veti, amelyet sűrű, áthatolhatat­lan szögesdrót vesz körül. Jack­son mindezt ismerte és teljesen valószínűtlen, hogy ilyen re­ménytelen vállalkozásba kez­dett volna. — George Jacksonnak, ha egyáltalán próbálkozott mene­San Quentinben történt küléssel, tudnia kellett, hogy a biztos halál várja! — jelen­tette ki védőügyvédje, John Thorn. Ez a több mint naiv hivatalos jelentés joggal váltotta ki Ame­rika és a világ haladó közvéle­ményének felháborodását. George Jacksont 11 évvel ez­előtt, tehát 18 éves korában ítélték el rablás vádjával „egy évtől életfogytigianig" terjedő börtönbüntetésre. Ez az egészen különös fogalmazás lehetővé tette a kaliforniai bíróság szá­mára a börtönbüntetés idejének tetszés szerinti meghosszabbítá­sát. Az ellopott tárgyak értéke 70 dollár volt. Jackson termé­szetesen megpróbált többször is fellebbezni, de a kaliforniai bí­róság nem volt hajlandó kér­vényeit figyelembe venni. A börtönben töltött Időt Jackson tanulásra használta fel, és a négerek polgárjogaiért küzdő mozgalom híve, valamint a bör­tönben szenvedő néger foglyok elismert vezetője lett. San Quentinben mint „politikailag veszélyest" a legveszélyesebb bűnözők között tartották. Kaliforniai hivatalos helyek­ről egyre újabb magyarázkodá­sok érkeznek G. Jackson halá­lának körülményeiről, amelyek viszont még jobban megerősíte­nek abban a meggyőződésünk­ben, hogy a jelentések a faj­gyűlölők „konyhájában" készül­tek és semmi közük sincs az igazsághoz. Az elkövetkezendő hetekben kerül sor Angela Davis bírósági tárgyalására és ezért a kalifor­niai hivatalos helyek igyekez­nek összefüggésbe hozni G. Jackson „menekülését" Angela Davissal, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy az említett bírósági tárgyalás előtt az országban né­gerellenes hangulatot szítsanak és azt kihasználják a haladó néger kommunista forradalmár lehető legsúlyosabb elítélésére. Nem kétséges, hogy az ame­rikai fajüldözők — hasonlókép­pen, mint Martin Luther King meggyilkolása esetében — min­dent elkövetnek, hogy az igaz­sághoz vezető nyomokat eltün­tessék. Ez mint annyiszor, sike­rülhet is nekik, de a világ ha­ladó erői tiltakozásának hang­ját ők sem képesek tompítani. Az esetet talán John Thorne, Jackson védőügyvédjének a sza­val jellemzik a legkifejezőbben: — Az országunkban dühöngő kegyetlen fajüldözés újabb tra­gédiájáról van szó ... IGEN, GEORGE L. JACKSON a fajgyűlölet újabb áldozata, aki — mint azt Angela Davis is kifejezte — küzdött a fajül­dözés és a jogtalanság ellen — s meghalt a szabadságért. —ta— Washington — Egy heti szü­net után újra folytatódott Ernst Medinának, az amerikai hadse­reg kapitányának pere, akinek az egysége 1968 máciusában részt vett M y Lay dél-vietnami falu békés lakosságának a le­mészárlásában. Doung Ming, a dél-vietnami katonai tolmács a bíróságon el­mondotta, hogy a mészárlás után megkérdezte Medina ka­pitánytól, miért gyilkolták meg katonái a falu összes lakóját. Erre azt felelte, hogy parancs­szóra történt. • A vérengzés egyik részvevő­dét, Calley hadnagyot — mint ismeretes — már korábban életfogytiglani börtönre ítél­ték, Nixon elnök közbelépésére azonban a bíróság 20 évre mér­sékelte az ítéletet. Elutasították a védelem indítványát San Rafael — Az Angela Da­vis ügyében illetékes bíró csü­törtökön elutasította a védelem­nek azt az indítványát, hogy ejtsék el a polgárjogi harcos ellen emelt vádat. Az ügyvédek emellett java­solták: a tárgyalás színhelyét máshová tegyék át, mivel a San Quentin börtönben augusztus 21-én lezajlott események olyan mértékben rontották a légkört, hogy lehetetlen bizto­sítani a per tárgyilagos lefo­lyását. A vád elejtésére irányu­ló indítványt azzal indokolták, hogy az Angela Davist gyilkos­sággal, emberrablással és ösz­szeesküvéssel vádoló 19-tagú esküdtszékben a szegények és a kisebbségi csoportok nem voU tak kellően képviselve. ^

Next

/
Thumbnails
Contents