Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-28 / 230. szám, kedd

ÁLTALÁNOS POLITIKAI VITA AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉSEN INDIRA GANDHI MOSZKVÁBAN Ülésezett a Biztonsági Tanács tisztségre Üjabb jelölt a főtitkári New York — Második hetébe lép az ENSZ-közgyűlés 26. ülésszaka. A küldöttek hétfőn megkezdték az általános politikai vitát. Eddig Brazília, India, Irán, Nepál, Finnország, Japán, Uruguay, Mali és Kamerun képviselői iratkoztak fel a felszólalók listájára. A hagyományoknak megfelelően a sort Brazília küldöttei kezdik meg. Hétfőn ült össze először a Biztonsági Tanács is. Az ülés összehívását az Afrikai Egységszervezet 34 tagállama kérte. Az első felszólaló Mauritánia elnöke, aki minden valószínűség szerint a délnyugat-afrikai helyzettel foglalkozik majd és követelni fogja, hogy a Dél-afrikai Köztársaság — a nemzetközi bíróság döntésének megfelelően — vonuljon ki erről a területről, és adja meg a függetlenséget Namíbia népének. A formális ülésekkel párhuzamosan folytatódnak a külügyminiszteri eszmecserék is. Douglas-Home brit külügyminiszter, aki nemrégiben még Kairóba tárgyalt, a hét végén érkezett meg New Yorkba és hétfőn — a hírügynökségek megfogalmazása szerint — ,/ntenzío tárgyalás-sorozatot kezď' más országok külügyminisztereivel a közel-keleti válságról. Feltehetően szóba kerül a robbanékony közel-keleti helyzet azon a munkaebéden is, amelyet U Thant ENSZ-főtitkár ad hétfőn a „négy nagy" külügyminisztereinek tiszteletére. Az ébéden Robers amerikai hadügyminiszter nem lesz Jelen, mert Nixon elnököt kíséri Alaszkába, ahol Hirohito Japán császárral találkozik. Rogerst Bush, az amerikai ENSZ-delegáció vezetője helyettesíti majd a találkozón, ahol Gromiko szovjet, Douglas-Home angol és Schumann francia külügyminiszter fejti ki nézeteit. Bonn — Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter vasárnap New Yorkba utazott, hogy a következő héten megbeszéléseket folytasson az ENSZ közgyűlésének 26. ülésszakára érkezett államférfiakkal. Scheel találkozik többek között a négy nagyhatalom külügyminisztereivel, U Thant főtitkárral és Hasszunával, az Arab Liga főtitkárával. Arra is számítanak, hogy a nyugatnémet külügyminiszter a három nyugati nagyhatalom külügyminiszterével folytatandó megbeszélésein tájékoztatja őket Brezsnyev és Brandt oreandai eszmecseréjéről. New York — Chilének is van hivatalos jelöltje a december 31-vel megüresedő ENSZ-főtitkári posztra. A chilei küldöttség szombaton jegyzéket körözött a latin-amerikai ENSZ-küldöttségek között, amelyben támogatásukat kérte a chilei Felipe Herrera jelöltségéhez. A 49 éves Herrera eddig az amerikaközi fejlesztési bank elnöke volt. Herrera így a negyedik jelölt lesz a tisztségre — a finn Max Jakobson, a ceyloni Shirley Amerashinge és az etiópiai Makonnen mellett. (Waldheim osztrák ENSZ-nagykövetet ugyancsak a számba kerülhető diplomaták között emlegetik, ő azonban hivatalosan még nem jelentette be, hogy pályázik a tisztségre.) Nixon—Hirohito találkozó Anchorage — Hirohito japán császár hétfőn 18 napos európai körútra indult. Otját mintegy másfél órára megszakította az alaszkai Anchorage-ben, ahol Nixon amerikai elnökkel találkozott. Nixont elkísérte Alaszkába Kissinger, nemzetbiztonsági tanácsadó, Rogers külügy- és Morton belügyminiszter. A császár kíséretében ott volt Fukuda külügyminiszter és más hivatalos személyiségek. Az üdvözlő beszédeket kölcsönös udvarlaskodások jellemezték. Az elnök és a császár eszmecseréjén „a két felet érdeklő kérdések" kerültek szóba. Mint a TASZSZ hírügynökség washingtoni keltezésű jelentése rámutat, Nixon és Hirohito találkozójával egyidejűleg gyorsuló ütemben mélyülnek az „új amerikai gazdaságpolitika" által kiváltott japán—amerikai ellentétek. A feszültség légkörét felidézve a Washington Post cikkírója megjegyzi: „Japán és az Egyesült Államok egyre távolodnak egymástól, s ennek okai mélyebben húzódnak, mint a textilimporttal, a kínai politikával vagy a jen felértékelésével összefüggő „speciális" nézeteltérések". Moszkva — A szovjet kormány meghívására Indira Gandhi indiai miniszterelnök hétfőn hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. A repülőtéren Alekszej Koszigin, a szovjet Minisztertanács elnöke és más hivatalos személyiségek, valamint a főváros dolgozóinak képviselői fogadták a vendéget. A moszkvai Pravda Indira Gandhi látogatásával kapcsolatban többek között a következőket írja: „Az Indiai miniszterelnök-asszony állandóan a szovjet és az indiai nép barátságának megszilárdítására, a Szovjetunió és India sokoldalú együttműködésének továbbfejlesztésére és elmélyítésére törekszik. Országainknak az együttműködés fejlesztésére irányuló igyekezete világosan megnyilvánult a nemrégen aláírt béke-, barátsági és együttműködési szerződésben." Hármas csúcsértekezlet az északír helyzetről London — London közelében, Chequersben, a brit miniszterelnök nyári rezidenciáján tegnap megbeszélések kezdődtek, amelyeken Edward Heath brit miniszterelnök, Brian Faulkner északír miniszterelnök és Jack Lynch, az Ir Köztársaság miniszterelnöke vesz részt. A tárgyalásokon az észak-írországi helyzetről, mindenekelőtt az internálásokról, az ír republikánus hadsereg (IRA) tevékenységéről, valamint azon részleges reformokról van szó, amelyeket az északír kormány a zavargások megszüntetése érdekében készül bevezetni. Heath brit miniszterelnök álláspontja szerint ezek a reformok semmi esetre sem ölthetik az alkotmányos változások jellegét. Az alkotmány módosítása nélkül azonban nem szüntethető meg az észak-írországi katolikus kisebbség diszkriminációja. A brit konzervatív kormány támogatja az északír unionista kormányt, amely azt állítja, hogy a katonai erő bevetése enyhítette az ulsteri helyzetet. A zavargások fellángolása azonban megcáfolja ezt az állítást. Brian Faulkner északír miniszterelnök a tárgyalás során az unió párt nézetét szeretné érvényesíteni a válság megoldásában. Ez a megoldás csupán olyan részleges reformokat tartalmazna, amelyeket a brit egységek elnyomó erejének alkalmazásával „egészítenének ki". El akarja érni továbbá, hogy Jack Lynch, az Ir Köztársaság miniszterelnöke olyan intézkedéseket tegyen, amelyek megnehezítenék az Ír republikánus hadsereg tagjainak átkelését Észak- és Dél-Írország határán. Az északír miniszterelnök helyzetét megnehezítik a saját kabinetjében bekövetkezett komplikációk. Vasárnap beadta lemondását Dávid Bleakey, az északír kormány minisztere. Lemondását azzal indokolta, hogy nem ért egyet a kormány politikájával, főként a zavargások elfojtásának módszereivel. Politikai megfigyelők szerint nem várható, hogy a megbeszélések lényegesebb eredményeket hozzanak és hozzájáruljanak az észak-írországi válságos helyzet megoldásához. Eközben Észak-Írországból további incidensekről érkeznek Jelentések. így pl. tegnap Belfastban összetűzésre került sor a katolikus negyed rendőrségi átkutatása idején. Az FKP megőrizte pozícióit Párizs — Vasárnap részleges szenátusi választások voltak Franciaországban. Újraválasztották a szenátus tagjainak egyharmadát. A választást nem előzte meg szélesebb körű politikai kampány, a szenátorokat ugyanis nem közvetlenül a lakosság választja, hanem megyénkint a választott tisztségviselőkből álló elektori testület. A szenátus a jelenlegi alkotmány értelmében jóval kisebb hatáskörrel rendelkezik Franciaországban, mint a múltban, inkább csak tanácskozó jellegű téstület. A részleges választás eredménye nem hozott nagyobb arányú eltolódást a jelenlegi szenátus összetételében, összefoglalóan azt lehetne megállapítani, hogy kisebb eltolódás történt, a kormánykoalíció két pártja, az UDR és a köztársasági függetlenek javára; az előbbi négy, az utóbbi nyolc mandátumot nyert, míg a középpártok, elsősorban a radikálisok néhány szenátori pozíciót veszítettek. A Francia Kommunista Párt, azokban a megyékben, ahol a részleges választásra ez alkalommal sor került, megőrizte pozícióit, a szocialisták egy mandátumot vesztettek. Kommentárunk 1971 IX. 28. M agy nemzetközi érdeklő' ' dés előzte meg Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának Jugoszláviai látogatását. Először is olyan két szocialista ország vezetőinek magas szintű találkozójáról volt sző, amelyeket — mint most is kidomborították — az osztályérdekek azonossága, a marxizmus— leninizmus elmélete fűz össze, s amelyek ugyanakkor különböznek egymástól a szocialista építés gy .k riatában. A találkozót megelőző nagy érdeklődésnek még egy magyarázata van, éspedig az, hogy a nyugati körökben valami pikantériát vártak tőle, mindenekelőtt a nézetek konfrontálását. Akik ilyesmit vártak a Brezsnyev—Tito találkozótól, nagyot csalódtak. A látogatás egész lefolyása, a vendégek és a vendéglátók megnyilatkozásai, a tárgyalásokról kiadott közös nyilatkozat azt domborították ki, ami a két szocialista országot összefűzi, amiben teljes a nézetazonosság. Fontos momentum, hogy mindkét részről leszögezték: ,/j szocialista társadalom építéséért folyó harcban a népeik és munkásosztályuk élén haladó kommunista és munkáspártok politikájának változatlan alapja ma és a jövőben is csak Marx—Engels—Lenin tanítása lehet, e tanítás alkotó szellemben alkalmazva és továbbfejlesztve minden ország sajátosságainak megfelelően." A tárgyalások eredményeként megállapodtak abban, hogy fejleszteni fogják az együttműködést a két ország kommunista pártja között és erősíteni fogják az országok közti bizalmat. Éppen ezért a múlttal szemben gyakrabban kerül majd sor találkozókra a két párt képviselői között, gyakrabban folytatnak tanácskozásokat és eszmecseréket, kölcsönösen konzulnak fejlesztése szempontjából ugyancsak új intézkedésnek tekintendő az idegenforgalom fellendítése, az ifjúsági, nő- és sportszervezetek kölcsönös látogatásainak gyakori szervezése stb., ami a két ország népének jobb kölcsönös megismerését van hivatva szolgálni. A tárgyalások során — a Az összekötő kapcsok erősebbek tálni fognak külpolitikai kérdésekben. összegezve a tárgyalások erre vonatkozó részének eredményeit, megállapíthatjuk, hogy nagy lépéssel közelebb kerültek a két párt közötti viszony konszolidálásához és normalizálásához. Nagyon pozitív eredménnyel zárultak a tárgyalások a politikai, gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális együttműködést illetően. Itt egyrészt kétoldali együttműködésről, másrészt Jugoszlávia és a KGST gazdasági együttműködéséről van szó. Mint a nyilatkozat leszögezte, a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének fő iránya az árucsere bővítése, a termelés kölcsönösen előnyös kooperációja és szakosítása, a tervező és kutatómunkálatok összehangolása lesz. Nem kerülheti el figyelmünket az a tény. hogy a közlemény utal a tömegtájékoztatási eszközök szerepére az egymás életéről való jóindulatú tájékoztatás fellendítésében. A két ország kapcsolataiközleményből kiindulva — igen jelentős szerepet játszott a két ország vezetőinek azonos vagy hasonló állásfoglalása napjaink legfontosabb nemzetközi kérdéseinek megítélésében. Melyek a két párt külpolitikai állásfoglalásának legfőbb momentumai? Először is állást foglalnak a kommunista és munkáspártok és a nemzeti felszabadító mozgalmak antiimperialista, a béke és a haladás érdekeit szolgáló együttműködése mellett. Másodszor mindkét párt és mindkét állam síkraszáll a nemzetközi béke és biztonság fentartása mellett, s ennek érdekében az országok és népek széles körű és egyenjogú együttműködésének kibontakozását szorgalmazzák. Harmadszor: mivel mindkét ország sokat szenvedett a fasiszta hódítástól, érdekeltek az európai béke megszilárdításában, s ezért egy megbízható európai biztonsági rendszer létrehozásán fáradoznak. E szempontból pozitívan értékelték a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződést. Az európai béke fenntartásának magasztos érdekéből kiindulva mindketten nagy jelentőséget tulajdonítanak a Balkánfélsziget tartós békéje és biztonsága megszilárdításának, s ettől a szándéktól vezérelve szorgalmazzák, hogy nyilvánítsák a Balkánt atomfegyvermentes övezetté. A közlemény alapján áttekintve a tőbb nemzetközi kérdéseket, látjuk, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia állásfoglalása a lényegben azonos vagy megegyező. így például feltétlenül támogatják az arab népek harcát az Izraeli agreszszió ellen, s ugyanilyen elszántsággal állnak az amerikai imperializmus neokolonialistu uralma ellen kiizdő Indokínai népek oldalán. Egységesen síkraszállnak Kína törvényes ENSZ-jogainak elismerése mellett és követelik mindkét német állam felvételet az ENSZbe. Egységes álláspontot képviselnek a leszerelés kérdésében és a világszervezet nemzetközi békeszerepének megítélésében, szorgalmazzák a leszerelési világértekezlet megtartását. Mint látjuk, napjaink legfontosabb világpolitikai kérdéseiben azonos álláspontra helyezkedett a két szocialista ország, s Brezsnyev látogatása megalapozta a szovjet—jugoszláv jóviszony további kibontakozását, s ezzel találó feleletet adott a kuvlkoló nyugati burzsoá sajtó koholmányaira. L. L. PJOTR A. ABRASZIMOV. a Szovjetunió üj franciaországi nagykövete megérkezett Párizsba. ANVAR SZADAT, az Egyiptomi Arab Köztársaság elnöke a szovjet kormány meghívására október első felében hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. CSEHSZLOVÁKIA a negyedik helyet foglalja el Egyiptomnak a más országokkal kötött kereskedelmi és gazdasági kapcsolataiban. MIJAMOTO, a Japán Kommunista Párt KB Elnökségének elnöke vezette Japán küldöttség hazautazott Moszkvából. ERICH HONECKER, az NSZEP KB első titkára vacsorát adott Viktor Kulikov hadseregtábornok, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke, honvédelmi miniszter első helyettese tiszteletére abból az alkalomból, hogy Kulikov távozik NDK-beli állomáshelyéről. A SZOVJET—NDK műszaki-tudományos együttműködésről szóló megállapodás aláírásának 20. évfordulója alkalmából szovjet küldöttség érkezatt Berlinbe. A küldöttséget Vlagyimir Kirillm miniszterelnök-helyettes vezeti. FIDEL CASTRO, kubai miniszterelnök — Salvador Allende chilei köztársasági elnök újságíróknak tett kijelentése szerint — a közeljövőben ellátogat Chilébe. ALLENDE, chilei elnök úgy döntött, hogy megváltoztatja korábbi határozatát és nem záratja be az amerikai hírszolgálati Iroda (UPIJ chilei kirendeltségét, miután a hírügynökség területi igazgatója ígéretet tett, hogy közli a chilei kormány cáfolatait és visszarendeli az iroda eddigi vezetőjét. FAZEKAS JÁNOS, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának alelnöke román kormányküldöttség élén gazdasági tárgyalásokra Varsóba érkezett. AMERIKAI TÜDŐSÖK és leszerelési szakértők levelet intéztek Nixon elnökhöz, amelyben követelik, hogy az elnök tiltsa be az Aleut-szigeteken tervezett nukleáris kísérletet, amely a „számítások szerint a történelem legpusztítóbb erejű földalatti robbantása lenne". TIMAR MATYAS, a magyar kormány alelnöke nyilatkozata szerint dél-amerikai látogatásának fő célja a magyar áruk ezen országokba való exportjának bővítése volt. ATHÉNBAN megkezdődött Amália Fleming asszony és további két vádlott pere. 62 esztendős Fleming asszonyt, a penicillin feltalálójának özvegyét az athéni katonai rendőrség koholt vádak alapján augusztus 31-én vetette börtönbe. ANVAR SZADAT, köztársasági elnök megtekintette az egyip. tomi légierő és haditengerészet tíznapos hadgyakorlatának utolsó szakaszát. Willy Brandt nyilatkozata a Spiegelnek Hamburg — Willy Brandt nyugatnémet kancellár a hamburgi Spiegel-nek adott nyilatkozatában annak a véleményének adott kifejezést, hogy a szövetségi köztársaságnak és az NDK-nak a köztük fennálló problémákat harmadik fél bekapcsolása nélkül, egymás között kell rendezniök. Hozzátette, hogy a nemzetközi szervezetek, például az ENSZ-t „nem szabad mértéken felül megterhelni a német vitákkal". A krimi találkozóról szólva kiemelte, hogy most már az NSZK-nak Is kétoldalú kapcsolatai vannak a Szovjetunióval, a „nem nyugati hatalmak mondják el Moszkvában, hogy ml á német álláspont".