Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-28 / 230. szám, kedd

ÁLTALÁNOS POLITIKAI VITA AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉSEN INDIRA GANDHI MOSZKVÁBAN Ülésezett a Biztonsági Tanács tisztségre Üjabb jelölt a főtitkári New York — Második hetébe lép az ENSZ-közgyűlés 26. ülés­szaka. A küldöttek hétfőn meg­kezdték az általános politikai vitát. Eddig Brazília, India, Irán, Nepál, Finnország, Japán, Uruguay, Mali és Kamerun kép­viselői iratkoztak fel a felszó­lalók listájára. A hagyományok­nak megfelelően a sort Brazí­lia küldöttei kezdik meg. Hétfőn ült össze először a Biztonsági Tanács is. Az ülés összehívását az Afrikai Egy­ségszervezet 34 tagállama kér­te. Az első felszólaló Mauritá­nia elnöke, aki minden valószí­nűség szerint a délnyugat-af­rikai helyzettel foglalkozik majd és követelni fogja, hogy a Dél-afrikai Köztársaság — a nemzetközi bíróság döntésének megfelelően — vonuljon ki er­ről a területről, és adja meg a függetlenséget Namíbia népé­nek. A formális ülésekkel párhu­zamosan folytatódnak a kül­ügyminiszteri eszmecserék is. Douglas-Home brit külügymi­niszter, aki nemrégiben még Kairóba tárgyalt, a hét végén érkezett meg New Yorkba és hétfőn — a hírügynökségek megfogalmazása szerint — ,/n­tenzío tárgyalás-sorozatot kezď' más országok külügymi­nisztereivel a közel-keleti vál­ságról. Feltehetően szóba kerül a robbanékony közel-keleti hely­zet azon a munkaebéden is, amelyet U Thant ENSZ-főtit­kár ad hétfőn a „négy nagy" külügyminisztereinek tiszteleté­re. Az ébéden Robers amerikai hadügyminiszter nem lesz Je­len, mert Nixon elnököt kíséri Alaszkába, ahol Hirohito Japán császárral találkozik. Rogerst Bush, az amerikai ENSZ-dele­gáció vezetője helyettesíti majd a találkozón, ahol Gromiko szovjet, Douglas-Home angol és Schumann francia külügymi­niszter fejti ki nézeteit. Bonn — Walter Scheel nyu­gatnémet külügyminiszter va­sárnap New Yorkba utazott, hogy a következő héten megbe­széléseket folytasson az ENSZ közgyűlésének 26. ülésszakára érkezett államférfiakkal. Scheel találkozik többek között a négy nagyhatalom külügymi­nisztereivel, U Thant főtitkárral és Hasszunával, az Arab Liga főtitkárával. Arra is számíta­nak, hogy a nyugatnémet kül­ügyminiszter a három nyugati nagyhatalom külügyminiszteré­vel folytatandó megbeszélésein tájékoztatja őket Brezsnyev és Brandt oreandai eszmecseréjé­ről. New York — Chilének is van hivatalos jelöltje a december 31-vel megüresedő ENSZ-főtit­kári posztra. A chilei küldött­ség szombaton jegyzéket körö­zött a latin-amerikai ENSZ-kül­döttségek között, amelyben tá­mogatásukat kérte a chilei Fe­lipe Herrera jelöltségéhez. A 49 éves Herrera eddig az ame­rikaközi fejlesztési bank elnö­ke volt. Herrera így a negyedik jelölt lesz a tisztségre — a finn Max Jakobson, a ceyloni Shirley Amerashinge és az etiópiai Ma­konnen mellett. (Waldheim osztrák ENSZ-nagykövetet ugyancsak a számba kerülhető diplomaták között emlegetik, ő azonban hivatalosan még nem jelentette be, hogy pályázik a tisztségre.) Nixon—Hirohito találkozó Anchorage — Hirohito japán császár hétfőn 18 napos euró­pai körútra indult. Otját mint­egy másfél órára megszakította az alaszkai Anchorage-ben, ahol Nixon amerikai elnökkel talál­kozott. Nixont elkísérte Alaszkába Kissinger, nemzetbiztonsági ta­nácsadó, Rogers külügy- és Morton belügyminiszter. A csá­szár kíséretében ott volt Fuku­da külügyminiszter és más hi­vatalos személyiségek. Az üdvözlő beszédeket köl­csönös udvarlaskodások jelle­mezték. Az elnök és a császár eszme­cseréjén „a két felet érdeklő kérdések" kerültek szóba. Mint a TASZSZ hírügynökség washingtoni keltezésű jelentése rámutat, Nixon és Hirohito ta­lálkozójával egyidejűleg gyor­suló ütemben mélyülnek az „új amerikai gazdaságpolitika" ál­tal kiváltott japán—amerikai ellentétek. A feszültség légkörét felidéz­ve a Washington Post cikkíró­ja megjegyzi: „Japán és az Egyesült Államok egyre távo­lodnak egymástól, s ennek okai mélyebben húzódnak, mint a textilimporttal, a kínai politi­kával vagy a jen felértékelésé­vel összefüggő „speciális" né­zeteltérések". Moszkva — A szovjet kor­mány meghívására Indira Gandhi indiai miniszterelnök hétfőn hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. A repülőtéren Alekszej Koszi­gin, a szovjet Minisztertanács elnöke és más hivatalos szemé­lyiségek, valamint a főváros dolgozóinak képviselői fogad­ták a vendéget. A moszkvai Pravda Indira Gandhi látogatásával kapcsolat­ban többek között a követke­zőket írja: „Az Indiai minisz­terelnök-asszony állandóan a szovjet és az indiai nép barát­ságának megszilárdítására, a Szovjetunió és India sokoldalú együttműködésének továbbfej­lesztésére és elmélyítésére tö­rekszik. Országainknak az együttműködés fejlesztésére irányuló igyekezete világosan megnyilvánult a nemrégen alá­írt béke-, barátsági és együtt­működési szerződésben." Hármas csúcsértekezlet az északír helyzetről London — London közelében, Chequersben, a brit miniszter­elnök nyári rezidenciáján teg­nap megbeszélések kezdődtek, amelyeken Edward Heath brit miniszterelnök, Brian Faulkner északír miniszterelnök és Jack Lynch, az Ir Köztársaság mi­niszterelnöke vesz részt. A tár­gyalásokon az észak-írországi helyzetről, mindenekelőtt az internálásokról, az ír republi­kánus hadsereg (IRA) tevé­kenységéről, valamint azon részleges reformokról van szó, amelyeket az északír kormány a zavargások megszüntetése ér­dekében készül bevezetni. Heath brit miniszterelnök álláspontja szerint ezek a re­formok semmi esetre sem ölt­hetik az alkotmányos változá­sok jellegét. Az alkotmány mó­dosítása nélkül azonban nem szüntethető meg az észak-íror­szági katolikus kisebbség diszk­riminációja. A brit konzervatív kormány támogatja az északír unionista kormányt, amely azt állítja, hogy a katonai erő be­vetése enyhítette az ulsteri helyzetet. A zavargások fellán­golása azonban megcáfolja ezt az állítást. Brian Faulkner északír mi­niszterelnök a tárgyalás során az unió párt nézetét szeretné érvényesíteni a válság megol­dásában. Ez a megoldás csupán olyan részleges reformokat tar­talmazna, amelyeket a brit egységek elnyomó erejének al­kalmazásával „egészítenének ki". El akarja érni továbbá, hogy Jack Lynch, az Ir Köztár­saság miniszterelnöke olyan intézkedéseket tegyen, amelyek megnehezítenék az Ír republi­kánus hadsereg tagjainak átke­lését Észak- és Dél-Írország ha­tárán. Az északír miniszterelnök helyzetét megnehezítik a saját kabinetjében bekövetkezett komplikációk. Vasárnap beadta lemondását Dávid Bleakey, az északír kormány minisztere. Le­mondását azzal indokolta, hogy nem ért egyet a kormány poli­tikájával, főként a zavargások elfojtásának módszereivel. Politikai megfigyelők szerint nem várható, hogy a megbeszé­lések lényegesebb eredménye­ket hozzanak és hozzájárulja­nak az észak-írországi válságos helyzet megoldásához. Eközben Észak-Írországból további incidensekről érkeznek Jelentések. így pl. tegnap Bel­fastban összetűzésre került sor a katolikus negyed rendőrségi átkutatása idején. Az FKP megőrizte pozícióit Párizs — Vasárnap részleges szenátusi választások voltak Franciaországban. Újraválasz­tották a szenátus tagjainak egyharmadát. A választást nem előzte meg szélesebb körű poli­tikai kampány, a szenátorokat ugyanis nem közvetlenül a la­kosság választja, hanem me­gyénkint a választott tisztségvi­selőkből álló elektori testület. A szenátus a jelenlegi alkot­mány értelmében jóval kisebb hatáskörrel rendelkezik Fran­ciaországban, mint a múltban, inkább csak tanácskozó jellegű téstület. A részleges választás ered­ménye nem hozott nagyobb ará­nyú eltolódást a jelenlegi sze­nátus összetételében, összefog­lalóan azt lehetne megállapíta­ni, hogy kisebb eltolódás tör­tént, a kormánykoalíció két pártja, az UDR és a köztársa­sági függetlenek javára; az előbbi négy, az utóbbi nyolc mandátumot nyert, míg a kö­zéppártok, elsősorban a radiká­lisok néhány szenátori pozíciót veszítettek. A Francia Kommu­nista Párt, azokban a megyék­ben, ahol a részleges választás­ra ez alkalommal sor került, megőrizte pozícióit, a szocialis­ták egy mandátumot vesztettek. Kommentárunk 1971 IX. 28. M agy nemzetközi érdeklő­' ' dés előzte meg Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP főtitká­rának Jugoszláviai látogatását. Először is olyan két szocialista ország vezetőinek magas szintű találkozójáról volt sző, ame­lyeket — mint most is kidom­borították — az osztályérde­kek azonossága, a marxizmus— leninizmus elmélete fűz össze, s amelyek ugyanakkor külön­böznek egymástól a szocialista építés gy .k riatában. A találkozót megelőző nagy érdeklődésnek még egy magya­rázata van, éspedig az, hogy a nyugati körökben valami pi­kantériát vártak tőle, minde­nekelőtt a nézetek konfrontálá­sát. Akik ilyesmit vártak a Brezs­nyev—Tito találkozótól, nagyot csalódtak. A látogatás egész le­folyása, a vendégek és a ven­déglátók megnyilatkozásai, a tárgyalásokról kiadott közös nyilatkozat azt domborították ki, ami a két szocialista orszá­got összefűzi, amiben teljes a nézetazonosság. Fontos momentum, hogy mindkét részről leszögezték: ,/j szocialista társadalom építésé­ért folyó harcban a népeik és munkásosztályuk élén haladó kommunista és munkáspártok politikájának változatlan alap­ja ma és a jövőben is csak Marx—Engels—Lenin tanítása lehet, e tanítás alkotó szellem­ben alkalmazva és továbbfej­lesztve minden ország sajátos­ságainak megfelelően." A tárgyalások eredményeként megállapodtak abban, hogy fej­leszteni fogják az együttműkö­dést a két ország kommunista pártja között és erősíteni fog­ják az országok közti bizalmat. Éppen ezért a múlttal szemben gyakrabban kerül majd sor ta­lálkozókra a két párt képvise­lői között, gyakrabban folytat­nak tanácskozásokat és eszme­cseréket, kölcsönösen konzul­nak fejlesztése szempontjából ugyancsak új intézkedésnek te­kintendő az idegenforgalom fellendítése, az ifjúsági, nő- és sportszervezetek kölcsönös lá­togatásainak gyakori szervezé­se stb., ami a két ország né­pének jobb kölcsönös megisme­rését van hivatva szolgálni. A tárgyalások során — a Az összekötő kapcsok erősebbek tálni fognak külpolitikai kérdé­sekben. összegezve a tárgyalások er­re vonatkozó részének eredmé­nyeit, megállapíthatjuk, hogy nagy lépéssel közelebb kerül­tek a két párt közötti viszony konszolidálásához és normali­zálásához. Nagyon pozitív eredménnyel zárultak a tárgyalások a poli­tikai, gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális együttmű­ködést illetően. Itt egyrészt kétoldali együttműködésről, másrészt Jugoszlávia és a KGST gazdasági együttműködéséről van szó. Mint a nyilatkozat le­szögezte, a gazdasági kapcsola­tok fejlesztésének fő iránya az árucsere bővítése, a termelés kölcsönösen előnyös kooperá­ciója és szakosítása, a tervező és kutatómunkálatok összehan­golása lesz. Nem kerülheti el figyelmünket az a tény. hogy a közlemény utal a tömegtájé­koztatási eszközök szerepére az egymás életéről való jóindu­latú tájékoztatás fellendítésé­ben. A két ország kapcsolatai­közleményből kiindulva — igen jelentős szerepet játszott a két ország vezetőinek azonos vagy hasonló állásfoglalása napjaink legfontosabb nemzetközi kér­déseinek megítélésében. Me­lyek a két párt külpolitikai ál­lásfoglalásának legfőbb mo­mentumai? Először is állást foglalnak a kommunista és munkáspártok és a nemzeti felszabadító moz­galmak antiimperialista, a béke és a haladás érdekeit szolgáló együttműködése mellett. Másod­szor mindkét párt és mindkét állam síkraszáll a nemzetközi béke és biztonság fentartása mellett, s ennek érdekében az országok és népek széles körű és egyenjogú együttműködésé­nek kibontakozását szorgalmaz­zák. Harmadszor: mivel mindkét ország sokat szenvedett a fa­siszta hódítástól, érdekeltek az európai béke megszilárdításá­ban, s ezért egy megbízható európai biztonsági rendszer lét­rehozásán fáradoznak. E szem­pontból pozitívan értékelték a szovjet—nyugatnémet és a len­gyel—nyugatnémet szerződést. Az európai béke fenntartásá­nak magasztos érdekéből kiin­dulva mindketten nagy jelentő­séget tulajdonítanak a Balkán­félsziget tartós békéje és biz­tonsága megszilárdításának, s ettől a szándéktól vezérelve szorgalmazzák, hogy nyilvánít­sák a Balkánt atomfegyvermen­tes övezetté. A közlemény alapján átte­kintve a tőbb nemzetközi kér­déseket, látjuk, hogy a Szov­jetunió és Jugoszlávia állásfog­lalása a lényegben azonos vagy megegyező. így például feltét­lenül támogatják az arab né­pek harcát az Izraeli agresz­szió ellen, s ugyanilyen el­szántsággal állnak az amerikai imperializmus neokolonialistu uralma ellen kiizdő Indokínai népek oldalán. Egységesen sík­raszállnak Kína törvényes ENSZ-jogainak elismerése mel­lett és követelik mindkét né­met állam felvételet az ENSZ­be. Egységes álláspontot képvi­selnek a leszerelés kérdésében és a világszervezet nemzetközi békeszerepének megítélésében, szorgalmazzák a leszerelési vi­lágértekezlet megtartását. Mint látjuk, napjaink legfon­tosabb világpolitikai kérdései­ben azonos álláspontra helyez­kedett a két szocialista ország, s Brezsnyev látogatása megala­pozta a szovjet—jugoszláv jó­viszony további kibontakozását, s ezzel találó feleletet adott a kuvlkoló nyugati burzsoá sajtó koholmányaira. L. L. PJOTR A. ABRASZIMOV. a Szovjetunió üj franciaországi nagykövete megérkezett Párizs­ba. ANVAR SZADAT, az Egyip­tomi Arab Köztársaság elnöke a szovjet kormány meghívására október első felében hivatalos látogatást tesz a Szovjetunió­ban. CSEHSZLOVÁKIA a negyedik helyet foglalja el Egyiptomnak a más országokkal kötött ke­reskedelmi és gazdasági kap­csolataiban. MIJAMOTO, a Japán Kommu­nista Párt KB Elnökségének el­nöke vezette Japán küldöttség hazautazott Moszkvából. ERICH HONECKER, az NSZEP KB első titkára vacsorát adott Viktor Kulikov hadseregtábor­nok, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke, honvédelmi miniszter első helyettese tisz­teletére abból az alkalomból, hogy Kulikov távozik NDK-beli állomáshelyéről. A SZOVJET—NDK műszaki-tu­dományos együttműködésről szóló megállapodás aláírásá­nak 20. évfordulója alkalmá­ból szovjet küldöttség érkezatt Berlinbe. A küldöttséget Vlagyi­mir Kirillm miniszterelnök-he­lyettes vezeti. FIDEL CASTRO, kubai minisz­terelnök — Salvador Allende chilei köztársasági elnök újság­íróknak tett kijelentése sze­rint — a közeljövőben elláto­gat Chilébe. ALLENDE, chilei elnök úgy döntött, hogy megváltoztatja korábbi határozatát és nem zá­ratja be az amerikai hírszolgá­lati Iroda (UPIJ chilei kiren­deltségét, miután a hírügynök­ség területi igazgatója ígéretet tett, hogy közli a chilei kor­mány cáfolatait és visszarende­li az iroda eddigi vezetőjét. FAZEKAS JÁNOS, a Román Szocialista Köztársaság Minisz­tertanácsának alelnöke román kormányküldöttség élén gazda­sági tárgyalásokra Varsóba ér­kezett. AMERIKAI TÜDŐSÖK és le­szerelési szakértők levelet in­téztek Nixon elnökhöz, amely­ben követelik, hogy az elnök tiltsa be az Aleut-szigeteken tervezett nukleáris kísérletet, amely a „számítások szerint a történelem legpusztítóbb erejű földalatti robbantása lenne". TIMAR MATYAS, a magyar kormány alelnöke nyilatkozata szerint dél-amerikai látogatá­sának fő célja a magyar áruk ezen országokba való exportjá­nak bővítése volt. ATHÉNBAN megkezdődött Amália Fleming asszony és to­vábbi két vádlott pere. 62 esz­tendős Fleming asszonyt, a penicillin feltalálójának özve­gyét az athéni katonai rendőr­ség koholt vádak alapján au­gusztus 31-én vetette börtönbe. ANVAR SZADAT, köztársasá­gi elnök megtekintette az egyip. tomi légierő és haditengerészet tíznapos hadgyakorlatának utol­só szakaszát. Willy Brandt nyilatkozata a Spiegelnek Hamburg — Willy Brandt nyugatnémet kancellár a ham­burgi Spiegel-nek adott nyilat­kozatában annak a véleményé­nek adott kifejezést, hogy a szövetségi köztársaságnak és az NDK-nak a köztük fennálló problémákat harmadik fél be­kapcsolása nélkül, egymás kö­zött kell rendezniök. Hozzátet­te, hogy a nemzetközi szerve­zetek, például az ENSZ-t „nem szabad mértéken felül megter­helni a német vitákkal". A krimi találkozóról szólva kiemelte, hogy most már az NSZK-nak Is kétoldalú kapcso­latai vannak a Szovjetunióval, a „nem nyugati hatalmak mond­ják el Moszkvában, hogy ml á német álláspont".

Next

/
Thumbnails
Contents